Kelet Magyarország, 2010. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-11 / 35. szám

2010. február 11., csütörtök

VÁLASZTÁS /6

VÁLASZTÁS

MEGKÉRDEZTÜK

Mezei

Nikolett

Brenner

Emma

Tátrai

Zsófia

Önnek melyek a legfontosabb szempontjai a választás során?

Én arra fogok szavazni, aki a legjobb gazdasági helyzetet tudja produkálni az országban. Először ezt kellene rendbe tenni - vélekedett Mezei Nikolett. Én annyira nem foglalkozom a politikával, hogy még szavazni sem járok el. Még ennyire sem akarok belefolyni a politikai életbe - szögezte le Brenner Emma. Nehéz választani, mert sok mindent mondanak, és nem lehet tudni, hogy hogyan fog elsülni - nyilatkozta Tátrai Zsófia. Az emberek hite megingott a politikával kapcsolatban, ezért egyre kevesebben mennek el szavazni. Itt az ideje, hogy valamelyik párt bizonyítson - osztotta meg velünk véleményét Harangodi Lilla. Még nem gondolkoztam a választásokon, annyi más dolgom van: nyelvvizsga, szakdolgozat, vizsgák. Áprilisban majd foglalkozom a kérdéssel, de az biztos, hogy már most óriási a politikai feszültség - mesélte Juhász Katinka. Szerintem az lenne a legfontosabb, hogy nemzeti értékeket tudatosítsunk magunkban, és azok szerint döntsünk. Az iparosítás például nem az ország profilja, sokkal inkább a mezőgazdaság - mondta Bodnár Ágnes.

Harangodi

Lilla

Juhász

Katinka

Bodnár

Ágnes

A SZAKÉRTŐ SZERINT

Mire érdemes odafigyelni a kampányban, ha még nem döntöttük el, hogy kit támogassunk?

Egy kampány során az egyes pártok elsősorban két dologra igyekeznek hatni: az érzelmeinkre és közvetlenül a pénztárcánkra. Éppen emiatt gyakran hallani könnyelmű kijelentéseket, ám nem szabad elfelejteni, hogyha valaki többet ígér, akkor annak a forrásoldalát is meg kell teremteni, ami szükségszerűen egyes kiadások csökkentésével jár. Megkönnyíti tehát a választást, ha tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a kiadások. Ugyanakkor ez viszonylag sok energia- és időbefektetést igényel a választótól, ráadásul minden információ megszerzése - még ha elérhető is - szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik, ezért sokan a politikában jártas, vagy jártasnak vélt rokontól, ismerőstől kérnek tanácsot, ami „költséghatékonyság" szempontjából a leginkább racionális választás.

Hogyan tudjuk eldönteni, hogy igazat mondanak-e ajelöltek?

Egy politikusnak egyszerre két látszólag ellentmondásos igényt kell kielégítenie: népszerűvé kell tennie önmagát és pártját; később számon kérhető vagy éppen megvalósítható ígéreteket kell tennie. A legtöbb esetben e két igény között igyekszik lavírozni a politikus, hiszen 1 a közelmúlt példái rámutattak arra, hogy a két szélső érték választása milyen komoly népszerűségvesztést tud okozni. A fő kérdés az, ha azt akarjuk eldönte- . ni, hogy egy politikus igazat mond-e, hogy kijelentései mennyire illeszkednek pártja és saját korábbi vállalásai közé, egyszóval mennyire következetes.

Aki válaszolt: Gyömöre Máté elemző Progresszív Intézet

Nehezebben hamisíthatok

Budapest (ÉKN) - A közbeszerzésen nyertes Állami Nyomda készítette el a biztonsági jelekkel ellátott ajánlószelvényeket, melyeket az önkormányzatok kézbesítenek a héten a választópolgároknak. Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, az időközi választásokon tapasztalt visszásságok miatt most nehezen másolható szelvényeket nyomtattak, ez azonban nem növelte meg jelentősen az előállítási költségeket. Közölte, több színből kikevert, speciális (lila) festékkel készítették a szelvényeket. Az ajánlószelvény jobb felső sarkába pedig - kézzel is tapintható - Magyarország-térképperforációt helyeztek el, így arról még színes fénymásolóval sem lehet jó minőségű másolatot készíteni. Az OVI vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ajánlás csak akkor érvényes, ha azt az eredeti, kikézbesített szelvényen teszi meg a választópolgár. Ha a választó jövő hét péntekig sem kapja meg a szelvényt, a polgármesteri hivatalhoz kell fordulnia, ahol új szelvényt kaphat.

Mi a választás célja és értelme?

■ Mi a választás értelme? Kiből lehet képviselőjelölt? Hány szavazatunk lesz április 11-én?

Kérdésak és válaszok

O

Mi a választás értelme?

A jelöltekre és a listákra leadott szavazatok alapján megválasztjuk a törvényhozást - a parlament négy évig tevékenykedik. A választáson dől el az is, hogy melyik politikai erő kap megbízást a kormányalakításra és a kormányzásra - a kormányalakításra általában a legtöbb mandátumot szerzett párt képviselőjét szokta felkérni a mindenkori köztársasági elnök, figyelembe véve, hogy ez a párt önmagában, vagy a szövetségeseivel együtt rendelkezik-e a döntésekhez szükséges többséggel a parlamentben.

Kiből lehet jelölt?

s—' Egyéni képviselőjelöltként annak a

legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 750, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni.

Adhatunk-e ajánlószelvényt _J pártlistákhoz?

Nem: egy választópolgár érvényesen csak egy egyéni választókerületi jelöltet támogathat. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

Mikor kezdődik a kampány?

A kampány hivatalos kezdetét az jelentette, amikor Sólyom László köztársasági elnök január 22-én kiírta a választások időpontját április 11 -éré. A kampányidőszak ezzel a rendszerváltás óta a legrövidebb, 79 napos.

Mikor tudjuk meg az ered- -J ményt?

A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.

Február 10.

A névjegyzéket 2010. február 10-étől február 17-éig közszemlére kell tenni.

A névjegyzékből való kihagyás,, törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2010. február 10-étől február 17-én 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani.

Február 19.

Az Országos Választási Bizottság (OVB), a területi választási bizottság és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (a továbbiakban: OEVB) tagjait és a szükséges számban póttagokat legkésőbb 2010. február 19-én kell megválasztani.

Miskolc (ÉM - PGy) - Nem igazán és nem alaposan ismerik a választók a magyar választási rendszert - erre lapunkban is utalt már elemző. Pedig nem lényegtelen tudni: milyen ez a választás, és mi a tétje, értelme.

A magyar választási rendszer - amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz - kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszám- láló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, a többi helyre pedig országos és területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be a jelöltek. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha az adott pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5 százalékos küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhelyük szerint (a Borsodban élők a borsodi pártlisták közül választhatnak, a Szabolcsban élők a szabolcsi

A héten kézbesítik az ajánlószelvényeket: jelöltet ajánlani 2010. március 19-én délután 4 óráig lehet

(Fotó: Bujdos T.)

pártlisták közül és így tovább). Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

A két forduló

Az első fordulóban - idén április 11-én - minden választónak két szavazata van: egy- egy voksot lehet leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta a szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot, feltéve, hogy elérték a parlamentbe jutás küszöbét jelentő 5 százalékot. Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon - idén: április 25-én - kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa.

Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50 százalékot, akkor a listás szavazást is meg kell ismételni.

Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik legalább 15 százaléknyi szavazatot szereztek, indulhatnak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez 25 százalékot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is elegendő.

KELETKmtippek szon.hu

'•Választási törvény (PDF 326 kB)

Február 8:

_________________

\A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt 2010. február 8. és február 12. között kell megküldeni a választópolgároknak.

Országgyűlési választások végeredménye 1990-2006

MSZP (8,55%)

| SZDSZ (23,83%) FKgP (11,40%) KDNP (5,44%)

Fidesz (5,44%)

MDF (42,49%)

| Agrárszövetség (0,26%) Független képv. (1,55%)

Közös jelölt. (1,04%)

MSZP (54,14%) SZDSZ (17,882%) FKgP (6,74%) KDNP (5,70%)

Fidesz MPP (5,18%)

B MDF (9,84%)

Ü Agrárszövetség (0,26%) Közös jelölt. (026%)

MSZP (34,72%)

Fidesz (29,27%)

B Fidesz, MDF (12,95%) FKgP (12,44%)

| SZDSZ (6,22%) MIÉP (3,63%)

B MDF (0,52%)

• független (0,26%)

Fidesz, MDF (48,70%) g MSZP (46,11%)

B SZDSZ (4,92%)

MSZP, SZDSZ (0,26%)

MSZP (48,19%) j$j!f MDF (2,85%;

Fidesz, KDNP (42,49%) MSZP, SZDSZ (7,55%;

B SZDSZ (4,66%) Somogyért (0,26%)

Grafika: ÉKN. Forrás: Válsztás.hu