Kelet-Magyarország, 2010. április (70. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-27 / 97. szám

2010. ÁPRILIS 27., KEDD KELET-MAGYARORSZÁG Ezen az oldalon a Kelet-Magyaror­szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban le­írtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglal­kozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leve­leit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt meg­jelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. A műsor résztvevői FOTÓ: OLVASÓNKTÓL MM LV-t-t»T7TÜT7T71 Emlékezés a névadóra Immár öt éve, hogy Jósi­ka Miklós regényíró nevét vettet fel a napkori általános iskola. Irodalmi műsorral tisztelegtek a nagy iró előtt, és megkoszorúzták az iskola parkjában álló szobrot. Az ünnepséget megtisztelték Budapestről a Kárpát - Alpok Alapítvány képviselői, akik szívügyüknek érzik Jósika Miklós emlékének meg­őrzését és életművének megismertetését. A TÁMOP 3.l.4.pályázat keretein belül pedig elkezdődtek nemrégi­ben a Jósika-napok. SZERVEZŐK Feledhetetlen élményben lehetett része annak, aki a közelmúltban részt vett Gerendás Péter zenés estjén a megyei művelődési központ­ban. FOTÓ: SIPEKI PÉTER KELET A győztesek fotó: a szerző A biztonságos közlekedésért Ezt diktálja az állandó fejlődés A Kelet-Magyarország április 23-ai számában, az olvasói levelek közt találtam Neve- lős Sándor: Hova sietünk? c. írását. Ebben kifejti az író, nem ért egyet azzal, hogy évente több tízezer diplomást képez az ország. Nem érti, miért fordítanak milliárdokat egyetemekre, főiskolákra? Mert ezt diktál­ja a fejlődés, ezt követeli a világ! Javaslom, nézzen szét az álláshirdetések közt, hisz ma már egy recepciósnak is csak úgy jelentkezhet valaki, ha diplomája van! Büszké­nek kell lenni arra, hogy ma már jóval több a felsőfokú végzettséggel rendelkező, mint 20 évvel ezelőtt. Aki nem tud elérni egy szintet, az úgy is lemorzsolódik. Nem az okos, tehetséges gyere­keket kell büntetni azzal, hogy nincs elég szakember. A szülő felelőssége a gyer­mek taníttatása, ő írja alá a jelentkezési lapot. Ahhoz, hogy fejlődjünk és elérjünk valamit, tanulni kell! Nagyon sokat! Örülni kellene, hogy ezt ma Magyarorszá­gon el lehet érni, mert az országnak fontos, hogy az itt végzett emberek diplomáját tiszteljék és elismerjék a világban. UGRAI-KERTÉSZ JUDIT Volt egy fiú... Volt egy fiú, aki jóeszű, jóké­pű és vagány gyermek volt. Ez a srác szeretetre vágyott, szerette volna a figyelmet felhívni magára. Próbált segítséget kérni a felnőtt tár­sadalomtól, szüleitől, taná­raitól, rokonaitól és társaitól is. De hiába, nem vették őt észre, nem karolta fel senki, amikor a kezét nyújtotta. Sajnos ma nincs elég idő gyermekeinkre, nincs elég idő az ő problémáikat is megoldani, mert nekünk fel­nőtteknek is van elég. Mégis azt gondolom, tanulva az ő „segélykiáltásán”, figyeljünk jobban egymásra, gyerme­keinkre. Vegyük komolyan a problémáikat és próbáljunk nekik segítséget nyújtani LAKÓHELYEM © TELEPÜLÉSI ALOLDALAINK lakohelyem.szon.hu A Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regi­onális Igazgatósága Köz­lekedésbiztonsági Napot szervezett április 16-án Sós­tóhegyen, az Arany János Gimnázium és Általános azok megoldásábanfLegyünk türelemmel irántuk, szeres­sük őket! Mert nekik még nem késő, rajtuk még tudunk segíteni. Az ő kezüket még megfoghatjuk, elmondhat­juk, mennyire szeretjük őket. Sajnos a jóeszű, jóképű és vagány... fiúnak már késő, ő hiába várt segítséget tőlünk, feladta a küzdelmet és lelke talán örökre megnyugodott. Fiatal szíve nem dobog többé, arcán nem jelenik meg többé mosoly. De mi felnőt­tek tegyünk azért, hogy több tini ne adja fel a reményt, ne hátráljon meg, mert küzdeni, harcolni és élni kell! SZNÉ, NYÍREGYHÁZA Mi nem búcsúzunk Emlékezünk rád Maresz (Meggyesi Mária), akivel éve­Iskola Szabó Lőrinc Tagin­tézményében. Az iskolával közös célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a biztonságos közlekedésre nevelés a lehető legko­rábban kezdődjön meg, a gyermekek érdeklődési körét és szintjét figyelembe véve. A vetélkedő elméleti tesztből, gyakorlati részből akadálypályán és rendkívül izgalmas szórakoztató ré­ken-évtizedeken keresztül dolgoztunk az egészség­ügyben, a betegekért. Odaadó, lelkiismeretes munkádra mindig lehetett számítani. Élharcos voltál, dolgoztál, tanítottad a fiatal kolléganőket, úgy tűnt, ren­díthetetlen vagy, téged nem érhet baj, betegség, de téved­tünk. A betegség olyan hir­telen jött és legyőzött, hogy fel sem fogtuk, már nem vagy közöttünk. Szívünkben örökké élni fogsz. Nem feledünk. „Tudtuk már rég, minden hiába, rák/ mar­cangol és szemedben ott ragyog/ egy messzi és örök dolgokból font világ,/ s hogy oly időtlen vagy te, mint a csillagok.” (Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom). MUNKATÁRSAID székből tevődött össze, ahol a debreceni TRIÁL Kerékpá­ros Klub kaszkadőrcsapata fokozta a hangulatot. A vetélkedő győztesei alsó tagozaton Berecz Eszter, Mányik József, Makó Barba­ra, felső tagozatosok közül Lázár Csaba, Batta Gábor, Cégényi Péter. A diákokat felkészítette dr. Hudákné Fábián Nóra. SIPEKI VIKTÓRIA Júdás Nagykál­lóból indult Mindig örömmel tölt el, ha szűkebb hazánk, megyénk szülöttei országos vagy nem­zetközi sikert érnek el, és erről olvashatok. így volt ez a Venyige Sándort és a Madách színház produkcióját méltató cikk esetében is. Ezúton is gratulálok a művészúrnak, és további sikereket kívánok. Azt is érdemes tudni, hogy a produkció másik jelentős szerepét, Júdást, a nagykállói születésű Száraz Tamás játsz- sza. Őt a nagyközönség elő­ször a Picasso Branch nevű pop zenekarban ismerhette meg, majd több neves kül­földi színház után az Operett Színházban énekelte Rómeó szerepét. MILÓ ANDRÁS Tehetségesek, eredményesek Április 23-24-én Budapesten a Bolyai János Műszaki Szak- középiskola és Kollégiumban tartották az Országos Szakis­kolai Közismereti Tanulmá­nyi Verseny döntőjét négy tantárgyból (magyar nyelv és irodalom; matematika-fizika; történelem, informatika). Régiónkat történelem tan­tárgyból a Sipkay Barna Ke­reskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium két tehetséges diákja képviselte. Húsz résztvevőből egyedüli lányként Ruíf Annamária II. helyezést; Moldván Erik pedig XV. helyezést ért el a kétfordu­lós, szóbeli és írásbeli részből álló versenyen. Felkészítő tanáruk Polgárné Fekete Orso­lya volt. SZERVEZŐK Jól szerepeltek fotó: olvasónktól Öregedjünk egészséggel! NYÍREGYHÁZA. A nyíregyhá­zi Szociális Gondozási Köz­pont szervezésében - az öt előadásból álló Idősek Aka­démiája rendezvénysorozat keretében - keddenként, így legközelebb április 27-én, 14 órától professzor Dinya Zol­tán egyetemi tanár előadást tart „Öregedjünk egészség­gel” címmel. A rendezvény helyszíne a Római Katolikus Plébánia és Társszékesegyház díszterme (Kossuth tér 4.) DEME DÓRA, IGAZGATÓ A tarpai Bereg Citera zenekar ma már országos hírnévnek örvend, az évtizedek során a tagok cse­rélődtek, de a lelke­sedés megmaradt a szép tiszta zene tolmácsolása iránt. A citerazenekar vezetője már több évtizedek óta Szabó László, népművelő pedagógus. FOTÓ: BERKI KÁROLY A jót akarni, a jóért tenni kell! Vastapssal viszonozták a gyerekek és a pedagó­gusok fáradozását. VÁSÁROSNAMÉNY. A vásáros- naményi, a gergelyiugornyai és a vitkai óvodák munka- közösségének tagjai össze­dugták a fejüket: „Tegyünk valami szépet és jót a gyere­kekért!” Az elhatározást tett követte, mely április 17-én színpadra is került. Természe­tesen a színpadra lépést egy hosszú és következetes fel­készülés előzte meg: anyag­kiválasztás, kellékek, ruhák beszerzése és megvarrása, és gyakorlás. A gyerekekkel igyekeztünk elsajátítani a mozgást és a szöveget, este pedig a felnőttek gyakorol­tak. Fárasztó, türelmes mun­ka vette tehát kezdetét, amit csak szeretettel és odaadással lehetett végezni. Örömteli élményben volt részünk a megjelenés első pillanatától, szemünk előtt jelentek meg a kicsik gyönyörű és színes ru­■ ■Tegyünk valami szépet és jót a mi gyerme­keinkért! GRÁF JÓZSEFNÉ hákbán, fejdíszekkel, cica jel­mezben, kalózoknak öltözve. A zeneszámok felcsendülése csak fokozta a gyerekek lel­kesedését. A tánc során a né­zőtéren lévők elérzékenyülve gyönyörködtek, s vastapssal viszonozták a gyerekek és a pedagógusok fáradozását. A fentieket összegezve, kitűnő­re vizsgázott mindenki ösz- szefogásból, tenniakarásból. A befolyt összegből pedig a gyerekek második otthonu­kat szépítik, fejlesztve ezáltal a kreativitásukat is. Gratulá­lok és köszönet mindenkinek érte! GRÁF JÓZSEFNÉ, NY. ÓVÓNŐ Krajcárjaink óricz Zsigmond hét krajcár után tette tűvé az egész lakást egy délután az édesanyjával, hogy félfont szappant vehessenek a mosás­hoz. Hiába kutattak, a hetedik csak nem bújt elő, azt egy odaérkező koldustól kapták meg, alamizsnaként. Mégsem tudott mosni a mama, mert közben este lett, lámpaolaja meg nem volt, hogy világolhasson... Mindez arról jutott eszembe, hogy jött a hír a minap: az áramszolgáltató minden fogyasztónak 200 forinttal többet számlázott tavaly, mint amennyit kellett volna, s ezt az idén hat fillérenként adják vissza, ennyivel lesz olcsóbb az áram kilowattóránkénti ára. Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni - írta Móricz a Hét krajcár első sorában, merthogy azon a délutánon kinevették magukat, a szegénységüket. Röhögnöm kell - mondja most nyugdíjas barátom a hatfillé­res csökkentésre, ami mellesleg milliárdos jogtalan bevétel­W hez juttatta az áram szolgálta­tóját az elmúlt esztendőben. Kedvenc lapom olvasói is véleményt mondtak az ügy­Jól rendelték az iste- röL Egyikőjük hangoztatta: , , , pénzt csaltak ki a zsebünkből, nek, hogy a szegény másikuk szerint nem először ember is tudjon játszották ezt el velünk, a har­; madik kinyilatkozta: minden KdLdgl 11. forintnak helye van. Akadt aztán, aki első felindulásában így reagált: „Kamatostól írják jóvá a számlámon!” Erre mondaná most Móricz Zsigmond, ha élne: „...a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírásra.” Csak közben nehogy a fuldoklás tünetei is jelentkezzenek rajtunk, mint egykor - a hetedik krajcárnál. VENDÉGSOROK Angyal Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents