Kelet Magyarország, 2009. december (66. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-31 / 305. szám

2009. december 31., csütörtök KELET Kinek jó az all inclusive? Nyíregyháza (KM) - Manapság gyakran találkozunk az utazási prospektusokban az all inclusive kifejezéssel, de vajon mit is jelent pontosan. Szó szerint: „minden benne van”. Az all inclusive szolgáltatás elsősorban azok­ban az országokban terjedt el, ahol a szállás távol esett a város központjától, az éttermektől, üzletektől, vagy az országban uralkodó gyen­ge közbiztonság miatt a vendégeknek nem volt tanácsos elhagyni a szállodát. így elsősorban Egyiptomban, Törökországban, Tunéziában honosodott meg - írja a trendlines.hu interne­tes oldal. Mit kínál egy all inclusive szálloda? A tel­jes ellátáson kívül napközben többször, vagy akár egész nap étkezésre és italfogyasztásra van alkalom (sütemények, szendvicsek, fagy­lalt, koktélok, kávé, tea stb.), többféle szórako­zási lehetőséget biztosít (gyermekfoglalkozta­tás, showműsorok, versenyek, sportolási lehe­tőségek, wellness-szolgáltatásokat nyújt (sza­una, gőzfürdő, fitness-edzések) úgy, hogy eze­kért a helyszínen már nem kell fizetni. Az all inclusive szolgáltatás értelmezése azonban országonként és szállodánként eltérő. Az all inclusive üdülést azoknak ajánlják, akik nem a látnivalókat akarják megismerni, hanem a tengerben, a parton szeretnék eltölteni idejük nagy részét, így ki is tudják használni az all inclusive szolgáltatásra kifizetett felárat. A roskadasig telt all inclusive asztalokról bőven van mit megkóstolni (Fotó: b. m.) Torkos csütörtök a Fesztiválok Évében is Nyíregyháza (KM) - Ismét készülhetnek a torkoskodást kínáló vendéglátóhelyek, illet­ve a torkoskodni kívánó vendégek, ugyanis a Magyar Turizmus Zrt. a 2010-es Fesztiválok Éve keretében is meghirdeti az immár védjeggyé vált Torkos Csütörtök akciót. A nép­hagyományon alapuló, a Hamvazószerdát követő napon zajló akció 2010. február 18-ára esik. A csatlakozni kívánó éttermek a www.menjunkenni.hu honlapon keresztül regisztrálhatják magukat az ötödik Torkos Csütörtök akcióban való részvételre. A mára sikeres védjeggyé vált esemény alkalmából évről évre több étteremben fogyaszthatnak féláron a vendégek. 2009-ben 1300 étteremben 230 ezer vendég torkoskodott. Arany Prága. Párizs, Róma és az egzotikus országok mellett egyre többen választják az óév búcsúztatásának szín­helyéül a száztornyú gyönyörű cseh fővá­rost. (Fotó: Zgjácz D. Zoltán) UTAZÁS /14 Lemberg, a paloták városa A középkorban épült óváros, a Piac tér és kör­nyéke ma már a világ- örökség része. Lemberg (Lakatos József) Nyugat-Ukrajna legna­gyobb városában a soknevű Lembergben barangolva az impozáns középületekkel sze­gélyezett utcák és terek Bécs belvárosát, a gótikus, rene­szánsz, barokk és klasszicis­ta templomok ég felé magaso­dó tornyaik pedig Rómát vará­zsolják az utazó elé. Lemberg a templomok, múzeumok és palo­ták városa, 140 működő templo­mából 31 műemlék. Nem vélet­lenül lett a Világörökség része a középkorban épült óváros, a Piac tér (Plostya Rinok) és kör­nyéke, hol egyetlen modern épü­let sem töri az évszázadok során kialakult képet. A mai városközpont gerince a XIX-XX. század fordulójára megépült, Monarchia hangu­latát idéző Szabadság sugárút Egy jellegzetes középkori háza sok közül (Fotó: Lakatos József) UH“WÍ imiiúki Az egyik legnevezetesebb épület, a lembergi operaház (Fotó: internet) (Proszpekt Szvobodi) és környé­ke a neoreneszánsz, klasszicista és szecessziós paloták sokaságá­val. A város története soknevű- ségében rejlik. Danyiló, Galicia királya 1256-ban alapította, és fiáról, Lev hercegről nevezte el, akinek felesége Konstancia királylány, IV. Béla királyunk gyermeke volt, igy a magyarok Ilyvónak nevezték. A soknevű város tájáról turisták százezrei jön­nek ide. Növekszik a monar­chia iránti nosztalgia. Ügyes lembergi vállalkozók magas színvonalon igyekeznek kiszol­gálni az idelátogatókat, számos ízléses vendéglő, kávéház idézi a boldog békeidők hangulatát. (Veronyika, Cukernya, Wiener, Amadeus, Kaverna stb.) Megfog­ja az embert a város ódon han­gulata, a múzeumok gazdasá­ga, a templomok pompája, ezért 4-5 kellemes napot tölthetünk itt. Ehhez párosul az európai szintű vendéglátás, udvarias kiszolgá­lás, finom ételek és italok sora, valamint a kényelmes szállodák szolgáltatásai. 2012-ben a labda­rúgó Európa Bajnokság mérkő­zéseinek egy részét is itt rende­zik meg. És ez mind a magyar­ukrán határtól alig háromszáz kilométerre. A város fontos kereskedel­mi központ. A betelepülő náci­ók saját néven nevezték. A németek Leynburknak, az itá­liaiak Lollelónak, az osztrá­kok Lembergnek, a lengyelek Lwownak, az oroszok Lvov- nak, az ukránok pedig Lvivnek nevezték el. Miután az aranykor a Monarchia idejére datálódik, ezért a Lemberg nevet mindenki megérti. Évente a világ minden A város gyöngyszemei Óváros: klasszicista városháza, Feke­te Ház, lengyel királyi palota, velencei konzul háza, gótikus lengyel székes- egyház, kora barokk Jezsuita temp­lom, örmény templom, dominiká­nus templom, a magasvár romjai, Uszpenszka-templom stb. ____________ Proszpekt és környéke: neoreneszánsz Operaház, Nemzeti Múzeum ikonjai, Potoczky-palota világhírű festmény és bútor kiállítása, Ukrajna legszebb barokk temploma, a Szent György Székesegyház stb. ________________ Magyar emlékek: az 1260-ban Kons- tanciának épített Keresztelő Szent-Já- nostemplom, Bőim György kápolnája a város legszebb reneszánsz műemlé­ke, Bolyai János emléktábla az egye­tem falán, hősi halottaink emlékmű­ve a janovi temetőben. szívesen a magyarok? Napi száz euróból ki lehet jönni (illusztráció: internet) Hol síelnek ■ A magyar síelők átla­gosan négy éjszakát töl­tenek el Stájerország­ban és Karintiában. Bécs (MTI) - A legutóbbi szezonban, 2008 novemberétől 2009 áprilisáig mintegy 230 ezer magyar érkezőt regisztráltak az osztrák síterepeken. A magyar síelők legkedveltebb úti célja a határhoz közel fekvő Stájeror­szág, egyharmaduk választja ezt a tartományt. A második helyen Karintia áll, a magyarok közel 26 százaléka fordul meg itt.- A gazdasági körülmények miatt a tavalyihoz képest némi visszaesés várható a magyar síe­lők számában, de ennek mér­tékét még nem lehet megjósol­ni - mondta Kapus György, az Osztrák Idegenforgalmi Hiva­tal budapesti kirendeltségének vezetője. Az utazási irodák visz­szajelzései szerint eddig idén 20-30 százalékkal kevesebb síutat foglaltak le magyar uta­zók, mint tavaly ilyenkor. Ez azonban nem feltétlenül jelent ugyanennyivel kevesebb turis­tát, inkább azt, hogy későbbre halasztják a döntést vagy nem vesznek igénybe utazási irodát. A magyar síelők a nemzetkö­zi átlagnak megfelelően átlago­san négy éjszakát töltenek el az alpesi országban. Naponta átla­gosan száz eurót költenek ide­genforgalmi célokra. Az általuk foglalt szállások mintegy ötödé 4-5 csillagos szálloda, negyede háromcsillagos szálló. Üdülési csekk Nyíregyháza (KM) - Az üdülési csekk maradt 2010. évben az egyetlen olyan munkáltató által biztosít­ható természetbeni jutta­tás, mely kedvezménye­sen adható a munkaválla­lón túl közeli hozzátarto­zóinak is. A jogalkotók lehetőséget kívántak biztosítani arra, hogy a támogatott üdülés, pihenés, kikapcsolódás egyre inkább a családok azon tagjaira is kiterjed­hessen, akiknek még nincs munkahelyük, illetve jelen­legi munkahelyük nem biz­tosít e célra forrást. Minden munkavállaló, volt munkavállaló és köze­li hozzátartozói 2010. janu­ár 1-jétől személyenként és évente 73 500 Ft kedvez­ményes adózású üdülési csekkhez juthatnak. Külföldön mindenkinek ajánlott a síbiztosítás ■ A sérülés mellett az anyagi kár is bosszúsá­got okozhat a téli spor­tok kedvelőinek. Budapest (MTI) - A leg­újabb konstrukciók már a kül­földi baleseti ellátás vagy kór­házi számla tetemes költsége mellett a hazatelefonálás és a fel nem használt síbérletek árát is térítik. A magyarok többnyire külföl­di síparadicsomokat keresnek fel, ha kedvenc téli sportjuknak akarnak hódolni.- A téli sportok veszélyesek lehetnek, hiszen a havas-jeges pályák igen kiszámíthatatla­nok, ahol egyetlen másodperc­nyi óvatlanság is sporteszköze­ink, vagy akár testünk épségét veszélyeztetheti - figyelmeztet Kozek András, az Allianz Hun­gária vezérigazgató-helyettese. - Ezért egyáltalán nem mind­egy, hogy egy váratlan esemény bekövetkeztekor hogyan tudjuk a leggyorsabban pótolni a fel­szerelésünket, rosszabb eset­ben, hogyan tudjuk megtéríte­ni kórházi ellátásunkat vagy a hazajuttatásunkat. Az elmúlt évi síszezon adatai alapján a nem várt események 65 száza­léka Ausztriában következett be, majd ezután következett 15 százalékkal Franciaország, és 10-10 százalékkal Olaszország és Szlovénia. A kórházi ellátás költsége igen magas lehet ezekben az országokban, a számla végösz- szege akár egy éves átlagfizetés nagyságát is meghaladhatja. Kárba vész a síbérlet Az átlagos kárösszeg a sérü­lés súlyosságától függően - az extrém nagy balesetek kivéte­lével - az orvosi ellátást igény­lő enyhe és közepesen súlyos sérülések esetében átlag 400 és 12 ezer euró, azaz körülbe­lül 100 000 és 3 millió forint között mozog. A síbiztosítás többet nyújt egy általános utasbiztosítás­nál. A legnagyobb számban baleseti, betegségi vagy utazá­si segítségnyújtási elemek miatt nyújtják be a legtöbb kárigényt. Egy baleset miatt viszont gyak­ran sérül a felszerelés, a ruhá­zat, ami végeredményben pogy- gyászkárt jelent. Egy esetleges síbaleset során azonban mind­emellett a síbérlet is kárba vesz­het. Ilyen károkra pedig inkább csak a speciális biztosítások jelentenek fedezetet.

Next

/
Thumbnails
Contents