Kelet Magyarország, 2010. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-03 / 52. szám

2010. MÁRCIUS 3.. SZERDA KELET-MAGYARORSZÁG KELET Háttér 3 Kármentesítés másfél milliárdért A városnak egy olyan területen kell a kár- mentesítést elvégezni, ami soha nem volt a tulajdonában. nyíregyháza. Hat évvel ez­előtt kötelezte a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az önkormány­zatot arra, hogy Borbányán, az 1986-ban lezárt hulladék- lerakó terültén - volt Ököri-tó medrében - végezze el a kár- mentesítési feladatokat, mert az otthagyott szemét szeny- nyezi a földtani közeget és a felszín alatti vizeket is. Nem volt az önkormányzaté- Ezután az önkormányzat elkészítette a tényfeltárási tervet, melyet a felügyelőség 2006-ban elfogadott - eleve­níti fel a folyamat kezdetét Giba Tamás. A megyeszékhely alpolgármestere azt mondja, az ez alapján elkészült vizsgá­Nyíltan zárt ügy A hétfői közgyűlésen az ellenzék azt kérte, hogy ezt a napirendet zárt ülésen tárgyalják, éppen a tulajdonviszony miatt felmerülő kérdések miatt. Az előterjesztés azonban a közgyűlés napjáig a honlapron megtekinthető és letölthető volt, ezért végül mégis félnyilvános lett a zárt ülés. Titok csak az marad, amiről a képviselők a teremben vitáztak, egyeztettek. lenti ki Giba Tamás. A rend­szerváltás előtt tsz működött itt, majd a tagok jutottak részaránytulajdonhoz. Azóta több tulajdonosváltás történt, s az önkormányzatnak a több helyrajzi számon lévő teljes terület megszerzése a feladat. Eddig a kisebb területek tulaj­donosaival már sikerült meg­állapodni, de a legnagyobb gazdájával még nem tudtak megegyezni. Felföldi Tímea azt mutatja, hogy alig pár méterre a házaktól áll a szeméttel feltöltött hulladéklerakó, csökkent­ve a telkek értékét, rontva a városképet fotók: sipeki Péter lat megállapította a szennye­zettség mértékét, melynek ismeretében a hatóság immár egy beavatkozási teret kért az önkormányzattól. Ez most készül. Az önkormányzat a bezárt hulladéklerakók rekultiváci­ójára kiírt uniós pályázaton kívánt indulni a borbányai te­rülettel, ám a kármentesítési kötelezettség miatt nem ve­hettek részt a kiíráson. Miután az országban nem az egyetlen ilyen lerakó, a minisztérium új pénzügyi alappal új pályá­zatot írt ki, amely a kármente­sítést és a rekultivációt is 100 százalékban, önkormányzati önerő nélkül támogatja. Az I. fordulóban, március 16- áig egy előmegvalósíthatósági tanulmányt kell benyújtani, ám a II. fordulóban már csak azok a hulladéklerakók ve­hetnek rész, melyek teljes önkormányzati tulajdonban vannak - mondja a kiírás­ról Giba Tamás, s ez jelenti a problémát Nyíregyházán. Ugyanis a lerakó magántu­lajdonban van, arra viszont nincs pályázati pénz, hogy a többhektáros területet a város megvásárolja. Az al­polgármester szerint - bár többször egyeztettek a szak­tárcával - ezen a kritériumon nem változtatnak.- A terület soha nem volt önkormányzati, de még ta­nácsi tulajdonban sem - je­Felföldi Tímea tősgyökeres borbányai, már a nagyszü­lei is itt éltek. - Emlékszem, gyermekkoromban egy ter­mészetes tó volt a hulladékle­rakó helyén, gyakran csóna­káztak rajta, vagy horgásztak a partján. Később a lakók sze­me láttára szeméttel töltötték fel az egykor gyönyörű tavat. Mostanra megközelítőleg hat méter veszélyes hulladékkal teli földet kellene kiemelni Kisajátítást kezdeményeztek- A vételi ajánlatunkat nem fogadták el, ezért kisajátítási eljárást kezdeményeztünk - teszi hozzá az alpolgármester. A II. forduló kiírása év végére várható, addig a remények szerint sikerül a tulajdonviszo­nyokat rendezni. A csaknem 1,5 milliárd forintos munkála­tok végső elszámolási határ­ideje 2015. június 30. KM-BM ahhoz, hogy ismét használha­tó legyen a terület. Amellett, hogy csökkenti a telkek érté­két és rontja a városképet, a tavaszi és nyári hónapokban nem lehet szellőztetni, mert a bomló szemét szaga any- nyira átjárja a házat, hogy beleivódik a függönyökbe és a bútorokba - mondja Felföldi Tímea, aki szerint nem lehet tovább szőnyeg alá seperni a szeméttelep ügyét. Hat méternyi hulladék Akié a szemét, azé a felelősség... A terület tulajdonosai várják, s elvárják, hogy a város eleget tegyen törvényes kötelezettsé­gének. nyíregyháza. Ez egy sok- szereplős ügy: amíg ezt a szennyezőforrást nem szá­molja fel az arra kötelezett, azaz a városi önkormányzat, addig a közeli ingatlanok elér­téktelenednek, így a tulajdo­nosokat veszteség éri. Ám ez elsősorban nem pénzkérdés: itt 1 millió köbméter hulla­dék szennyezi a környezetet, a környék lakói megbeteged­nek. Meg kell nézni, meny­nyivel gyakoribb körükben a daganatos megbetegedések aránya - közelíti meg a hu­mánum oldaláról a borbányai lerakó lépéskényszerét a terű­det tulajdonosainak nevében Igaz Géza. A törvény világosan fogal­maz - tér át a jog talajára: a szennyezőnek kell gondos­kodnia a tehermentesítésről, azaz: ha Nyíregyháza kom­munális és ipari hulladékát hordták ide, akkor a jogutód önkormányzat felelőssége megszüntetni a szennyezést. S nem értem, miért kellett ezt zárt ülésen tárgyalni? Az indoklás szerint azért, mert érdemi dolgokat kívánnak megbeszélni. Úgy vélem, ezek az érdemi dolgok is a vá­roslakókra tartoznak, hiszen ez bizony közügy a javából. Az egyelőre földdel takart borbányai lerakóból 2 hektár az önkormányzaté, a mara­dék 22 hektár több magánvál­lalkozás tulajdonában van. A tulajdonosok tisztában voltak vele, hogy olyan területet vá­sároltak, melyen nagy meny- nyiségű hulladék van elhe­lyezve, és a szennyezettség megszüntetésére az önkor­mányzatot - mint a szennye­ző jogutódját - kötelezték, de várják, hogy a város eleget te­gyen a törvényes kötelezett­ségének, és hasznosíthassák a tehermentesített területet. KM-NYZS Kényszerpályán mozognak A 22 hektáros területen lerakott hulladék meny- nyisége 1 millió köbmé­terre (!) becsülhető. NYÍREGYHÁZA. A borbányai lerakó környezeti kockázata magas, jelentős mértékben szennyezi a környezetet. A szakhatóság feladata és köte­lessége ennek az állapotnak a megszüntettetése - szögezi le elöljáróban dr. Vilmányi Zol­tán, a Felső-Tisza-vidéíd Kör­nyezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese. A tények: a lerakó 1960-tól 1985-ig működött a volt Ököri- tó helyének feltöltésével. A te­rület az azóta felszámolt Béke Mgtsz tulajdonát képezte, a le­rakót a város vállalatai működ­tették. A 22 hektáros területen W A felügyelő­ség a hatá­rint járt el. DR. VILMÁNYI ‘ ZOLTÁN 1 A lerakónak magas a környezeti kockázata lerakott hulladék mennyisége 1 millió köbméterre (!) becsül­hető, ez zömében lakossági, s ipari és feltételezhetően ve­szélyes hulladék. Műszaki vé­delem nincs... Felszámolásra kötelezték Az önkormányzat benyúj­tott egy tanulmányt, melynek aggasztó eredményei alapján a felügyelőség kármentesítés­re kötelezte. A jogi alap: a volt városi tanács látta el a köz- tisztasági közfeladatát úgy, hogy a lakossági kommuná­lis hulladékot itt helyezte el 1960-tól 1985-ig. A megszűnő tanács jogutódja az önkor­mányzat. A város későn fellebbezett, így II. fokon elutasították. Ez­zel párhuzamosan 2004 őszén az önkormányzat benyújtotta a lerakó környezetvédelmi­felülvizsgálati dokumentá­cióját, ami megállapította: több szennyezőanyag szintje meghaladja a szennyezettségi határértéket, ezért a felügye­lőség a lerakó felszámolására kötelezte az önkormányzatot. Az önkormányzat nem felleb­bezett, de később felügyeleti intézkedést kezdeményezett a főfelügyelőségen, mely azt megtagadta. A polgármester törvényességi óvást nyújtott be, ám a Legfőbb Ügyészség a határozatot nem találta tör­vénysértőnek.- A város önként eljárva két dokumentációt is eljuttatott a felügyelőségre, mind a kettő hasonló szennyezettséget bi­zonyított, így a felügyelőség a hatályos jogszabályok szerint járt el, és nem tehetett mást, mint határozatokat hozott a lerakó által okozott szeny- nyezés káros környezeti ha­tásainak megszüntetésére. A felügyelőség az eljárásban vé­gig kényszerpályán mozgott - összegez dr. Vilmányi Zoltán. szerda ; felhős, szeles, 0; kis napsütés csütörtök fátyolfelhős, j hűvös idő szombat-6 változóan felhős, hóesés- Hőmérsékleti értékek Celsius-fokban ___ GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: OMSZ MISKOLC | © MEGKÉRDEZTÜK: On szerint veszélyt jelent a környéken élőkre a lezárt hulladéklerakó? SZABÓ MIHÁLYNÉ: Nem tudjuk pontosan, mit rejt a szeméttelep Egy nyáron mindent elleptek a vaspondrók ÚJHELYI LÁSZLÓNÉ: A mai napig szállítanak Ide hulladékot A bomlásnak indult sze­mét keveredik a vízzel HOMOKI ZSOLT: Régóta ígérik, hogy rendbe teszik Akár még üdülő is épül­hetett volna itt- Nem tudjuk pontosan, hogy milyen veszélyt rejt a régi sze­méttelep, az azonban biztos, hogy az ivóvíz minősége jó. Vizsgálták' a talajvizet is, de az eredményről nem kaptunk információt - mondta Szabó Mihályné. Újhelyi Lászlómé sze­rint a mai napig szállítanak hulladékot erre a területre. - Amióta a telep működik, töb­ben is meghaltak daganatos betegségben. Nem mondom, hogy emiatt, de szerintem köz­rejátszott a hulladék jelenléte is - mondta. - Rengeteg aszfalt- törmeléket hordtak ide, ami ve­szélyes hulladéknak számít. Régóta ígérik, hogy rendbe rak­ják a telepet, de eddig nem tör­tént semmi - mondja Homoki Zsolt. Borsodi Istvánné allergiás, a nyári hónapokban megnehe­zíti az életétapollengazdagkör- nyezet. - Volt egy nyarunk, ami- kormindentelleptekavaspond- rók. Befőttesüvegekbe gyűj­töttük, a televízió még riportot is készített erről - tette hozzá. - A bomlásnak indult szemét összekeveredik a talajvízzel, ami ártalmas lehet az élővilág­ra - mondja Orha Sándor. Boda Zoltán úgy emlékszik, hogy ha­talmas felháborodást keltett, amikor a területet szeméttel töltötték fel. - Gyermekkorom­ban egy természetes tó volt itt, nagyobb, mint a Sóstói. Talán rivalizálás eredménye a mos­tani állapot, pedig üdülő is épülhetett volna itt. NÉZŐPONT Nyéki Mérgező örökség természet, íme, benyújtotta a számlát... Vajon • ■ 1 § mit gondoltak, akik meghozták a döntést 1960-ban arról, hogy a megyeszékhely határában büntetlenül lehet csak úgy kiborítani a város szemetét? Nem tudom, a korszakra jellemző általános szemlélet, vagy az egypártrendszer dik­tatúrájának szokásos igényte­lensége a magyarázat arra, hogy felelős személyek (jut eszembe: vannak itt felelős személyek?) azt mondták: jó lesz ez így is. Huszonöt évig mondták, hogy jó ez így is, mígnem végül egymillió köbméternyi mocskos, bűzös szeméthegy nem tornyosult a város kapujába. Korosztályom még kisdiákként csodálkozott rá az időnként lángra kapó förmedvényre (azzal is csök­kent ugye a halom...), s nem értettük, a felnőttek miért szemetelnek, mikor nekünk azt tanították otthon és az iskolában, hogy még egy cukorkás papírt sem szabad eldobni. Ontja a mérget magából ez a terület, s most az utókorra, ránk maradt a szemét eltaka­rítása: a mi adóforintjainkat és támogatásunkat kell erre költeni. Ráadásul lehetet­len jogszabályi és törvényi utasítások tornyosulnak akadályként. Az is igaz, hogy amikor elkezdték a Béke TSZ földjét árverezni, nem igazán tudtam volna nyugodt szívvel licitálni ezekre a hek­tárokra. Gyanítom, a tagság és a sokadik körben bekap­csolódó kárpótlási jegyesek sem nyomakodtak ezért a területért, amelyet nem hogy művelni nem lehet, de még csak egy könnyed séta sem engedélyezett rajta. Ezért is kell itt dűlőre jutni gyorsan. nyeki@inform.hu mumm Ön szerint a diátok biztonság­ban vannak a kollégiumokban? Szavazók száma: 52,2010.3. 2.19 óra Igen Nem 26,92% 73,08% Következő kérdésünk: Ön szerint komoly veszélyeket rejt a borbá­nyai hulladéklerakó? • http://www.szon.hu Szavazzon. Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. A Nyír-Diák Napok keretében tegnap várostörténeti vetél­kedőt rendeztek, a Lábossá Gusztáv emlékversenyt a Sipkay Barna középiskola II. csapata nyerte, fotó: racskó tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents