Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-17 / 113. szám
2010. MÁJUS 17., HÉTFŐ KELET-MAGYARORSZÁG 8 Fülűn KELET ©NAP ELŐFIZETŐJE Orosz Dezső NYÍREGYHÁZA. Orosz Dezső 35 éve hűséges előfizetője, rendszeres olvasója lapunknak, mindezt „A Kelet-Magyar- ország' süteményreceptjei” című könyvvel köszönte meg szerkesztőségünk.- A feleségemmel minden napot az újság tüzetes „átvizsgálásával” kezdünk, néha még össze is veszünk azon, hogy melyikünk olvassa előbb - meséli nevetve Orosz úr. - Az asszony kedvence a keresztrejtvény, amit betűre pontosan megfejt minden nap. Én - megszokásból - hátulról kezdem fellapozni a Keletet, minden cikk érdekel, a sport különösen. Semmi pénzért nem mulasztanám el megnézni, mit ír a napi horoszkópom. Őszintén szólva, már türelmetlenül vártam, hogy végre én is szerepeljek a receptkönyv-nyertesek sorában, hiszen régi előüzetője vagyok a napilapnak. A színes és tartalmas könyvnek leginkább a feleségem fog örülni, hiszen sok időt tölt a konyhában az asszony. Biztos sok finomság kerül majd az asztalra! - mondta. KM-TG zottak Szabolcs- Szatmár-Bereg Egyesületének. Az eszközöket Galyas József VÁGÓÉ elnök adta át Balogh Zoltánná egyesületi elnöknek. fotó: FULLAJTÁR ANDRÁS Gyógyászati segédeszközöket kapott egy holland alapítványtól nemrégiben a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete, melyeket jó szívvel adományozott tovább oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: a MozgáskorlátoAz ifjú szentimrések kiválóan szerepeltek a városi szövegértési versenyen fotó: suta györgy Szentimrés sikerek: „Kulcs a tudáshoz” Húsbavágó pillanatok Lassan meg kell nagyítanunk a postaládánkat a sok reklámújság miatt, amik előbb vagy utóbb a szemétben landolnak. Kísértésbe viszik az embert, hogy költse a pénzét. Sajnos, a nyugdíjasoknak a közüzemi számlák kifizetése után összeszorul, a nadrágszíja, éppen csak, hogy meg tudják venni a mindennapi szerény betevőt. Nemrégiben nyílt egy húsbolt Nyíregyházán, ahol olcsó áron kínálták a lábasba való finomságokat, így hát elmentem, és vásároltam egy kis tarját. A hentes elmagyarázta: az akciós termék voltaképpen a színhúsból visszamaradt nyesedék. Nagyon jól nézett ki, ezért vettem pár kilót, és otthon mennyei lakomát készítettem belőle. Egyszer csak átjött a szomszéd Sanyi bácsi, és amikor meglátta, milyen szép árut vettem, rögtön áthívta a feleségét is, Erzsikét, hogy megmutassa neki a csodálatos látványt. Mikor az asszony megtudta, mennyiért jutottam a „portékához”, megkért, vegyek nekik is egy kilót. Nagyon ritkán jutnak húshoz, nincs rá pénzük, többnyire tésztát, krumplit, főzeléket és (szinte) üres levest esznek. Egy-két nap múlva, amikor hazaértem az üzletből, már a kapuban vártak. A határtalan örömöt, boldogságot látva az arcukon megdöbbentem. Ide jutott az ember, hogy az életét ledolgozva, öregségére csak a rezsiszámlákra futja, rendes ételre már nem? Ez A Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanulói a városi szövegértési versenyen az első három évfolyamon indultak. A „Kulcs a tudáshoz” szövegértési versenyt immár 3. alkalommal rendezték meg, idén május 4-én a Konagyon szomorú dolog! Ilyenkor eszembe jut a papunk, aki mindig azt prédikálta a templomban: csupaszon jöttünk a világra, és úgy is megyünk el. Azt elfelejtette megemlíteni, hogy sokan bizony egész életükön át így is élnek: „csupaszon”, nélkülözve, tele lemondással. LUKÁCS JÓZSEF, NYfRPAZONY A vasárnap ne legyen „vásárnap”? Ez a vasárnap ne dolgozzunk téma most nem aktuádály Zoltán Általános Iskolában, azonban először fordult elő, hogy a város összes általános iskolája képviseltette magát. Büszkék vagyunk diákjainkra, akik remekül szerepeltek ezen a jeles városi tudáspróbán. További sikereikben bízva segítjük lis. Két részből áll az egész. Vannak, akiknek kötelező ünnepnapokon, vasárnap vagyis a hét minden napján dolgozni, ezt el kell fogadniuk. Ók azok, akik egészségügyi intézményben, a rendőrség vagy tűzoltóság kötelékében dolgoznak, de ilyen hivatás az áramszolgáltató, vízügy és még sok ezer más munka is. Ezt ugye természetesnek tartjuk, mert nehogy már ne legyen orvos, vagy ne legyen áram hét végén, de a kereskedelemben mindig csak a multikat szidjuk, akik őket a tehetséggondozó foglalkozásainkon. íme, a szentimrés eredmények: 1. helyezett: Ujszászi Anna (3. osztály), 2. helyezettek: Dudás Vivien (3. osztály), Tarczy Panna (2. osztály), Dankó Csenge (l. osztály). MEGYESI MÁRIA IGAZGATÓ éhbérért dolgoztatják a szegény dolgozót. Azt a kereskedőt, aki saját hasznára maga áll a pult mögé hét végén, és megrökönyödésünkre még karácsony napján és húsvétkor is tárt karokkal várja a vevőt, érdekes módon senki nem szidja. Dúskálunk a munkalehetőségekben, ugye? Akkor szerintem, aki nem akar vasárnap dolgozni, álljon odébb, és adja át a helyét annak, aki több évi munkanélküliség után boldogan dolgozna, akár vasárnap is! REALISTA Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. A főiskolások lassan csak terepjáróval tudják használni a Nyíregyházi Főiskola „C" épülete előtti ingyenes parkolót, az egymást követő, mély, kikerülhetetlen kátyúk ugyanis feladják a leckét a hagyományos személygépkocsiknak - panaszolta egy neve elhallgatását kérő, elégedetlenségének hangot adó hallgató. FOTÓ: PALICZ ISTVÁN Száz éves lett Piroska néni Küzdelmünk az árvízzel (2. rész) Trockis mama ma is jó egészségnek örvend, bár a látása és a hallása már nem a régi. ópályi. „Tízbeli vagyok, lelkem!” Ezt szokta mondani a 100 évvel ezelőtt, Ópályiban született Trockis Gusztávné Bendzsa Piroska néni, sok mindenki keresztanyja, ha a kora felől érdeklődnek. 2010. május 9-én, századik születésnapján köszöntötték őt a görögkatolikus templomban. A hálaadó mise végén Orosz István paróchus Erdélyi Miklós polgármestert kérte fel a hivatalos köszöntésre, aki átadta Bajnai Gordon miniszterelnök oklevelét, majd a falu nevében emléklapot és virágcsokrot nyújtott át az ünnepeknek. Ezután Csopák Miklósné erre az alkalomra írott versét olvasta fel Rácz Cynthia tanuló. A paróchus az egyházközség nevében gratulált Piroska néninek, aki néhány éve még rendszeresen részt vett a szentmiséken. A templomi ünnepség az énekkar műsorával ért véget, Isten háza előtt azonban Ópályi apraja-nagyja is körülvette Trockis mamát. A vasárnapi ebéd már családi körben telt: szerettei köszöntötték a nem mindennapi életutat megjárt anyát, nagymamát, dédnagymamát és keresztanyát. Piroska néni húsz évi házasság után 57 éve özvegyült meg. Hat gyermeke született, közülük már csak hárman élnek, mindannyian túl vannak a hetvenen. Az ünnepeknek 9 unokája és 16 dédunokája és egy 85 éves keresztlánya van. Dr. Széli Ferenc háziorvos szerint Piroska néni ma is jó egészségnek örvend, igaz, a látása és a hallása már nem a régi. Kitűnő étvágya, menye odaadó gondoskodása - ha Isten is úgy akarja - hozzásegítheti még jó néhány születésnapi ünnepséghez a századik után. ERDÉLYI MIKLÓS POLGÁRMESTER, ÓPÁLYI Szabó Miklós nyugalmazott mérnök visszaemlékezése a 40 évvel ezelőtti természeti fenyegetésre. CSENGER, 1970. május 14. A Szamoson nagy árhullám közeledett az országhatár felé. A mi csoportunkat Csengerbe vezényelték. A község apraja-nagyja a töltésen tartózkodott, a víz szintje egyre csak emelkedett. A lakosság „nyúlgát” építésébe kezdett, a helyiek már a saját kertjükből hozták a földet. A férfiak mellett az asszonyok is beálltak a gátmagasítási munkákba. Amit ekkor láttam és átéltem, ahhoz az én szókincsem nem elég. Ilyen összefogást, egymás segítését sem azelőtt, sem azóta nem tapasztaltam. A víz egyre tovább emelkedett. Amikor végre megérkezett az állomásra a homok, az emberek olyan ütemben és kitartóan dolgoztak, hogy az hihetetlen volt, pihenő embereket sehol sem láttam. Megkezdődött a homokzsákok kiszállítása. Már-már kezdtük feladni a reményt, hiszen a víz elérte a folyton épülő tölSzabó Miklós tésmagasítást, az emberek már a trágyát is kihordták a magasításhoz. Elmúlt hat óra, amikor megérkezett a magyar honvédség. (Semmiféle idegen katona vagy szervezet nem vett részt a munkában!) Fantasztikus volt, amit a tizenéves dunántúli fiatalok végrehajtottak! Az utcán álló teherautóról a töltés tetejéig vezető utat futva tették meg. A csengeriek ekkor sem tagadták meg önmagukat: az újabb homokzsákért futó kiskatonákat a hátsó kapunál vagy egy almával, vagy egy kupica pálinkával, vagy egy szelet zsíros kenyérrel kínálták az asszonyok. Hála ezeknek a fiataloknak, a töltésépítés ismét lépést tudott tartani a víz emelkedésével, és fél tizenkettőkor megállt a víz emelkedése. A megyei védelmi központ örömmel és hitetlenkedve fogadta a helyzetjelentésem. Időközben többször hallottuk a Szamos túlsó oldalán összeomló házak semmihez össze nem hasonlítható rettenetes hangjait. Azt hittük, már csak az elért eredményeket kell megtartanunk, amikor végre találkoztunk egy vízügyi dolgozóval, a helyi gátőrrel, aki hírével szétfosztotta reménykedésüket: „Úgy néz ki, itt sikerülhet a védekezés, de a település északi részén a megvédett szakasztól mintegy másfél kilométerre 300- 400 méter hosszban a víz már átfolyik a töltésen. Engedélyt kértem, hogy Szamosbecsen folytathassuk a munkát. Ami 1970. május 15-én történt, már egy újabb történet... SZABÓ MIKLÓS Első rész. Az „Egy település hősies küzdelme a 40 év előtti árvízzel" című cikkünk letölthető. (PDF, 80 kB) Ópályi apraja-nagyja egy emberként ünnepelte a falu legidősebb asszonyát fotó: olvasónktól EüHm ^ ‘ • S'st Tóth József, nyíregyházi olvasónktól: W Hajód kormánya a kezedbefíwoi Tőled függ, hogy elsüllyed, vagy keresztül jut-e a következő hullámverésen! ISMERETLEN SZERZŐ
