Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-28 / 23. szám

2010. január 28., csütörtök KELET MINDENFELŐL /2 JEGYZET Ugyanott vagyunk Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Számomra teljesen értelmezhetet­len aláírásgyűjtési akció kezdó'dött a hét végén. A jobb- és a baloldal is a nyug­díjasokat védené olyan kezdeményezés­sel, amiről már most látszik, hogy.sem- mi értelme (hacsak nem szavazathozó kampánytémaként dobták be a pártok a nyugdíjreformot). Több okból is. Eló'ször is, a két párt 3-4 kérdéséből kettő ugyan­az. Ha pedig egyetértenek, akkor minek az aláírásgyűjtés? Kitől akarják megvé­deni a nyugdíjasokat? Talán saját maguk­tól? Ebben lehet valami, mert ha majd terítéken lesz a parlamentben a nyugdíj- törvény, már most szinte biztosra vehető, hogy a két oldal nem fog ugyanúgy sza­vazni. Valójában nem is a nyugdíjasok védelméről van szó. Hiszen a mai idő­sek nyugdíját nem érintik a változások, annak elszenvedői (félve írnám, hogy élvezői) a következő nyugdíjas-generáci­ók lesznek. A nagy változást pedig úgy emlegetik: a svéd nyugdíjmodell. Ennek lényege, hogy az állam csak annyi pénzt osztana ki a nyugdíjasoknak, amennyit a járulékfizetők, azaz a munkavállalók társadalombiztosítási járulékként befi­zettek. És már itt megbukott a rendszer. Mert amíg Svédországban a munkaképes emberek 70 százaléka dolgozik, tehát járulékot fizet, addig hazánkban a foglal­koztatottak aránya az 55 százalékot sem éri el. Tehát nálunk a svéd modellt csak úgy lehetne kivitelezni, ha az állam kipó­tolná a hiányzó milliárdokat. (Mert ugye egyik párt sem akarja felemelni 70 évre a nyugdíjkorhatárt, és nem akarja 15-20 százalékkal lecsökkenteni a nyugdíjakat.) Akkor pedig nem ugyanott vagyunk, mint most? „A kieső tételt biztosítani kell" mány a kieső bevé­telt a büdzsében keresi meg, ekkor újabb takarékossá­gi intézkedé­seket kelle­ne bevezetni. Bajnai Gor­don aláhúz­ta: a kitű- z ö 11 Bajnai Gordon nyilatkozatban jelentette be: kormánya nem készül a vagyonadó-törvény módosítására. (Fotó: MTI, Beliczay László) ■ Bajnai Gordon szerint már nincs idő a vagyon­adótörvény módosítá­sára. Budapest (MTI) - Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a kormány ebben a parlamenti ciklusban már nem lát lehető­séget a vagyonadóról szóló tör­vény szabályainak pontosításá­ra, ezért a következő hetekben a kabinet áttekinti a költségve­tési tartalékokat és a büdzsé egyes fejezeteit annak érdeké­ben, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nyomán kialakult helyzetben is tartani lehessen az idei hiánycélt. Aki jön, dönt A politikus a kormányülést követően szerdán Budapesten hangsúlyozta: a következő par­lament előtt ott áll a lehetőség, hogy döntsön, milyen módon pótolja a vagyonadó bevezeté­sének elmaradása miatt kieső bevételeket, hiszen az ingatlan­adó alkotmányos és korrekci­ókkal bevezethető Magyaror­Miről döntött? Az Alkotmánybíróság (Ab) nem kampánytémák­ról, hanem jogszabályokról dönt - mondta Sereg And­rás, a testület sajtófőnöke az MTI érdeklődésére szer­dán a vagyonadóval kap­csolatos előző napi döntés kapcsán, arra reflektálva, hogy a választási kampány befolyásolta-e a döntés tar­talmát, vagy akár annak időzítését. szágon. A kormányfő vélemé­nye szerint a következő parla­ment nem mentesülhet az alól, hogy válasszon: úgy oldja meg a vagyonadó pótlását, hogy a sze­gényeket érintő újabb megszorí­tásokat vezet be, vagy megadóz­tatja a tehetősebbeket. „Én az utóbbira voksolok” - jelentette ki Bajnai Gordon. Kiemelte: a lehet­séges megoldásokról konzultált a kormányt támogató parlamen­ti frakciók vezetőivel is. Két út A miniszterelnök kifej- tette, hogy az Alkotmány- bíróság döntését követő­en a kormánynak és a parlamentnek két lehe- tőséget kellett vizsgál- nia: az egyik szerint a szabályok ponto- JM sításával elvileg JRffl megteremthetőek r.fJxL a vagyonadózta- tás alkotmányos feltételei, hiszen a testület kimond­ta, hogy a vagyonadó Magyar- országon alkotmányosan beve­zethető; a másik szerint a kor­HÁTTÉR Az Ab kedden alkotmányellenes­nek találta és megsemmisítette a vagyonadó ingatlanokra vonatko­zó részét. Az Ab szerint a vagyon­adó intézménye és annak önadó­zással történő megállapítása önma­gában nem alkotmányellenes, de a törvényhozó, amikora lakóingatla­nokat terhelő forgalmi érték alapú adót önadózással is párosítja, a for­galmi érték meghatározásában rej­lő bizonytalanság kockázatát egy­oldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti. hiánycélt tartani kell, ehhez pedig a kieső tételeket bizto­sítani kell. A kormány állás­Visszautalják Hamarosan lekerül az adóhatóság honlapjáról a vagyonadó-kalkulátor, s visszautalják az adófi­zetőknek a lakóingatla­nok után már befizetett vagyonadót is. Az adóható­sághoz ugyanis már érke­zett néhány vagyonadó bevallás, az APEH most méri fel, hogy pontosan mennyi - derült ki az Ab döntését követő napon. pontját ismertetve leszögez­te: a vagyonadó célja, hogy az ország legtehetősebb emberei, a lakosság mintegy öt százaléka, hozzájárulásával csökkentse a szegényebbek terheit. Hozzátet­te: azért hozták meg a vagyon­adó bevezetéséről szóló döntést, hogy az adók ne az alacsony és a közepes jövedelműeket, ne a kis­vállalkozókat „nyomják agyon”. A vagyonadó a szolidaritásról szól, így ha azt végképp eltörlik, akkor „nem az emberek győz­nek, hanem csak a vagyono­sabbak, míg a kis- és közepes jövedelműek ezzel veszítenek” - fogalmazott a miniszterelnök. KE1ET kmtippek zen hu •Az Alkotmányíbróság határozata (PDF, 259 kB) Devizaárfolyam (2010.01.27.) PÉNZNEM árfolyam változás EH Euró 272,21 V -1,22 Ps= USA dollár 193,65 T -0,29 jj Svájci frank 184,97 Y -0-92 SjS Angol font 313,40 A +0A2 Román lej 66,10 Y -0,04 Ukrán hrivnya 23,99 Y -°,°1 2Z Morvát kuna 37,27 Y -0,20 i 4« Lengyel zloty 66,57 T -0,18 További információk a valutapiacról: gazdasag.s20n.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB kérdés Kociszky György dékán, Miskolci Egyetem 0 Milyen mozgástere maradt a kormánynak azután, hogy az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek nyilvánította az ingatlanadót? Ezek után nyilvánvaló, hogy a kormány gőzerővel fog a közeljövő­ben olyan lépéseket tenni, melyek valamelyest kompenzálni tudják az ingatlanadóból remélt milliár­dokat. Erre azonban legális, köz­gazdaságilag megalapozott mozgás­tere alig van. Q Mi módon tudja kompenzál­ni a kormány a kieső adó­bevételt? A jelenlegi kormány törvényeket már nem tud módosítani, így egyet­len eszköze marad, a rendeletmó­dosítás. Rendelettel viszont csak a járulékokat lehet növelni. A járu­léknövelésnek viszont az a veszélye, hogy csökkenti az adófizetési és a fogyasztási hajlandóságot. €> Milyen megoldást lát az igazságos adózásra? Van erre egy egyszerű módszer: az adózási fegyelem növelése. Ennek módja pedig a készpénzforgalom csökkentése. Ha bizonyos összeg fölött csak kártyával lehetne fizet­ni, akkor láthatóvá válnának a jöve­delmek. Németországban például ez már kiválóan működik. VÁLASZTÁS 2010 - HÁTTÉR Aláírásgyűjtéssel védenék meg a nyugdíjasokat a pártok ■ A Fidesz és az MSZP is aláírásgyűjtésbe kezdett - mindkét párt a nyugdíjasok védelmében. Budapest (ÉKN - MTI, KHE) - A Fidesz a „nyugdíjasok védelmé­ben” kezdeményezett aláírásgyűj­tését Iván László, a Fidesz nyugdí­jas tagozatának elnöke jelentette be a hétvégén. Az akció során többek között azt is kérdezik az állampol­gároktól: egyetértenek-e azzal, hogy ne emelkedjen 70 évre a nyugdíjkor­határ. A párt már 1 millió hatszáz­ezer nyugdíjas-háztartásba küldött úgynevezett garancialevelet Schmitt Pál EP-alelnök aláírásával. Beleszólhatnak- A fideszes aláírásgyűjtés célja, hogy az emberek érezzék, beleszól­hatnak a jövőjüket befolyásoló dol­A SVÉD MODELL A svéd modell alapja az úgynevezett névle­ges egyéni számítás (NDC: notional defined contributon), amelyben számlán tartják nyil­ván az egyéni befizetéseket, s azt az idő­tartamot is, amennyi ideig a biztosított a járulékait fizette. Ugyanakkor nem változik a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer, vagyis a lakossági nyugdíjfizetéseket a folyó befi­zetésekből finanszírozzák. Az alapvető különbség viszont az, hogy csak annyit fizetnek ki, amennyi a nyug­díjkasszába befolyt. (A jelenlegi magyar- országi nyugdíjrendszer is felosztó-kiro­vó, viszont a megállapított nyugdíjak kifi­zetéséhez az állami büdzséből kell kiegé­szítést nyújtani.) A svéd modell szerint több járulék után több nyugdíj is jár, vagyis minél többet és hosszabb ideig fizet valaki - vagyis marad a munkaerőpiacon - annál magasabb ellá­tásra számíthat idős korára. Szakértők megállapítása szerint a svéd modell biztosítás-matematikailag a leg­igazságosabb rendszer, amely arra ösz­tönöz, hogy minél magasabb fizetéssel, minél hosszabb ideig maradjon minden­ki a munkaerőpiacon. Ugyancsak szakértői számítások szerint viszont ez a rendszer szociális elemet nem tartalmaz, igaz, költségvetési finanszíro­zást sem igényel, mivel csak annyit oszt szét nyugdíjként, amennyi adott évben a járulékokból befolyik az állam kasszá­jába. gokba - fogalmazott szombaton Iván László, aki sokadszorra is kijelen­tette: a Fidesz nem kívánja 70 éves korra kitolni a nyugdíjkorhatárt, és nem vezeti be a svéd modellt sem. Néhány órával a Fidesz aláírás- gyűjtési akciójának beharangozá­sa után Mesterházy Attila, a párt A KÉRDÉSEK MSZP: 1. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen 70 évre emelni a nyugdíjkorhatárt? 2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne valósul­hasson meg az az elképzelés, amely 15-20 százalékkal csökkentené az újonnan nyug- díjba vonulók öregségi nyugdíját? 3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az éves nyugdíjemelést a jelenlegi rendszerben számolják ki? Fidesz: 1. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen privatizálni a nyugdíjpénztárakat? 2. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne emel- kedien 70 évre a nyugdíjkorhatár? 3. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne csök­kenjen 15-20 százalékkal az újonnan nyugdíjba vonulók nyugdíja? _________ 4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gazda­sági növekedés hozadékaiból a nyug­díjasok is részesüljenek? kormányfőjelöltje is bejelentette: az MSZP szintén aláírásgyűjtésbe kezd a „nyugdíjkatasztrófa ellen” - az akció célja, hogy egyértelművé tegyék, a szocialisták mit gondolnak a nyugdíj- rendszerről. Mesterházy Attila közöl­te: a választókhoz eljuttatandó kérdő­ív három kérdést tartalmaz, közöt­tük azt: egyetértenek-e azzal, hogy ne lehessen 70 évre emelni az alapnyug­díj kifizetésének korhatárát. Cáfolta A svéd, vagyis a virtuális tőké­sítési nyugdíjmodell bevezetéséről a Figyelő múlt csütörtöki számá­ban beszélt először Varga Mihály, a Fidesz fő gazdaságpolitikusa, aki másnap cáfolta, hogy ez lenne a Fidesz terve. A modell szerint a befizetett nyugdíjjárulékot egyé­ni számlákon vezetnék; a nyugdíj összegét a nyugdíjba vonuláskor az addig befizetett összeg alap­ján állapítanák meg.- A svéd modellnek nem a „svédség” a lényege, hanem az egyéni számla - ezt már Mészá­ros József, a KDNP alelnöke nyilatkozta a Népszabadság­nak. Az egyéni számlás rend­szer pedig a KDNP 2007-es nyugdíj­reform-koncepciójának ma is érvé­nyes eleme - erősítette meg a poli­tikus, aki a Fidesz-kormány alatt a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője volt.- Kívánatos lenne bevezetni a svéd modellt, amely, „mintegy belső auto­matizmussal előállítja a felosztó­kirovó nyugdíjrendszernek a jövő­beni pénzügyi egyensúlyát” - mond­ta Bokros Lajos, az MDF kormány­főjelöltje, amikor a párt választási programjának vitaanyagát ismertet­te. Úgy fogalmazott: a jelenlegi rend­szer nem tartható fenn harminc évig változatlan formában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents