Kelet Magyarország, 2010. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-25 / 47. szám

2010. február 25., csütörtök KELET MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Újra működik. Újra működik az Orszá­gos Választási Iroda (OVI) honlapjának azon része, melyet a keddi „támadás" után biztonsági okokból leállítottak. Benkő Ist­ván, az OVI szóvivője tudatta: a rendszer újra tökéletesen működik. Egy internetes oldalon jelent meg kedd hajnalban, hogy meghekkelték a www.valasztas.hu-t. JEGYZET Be(le)kötve Devizaárfolyam (2010.2.24.) N. Szántó Rita rita.szanto@eszak.boon.hu A közelmúltban sajnos saját bőrömön tapasztalhattam, hogy milyen az, ha infú­ziót kap az ember. Egyszerre többet és több napon keresztül. Reggel jött a nővér, bekötötte vénába, majd kezembe nyomta a csengőt, hogy szólhassak, ha baj van. És persze akkor is, ha lement az infúzió. Mivel többen voltunk a kórteremben, felváltva figyeltük egymást, és nem csak magunkért, de szobatársunkért is csengettünk, ha kel­lett. A piros gomb megnyomása után pedig vártunk, és számoltuk a perceket, hogy mikor ér be a nővérke. Volt, hogy tovább is kellett számolnunk, mert valahol máshol dolga volt. Unatkozni nem láttuk. S belegondolok abba, hogy történt vol­na mindez, ha a nővérke már nem köt­hette volna be nekem, nekünk az infúzi­ót. Szépen kivártuk volna, míg a nagyvizit alatt vagy után az orvos egyenként bekö­ti mindenkinek, majd műtét után vagy alatt beszaladt volna, mert lement az infú­zió. De tovább is robog, hiszen a kettes­ben egy katétert kell felhelyeznie, miköz­ben valamelyik betegnek szüksége van egy vénás injekcióra. Abszurdnak tűnik. Az is. Főleg egy olyan egészségügyben, ahol a betegnek is át kell vállalnia feladatokat, hogy működ­jön. Lehet, hogy nem éppen szabályos, de a napi munkához, a napi rutinhoz alkal­mazkodik. Ha nem így lenne, az már nemcsak a biztonságosságot, de a műkö­dést is veszélyeztetné. PÉNZNEM árfolyam változás 1 Euró 270,63 +0,75 BEÜ USA dollár 199,92 A +2,26 1 Svájci frank 184,77 A +0,97 tHÜ Angol font 308,72 A +3,69 1 1 Román lej 65,61 A +0,19 Ukrán hrivnya 25,06 A +0,28 m: ^ Horvát kuna 37,14 A +0,18 . Lengyel zloty 67,63 f -0,33 J|További információk a valutapiacról; qazdasaq.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Ki kösse be az infúziót...? ■ Erről a kérdésről folyik a vita: a szaktár­ca szerint az orvos, az orvos szerint az ápolók. Miskolc (ÉKN - NSZR) - Egy húszéves gyakorlattal rendelke­ző ápolónővel szívesebben adat­nám be magamnak az intra­vénás injekciót, mint egy két ff............................. .................. Ha nincs a módosítás módo­sítása, akkor az intézményben leállt volna a betegellátás. Dr. Csiba Gábor éve végzett orvossal - mondta lapunknak dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgató-főorvosa, mikor az Egészségügyi Minisz­térium ápolókat érintő rendele­téről kérdeztük. Rutinműveletek Miről is van szó: az új jog­szabály alapján az OKJ-vizsgás ápolók a jövőben nem végezhet­nének el eddig rutinszerűen vég­rehajtott műveleteket, például nem köthetnének be infúziót, katétert vagy nem adhatnának be intravénás injekciót. Egészen addig, míg nem szerzik meg az ehhez szükséges uniós licenc- vizsgát. Ennek a keretei azon­ban még nincsenek kidolgozva. A szaktárca szerint azért, mert azt az unióval egyeztetni kell. Többek között ezt kifogásolták a kórházi szakemberek, hiszen míg az egyeztetés tart - akár fél év is lehet - a jelenlegi ápolók nem végezhették volna el ezen rutinfeladataikat. így ezek, az egyébként is túlterhelt orvo­sokra hárultak volna. Azért a feltételes mód, mert közben a szaktárcánál megszületett a módosított jogszabály módosítása. Ez így szól: ameny- nyiben a kórhá­a tevékenységeket, amelye két később majd csak vizs­gával. Megoldhatatlan- Ha nincs a módosí­tás módosítása, akkor az intézményben leállt volna a betegellátás - mondta dr. Csi­ba Gábor. Hozzátette: nálunk 472 olyan nővér van, akit ez a jogszabály érint, azaz az ápo­lók 40 százalékát. Az ő tevé­Bár rutinmunka, vizsga nélkül nem köthetnének be infúziót, katétert és nem adhatná­nak vénás injekciót sem. (Fotó: B. T.) zi ápolónak írásos engedélyt ad az orvos, és ezt a munkakö­ri leírásában is rögzíti, akkor átmenetileg elvégezheti azokat kenységük átvételét a 300 orvo­sunk fizikailag nem tudta volna megoldani - hangsúlyozta. A főigazgató-főorvos egyéb­Senkire ne rójon plusz terhet Nem állt volna le az élet, akkor sem, ha nem módosít­ja a szaktárca a jogszabályt - válaszolta kérdésünkre Ja- kabné Harcsa Erzsébet, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. ápolási igazgatója. El­mondta: a holdinghoz tarto­zó kórházakban több mint 1000 dolgozót érint a változás, akik eddig is megbízó levéllel végezték ezeket a feladatai­kat. Azért - folytatta -, mert 2007-től volt egy joghézag, és egy 1972-es rendelet értelmé­ben választották ezt a megol­dást. Ezt később a módosítás is megerősítette - hangsúlyoz­ta. Hozzátette: az orvos-igaz­gatóval egyeztetve azt is beve­zették, hogy minden osztályon az osztályos orvos felügyele­te mellett történnek az ilyen beavatkozások. A vizsgával kapcsolatban azt fontosnak tartaná, hogy az ne rójon plusz anyagi ter­het sem a dolgozókra, sem a kórházakra. Erről javaslatot is tettek a holdinghoz tarto­zó intézmények igazgatói és az ápolási szakma vezetői a szakmai kollégium felé. Szakszerű volt Budapest (MTI) - Törvényes, szakszerű és arányos volt a parancsnoki kivizsgálás ered­ménye szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rekto­rának elfogása során a rendőri intézkedés - közölte a Nemze­ti Nyomozó Iroda szerdán arra reagálva, hogy Zamecsnik Péter, Szabó János rektor ügyvédje a múlt héten azt mondta: az ügyészséghez fordult az elfogás körülményeinek kivizsgálása miatt, mert védence azt mond­ta: semmilyen ellenállást nem tanúsított, „a rendőrök artiku- lálatlan üvöltéssel” berontot­tak az irodájába, a földre lök­ték, rátérdeltek a hátára és meg­bilincselték. Sztrájk. Athénban 27 ezer demonstráló vonult az utcára a szakszervezetek hívására, hogy tiltakozzanak a kormányzati megszorító intézkedések ellen, amelyekkel az athéni kabinet az államadósság növekedése nyomán kialakult krízist akarja kezelni. A tüntetők egy csoport­ja összecsapott a rendőrökkel. (Fotó: epa> ként sem látja értelmét a jogsza­bálynak: „Az ápolóknak majd vizsgát kell tenniük, miközben az orvos, aki ebből soha nem vizsgázott, sőt ezt az orvosi egyetemeken sem tanítják, elvé­gezheti ezt a tevékenységet.” A megyei kórházban már megkezdték az írásos engedé­lyek kiadását és a munkaköri leírásban való rögzítést - tud­tuk meg. A licencvizsgákról azonban még kevés információjuk van. Mint dr. Csiba Gábor elmond­ta: annyit tudnak, hogy ezt egy hathetes tanfolyam előzné meg, de hogy ott mit kell majd taníta­ni, ki tanítja majd az ápolókat, egyelőre nincs rögzítve. Van gyanúsított Szeged (MTI) - Van gyanú­sítottja a Hódmezővásárhelyen szombaton elkövetett bűncselek­ménynek, amelynek során több ház falára romaellenes felirato­kat festettek - erősítette meg az MTI információját a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerdán; Szenti Szabolcs a nyomozás érdekeire hivatkozva elzárkózott minden más információ közlésétől. A településen több mint tíz lakóház falára festettek isme­retlenek, a roma kisebbség ellen irányuló feliratokat festékszóró spray-vel a múlt hét végén. A rendőrség közösség elleni izga­tás bűntette miatt indított nyo­mozást. ÉKN-INTERJÚ: Járai Zsigmond expénzügyminiszterrel „Nem arra költünk, amire kellene..." ■ Az eurót csak akkor sza­bad bevezetni, ha már elég erős a gazdaság - véli az egykori pénzügyminiszter. Nyíregyháza (ÉKN - Sz. A.) - Többek között az adórendszer átala­kításával, az ügyintézés egyszerű­sítésével, s a korrupció csökkenté­sével érne el gazdasági növekedést Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, a Magyar Nem­zeti Bank egykori elnöke, akivel egy Nyíregyházán tartott szakmai fóru­mot követően beszélgettünk. ÉKN: Mit tart a magyar gazda­ság leglényegesebb problémájá­nak? Járai Zsigmond: A legnagyobb baj az, hogy túl sokat költ az állam - a bruttó hazai össztermék mintegy felét -, ráadásul nem is arra, amire kellene. Rengeteg pénz megy el pél­dául bürokráciára, s nem elég, hogy ez hogy sokba kerül, nehezíti is azt, hogy az emberek egyről a kettőre jussanak. Sokat költünk szociális jellegű segélyekre, az államadósság csökkentésére és hatalmas össze­gek folynak el különböző korrupci­ós csatornákon is. Ezeken a terüle­teken kellene takarékoskodni, nem pedig a nyugdíjakon, az oktatás- és egészségügyön, melyekre nem köl­tünk sokat, de melyeken mégis min­denki spórolni akar. ÉKN: Hogyan lehet csökkenteni a szociális jellegű segélyeket? Járai Zsigmond: Át kell alakítani a segélyezés rendszerét, mert bár sokat költünk erre a területre, a támogatások nagy része nem jut el az igazán rászorulókhoz. A munka- nélküli segélyek arányát úgy kell és úgy lehet csökkenteni, ha keve­sebben szorulnak rá erre a segé­lyezési formára, azaz ha több lesz a munkahely és jóval kevesebb a munkanélküli. ÉKN: Melyek azok a lépések, melyeket a gazdaság fellendí­tése érdekében a lehető legrövi­debb időn belül meg kell tenni? Járai Zsigmond: Adót kell csökken­teni, át kell alakítani a költségve­tési kiadásokat és ahogy már emlí­tettem, egyszerűsíteni kell az ügy­intézést. Úgy vélem, a hazai adó­rendszernek nem az a legnagyobb baja, hogy magasak az egyes adó­terhek, hanem az, hogy túl sok adó­fajtát kell fizetni. A rendszert egy­szerűsíteni kell, ráadásul az alacso­nyabb adókulcsok esetében kisebb az adóbefizetés elkerülésének igé­nye is, tehát több pénz folyhat be ebből az államkasszába. ÉKN: Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy ezen intézkedések eredménye érezhető legyen és meginduljon hazánkban a gaz­dasági növekedés? Járai Zsigmond: Ez attól függ, hogyan teljesít a világgazdaság és az Európai Unió gazdasága, s per­sze hogy milyen hatékonyak lesz­nek a fent említett intézkedések. Ha beigazolódnak a jelenlegi várako­zások, 2011-ben már hazánkban is érzékelhetők lesznek a pozitív vál­tozások, és növekedési pályára áll­hat az ország. ÉKN: Sokat vitáznak a szakem­berek a közös európai fizető- eszközről. Mit gondol, mikor lehet Magyarországon beve­zetni az eurót, egyáltalán: szükségünk van rá? Járai Zsigmond: A közös pénznek látjuk az előnyeit és a hátrányait egyaránt, az tény, hogy több ország is úgy vezette be az eurót, hogy nem volt erre felkészülve, s .. . _ . ■i. ' '4.4. Jarai Zsigmond (Foto: RacskoTibor) nem volt ra eleg erett. 3 Azt gondolom, helyes litást jelent, de csak akkor, ha már lenne a bevezetése, hiszen alacso- elég erős a gazdaság ahhoz, hogy nyabb kamatokat és pénzügyi stabi- elbír egy erős valutát.

Next

/
Thumbnails
Contents