Kelet-Magyarország, 2010. április (70. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-22 / 93. szám
ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK KELET-MAGYARORSZÁG 2 Mindenfelől KELET Mire lesz jó a kétharmad? Szavazás az első fordulóban, Bőcsön FOTÓ: ÉKN © VÁLASZTÁS 2010 „Biztosítani kell a fogyatékosok választójogát!” BUDAPEST. Szabó Máté, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa szerint mihamarabb módosítani kellene a választással kapcsolatos szabályokat annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők korlátlanul gyakorolhassák állampolgári jogukat. Szabó Máté közölte: a fogyatékosok (közel félmillió ember) választójogának biztosítása „sokkal nagyobb kört érint”, mint a külföldön élőké. A fogyatékosoknak jelenleg is van választási joguk, de ezzel nagyon sokan nem tudnak élni. Például azért, mert nem minden szavazókor akadálymentesített, kicsi a szavazófülke is, továbbá a látássérültek egyedül nem tudnak voksolni. MTI Kiterjesztették a roma diplomások programját Budapest. A kormány az eddigi tapasztalatok alapján kiterjesztette a roma diplomások foglalkoztatási programját a települési, területi önkormányzatokra, azok társulásaira, a többcélú kistérségi társulásokra, illetve a kisebbségi önkormányzatokra. Szollár Domokos kormányszóvivő tájékoztatása szerint áprilistól a közigazgatás mellett az önkormányzatok is részt vehetnek a programban, pályázhatnak a rendelkezésre álló uniós forrásra a programban részt vevők foglalkoztatásához. A sikeresen elhelyezkedő roma diplomások első éves fizetésének költségeit ugyanis uniós fonásból finanszírozzák. A kormány a diplomás roma munkavállalók előtt álló akadályok lebontásáért dolgozta ki a programot, amely segíti elhelyezkedésüket a közigazgatásban. MTI A Fidesz „erős felhatalmazást” kér, az MSZP „demokratikus kontrollt” szeretne. BUDAPEST. A Fidesz azt kéri a választóktól, hogy „erős felhatalmazást” adjanak a következő kormánynak, ugyanis, mint fogalmaznak, a Fidesz egyetlen, a parlamentbe várhatóan bekerülő párttal sem kíván koalíciót kötni. Kövér László, a párt országos választmányának elnöke a konkrét törvényeket is megnevezte, melyen az új kormány változtatni kíván. Ezek: a választójogi törvény, az önkormányzati törvény, a médiatörvény, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabály-módosítás. Ezek a törvények az LMP szerint is változtatást igényelnek, de Schiffer András, a párt elnöke úgy látja, nem mindegy „hogyan nyúlnak hozzájuk, mert jelenleg nem sokat tudni arról, hogy a Fidesz milyen döntéseket hozna a kétharmados többséget igénylő ügykörökben”. Az MSZP listavezetője, Mesterházy Attila pedig úgy fogalmazott: a fideszes politikusok egy olyan világot szeretnének felépíteni - és ehhez alakítják a törvényeket is amelyben négy év múlva semmi nem veszélyezteti majd a választási győzelmüket. Ezt kell megakadályozni a demokratikus kontroll segítségével, hogy a törvénymódosítások ne egy párt, hanem a nemzet érdekeit szolgálják, jelezte a listavezető. Elsődleges cél A kétharmados többség jelentőségéről elemzőket kérdeztünk. Fekete Sándor politológus (Miskolci Egyetem) kifejtette: ez a magyar politikai rendszerben igen erős felhatalmazást ad a kormányzó erő(k)- nek, nem véletlen, hogy „mimája. Az első fordulót követő Fidesz-retorikát vizsgálva egyértelmű, hogy ennek megszerzése a párt elsődleges célja. A sokat hangoztatott „nemzeti egység” a Fidesz szerint a minél gyorsabb és hatékonyabb intézkedésekhez elengedhetetlenül szükséges - ez az üzenet politikai kommunikációs szempontból tökéletes. Kellően erős A kétharmados törvények számát 1990 után az MDF és az SZDSZ megállapodásának értelmében jelentősen csökkentették annak érdekében, hogy fennmaradjon a kormányzóképesség (eredetileg például a költségvetési törvény is kétharmados lett volna), vagyis a Fidesz most megszerzett abszolút többsége is már kellően erős felhatalmazást jelent, mondta lapunknak Gyomoré Máté, a Progresszív Intézet elemzője. Hozzátette: ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a pártnak vannak olyan elképzelései, melyekhez mindenképpen szükség van kétharmadra, ilyen például az önkormányzati reform, a kisebb parlament, a médiatörvény vagy a kettős állampolgárság kérdése. Mivel ezek az ügyek az elmúlt napokban hangsúlyosan jelentek meg a Fidesz kommunikációjában, ezért a párt számára megvalósulásuk kulcskérdés, így az erős felhatalmazás nekik mindenképpen a kétharmadot jelentené, jelezte az elemző. ÉM, MTI-HE W Az üzenet politikai kommunikációs szempontból tökéletes. FEKETE SÁNDOR nősített” többség a szinoni© EGY KÉRDÉS, KÉT VALASZ Ha a Fidesz megszerzi a kétharmadot, az miben befolyásolja például annak a négy ügynek a menetét, amit Kövér László emleget? Fekete Sándor: A kétharmados többség megszerzése esetén „csupán" a politikai etika és a konszenzusra törekvő demokratikus szokásrendszer jelenthet akadályt a Fidesz számára. A választójogi-, az önkormányzati-, a média- és az állampolgársági törvény, továbbá a mentelmi jog kérdésének rendezése elvileg csak a párton múlik. Szintén fontos kérdés, hogy a széles hátországot a későbbiekben képes lesz-e megtartani a Fidesz, s ez a tanúsított magatartásán is múlhat. Gyomoré Máté: A Kövér László által emtegetett ügyek mindegyikéhez kétharmados törvényeket kell módosítani, így ha a Fidesz megszerzi az ehhez szükséges többséget, akkor ezeket egymaga is véghez tudja vinni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy egy ekkora többség szinte mindenre felhatalmazást adhat a következő kormánynak, mivel csupán két - az Országgyűlés működésével kapcsolatos - esetben kell csak ennél több képviselő együttdöntése. A kétharmados többség azonban alapvetően értéksemleges, annak megítélése attól függ majd, hogy a Fidesz milyen tartalommal tölti fel, s bár egyre több elképzelés lát napvilágot, a konkrétumok továbbra is hiányoznak. A panasz egyre több, a pénz viszont kevesebb BUDAPEST. Az állampolgári jogok területén egyre több a panasz, miközben az okok feltárására, kezelésére egyre kevesebb erőforrás jut - állapította meg 2009. évi tevékenységéről készített beszámolójában Szabó Máté országgyűlési biztos. Az ombudsman szerdán Budapesten ismertette a 2009. évi munkájáról, a legfontosabb ombudsmani vizsgálatairól szóló beszámolóját. Hangsúlyozta: 2009-ben 49 százalékkal nőtt a hozzá érkezett panaszok száma. Mivel azonban a hivatal többszöri jelzés ellenére sem kapott külső segítséget, a biztos munkatársai megfeszített munkával sem tudták feldolgozni a 6.752 panasz mindegyikét. Szabó Máté vizsgálatainak célpontjában 2009-ben a gyermekek jogai, a fogyatékosok jogai, az egyéni és közösségi közlekedés, valamint a sztrájkjog (közszolgáltatói és közlekedési sztrájk) volt, de a biztos ellenőrzés-sorozatot végzett a büntetés-végrehajtás területén is. MTI „A többség örülne a kétharmadnak” Nézőpont Intézet felmérése szerint a megkérdezettek többsége örülne a kétharmados többségnek. BUDAPEST. Az emberek több mint fele jónak tartaná, ha a választások második fordulójával a Fidesz megszerezné a kétharmados többséget - ez derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb - a Heti Válasznak készített - kutatásából. A felmérés arra is rámutat, hogy a megkérdezettek többsége örül az első forduló eredményeinek. Leginkább a Fidesz szimpatizánsai elégedettek, 95 százalékuk tartja jónak az eredményt. Az MSZP-tábor- ban ugyanakkor a többség - 75 százalék - elégedetlen a párt szereplésével. A két újonnan bekerült parlamenti párt, a Jobbik és az LMP hívei sem maradéktalanul elégedettek. A jobbikosok 43 százaléka csalódott, valószínűleg a túl magasra helyezett elvárások miatt. Az LMP támogatóinak pedig 47 százaléka elégedetlen, feltehetően a Jobbik relatív magas megszerzett százaléka miatt. Jobb híján... A felmérés érdekes tényként érinti, hogy az első fordulóban a szavazók negyede - saját bevallása szerint - csak jobb híján választotta azt a pártot, amelyre végül voksolt. A Fidesz tömöríti leginkább azokat, akik politikai meggyőződésből és nem jobb híján választották a pártot. JEGYZET Hajdú Mariann Fény az alagút végén? őst, hogy befizettem egy hihetetlen végösszegű számlakupacot és megnéztem, mennyink maradt, elképzelhetetlennek tűnik, amit olvasok: az emberek többsége bízik abban, hogy vége a válságnak. Azaz látják az alagút végét. Mindezt a gazdaságkutató cég, a GKI felmérése taglalja, eszerint a fogyasztói bizalmi index olyannyira erősen növekedett, hogy a válság előtti utolsó hónapoknál is jobb értéket mutat. Vagyis jóval optimistább az átlagmagyar, mint az elmúlt másfél évben bármikor volt: hisz benne, hogy szebb idők köszöntenek rá. Hogy miért bízunk? Nos, egyrészt mert tőlünk nyugatabbról olyan hírek jönnek, hogy vége a válságnak. Bízunk a választások miatt is, bár ez nem újdonság, az adatok szerint ez négy éve is így volt, minden választási időszakban így van. így éreznek - a felmérés szerint - az üzleti élet szereplői és a kisemberek egyaránt. Én még nem érzem. Még nagyon a válságot érzem. En abban bízom, hogy a válság elején is csalatkoztam. Valami olyasmit éreztem, mi biztos könnyen megússzuk, minket nem érinthet. Aztán egyre több ember vesztette el az állását körülöttünk, adósodott el, és érezhetően lett drágább minden. Szinte észrevétlenül, egyik napról a másikra. Hátha most is így lesz, csak fordítva... mariann.hajdu@inform.hu PÉNZNEM árfolyam változás Euró 263,90 Q +1,25 USA dollár 196,49 Q +0,20 Svájci frank 184,15 O -0J2 Angol font 302,97 Q +0,92 Román lej 63,87 © -0,01 Ukrán hrivnya 24,80 © +0,03 Horvátkuna 36,37 © -0,09 Lengyelzloty 68,27 © +0,19 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A legtöbb helyen nincs légtérzár © VULKÁNKITÖRÉS A mintegy 28 ezer járathoz képest a szervezetnél tegnap 21 ezerrel számoltak. BUDAPEST. Szerdán minden bizonnyal már eléri a 75 százalékot az Európában közlekedő légi járatok száma az izlandi vulkánkitörés előtti szinthez viszonyítva - jelezte tegnapi közleményében a légtér ellenőrzéséért felelős nemzetközi szervezet, az Eurocontrol. A hagyományosan közlekedő mintegy 28 ezer járathoz képest a szervezetnél ezen a napon 21 ezerrel számolnak. A felsőbb légrétegekben már csak néhány övezetben kell korlátozni a repülést, de várhatóan ott is feloldják a tilalmat - derül ki a közleményből. Hosszú időbe telik Több mint öt nap után ismét teljesen szabad a német légtér, a zárlatot szerda délelőtt n órától feloldották. A repülés- biztonsági hatóság hivatalos közlése szerint mostantól az ország valamennyi repülőtere minden korlátozás nélkül fogadhat és indíthat járatokat. A francia repülőterekről egyre több járat közlekedik; a légi közlekedés teljes helyreállása a hét végére várható - közölte szerdán Dominique Bussereau francia közlekedési államtitkár. Megindult a légi forgalom Nagy-Britanniában, miután kedden késő este a brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) váratlanul bejelentette a hat nappal korábban életbe léptetett brit légtérzárlat fokozatos feloldását. Szakértők szerint hosszú időbe telik, mire teljesen normalizálódik a helyzet a brit repülőtereken. Bozó János, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) repülésmeteorológusa szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: 6 ezer méter felett tiszta a levegő. Fehér Imre, a HungaroControl szóvivője elmondta: ebben a helyzetben nincs ok arra, hogy korlátozást rendeljenek el. mti Múlt pénteki kép: várakozók a berlini reptéren fotó: mti Légitársaságok: 2 milliárd dollár a veszteség LONDON. Az izlandi vulkán- kitörés a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásoknál is nagyobb hatással van a légi forgalomra az ágazat nemzetközi szövetsége (IATA) szerint, amely 1,7 milliárd dollárra becsüli a légitársaságok eddigi veszteségét. A nemzetközi szövetség vezetője, Giovanni Bisignani így nyilatkozott: „a tavaly elszenvedett 9,4 milliárd dollár veszteségre, és az idén várható 2,8 milliárdos mínuszra rárakódó mostani válság térdre kényszeríti az egész ágazatot. MTI Idegenforgalmi veszteségek maorid. Néhány számszerűsített adat már megjelent a veszteségekről, elsősorban a mediterrán országokból, ahol már javában tart az idegenforgalmi szezon: Spanyolország például 252 millió euró bevételtől esett el az Exceltur szakmai szervezet szerdán közzétett adatai szerint, s ebben az összegben még nem szerepelnek a légitársaságok veszteségei. Csupán Krétán napi 500 ezer euróra tehető a kiesett bevétel. Egyes elemzők még azt is megkockáztatják, hogy Európa ismét recesszióba kerülhet. Ehhez az is „elegendő”, ha minden ötödik turista nem utazik el nyaralni. ém
