Kelet Magyarország, 2010. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-23 / 45. szám
825662 2010. február 23., kedd KULTÚRA /6 • Ezeregyév. Kisvárdán szerdán 18 órától történelmi táncos show kezdődik. A Művészetek Házában az Experidance Táncszínház Ezeregyév címmel mutatja be komoly elismerést kiváltott produkcióját. Megjelent a Szemle Nyíregyháza (KM) - Megjelent a Szabolcs- Szatmár-Beregi Szemle idei első száma. A folyóirat folytatja a megyeszékhely új monográfiája már elkészült fejezeteinek közlését, ezúttal Bene János Nyíregyháza I. világháborús éveit ismerteti. Fekete Antal a megyei sajtó rendszerváltásáról ír, Marik Sándor Szakály György Kossuth- díjas táncművésszel készített interjút. Bodnár Zsuzsanna Erdész Sándort, a Sóstói Múzeumfalu alapítóját, Elek Andrásné-Komiszár Dénes a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti gyűjtemény arcképcsarnokát mutatja be. Részlet az Álom című előadásból Nívódíjjal térhettek haza Nyíregyháza (KM) - A Megyei Príma Díjas és Csokonai Díjas Nyírség Táncegyüttes szombaton bemutatkozott a Budapesti Operettszínházban, ahol a Néptáncantológia 2009 című válogatás első előadásán a Katonabál, a második előadásán pedig az Álom című koreográfiát mutatták be. 1985. óta ez volt a 26. alkalom, amikor a társulat felléphetett a Néptáncantológián, melyet minden év elején az elmúlt év legjobb koreográfiáinak meghívásával rendeznek meg. A Néptáncantológián a Művészeti Vezetői Nívódíjat is odaítélték: a díj ezúttal Nyíregyházára került: Kácsor-Ignácz Gabriella és Kácsor István kapták, akik az ajaki Kaláris, a nyíregyházi Margaréta és a nyíregyházi Nyírség Táncegyüttesnél végzett évtizedes táncos, alkotói és vezetői tevékenységükkel érdemelték ki. Színház életről, halálról A nyíregyháziak mindennapi élete jelenik meg a színpadon (Fotó: MTI, Balázs Attila) ■ Ilyen az élet, amelyben az ember dolgozik, küszködik, ismeri az egész várost. Nyíregyháza (Nagy István Attila) - Vannak a végletekig leegyszerűsített filozófiai rendszerek, melyek ugyan a legfontosabb dolgokról szólnak, mégsem tiltakoznak ellene, ha közhelyesen akarjuk elmesélni őket. Ilyen a születés és a halál sohasem megfejthető misztériuma, s az a sok méltatlan tett, ami a kettő között meghúzódik. Azok a népek, amelyek az elmúlást az élet természetes részének tekintik, minden bizonnyal boldogabban (ha foglalkoznak ezzel az öngyötrő gondolattal) élik az életüket. Jókedvű játék Csak dicsérni lehet a Móricz Zsigmond Színház új bemutatójának a csapatát, amikor annyi év után életre keltették a mi kis városunkat. Annak idején Mensáros László emlékezetes sikerrel álmodta a nyíregyházi színpadra Thornton Wilder A mi kis városunk című darabját. A mostani előadás nem metaforikusán szól a mi kis városunkról (Nyíregyházáról), hanem valóságosan is, hiszen az előadás első részében a nyíregyháziak mindennapi élete jelenik meg a színpadi panelben. Az első rész igazán jókedvű előadás, már-már örömjátéknak is lehetne mondani, hiszen bármennyire is fájdalmas és beszorított egy-egy panellét, a színészek játékát mégis átlengi valami bölcs felismerés: ilyen az élet, amelyben az ember dolgozik, küszködik, ismeri az egész várost, hiszen a leveleket évek óta hordja, s bizonyára azt is tudja a postás, hogyan hatnak ezek a küldemények az érintettekre. Élnek e városban fiatalok, akik most próbálják a kapcsolatépítést, szerelemkeresők, a testükkel elégedetlenek, a házasságba már belefásulók. Boldogok vagy boldogtalanok? Egy idő után már nem igazán fontos, hiszen az ember társas lény, s a kitűnő narrátortól azt is megtudjuk, hogy a férfi és a nő együtt maradása a természet csapdája, ami ellen ösztönvilágunk aligha képes tiltakozni. Szociológia és színház Az előadásnak volt egy nagyon érdekes szociológia rétege, amelyből megtudhattuk, hány autóbusz közlekedik a városban, hány hazugság hangzik el, mennyien csalják meg egymást, mi a különbség a férfiak és a nők között. Csupa érdekes mozzanat, de nem tudott szervesülni az első rész kitűnően felépített játékához, mint ahogy a lényeget tekintve a második rész szinte teljesen felesleges. Elkanyarodott az expozíciótól, új gondolatokat emelt a játékba, amelyeknek alig volt közük a kiinduláshoz. Az utolsó jelenet pedig, annak ellenére, hogy a néző számára különleges élményt jelentett átsétálni a panel túlsó oldalára, nem jelentett relevációt. A fiatalon meghalt feleség lehetőséget kap arra, hogy visszatérjen a szüleihez, újra élje azt a pillanatot, amikor hat éves volt. De a szülők nem ismerik meg, mert bármennyire is tiltakozunk ellene, egy idő után kikopnak belőlünk, akiket szerettünk, mert mi magunk is egyre közelebb kerülünk az elmúláshoz. Nem kell emiatt szégyenkeznünk, ahogyan az előadás leütése sugallja. Az előadás létrehozása kitűnő műhelymunka lehetett. Talán az utolsó pillanatig bekerült egy- egy mondat vagy ötlet. A színészek megérezhették az alkotás semmi mással nem helyettesíthető örömét. Forgács Péter vízióját Antal Olga, Horváth Réka, Jenei Judit, Losonczi Katalin, Molnár Mariann, Szalma Noémi, Széles Zita, Avass Attila, Balogh Gábor, Horváth Sebestyén Sándor, Illyés Ákos, Nagyidai Gergő, Olt Tamás, Pásztor Pál, Vicéi Zsolt valósították meg Kazár Pál, Füzér Anni, Dózsa Virág, Dudics Péter, Pavliskó Diana, Kovács Katalin, Dankó István, Fülöp Angéla közreműködésével. A mi kis városunk Színpadi játékélet, Thornton Wilder: A mi kis városunk című drámája alapján, nyomán, okán, szerkezetét felhasználva, figuráit átnevezve, módosítva, átszínezve, és az égészet áthelyezve az amerikai Grover’s Corners-ből a magyarországi Nyíregyházára. S mindezt különféle utcán és könyvekben és interneten talált mondatokban elbeszélve. Többet fejlődünk, mint gondolná! KILOMÉTERNYI UJ UT (Pilis ÚJJÁVARÁZSOLT Ir II lu ujjnvnnntouu i JJJUIT VÁROSKÖZPONTOK 365 Óvoda is iskola FELÚJÍTÁSA EPIIES ÚJ CSÚCSKÓRHÁZAK, JlLflII SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYOK, SZAKRENDELŐK Magyarorszag KONKRÉT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK: H ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legnagyobb fejezete a közlekedésfejlesztésről szól. Ezekben az években 1300 kilométer alsóbbrendű utat, 107 kilométernyi új autópályát és gyorsforgalmi utat, illetve közel 300 kilométernyi bicikliutat építünk uniós forrásból. Ennek a 2000 kilométernyi új útnak több mint a fele már elkészült, birtokba vehették a közlekedők. Olyan beruházásokra kell gondolni, mint az M7-es, M3-as autópályák fejlesztése, az MO körgyűrű folytatása, vagy épp a Szeged és Makó közti gyorsforgalmi út megépítése. Jó úton vagyunk. I I 1 I I HIRDETÉS
