Kelet Magyarország, 2010. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-11 / 35. szám

2010. február 11., csütörtök HATTER /3 Pénzt a piachoz! Nyéki Zsolt nyeki@inform.hu Az áruféleségek cseréjének, majd érté­kesítésének évezredes történelme s hely­színe összefonódott az emberiség fejlődé­sével. A napi szintű kereskedelem terének korszerűsítése elkerülhetetlen, hisz változ­nak a technikai-technológiai, esztétikai, kényelmi és higiéniai előírások, elvárások. Röpködnek is a milliárdok, s rögtön jön a kérdés: ki fizesse ezt meg? Csak kívülállók vághatják rá azonnal, hogy kizárólag az árusokra kell hárítani a költségeket. Egy jó piac működésében mindenki érintett - még az is, aki csak rit­kán, vagy egyáltalán nem jár oda vásárolni. Miért? Mert az mindenkinek jó, ha a mun­kanélküli segély helyett a föld művelésé­ből akarnak jövedelemhez jutni az embe­rek, ha a vidék képes eltartani a népes­séget, s persze nem árt emlékeztetni: az aflatoxinos, melaminos, guargumis, átcím- kézős, mérgezős botrányok sem Mariska néni, Pista bácsi termékeihez kötődnek. A portugálok például amikor értékesí­tői központokat építettek, az EU-kasszából pályázták s nyerték meg a pénzt, esetleg na Kellett, kiegészítették nemzeti forrás­sal, aztán átadták a létesítményt azoknak, akik megtöltötték élettel, tartalommal az egészet. S egy hagyományosan agrárgaz­daságra építő megye székhelyén egy piac építésénél vajon miért is ne vállalhatna markáns szerepet az állam? Főleg akkor, ha azt halljuk: csak a 4-es metró építésé­nél csak tanácsadói szerződésekre 8,8 mil­liárd forintot költött az adófizetők pénzé­ből agyontámogatott BKV. Akkor nát miről is beszélünk? |0UrJLSfUXKAT| ön milyen piacot látna szívesen?- Van elég szórakozóhely a városban, (gy ellenzem a plázaszeríi megoldást. Legyen az új csarnok higiénikus, világos és szel­lőzzön rendesen, töltse be az eredeti funkcióját. Mostani állapotában ugyan elavult, felújításra szorul, de én a hagyo­mányos formát támogatnám - mondta a nyíregyházi Újvári Tamás. Szép József nyomon követi a csarnok sorsának ala­kulását. - Nemrég megjelent az újságban egy látványterv, amit elfogadhatónak találok. Örülnék, ha felépülne, mert a jelenlegi már nem alkalmas arra, hogy élelmiszert forgal­mazzanak benne - vélte a demecseri férfi. - A vásárlóbarát árak és a vevőközpontú eladók vonzzák az embereket, nem a csillogás, hiszen már van egy pláza a városban. Ha meg­változnának a parkolási lehetőségek a piac környékén, töb­ben járnának oda - nyilatkozta kérdésünkre a kislétai Lánczi Zsolt. Keresztesné Márton Erzsébet piacra járó ember, ott Újvári Tamás Szép József Lánczi Zsolt Keresztesné Laskai Ildikó Király Zoltán M. Erzsébet vásárolja meg, amit a saját kertjében nem tud megtermel­ni. - Nem járok bevásárlóközpontokba, mert szeretem a kis­termelőknél megvenni a tejet és a gyümölcsöket. Ragaszko­dom a piaci hangulathoz - tette hozzá a nyírpazonyi asszony. Ritkán vásárolok a piacon, de úgy gondolom, hogy minden­képpen felújításra szorul. Az újságban szereplő terv tetszett, szívesen látnám olyannak a csarnokot, mert egyszerű, még­is nagyban hozzájárulna a városkép javításához - felelte a napkori Laskai Ildikó. Király Zoltán a látványtervek alapján úgy gondolja, hogy az egyszerűbb lenne a praktikusabb. - Túlzásnak érzem a műkorcsolyapályát és a gyermekmegőr­zőt, ez a multinacionális cégek stílusát idézi. A már meglé­vő csarnok rendbehozatala lenne a legcélszerűbb - válaszol­ta a nyíregyházi fiú. Önnek gondot okoz a közüzemi számla kifize­tése? Szavazók száma: 92, 2010. 2. 10. 19 óra Következő kérdésünk: Ön a lakóhelyén szokott találkozni kóbor kutyákkal? Szavazzonl Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Vásárióbarát megoldás kellene ■ A bevásárlóközpon­tok ingyenes parkolási lehetőséget biztosítanak, míg a piac nem. Nyíregyháza (KM) - Több hónapja tart már a vita arról, milyen is legyen felújítása után a nyíregyházi piac. A napokban bemutattuk azt a látványtervet is, amelyet az E-misszió egye­sület készíttetett el. Mindezek után arról érdeklődtünk a Búza téri árusoktól, mi a véleményük az új tervekről. Fizetős parkoló- Mindkét piacfelújítási ter­vet láttam, legutóbb a keddig számban megjelent E-misszió Egyesület által készített vázla­tot. Kétségkívül tetszetős, de úgy hallottam, hogy ennek is lenne hátulütője, méghozzá az, hogy sokszorosára emelkedne a helypénz. A bérleti díj most sem alacsony, de ha tovább nő, a Búza téri piac árusai lehúzhat­ják a rolót - mondta el lapunk­nak Ujteleki Anikó virágkö­tő, majd hozzátette: - Néhány évvel ezelőtt még rengeteg munkánk és megrendelésünk volt, mára azonban az emberek nagy része a multiknál vásá­rol, csak az idősek és a környé­ken élők maradtak hűségesek a csarnokhoz. Nem utolsó sor­ban pedig a bevásárlóközpon­tok ingyenes parkolási lehető­séget biztosítanak, ami a Búza téren nem lehetséges, hiszen itt még hétvégén is fizetős a parko­ló. Már azzal is a segítségünk­re lennének, ha a vásárnapokon, A piaci árusok attól félnek, hogy a felújitás után a helypénz a duplájára nőhet (Illusztráció: Racskó Tibor) szerdán és szombaton díjmente­sen lehetne megállni autóval. Jelen helyzetben annyira nincs forgalma a csarnok üzletei­nek és standjainak, hogy folya­M......................... ................. Nem a külcsínre kellene fektetni a hangsúlyt, hanem hogy megma­radjanak a megszokott árak. Gyureskó András ...............................................»» matosan küldik el a tulajdono­sok az alkalmazottjaikat, mert annyi hasznot sem tudnak visz- szaforgatni, hogy kifizessék őket. Gyureskó András úgy látja, hogy a piac statikai felépítésével nincs gond, a belső rész viszont felújításra szorul.- Időszerű lenne a nyílászá­rókat lecserélni és a padlóbur­kolatot felszedni, helyette tisz­tán tarthatóbb kőlapokat leten­ni. Itt elsősorban higiéniai prob­lémák vannak, mert a csarnok egyébként megfelel a funkció­jának. Nagyobb gond, hogy a rendbehozatal után a havi 15 ezer forintos helypénz mini­mum a duplájára nőhet, amit a kistermelők képtelenek lesz­nek megfizetni, így a terméke­ik is drágulni fognak.- Olyan vásárlóbarát megol­dás kellene, mely nem a külcsín­re fektet hangsúlyt, hanem ar­ra, hogy megmaradjanak a meg­szokott árak. Részmegoldás lenne, ha nem égnének egész nap a lámpák, elegendő termé­szetes fény szűrődik be az abla­kokon. Ez is egy lehetőség a spó­rolásra - vélte a nyugdíjas méz­árus. Reményeim szerint a kor­mányváltást követően az őster­melők helyzete is javul, külön­ben végleg kiürül a Búza téri piac. kmf/ppefc.szon.hu • Piac. A témával kapcsolatos korábbi írá­sok letölthetők. (PDF, 44 kB) Ki és miből építené vajon meg? ■ Az E-Misszió ahhoz várja az ötleteket, ho­gyan lehet költséghaté­konyabb a beruházás. Nyíregyháza (KM) - Érde­kesek a piac látványtervei, még azt is lehet mondani, hogy nem rosszak - véli Diczkó József. - De! A tervező, az egyik legfon­tosabb dolgot elfelejtette közöl­ni, hogy mennyi lenne az épület becsült költsége. Építész ismerő­seim kb 2-2,5 milliárdra becsü­lik a teljes beruházás összegét, amelynek anyagi forrásait ki és honnan teremti elő? Erről senki sem beszél. Mert ugye nem az a jó terv, ami szép, hanem ami megvalósít­Kelet V@rosvita! Nyíregyháza ; ható. Ráadásul egy ilyen épü­let fenntartási költsége, amor­tizáció, hitelkamat és törlesztés, rezsi stb. kb 250-300 millió Ft évente. Ezt kellene kifizettetni az ott árusítókkal. Ezt hajlan­dók lennének vállalni? - teszi fel a kérdést v@rosvitazónk. Az E-misszió Egyesület hoz­závetőleges becslései szerint 600 millió a mélygarázs, 400 millió a kültéri piacrész lefedése és további 600 millió forint lenne a csarnok felújítása, amelynek a fedezetét a városnak és más sze­replőknek kell előteremteniük. Az átépítés miatt felvett hitel- törlesztés miatt akár 2 és félsze­res bérletidíj-emelkedés válhat szükségessé - írják. Nem isme­rik a pontos háttérszámításokat, ám úgy gondolják, hogy ha az általuk javasolt beruházás tör­ténik meg, akkor a jelenlegi­nél nagyobb vásárlóerőt vonz majd a piac, s egy esetleges „újabb pláza” építése is díjeme­lést hozna magával. Ahhoz vár­ják az ötleteket és javaslatokat, hogyan lehet minél költségha­tékonyabb a beruházás, amivel a díjemelés a legkisebb mérté­kű lehet. Élelem a gyermekeknek Ramocsaháza (KM) - A ramocsaházi iskola, illet­ve a hozzá tartozó két tag- intézmény 191 diákjának juttat el élelmiszercsoma­got a Minden Gyerek Lak­jon Jól! Közhasznú Alapít­vány. Az adományok átadási ideje február 11-én 11.30 órakor lesz. Az élelmi­szercsomagok átadásánál jelen lesz Hegedűs Zsu­zsa szociológus és Fábry Sándor showman. Az ado­mányban lesz sajt, tonhal- konzerv, méz, valamint a csengeri gazdák által fel­ajánlott alma. Csellengenek Csengerben Szerencsésebb helyzetben vannak azok az ebek, amelyek állatmenhe­lyekre kerülnek (Fotó: Racskó Tibor) Hajléktalanok szok­tatták magukhoz az ebeket, amelyek a ke­rékpárosokat is üldözik. Csenger (KM, SZÓN) - Elva­dult kutyák tartják rettegésben Csenger határát - jelezte Gaál Gedeon gazdálkodó.- A volt állami gazdaság te­lephelyén és annak környékén falkába verődve félemlítik meg a hajtókutyák az arra járókat. Tanúkkal tudom igazolni, hogy mikor és hol bukkantak fel az elmúlt időben az agárnak és ter­riernek látszó kóbor állatok - mondta az okleveles gazdasági szakmérnök. Hét hízó bánta- A Szatmári utca egyik por­táján hét hízót téptek szét. Csak idő kérdése, hogy mikor támad­nak emberre. Én is félek kimen­ni arra a részre, nem tudni, hogy éppen kit vesz célba a határ túl­oldaláról átjött éhező falka. A föl­deken dolgozóknak például kivet­ték az ételt a tarisznyájukból. A portálunkon megjelent pa­naszra reagált „dezsizoli-1”, aki egyértelműen fogalmazott: „A kutyák Csenger belterüle­tén garázdálkodnak, ami a jegy­ző hatásköre. Neki kell értesíte­nie a sintért vagy a gyepmestert, aki elvégzi a kutya befogását. A vadőr csak külterületen lőheti le a kutyát, de csak akkor, ha bizo­nyíthatóan vadat üldöz. Külte­rületnek minősül már a lakott területtől számított 200 méter­nél távolabbi rész. A kutyák a régi fürdőnél és az Óvári tele­pen garázdálkodnak, és az bel­terület. Csengerben én vagyok az egyik vadőr, és van fegyve­rem, és tudok a dologról, azon­ban nem tehetek semmit. Ha ott lelőném a kutyát, nekem sem lenne fegyverem...”- Eddig két alkalommal hív­tuk ki a mátészalkai gyepmeste­ri telep munkatársait - mondja Magyari Ferenc aljegyző. Az első alkalommal 14 kutyát szállítot­tak el és a múlt hét csütörtökön is több négylábút gyűjtöttek be a sintérek. Ez alkalmanként 30 ezer forint kiadást jelent, plusz kutyánként további 5 ezer 500 forintot kell fizetnie az önkor­mányzatnak. Saját gyepmeste­ri telepe nincs Csengernek. - A hajléktalanok szoktatták maguk­hoz az ebeket, amik reggelente a kerékpárosokat is üldözőbe veszik - ismeri el az aljegyző és hozzáteszi, a saját nonprofit kft.-jük munkatársai is többször próbálták már befogni azt a két kutyát, amelyek a legnagyobb problémát jelentik, de a hálóval megjelenő dolgozókat felismer­ve azonnal menekülnek. - Kül­területen a vadőrök kilőhetnék a kutyákat, ám az állatok nem lépik át a demarkációs vonalat. T V i A

Next

/
Thumbnails
Contents