Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-12 / 9. szám

788907 2010. január 12., kedd KilET FÓRUM /7 Fibiné Deme Agnes, nyíregyházi olvasónktól Emberek vagyunk, s minden az értel­münkön át történik velünk. Érzelmeink és indulataink is értelmünkön át lesz­nek elviselhetőek, vagy tűrhetetlenek! A 99 Marai Sándor A stressz életünk része A stressz fogalmának megalkotója Selye János. A stressz nem specifikus válasza a tes­tet ért igénybevételeknek. Kétféle stressz van jelen az életünkben. A pozitív stressz (eustressz), és a nega­tív stressz (distressz). A pozi­tív stressz életünk mozga­tórugója. Energiát adnak a mindennapi tevékenységek­hez. A negatív stressz pedig elveszi az energiát, a szerve- Szülek Tünde zet védekezőképessége kime­rül. A stressz az életünk vele­járója, azt nem tudjuk elérni, hogy ne legyen, meg kell tanulnunk élni vele. Nem minden­ki egyformán éli meg a stresszes helyzete­ket, ez nagyban függ attól, hogy milyen a beál­lítottságunk, érzelemvilágunk. Azonban, ha nem küzd meg vele sikeresen az egyén, akkor akár depresszióba is eshet. A stressz leküzdé­séhez egyre többen hívják segítségül az alko­holt, a nikotint, és mértéktelenül fogyasztják a kávét. Azonban a kialakult függőség csak növeli a feszültséget, és leépíti a személyiséget. A stressz kezelésének, leküzdésének vannak technikai lehetőségei is, amelyek szakemberek segítségével elsajátíthatók. Meg kell tanulnunk lazítani, kilépni a helyzetből. Fontos a min­dennapi mozgás. Talán kevesebb stressz len­ne a világon, ha az emberek jobban tisztelnék egymást. Többet mosolyognánk, több szerete- tet és tiszteletet tanúsítanánk embertársaink felé. Ezen a téren is szükséges a változás, hogy egy élhetőbb világot teremtsünk magunknak. Müller Péter szavaival kívánok stresszmentes napokat az olvasóknak. „Nemcsak azért vagyunk manapság kimerültek, mert sokat robotolunk, hanem mert olyasmit csinálunk, amit nem szeretünk, és olyan légkörben élünk, amelyben nincs szeretet. Ha valamit szeretet­tel teszünk, észre sem vesszük milyen teljesít­ményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetet­lenül sok energiát ad. Fáradhatatlanná teszi az embert, feltölti erővel. Szülék Tünde, egészségfejlesztő mentálhigiénikus U CI CT Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 13 órá­ig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarországban megje­lenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűk­kel kell kezdeni. Szabó Béláné a régi eszközökkel (Fotó: a szerző) Szakmai munka Jándon évente 85 fő vesz részt a közmunka­programban. Főként szakmai jellegű munkát végeznek, hiszen különböző korszerűsítéseket folyamatosan kell csinálni a ravatalozónál, a gondozási központban, a polgármesteri hiva­talban és más helyeken. A parkosítások a tele­pülésen és az intézményeknél is az ő feladatuk, emellett a gondozói hálózat is működik, hiszen nagy segítség ez az idősek számára. A község­ben található régiségeket a falumúzeumban gyűjtik és állítják ki. Ebben is besegítenek a munkások. Nagy szükség van az ügyeskezű dolgozókra a településen. Berki Karoly ANGOL GYERMEKRUHACENTRUMBAN január 14-én, csütörtökön] UJ TELI ÁRUKÉSZLET Óriási jelmezvásár! Gyermekruházat babytől a kamaszig! Nyíregyháza, Sóstói u. 1. J HIRDETÉS A jubilálok (Fotó: olvasónktól) Belga telefon A lányomék szombaton reg­gel 7 óra körül igyekeztek a vonathoz, és a nagy siet­ség közben elhagyta a mobil- telefonját. A kocsiban még ott volt, tehát valószínűleg ott veszíthette el. Másnak nem érték, mert ez egy bel­ga előfizetéses készülék, de neki sokat számít. Kérem a becsületes megtalálót, hogy a 20/516-3382-es telefonszámon jelentkezzen! Egy szomorú édesanya Jól vannak Önök által szeretnénk köszönetét nyilvánítani, minden egyes mentősnek, tűzoltónak, rendőrnek, akik részt vettek a 36-os főúton január 8-án, késő este történt baleset mentésében, amikor egy piros Opel Astra és egy Mercédes ütközött. Az Opelben utazó gyerekek jól vannak. Fiúnk, aki vétlen és az Opel vezetője volt, hosszú műtéten eset át, de jól van. Az Opel vezetőjének szülei Jubiláló tervezők Nosztalgiázva, fehér asz­tal mellett ünnepelték a hét végén a nyíregyházi Art Vitai Tervező Kft. megalakulásá­nak tizenötödik évfordulóját. A kis cég tervei alapján sok minden épült Beregdaróctól Győrig. A jubilálókat köszön­tötték a város vezetői is, s kiemelték: Nyíregyháza fejlő­dését is jól segítették a terve­zők. Ennek a kollektívának tervei alapján épült például a látványos vasútállomás, vagy az ipari park. Végh József ügyvezető igazgató elmondta, hogy a tizennyolc fős, jól kép­zett kollektívában kilencen nyelvvizsgát is tettek. Külön figyelmet érdemel, hogy mint természetjáró, természetet szerető emberek tájépítészet­tel is foglalkoznak. Az ünnep­ségen a Mandala Dalszínház fokozta a jó hangulatot. Nábrádi Lajos Alma és a fája Nem akarok senkit bán­tani az írásommal, ha meg valakik magukra ismernek, tőlük elnézést kérek, de job­ban tennék, ha ők gyakorol­nák, egyenlőre tükör előtt, hogy jobban menjen élő adás­ban is. Kit milyen indítatás ért, mit látott a gyermek éve­iben? Előfordult, akik kinéz­tek az ötvenes években egy házat, egy portát maguknak, elég volt koholt vádak alap­ján deportálni a családot, és mindjárt szabad lett a kisze­melt, áhított ingatlan, bir­tok. Miben nőttek fel azoknak a gyerekei? Mit hoztak ott­honról? Azt, hogy szemrebbe­nés nélkül vedd el a másét. A szerzési vágy gátlások nélkül beléjük ivódott. A II. világ­háború óta nemzedékek nőt­tek fel ebben a szellemben. A rendszerváltozáskor is sokan ott voltak közülük. Nekik volt, és van pénzük, és mögöttük a gátlástalan finánctőke, melyet híven kiszolgálnak. Gondol­kodjunk! Vajon mit tehettek ezelőtt huszonkét évvel? Azt amit tanultak. Ekként lettek esetenként a munkásosztály „élharcosaiból” a legvadabb kapitalisták (bármelyik párt keretében) a kiapadhatatlan szerzési vágyuk kielégítésére. Vengrinyák JAnos, Sóstóhegy Ráépült Nemrégiben arról írt az egyik olvasó, hogy Nyírsző­lőben, az Izabella utcán áthe­lyeztek egy buszmegállót, és ez milyen sérelem neki. Nos, valóban mi voltunk a kezde­ményezői a dolognak. Két éve vettük meg az ingatlant. A buszmegálló teljesen ráépült a kerítésünkre. Ha kiléptünk a kapun, a várakozókba ütköz­tünk. A szemetet nekem kel­lett eltakarítani. Ezért úgy döntöttünk, hogy megkérvé­nyezzük a megálló áthelye­zését, hogy legalább néhány méterrel kerüljön távolabb. A város vezetése a kérésün­ket méltányolta, ígérték a „C” típusú esőbeállót is felépí­tik, s a régit lebontják. Sze­rintem senki sem tűrné azt a zajt sem, amit mi átéltünk a hét végeken, amikor a fiatalok ott várakoztak. Jó lenne, ha bennünket is megértenének az emberek. Az EGYIK LAKÓ Tisztelt Olvasóink! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország­hoz érkező olvasói leveleket, fényképe- ketközöljük.Lehetőségeinkhezmérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik ér­vényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogo­kat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részlete­ket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szer­kesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasha­tóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mon- dandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemé­nyek számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha sze­mély szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasó­ink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, termé­szetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, tele­fonszámmal is ellátott, igy telefonon leellenőrizhető, valós feladóval ren­delkező leveleket közöljük. Almavásár. egyházi piacon. Kelendő az alma minden fajtája a nyír­(Fotó: Sipeki Péter) A politika úri huncutság ■ Rossz a véleményem a köpenyegforgató poli­tikusokról, akik sérelme­ik miatt váltanak. Szövetség a Jövőért Mozga­lom szervezését indította Szi­li Katalin volt házelnök még tavaly év végén. Szép gesztus kiállni az évtizedekig élve­zett baloldal mellett. El is vár­juk. Szépség hibája, mint min­dig a múlt, amit a jelenre lehet átformálni megfelelő tálalásban. Nincs is bajom a múlttal (hiá­ba is lenne), de amikor a múlt prominens politikusa indokolja, magyarázza az általa új alapok­ra épített politikáját, hát elgon­dolkodom. Két magas szintű kudarc után, új politikát kell kezde­ni a segítő szándék látszatával. Az öszödi beszéd mostani érté­kelése lehet, hogy jó, de már értelmetlen. Értelmetlen még akkor is, ha most tőke lehet. Igaz, hogy nem a hazugságok bevallása volt a bűn, hanem az előtte elhazudott jövőkép. De kérdem: hol volt akkor, Szili Katalin, amikor mindez elhangzott? Talán kukoricát vetett? Vagy az emelvényen ült? Miért nem akkor, és ott emelt szót, adott hangot véleményé­nek? Vagy akkor még futott a sze­kér? Lehet, hogy rossz indula- tú vagyok, de megkérdem: nem az ejtőernyő szerepe van a jövő­képben? Miért kérdem? Húsz év alatt tapasztaltuk, hogy ha vala­melyik párt politikusának nem jött be a számítása, hát könnye­dén röppent más, mézelő virág­ra. Régi MSZMP politikusok vallottak szint a közelmúltban a TV képernyőn, akiket akkor értékeltem le. Jól emlékszem a hatvanas, hetvenes, de még a nyolcvanas évek politikusaira, akik fennen hirdették a szoci­alista szellemet, eszmét (lehet nem is volt rossz), és a rend­szerváltás után meghasonlot- tak. Emlékszem a Hortobágy Filep Gyula „parasztfiújára”, akiből komoly politikust neveltek, több ország nagy követe lett, főként a szoci­alista fellegvárban. Amikor a rendszerváltás ide­jén kihirdette a köztársaságot, de nem lett elnöke, hát a szűrt köpönyegre fordította. Volt sze­rencsém a másik politikai tekin­télynek akkori beszédeit hall­gatni, „pozsgott” belőle a szo­cialista eszmék hirdetése, és amikor nem méltatták érde­meit, könnyen váltott, sőt „ő ezt tudta, akarta” véleményez­te később. De említhetném a közelmúlt politikusait is, akik „elcsintalankodtak” a szocialis­tákkal, majd repültek a szebb­nek látszó virágra, tudtak 180 fokot fordulni. A nagy múltú párt az alakulásakor mindenkit befogadott, az akkori politikából kiszorultak táborából, hirdetve igazságukat. Amolyan gyűjtő­párt volt, és amikor osztódás­sal szaporodtak, hát keményen dörzsölték egymás orra alá a kommunista, III/III-as múltju­kat. Meg is lett az eredménye. Emlékszünk hány párt belső hatalmi harcára, hogyan szag­gatta szét erejét, és tűnt el a poli­tikai életből. (Lehet nem is hiá­nyoznak.) Pártokon belüli külön utakkal nem tudok azonosulni, és sokan mások sem. Rossz véle­ményem van azokról a politi­kusokról, akik sérelmükből, kudarcukból eredően, hirtelen mást akarnak, látszatát keltve a réginek. Elítélem azt a pártot is, ame­lyik mindenkit befogad, nem szá­mít ki fia, borja, a létszám a fon­tos, hogy megmaradjon a frak­ció, vele a járandóság. Sajnálom, hogy a következő választások után nagy múltú pártok tűnnek el, kialakul a totális győzelem, és esetleg szabad utat adunk a modernebb diktatúrának. Filep Gyula, Beregsurány 4 v

Next

/
Thumbnails
Contents