Kelet-Magyarország, 2010. április (70. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-02 / 77. szám
2010. ÁPRILIS 2., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG KELET Az állatvilág védelméért A madárgyűrűzés ismeretterjesztés is egyben fotó: juhász Péter DR. JUHÁSZ LAJOS egyetemi docens, Aranykalászos gazdaképzés térítésmentesen DEBRECEN. Az Agrártudományi Centrumban tavasszal induló képzés során az alábbi témakörökben bővíthetik tudásukat a gazdálkodók: magángazdaságban növénytermesztés (szántóföldi, kertészeti növények termesztése); állat- tenyésztés és állattartás; az előállított növényi és állati termékek elsődleges feldolgozása, értékesítése. aimmtAA Áprilisi népi tapasztalat DEBRECEN. Szent György napja (április 24.) a magyar hagyományban a kikelet, a tavaszkezdet ünnepe. Ez a nap volt a hagyományos paraszti gazdálkodásban az állatok első kihajtásának és egyúttal a pásztorok szegődésének ideje. Ehhez az alkalomhoz számos hiedelem és szokás fűződött, amivel az állatok egészségét, szapora- ságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasz- szony kötényén hajtották át. Hortobágy vidékén a pásztorok füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Sok vidéken ehhez a naphoz kapcsolódott a tavaszi határjárás, melynek célja a tavaszi vetések mágikus védelme és a határjelek megújítása volt. Szintén mágikus célokat szolgált a Szent György-napi harmatszedés. A harmattal átitatott vászonruhából cseppentettek a vetésre, hogy szebb legyen a termés. Általánosan elterjedt hiedelem a magyar nyelvterületen, hogy, ha ezen a napon megdördül az ég, az bőséges termést jelent. A népi tapasztalat szerint Szent György napját a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Sikeresen termeszthető FOTÓ: ARCHÍV Kertészeknek ajánljuk Debrecen. A Debreceni Egyetem AMTC Kutatási és Innovációs Központjában nemesített szárazbab- és zöldbabfajták az ország egész területén sikeresen termeszt- hetőek, betegségekkel szemben ellenállóak, és kiváló a szárazságtűrő képességük. A Lada alacsony növekedésű, bőtermő, szárazságtűrő házi kerti zöldbabfajta, a Janka zölden konzervipari vágott babként és házi kerti fajtaként is hasznosítható, de kiválóan alkalmas szárazfogyasztásra is. Szárazbabfajtáink közül a Start kiváló konzervipari alapanyag, a Diana bőtermő, tetszetős küllemű, kiváló étkezési értékű, a Hópehely nagy szemű, vékony héjú, koncentrált érésű, salátababként is felhasználható fajta. Q http://portai.agr.unideb.hu Hírek. További információk megtekinthetők portálunkon. Természetvédelmi szempontból értékes és vadgazdálkodási jelentőséggel bíró fajokat is vizsgálnak. DEBRECEN. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási (MÉK) Kar, Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai számos nemzetközi, hazai és helyi jelentőségű kutatási programokban vesznek részt. A tanszék munkatársainak kutatási témái gerinces állatfajokkal kapcsolatosak. Haltani, herpetológiai (kétéltűek, hüllők), madártani és emlősökkel foglalkozó programok alkotják a kutatások sorát. Természetvédelmi szempontból értékes és vadgazdálkodási jelentőséggel bíró fajokat is vizsgálnak a tanszék kutatói. A tanszék szoros kapcsolatot ápol mind a hivatalos természetvédelmi DEBRECEN. A Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék több évtizedes céltudatos, a természeti erőfonásokat védő és hasznosító területeket egymás mellé rendeltségben kezelő munkájának köszönhetően hazai és nemzetközi szinten is számos kapcsolat alakított ki a természetvédelem, a vad- és erdő- gazdálkodás, és a környezeti nevelés állami és közösségi szereplőivel. Az oktatás gyakorlati bázisának megteremtésére, az egyetemi szellemi potenciál és a gyakorlati munka összekapcsolásának elősegítésére a személyes kapcsolatokon, esetenkénti kutatási programokon túlmutatóan a tanszék folyamatosan igyekezett a régió szakmai szervezeteivel az együttműködést szorosabbra fűzni, annak szervezeti kereteket is adni. Ennek egyik módja a képzéshez kapcsolódó szakterületeken tevékenykedő szervezeteknél kihelyezett tanszékek létrehozása. Nemzetközi összefogás a denevérekért DEBRECEN. Hazánk 1994-ben csatlakozott ahhoz az immáron 32 állam által aláírt nemzetközi egyezményhez, mely a denevérek védelmében született. A UNEP/EUROBATS nevű egyezmény célja, hogy a denevérkolóniák búvóhelyeinek, táplálkozóhelyeinek, vonulási útvonalaiknak védelmét törvényileg garantálja. Hazánkat az egyezmény tanácsadó testületében 1996 óta tanszékünk munkatársa dr. Bihari Zoltán képviseli. További információ: www. hunbat.hu DR. BIHARI ZOLTÁN egyetemi docens A denevérek megismerését nem lehet eléggé korán kezdeni FOTÓ: DR. BIHARI ZOLTÁN és vadgazdálkodási szervezetekkel, mind a civil környezet- és természetvédő szervezetekkel, valamint az oktatási társintézményekkel is. A gazdálkodó szervezetek számára tanszékünk kutatói hatás- tanulmányokat és szakértői véleményeket készítenek (pl. M4 autópálya nyomvonalának kijelölése). A tanszék több térség ökoturisztikai és tájértékfelmérésben is részt vesz. Évtizedes hagyomány a madárvilágáról híres Hortobágyon számos vonuló vízimadár felmérése - kiemelten a vad- ludak élőhelyi és táplálkozási szokásait vizsgálva. A délnyírségi erdőkben az odúlakó énekesmadarak költésbiológiájának feltárása már több mint 20 éve ad folyamatos feladatot, a madarakat gyűrűkkel megjelölve a vándorlásuk is nyomon követhető. A Nyírerdő Zrt. nyírfajd- visszatelepítésiprogramjának a tanszék több munkatársa is részese. A madárfelmérésekAz öt kihelyezett tanszék közül a elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parknál a jelenleg Sándor István igazgató irányítása alatt működő Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszék alakult meg 1996- ban. Ezt követően Kaknics Lajos vezérigazgató irányításával a Nyírerdő Zrt.-nél létrehozott DEBRECEN. 1939- október 10., 1973. január 1., 2002. szeptember 1. A hazai természet- védelem nevezetes dátumai, amelyek mindegyike Debrecenhez kötődik. Az első hazai védett terület kijelölése a Debreceni Nagyerdőben, a Hortobágyi Nemzeti Park, mint az első hazai nemzeti parkunk megalakulása valamint a történeti kezdetekre alapozva hazánkban elsőként elindított természetvédelmi főiskolai képzés a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán - a dátumok ezt jelzik számunkra. Témánk a természet A természet védelmének országos szervezeti hátterét számos jogszabály határozza meg. A szakmai tudást azonban a jogi háttér nem biztosíthatja. A hivatásos természet- védő szakembereken kívül ezt az életpályát választók számára is megnyílt a lehetőség a magas szintű gyakorlati és elméleti képzésre. A szakvezető és munkatársai oktatta kiemelt szakmai tárgyak mellett a kar elhivatott, magas képzettségű oktatói és bői nem marad ki Debrecen városa sem, ahol a városi madárközösségekről kaphatunk adatokat, többek között a jellemzően urbanizálódott balkáni gerléről és a terjeszkedő dolmányos varjúról. Erdészeti és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszék jött létre 2005-ben. Ugyanebben az évben a Salamon Gábor igazgató vezetésével megalakult Aggteleki Természetvédelmi Kihelyezett Tanszék fűzte még szorosabbra a természet- védelmi gyakorlati oktatásban fontos szerepet játszó Aggteleneves külső szakemberek vállalták a leendő természetvédők magas szintű képzését. A tanulmányutak és hazánk különböző nemzeti parkjaiban valamint a környező országok néhány kiemelt természeti területén szervezett terep- gyakorlatok során az elméleti tudás okszerű alkalmazását is gyakorolhatják a hallgatók, immár csaknem egy évtizede. Szakmai kapcsolatok A szakot irányító tanszék különböző kutatási programjai, széles körű szakmai kapcsolatai és a gyakorlati színhelyek (Aggteleki Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti park, Nyírerdő Zrt., Debreceni Kultúrpark Kht., ÉRTI) országos beiskolázást tett lehetővé. A nappali tagozatos hallgatók mellett levelező képzés is igen népszerűvé vált. Hazánk 10 nemzeti parkjának - egy kivételével - mindegyikéből érkezett Debrecenbe természetvédelmi szakember, hogy megszerezze felsőfokú szakmai végzettségét. Ők szakmai diplomásként napjainkban már akár vezető beosztástanszékvezető DR. BIHARI ZOLTÁN egyetemi docens DR.GYÜRE PÉTER egyetemi tanársegéd ki Nemzeti Parkkal a kapcsolatot. Ezt követte az Erdészeti Tudományos Kutatóintézetnél dr. Führer Ernő vezetésével létrehozott Erdőgazdálkodási Tanszék 2002-ben. 2008-ban az ex sitii faj védelemben nemzetközi szinten is eredményeket felmutató Debreceni Kultúrparkkal folytatott szakmai együttműködést emelte hivatalos szintre a Természet- és Fajmegőrző Tanszék létrehozása Nagy Sándor Tibor vezetésével. A kutatási együttműködések mellett, a hallgatók szakmai gyakorlatai számára helyet, és annak során magas szintű gyakorlati képzést biztosítanak a kihelyezett tanszékek munkatársai, valamint szakembereik részt vesznek az elméleti oktatásban is. Emellett a Nyírerdő Zrt. szakképzési hozzájárulásával is segíti az erős elméleti alapokon nyugvó, gyakorlatközpontú, naprakész képzést. ■ ban is dolgoznak. A képzés mesterszintű beindítása után számos régi hallgató ismét az egyetem padjaiba ült, hogy tudását magasabb szinten gyarapítsa. A Debreceni Egyetem tudományos kapacitása, a kar, a Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék oktatóinak szakmai elhivatottsága révén a természet- védelmi képzés színvonala országos hírnevű lett. Ezt nemcsak a különböző állami és intézményi elismerések (pl.: Pro Natura Díj) hanem a végzett hallgatók visszajelzései és a munkájuk nyomán a természeti értékek gyarapodása jelzi védett területeken és azon kívül egyaránt. Természetvédelmi tudásközpont alakult Kelet-Magyaror- szágon, Debrecenben! Célunk az értékőrző Magyarország megteremtése hallgatóinkon keresztül. Képzésünk jelmondata: Nemcsak a védett az érték! DR. JUHÁSZ LAJOS egyetemi docens. Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője © PARTNERI KAPCSOLATOK Kihelyezett tanszékek a gyakorlati oktatásért Természetvédelmi mérnök hallgatók terepgyakorlat közben. Tálértékek tanulmányozása fotó: dr. kozák lajos dr. kozák Lajos egyetemi adjunktus Nemcsak a védett az érték! Tpdnmáwy pg ^rtatác 3 © KARRIER Az egyetemről a Bihari-síkra Ványi Róbert fotó: antal Balázs DEBRECEN. Ványi Róbert tájegységvezetőként dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet vezetője. A debreceni Agráron természet- védelmi mérnökként végzett, jelenleg tanulmányait természetvédelmi mérnök mester- képzésben folytatja A bihari térségben több társadalmi szervezetben aktívan dolgozik, melyek környezeti neveléssel és kiadványok készítésével segítenek a fiatal korosztálynak és a gazdálkodóknak. Családjában is fontos a természet alapos ismerete, felesége természetvédelmi mérnök, jelenleg a természetvédelmi mesterszak hallgatója. Az egyetemi padokba már hivatásos természetvédőként érkezett, tanulmányai befejezésével a gyakorlati munka részletesebb elméleti hátterével a természeti értékek magasabb szintű megőrzését vállalhatta. Az egyetemen eltöltött évek az oktatók és az évfolyamtársakkal kialakított szakmai kapcsolatok révén számos együttműködés, szakmai programok, valamint közös pályázatokat eredményeztek. A természetvédelmi munkáiból kiemelhető a bihari vizes élőhelyek rehabilitációja és tervezése, amely európai uniós pályázati forrás bevonásával, KEOP-pályázat formájában valósul meg. Kiemelkedő a természetvédelmi szerepe a fokozottan védett fajok védelmi programjainak. A kék vércsének egy jelentős fészkelőhelye a bihari térség, az itt GPS-jeladóval megjelölt madaraknak sikerült megtalálni a telelőterületét Angolában és Namíbiában. A térség túzokállományát 120-130 madár jelenti, védelmükben ugyancsak egy EU LIFE pályázat segített. tikL'lú EELSB Tudta-e Ön, hogy az ENSZ 1994-ben március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította, és azóta világszerte ezen a napon ünnepeljük egyik legféltettebb kincsünicet, a vizet? A víz, mint a természet egyik fontos erőforrása, a világ számos országában első számú ásványkinccsé lépett elő. Nem véletlenül, hiszen víz nélkül nem létezhetne élet a maihoz hasonló formában. Sokan azt gondolhatják ugyan, hogy az emberiség vízellátásával nem lehet semmi probléma, hiszen a Föld felületének nagy részét víz borítja. Ennek a hatalmas víztömegnek azonban csupán a töredéke, mindösz- sze 0,0001%-a használható az emberiség számára közvetlenül. Nem szabad tehát pazarlóan bánnunk ezzel a nagyszerű természeti kincsesei, melyet páratlan megjelenési formájában csodálhatunk meg a hóolvadást követően a Bükki Nemzeti Parkban, Felsőtárkány település közelében. Az elolvadó téli hó telíti a felszín alatti karsztok járatait, és az alsó Vöröskő- forrás a nagy víznyomás hatására gejzírként tör a felszínre, gyönyörű „vízlegyezőjét” láthatóvá téve. DR. ANTAL ZSUZSANNA egyetemi tanársegéd
