Kelet Magyarország, 2010. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT KELET-MAGYARORSZÁG KELET Háttér 3 „Csakannyitkértem:állionarrébb” Erőszakoskodó diákok - ha a család nem nevel fegyelemre, a társadalomnak kell fellépnie illusztráció: ékn Az iskola fegyelmi bizottsága mind a két lányt meghallgatja, hogy tisztázzák a vere­kedés körülményeit. NYÍREGYHÁZA. Mindenki azon csodálkozik, hogy túléltem - mondja Vivien, mielőtt felidé­zi a szerdán, 4. óra utáni szü­netben történteket. Duzzadt, véraláfutásos arcát jeges zse­lével hűsíti, a szemefehérje véres, az orra dagadt. Óvato­san hozzáér, amikor mutatja, hol tört ketté: „Azt mondták a fül-orr-gégészeten, nagy szerencsém van, mert nem mozdult el.” Hangján érző­dik: nem szívesen beszél a ve­rekedés, vagy inkább ahogy az édesanyja mondja, a verés részleteiről.- Le akartunk menni a bü­fébe, de a nem is a mi osztá­lyunkba járó Melinda beállt az ajtóba. Az egyik fiú már szólt neki, hogy menjen odébb, mert nem lehet tőle elférni. Meg sem mozdult, majd én is kértem, hogy álljon arrébb, amire nagyon csúnyán be­Nem megyek másik isko­lába, szeretek ide járni. Nincs bennem félelem. ft VIVIEN szólt - mesél a kiváltó okról Vivien, aki nem hagyta ma­gát, és visszaszólt az idősebb lánynak, akivel azelőtt soha nem beszélt. Itt felpörögtek az események. Vivien arra elmékszik, Melinda belera­gadt a hosszú hajába, és azzal a mozdulattal a falba vágta a fejét.- A következő emlékem, hogy jeget szorítanak az ar­comra és rettenetes fájdalma­im vannak. A tükörben lát­tam, hogy hatalmasra dagadt az arcom. Borzalmas látvány volt - lehajtja a fejét, nehezen szűnik a fájdalom. - Akik lát­ták, hogy mi történt, azok úgy mesélték, hogy amikor el­ájultam, a földön beletérdelt az arcomba, akkor tört el az orrcsontom, és még többször megütött. Kórház után rendőrség- Az ügyeletes tanár szedte le a lányomról a támadóját. Nem tudok napirendre térni a történtek felett. Egy anyának sem kívánom, hogy így lássa a gyerekét - kapcsolódik a be­szélgetésbe Vivien édesanyja. A kórház tett hivatalból felje­lentést. - Fél 12 körül történt az eset, és este fél 6-ra értünk haza. Minden gyorsabban ment volna, ha mentőt hív­nak a lányomhoz - véli az öt gyermekes anyuka. A kórház után a rendőrség következett, ahol szemtől szemben láthat­ta a lánya támadóját. A két anya között tapintani lehetett a feszültséget.- Biztos vagyok benne, ha a lányom nem veszíti el az eszméletét, meg tudta volna védeni magát. Soha nem gon­doltam, hogy pont vele eshet meg ilyen - szemmel látható­an nehezésre esik nyugodt- nak maradnia. Amin nem tud túlépni, az a brutalitás foka. - Milyen lelke van annak, aki a földönfekvőbe még belerúg? A kérdésre nincs válasz.- Nincs bennem félelem, és nem megyek másik isko­lába, szeretek ide járni - je­lenti ki Vivien, és mosolyog. Ő választotta a pék-cukrász szakot, és itt fogja befejezni a tanulmányait. „Nem Melinda ütött először!” NYÍREGYHÁZA. Lakásán keres­tük fel pénteken az iskolai ve­rekedésbe keveredett 16 éves lányt, akit súlyos testi sértés­sel gyanúsít a rendőrség. Bár a péknek tanuló Melinda nem kívánt nyilatkozni lapunknak, édesapja, Ádám János végül el­mondta, hogyan látja a Westsik Vilmos szaközépiskolában tör­ténteket.- Melinda egészen másként mesélte el a dolgokat, mint ami a hírekben megjelent. Azt állítja, hogy ártatlan, nem ő provokálta és kezdeményez­te a brutális összetűzést, két lány támadt rá, ő mindössze védekezett. Hiszek neki. Nem pusztán azért, mert a lányom nekem sosem hazudna, ha­nem mert nyugodt, barátsá­gos természetét ismerve biz­tos vagyok benne, hogy nem miatta szabadult el a pokol. Elmondása alapján ketten támadták meg a szóváltást követően, az egyik lány elöl­ről, a másik a haját tépte há­tulról. Végül a földre került, és önkontrollját elveszítve, félelmében kézzel-lábban védekezett, így sérült meg a támadója, Vivien. Az önvéde­lem nem bűn. A pletykákkal ellentétben semmiféle szerelmi félté­kenység, fiú-ügy nem áll a háttérben. Hol voltak a tör­téntek idején a pedagógusok? Miért nem választották szét a lányokat az osztálytársa­ik? Melinda péknek tanul. Sikerült beilleszkednie az osztályba, vannak barátai, és szereti az iskoláját. Nyak­csigolya-rándulása és ge­rinchúzódása miatt szerda óta nem ment iskolába, hét­főn együtt keressük meg az igazgatót, hogy beszéljünk a „hogyantovábbról” - mondta el a Kelet-Magyarországnak az édesapa. km MHlM»Jh;l.WJM Végeláthatatlanul lehetne sorolni az iskolai erőszakról szóló híreket, de aligha kétséges, hogy többről van szó, mint ami nyilvánosságra kerül. íme, néhány eset az elmúlt évekből: Abaújkéren egy 2 í éves férfi lökött fel egy pedagógust trágár szavak kíséretében az iskolaudvaron. A megbotránkoztatóan viselkedő férfi azért ment oda, mert testvére telefonált neki, hogy összetűzésbe keveredett egy másik diákkal. A garázdát gyorsított eljárás kereté­ben bíróság elé állították, 8 hónap börtönbüntetést kapott, melyet 3 évre felfüggesztettek. ____________ Tokajban két diáklány esett egymásnak társai szeme láttára. A verekedést valaki mobiltelefonon rögzítette, ennek alapján indított a rendőrség nyomozást a lányok ellen garázdaság gyanújával. __________ Szikszón zaklatás miatt indított eljárást egy 15 éves fiatalkorú fiúval szemben az Encsi Rendőrkapitány­ság, mert dolgozatíráskor puskázott, és miután a tanárnő figyelmeztette, hogy ezt ne tegye, majd egyes osztályzattal értékelte a dolgozatot, a diák azzal fenyegetőzött, hogy felborítja a padokat. _____________ Egy 17 éves kaposvári szakisko­lás diáklány egyik tanárát durván becsmérelte, lekurvázta, egy másik tanárát leköpte, a diáktársait pedig rendszeresen terrorizálja. _________ Egy Vili. kerületi középiskola 16 éves diákja fizikaóra alatt odament tanárához, belerúgott, lökdöste és egy fém csapteleppel fenyegette. A tanárt annyira megviselte az eset, hogy benyújtotta felmondását, s idegszanatóriumban kezelték. 2008. október: gyorsított eljá­rással állították bíróság elé azt az asszonyt, akit azért vettek őrizetbe a rendőrök, mert rátámadt gyermeke tanárára az érpataki általános iskolában. _____________________ 2007. április: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak büntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetés­re ítélte elsőfokon, nem jogerősen a Nyíregyházi Városi Bíróság L. And­rást, aki megverte a nyírbogdányi általános iskola igazgatónőjét. A diákot nem lehet kizárni Csöndes beszélgetés a suli előtt - az iskola diákjai is döbbenten követik az eseményeket fotó: matey istván A két lány verekedése a tanáriban és az osz­tálytermekben is téma, az ilyen esetekre nem lehet felkészülni. NYÍREGYHÁZA. - A tanórák kö­zötti szünetekben megerősí­tett ügyeletet tartunk, azonban az ilyen esetekre egyetlen ok­tatási intézmény sem tud fel­készülni - mondja a történtek után két nappal Halász Zoltán. A Westsik Vilmos Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­iskola igazgatóját nemcsak az eset keserített el, hanem az, hogy az iskola történetében soha nem volt hasonló ügy. A két lány verekedése a tanári­ban és az osztálytermekben is téma. A szemtanúk a Vivien által elmondottakat támaszt­ják alá.- Melinda csütörtökön nem ment gyakorlatra, és ma sem jött be az órára - mondja az igazgató. Sokat foglalkoztak a pedagógusok az évismét­lő lánnyal, szerették volna jó irányba terelni. Halász Zoltán azt mondja, a 9. évfolyamo­sokkal van a legtöbb gond, de néhány hónap alatt nagyon nehéz kezelni a nevelési, vi­selkedési problémákat. - Öt percen belül értesítettük Vivi­en családját. A sérülésből nem tudtuk megállapítani, hogy mennyire súlyos, szükséges-e mentőt hívni. Az iskola védő­nője és a kollégák által gyors elsősegélyben, majd orvosi el­látásban részesült - mondja az igazgató. Az iskola az ilyen, vagy eh­hez hasonló esetekben annyit tehet, hogy összehívja a fe­gyelmi bizottságot, akik mind a két felet meghallgatják. Ezt követően kitűzik a fegyelmi tárgyalás időpontját. A törvény rendelkezése értelmében tanköteles korú gyermeket nem lehet az in­tézményből kizárni, csak ab­ban az esetben, ha keresnek neki másik iskolát, ahol fo­gadják. O MEGKÉRDEZTÜK: Mi lehet az oka az egyre gyakoribbá váló iskotai erőszaknak? KALDERÁI. OTTÓ; TÓTH PÉTER; Ne a diák NAGY JÓZSIFNÉ: Nem Korábban tisztelték a mondja meg, hogy mi könnyű megtalálni a pedagógusokat. legyen. megfelelő módszert. P. SZARÓ JÁNOS: Az KÓRRRNÉ ANIKÓ; A dl- KÁDAS ZOLTÁN; Jelen­ilyen fiatalok kul- ákoknak sok Joguk van, tős társadalmi gond ez túrszlntje mélyen van. de kötelességük? a jövő szempontjából. Kalderái Ottó: A szülőkön és a tanárokon múlik, hogy miként viselkedik a gyerek. Ma nem félnek a büntetéstől, amiről fő­ként a szülők tehetnek. Szerin­tem, egy-egy ilyen eset után, őket is felelőségre kellene von­ni. Tóth Péter: A tanárok becsü­letét vissza kell állítani! Ezt úgy lehetne megoldani, nem min­denáron „vesszőt”, de valami­lyen fegyelmezési eszközt kell adni a tanárok kezébe. Nagy Józsefné: A férjem középiskolai tanár volt. Ő is panaszkodott, hogy ez az a kor, amikor nehéz velük bánni. Az én időmben, a gyerekek nem voltak ennyire szókimondóak és agresszívek. Pagonyi Szabó János: Mindez társadalmi probléma. A meg­NÉZŐPONT Bednárik Mónika A hajtépés ártatlansága ki azt mondja, hogy 15-20 évvel ezelőtt a diákok nem verekedtek össze az iskolá­ban, az nem állít valóságot. Aki azt a kijelentést teszi, hogy az agresszió nem volt ilyen méretű, mint napjaink­ban, azzal már könnyebben egyetértek. Máig emlékszem arra az esetre, amikor két osztály- társnőm - a feszültség és rivalizálás éveken át megvolt közöttük - egy semmiségen úgy összevesztek, hogy a szó szoros értelmében megtép­ték egymást. Láttuk a zavart, a döbbenetét az arcukon, amikor a tenyerükben lévő hajcsomóra meredtek. Ez akkor a legsúlyosabb eset­nek számított az intézmény életében. Hol van ma már a haj tépés „ártatlansága”, a féktelen és kezelhetetlen düh és agresszió kiváltotta ököllel ütlegeséhez, bakanccsal rugdosáshoz, az ép ésszel felfoghatatlan kegyetlenke­désekhez, vagy az osztálytár­sukat meggyilkoló kaposvári diákok tettéhez képest?! Az iskolákban országosan egyre inkább terjedő erő­szakról tanulmányok százai születtek. Szakemberek magyarázzák az ok és okozati összefüggéseket, rámutatva a család, az óvoda, az iskola felelősségére, feladatára. A baj csak az, mit sem ér ott az elmélet, ahol a mindennapok túléléséhez, a felgyülemlett düh, az elutasítottság, a meg nem értettség elviseléséhez az agresszión keresztül vezet az út. Valakinek meg kell hal­lania a figyelem és megértés utáni kétségbesett vágyat, mert különben nincs ami gátat vessen az erőszaknak. monika.bednarik@inform.hu hi’inm’Kn sztottr jdatosan Szavazók száma: 50, 2010.2.26.19 óra Következő kérdésünk: Ön szerint elég hatékonyan védenek a törvé­nyek az iskolai erőszakkal szemben? © http://www.szon.hu Szavazzon. Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. oldás a szülők, a tanárok és a hivatalos személyek kezében van. Sajnos a gyerekek leutá­nozzák, amit a tévében vagy az interneten látnak. Kóderné Anikó: Szerintem az a baj, hogy a diákoknak rengeteg joguk van, de kötelességük semmi. A tanárokat nem nézik sem­mibe, nekik pedig semmilyen fegyelmezési eszköz nem áll rendelkezésükre. Kádas Zoltán: Az iskolák nem tehetnek az erőszakról, a szülőknek lenne a felelősége nevelni a gyereket. Szomorú, hogy sokszor éppen ők mutatnak rossz példát. A híradásokból az is kiderül, hogy az „elkövetők” a legtöbb­ször hátrányos helyzetű csalá­dokból kerülnek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents