Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-04 / 2. szám
2010. január 4., hétfő KELET •AmUak-'I Lóláb az üvegzsebben Szántó István istvan.szanto@inform.hu Az OMV osztrák olajtársaság menedzsmentjének régóta fáj a foga a Mólra. A sógorok a békebeli, monarchiabeli állapotokat szeretnék visszaállítani. Az egymással versengő, birkózó nemzeti mamutcégeket nemrégiben az unió által sem nagyon kifogásolt rex-mol törvény választotta szét. Majd ezután derült ki, hogy az OMV valójában egy távoli Putyin közeli orosz olajvállalat megbízásából vásárolt nagyszámú Mól részvényt. Már-már úgy tűnt, hogy szűnőben a nagy kavarás, s eljött a békés együttműködés ideje, de mégsem. Aki ismeri a hazai közállapotokat - az átláthatatlan üvegzseb rendszert - nem lepődött, meg, hogy a kormányzat tendert írt ki a hatáskörébe tartozó járművek tankolására. Ahelyett, hogy egy kockás füzetben kiszámolták volna, hogy a hazai olajtársaság, amelynek teljes adóbefizetése a magyar kincstárat gyarapítja, miért nem képes az OMV által ajánlott árajánlat alá menni. Az unióban összességében a nagyok nem preferálják a nemzeti protekcionizmust. Ám mivel a többség ezt műveli, különösebb következményekkel nem jár. A Mól tulajdonosi köre meglehetősen színes, az ÁPV Rt, az OTP és a Magyar Fejlesztési Bank meghatározó ebben. Ugyanakkor az autósok is tudják, hogy az adalékanyagokon kívül a két cég kínálata nem különbözik. /vTire a hazai rendőr-, mentő- és a tűzoltóautók tankjai kiszáradtak, a rejtélyesnek tetsző kormányzati tendert kormányszóvivői szinten kimaeyarázták. Győzött az OMV, de marad a Mol-kártya. Nemzetbiztonsági szempontokkal megspékelve. A lóláb mégis kilóg. Az olajma- szatos üvegzsebből. Devizaárfolyam {2009,12,31.) PÉNZNEM árfolyam változás Hl Euró 270,84 ? -0,99 B=j USA dollár 188,07 f -1,33 Dl Svájci frank 182,34 f -0,32 HH» Angol font 303,17 A +2,46 | §f Román lej 63,94 f -0,28 ilsii-* ukrán hrivnya 23,36 T -0,21 —— Horvát kuna 37,13 A +0,01 — Lengyel zloty 65,90 f -0,02 59 További információk a valutapiacról; 9iÁdlsag.Á7on.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB MINDENFELŐL /2 ■ Mintegy ezer intézmény fog az OMV-nél tankolni, mert ott sokkal olcsóbb az üzemanyag. Budapest (MTI, FH) - A rendőrség, a tűzoltóság és a mentők továbbra is a Mólnál tankolnak - jelentette ki Szollár Domokos kormányszóvivő szombaton az MTI-nek, arra a lapinformációra reagálva, miszerint káoszt okozott, hogy az állami szervek tankolási pályázatát az osztrák OMV nyerte meg. Ezer intézmény Tankolás, de nem tudni, milyen benzinkútnál A Magyar Nemzet azt írta, hogy a rendőrség nem tudott arról nyilatkozni, hogy a jövőben hol tankolnak, a mentő- szolgálat továbbra is a Móltól veszi az üzemanyagot, a tűzoltók pedig Budapesten mindkét olajtársaságnál, vidéken pedig a Mólnál tankolnak. Az állami szervek tankolására kiírt pályázatot az osztrák OMV nyerte, egy kormányrendelet ugyanakkor a rendvédelmi szerveket arra kötelezi, hogy a nemzetbiztonsági védelem alá eső Móltól vásároljanak benzint vagy gázolajat. 50-100 kilométerre A fideszes Kontrát Károly szerint a kormányszóvivő megpróbálta félrevezetni az embereket, ugyanis a rendőrségre is vonatkozott volna a kormány benzintender-terve, ki is osztották az OMV-kártyákat a rendőröknek. Közleménye szerint a szocialista kormány jogszabálysértő és a nemzeti érdekeket semmibe vevő módon döntött arról, hogy január 1-jétől a rendőrség és a titkosszolgálatok az OM V-kutaknál fognak tankolni. A döntésnél figyelmen kívül hagyták azt a jogszabályt, hogy ezek a szervezetek csak nemzetbiztonsági védelem alatt álló szolgáltatónál vásárolhatnak üzemanyagot. A Bajnai-kormány döntése után azonnal ellátták az érintett szervezeteket - így a rendőrséget és a titkosszolgálatokat is - OMV-kártyákkal. Ezt követően a rendőrség vezetői jelentették parancsnokaiknak, hogy a kormány akaratának végrehajtása jelentős mértékben nehezíti a napi feladatok eredményes (Fotó: ÉKN-illusztráció) végrehajtását, hiszen sok esetben 50-100 kilométerre található a legközelebbi OMV-kút. A jogszabálysértő határozatot a kormány - nyilván az ellenzék és a sajtó nyomására - módosította, és kivette a rendőrséget illetve a titkosszolgálatokat a rendelet hatálya alól - írta Kontrát Károly. Valóban sérült a nemzetbiztonsági érdek a benzintender kapcsán - jelentette ki vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján Dézsi Mihály, az MDF rendészeti kabinetjének vezetője. Szerinte mégpedig akkor, amikor a rendészeti szervek autóinak rendszáma kompletten átkerült az OMV-hez. A párt ezért vizsgálatot sürget az ügyben. Hilf T kmtippekszon.hu •Az OMV-MOL ügyről (PDF 22 kB) Szollár Domokos ismertetése szerint mintegy ezer intézmény fog az OMV-nél tankolni, mert ott sokkal olcsóbb az üzemanyag. Azonban azok az intézmények, amelyek nemzet- biztonsági szempontból érzékelj...................... A Mól az egyedüli üzemanyag- szolgáltató, amely nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Szollár Domokos ................................99 nyék, stratégiailag pedig kiemelten fontosak - 29 ilyet azonosított a kormányzat - továbbra is a Mólnál tankolnak, ugyanis a Mól az egyedüli üzemanyag-szolgáltató Magyarországon, amely nemzetbiztonsági védelem alatt áll. Mint mondta, a köztársasági őrezred, a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők gépkocsijainak tankolása nemzetbiztonságilag érzékeny, mindenki úgy tankol, ahogy eddig, a Mólnál. 29-en maradnak a Mólnál Vasárnapi szocsata a jövőről Budapest (MTI) - Bajnai Gór- Ságot, de a gazdasági visszaesés dón szerint gazdasági értelemben stabil, biztonságos állapotban adják át az országot a következő kormánynak. A miniszterelnök az MTI- nek adott inter- Bajnai Gordon jójában hangsú- • lyozta: ha folytatódik a tavalyi fegyelmezett gazdálkodás, 2011-től beindul a gazdasági növekedés. Erre reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. „Az MSZP-kormány megszorításokkal akarta kezelni a válemiatt csak nagyobb lett, nem is beszélve a rekord-magasságba emelkedő munkanélküliségről” - fogalmazott közleményében. Nyakó István, az MSZP szóvivője viszont leszögezte: a baloldal kormánya megmentette Magyarországot a gazdasági szociális vészhelyzettől, megerősítette a forintot és megteremtette a következő kormányok mozgásterét. „Szijjártó Péter vagy tényleg nem érti ezt, akkor alkalmatlan a kormányzásra, vagy pontosan érti csak az ország szemébe hazudik” - tette hozzá. Markánsan emelkedett ■ 46 százalékkal több hívás, 67 százalékkal több üzenet az ünnepek alatt. Budapest (ÉKN) - A Vodafone Magyarország ügyfelei az ünnepi időszakban (2009. december 24. és 2010. január 1. között) több mint 24,8 millió ünnepi sms-t és mms-t küldtek, és közel 33,2 millió hívást bonyolítottak.- 2008. ugyanezen időszakához képest 2009-ben közel 4 százalékkal több szöveges és multimédiás üzenetet küldtek ügyfeleink, és a hanghívások száma is meghaladta a 2008- as számot. Az elmúlt 5 évben az ünnepi forgalom markánsan emelkedett: 2004-hez képest 2009. év végén előfizetőink közel 46 százalékkal több hívást kezdeményeztek és 67 százalékkal több üzenetet küldtek - adta hírül a Vodafone Magyarország. HÁTTÉR „Spanyol megnyitás" az Európai Unió élén ■ Januar 1-jevel Svédországtól Spanyolország veszi át az EU soros elnökségét, most ez egy kicsit más... Brüsszel (MTI) - A spanyolok már a december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés, az unió reformszerződése alapján kezdik meg a munkát, ami egyebek közt azzal jár, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak egyszemélyi állandó elnöke is van, történetesen a belga Herman Van Rompuy személyében, így Jósé Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök - az eddigi soros elnök országok vezetőivel ellentétben - nem fog elnökölni az Európai Tanács ülésein, nem őrá vetül majd a legerősebb reflektorfény. Mi 2011 első felben Mint Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter a minap Brüsszelben elmondta, Zapatero rendelkezésre áll, kész segíteni Van Rompuynek a feladatok ellátásában, de azt az Európai Tanács elnöke dönti majd el, mikor mennyiben tart igényt erre a segítségre. Ez a most következő félév tehát az állandó elnök és a soros elnökség közötti együttműködés, munkamegosztás gyakorlati kialakításának jegyében telik majd. A spanyol elnökséget a belga, majd 2011 első felében a magyar elnökség követi. E három ország egymással szoros koordinációban, úgynevezett trióként működve kíván tevékenykedni, amiből az is következik, hogy a soros elnökségek és az állandó elnök együttműködésének modelljét leginkább a spanyolok, a belgák és a magyarok Van Rompuyjel kialakítandó közös gyakorlata önti majd vélhetően tartós formába. Megerősítette a reformszerződés az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a hatáskörét is: a tisztségre kiválasztott brit Catherine Ashton egyfelől az EU „kormányának”, az Európai Bizottságnak az alelnöki tisztét is betölti majd, másfelől több ezer fős uniós külügyi apparátus fogja segíteni munkáját. A soros elnök ország első számú vezetője mellett tehát a külügyminiszter is új szerepkörben kell hogy megtalálja a maga helyét a továbbiakban. A többi szakminiszter változatlanul elnököl majd az egyes szakosított tanácsüléseken, például az igazságügy-miniszterek, agrárminiszterek, pénzügyminiszterek tanácskozásán. A Lisszaboni Szerződésből olyan további változás is következik, hogy kiterjed az Európai Parlament együttdöntési jogköre, vagyis az eddiginél több kérdésben kényszerül majd kompromisszumra a tagállami kormányokat képviselő Tanács a parlamenti képviselőkkel, akik nem feltétlenül gondolkodnak azonosan saját országuk kormányával a napirenden levő ügyekben. Globális megoldás kell A tanácsi és parlamenti álláspontok összecsiszolására az eddiginél sokkal több energiát kell ezentúl fordítani. A svéd elnökség higgadtan és ügyesen levezényelte a Lisszaboni Szerződés elfogadtatásának hallatlanul nehéz műveletét, új pályára állította az uniót. Napirenden tartotta a gazdasági válság kezelésének ügyét, elindította a szabadság- jogok nagyobb fokú érvényesülését célzó programot. Az összességében sikeres svédek azonban nem tudták feltenni a pontot az i-re: a decemberi koppenhágai klíma-világkonferencián az EU nem találta meg a remélt kötelezettségvállaló partnereket saját ambiciózus célkitűzéseihez, a szén-dioxid-kibocsátás- nak a légkör felmelegedését lefékező csökkentéséhez. A spanyol elnökségre így a vártnál is több feladat vár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben: az újonc külügyi főképviselővel, valamint az újonnan létrehozott klímavédelmi EU-biztosi poszt betöltőjével - aki ez idő szerint a dán Connie Hedegaard - együtt kell törekednie arra, hogy globális megoldást találjanak erre a globális veszélyre. Szintén a spanyol elnökség alatt válik időszerűvé minden jel szerint annak a szakmai munkának a megkezdése, amely előkészíti a politika döntést, hogy mikor, milyen módon, milyen ütemezésben kell felhagyni azokkal a gazdaságösztönző intézkedésekkel, amelyek a válság miatt váltak szükségessé. Ezek az élénkítő csomagok hallatlanul növelik az állami eladósodottságot, így amint betöltötték szerepüket, és a válság enyhül, vissza kell térni a normális, fegyelmezett pénzügyi politikához. Most azonban még növekszik a munkanélküliség, nem lehet a válság megszűntéről beszélni, és a rendkívüli intézkedések időszakából való „kivezető stratégiát” a foglalkoztatás növelését célzó erőfeszítéseknek kell alárendelni. Növekszik a szerepünk Az EU szomszédságpolitikája terén a spanyol elnökségnek nagy fokú rugalmasságot kell tanúsítania, és ebben kifejezetten fontos lehet az elnökségi trió „üzemmód” bevezetése, az, hogy a belgákkal és a magyarokkal össze fogják hangolni a prioritásokat. A spanyolok számára a szomszédságpolitika érthető módon elsősorban a déli kitekintést, az észak-afrikai országokkal való kapcsolatok fejlesztését jelenti, ám fajsúlyos országok szorgalmazzák a keleti szomszédokkal való együttműködés fejlesztését is. Ez utóbbi irány különösen fontos az energiabiztonság szempontjából. A spanyol elnökség kezdetével tehát bizonyos mértékben Magyarország szerepe is növekszik az unió jövőjének alakításában.