Kelet Magyarország, 2009. december (66. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-29 / 303. szám

2009. december 29., kedd FÓRUM n ÜZENET t A Horváth Gáborné, ' •' jándi olvasónktól: Hajlik a kor, s kél az ember annyi búra, bajra! Amint vénül a fa, jobban szúr a tüske rajta. Tompa MihAly Kislányunk a sors áldása Köszönetét mondok - feleségem és jóma­gam nevében - a nyíregyházi Jósa András kór­ház nőgyógyászati és szülészeti osztály min­den orvosának, nővérének, szülésznőjének és minden ott dolgozó embernek. Tör­tént ugyanis, hogy decem­ber 25-én 8 óra 15 perckor (tehát karácsony reggelén) kislányom született. Eri­ka nevet kapta, feleségem után, tőlem. 2008 decembe­rében még a feleségem epe­kőműtétével voltunk elfoglalva a belgyógyá­szaton és a sebészeten, az itt tapasztaltak alap­ján - hozzáértés, udvariasság, és lehetőségeik­ből maximumot kihozva olyan sok beteg elle­nére viszonylag kevés várakozással ellátást kaptunk - döntöttünk úgy, hogy a szüléshez sem választunk magánorvost. Most már én is tudom, mert tapasztaltam, hogy ezek az embe­rek csak a nagyon kevés fizetésükért nem csi­nálnák ezt a munkát. Van elhivatottságuk. Ha kértünk útbaigazítást a takarítónőtől, udva­riasan segített. A nővér, vagy az asszisztens, ha fáradt, vagy ideges volt, akkor is igyeke­zett türelmesen szólítani minket. A szülésznő és orvos olyan udvariassággal és türelemmel szólt a feleségemhez vajúdás közben, ami nem feltétlenül lett volna elvárható. Óriási élmény bent lenni - segíteni a párunknak a szüléskor, elvágni a köldökzsinórt - főleg ilyen emberek segítségével. Boldogok vagyunk, hogy a fiúnk születése után majdnem tizennyolc évvel ilyen örömmel áldott meg bennünket a sors, és hogy ehhez a Jósa András kórház dolgozói segítet­tek. Köszönjük szépen! Kívánunk önöknek erőt, egészséget és nagyobb megbecsülést a munká­jukhoz, valamint boldog új évet! Moroz Ferenc Moroz Erika IÓKÍVÁNSÁGOK Névnap: Béres Tamásnak, Nyíregyházára! Sok, boldog névnapot, és sikerekben gazdag új esztendőt kíván szeretettel barátod, István: 20/3525-837________________________________________________ Névnapmenü; 29. kedd: Tamás, Tamara_______________________________________ 30. szerda: Dávid. Hunor __________________________________________ 31. csütörtök: Szilveszter. Donáta ________________________________ 01. péntek: Újév, Fruzsina _________________________________________ 02. szombat: Ábel 03. vasárnap: Genovéva, Benjámin_______________________________ Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 13 órá­ig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarországban megje­lenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűk­kel kell kezdeni. Mozikarácsony a Krúdyban Nyíregyháza (KM) -Még tart (december 30-áig) a Mozikarácsony a nyíregyházi Krúdy Art Moziban. Az ez idő alatt vetített filmekre a jegyek kedvezményesen válthatók. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Elveszett kedvenc kutyák December 26-án Sóstógyógy­fürdő Szivárvány utcából eltűnt egy 10 hónapos szuka, fekete-barna rajzolatos tacs­kó kiskutya. Nagyon hiányzik az egész családnak, de különö­sen a gyerekeknek. Kérem, aki bármilyen információt tud a kutyusról, hívjon a 06-30/217- 3309-es telefonszámon! December 21-én Kemecséről elveszett 2 éves, vörös-fekete rajzos kan németjuhász kutyám. Kérem a becsületes meg­találót, vagy aki pontos információval rendelkezik a kutya holléte felől - juta­lom ellenében - értesítsen a 06-70/935-3506-os telefonszámon! Nyíregyháza, Kótaji útról elveszett 6,5 éves németjuhász kanunk. Félhosszú szőrű, nagyon barátságos, tetoválási száma: 9364. Kérem, ha valaki látta, segítsen! A nyomravezetőnek jutal­mat ajánlunk fel. Elér­hetőségeink: 42/430-370, 06-30/629-9717. A bajban ismerjük meg A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász a nyá­ri vihar és jégkárt szenvedett települések önkormányzatai­val és a helyi plébánosokkal, valamint karitász szerveze­tekkel együttműködve befejez­te a Katolikus Karitász támo­gatásával nyújtott segélyprog­ramját. A legsürgősebben csa­ládonként 10 ezer forint egy­szeri segélyt juttattunk el a legrászorultabbaknak. Fele­kezeti hovatartozás nélkül. 300 család részesült a Kato­likus Karitász 3 millió forin­tos katasztrófa segélyéből a következő településeken: Kótaj 60, Kemecse 60, Nyirbogdány 65, Nyírtura 25, Nyírkárász 30, Székely 20, Berkesz 20, Demecser-Borzsova tanya 20 család. Karitász igazgatóként felemelő élmény volt megta­pasztalni a szabolcsi emberek Istenre hagyatkozását, kitartó szívósságát. Az emberek több­sége nem zúgolódott, hanem tette a dolgát. Ki kölcsönből, ki kapott, vagy vett anyag­ból hozta helyre, amit a ter­mészet elrontott. Nem vette kedvüket a politika „ez a kár nem kár” értelmezése. Több­ször elhangzott a károsul­tak ajkáról, hogy jó az Isten, mert egyszerű emberek ado­mányából a bajban segítség­hez juthattak. Örültek a 10 ezer forint segélynek, és meg­könnyezték az 50 ezer forin­tos támogatást. Szinte kivétel nélkül hálát adtak az Isten­nek a kapott támogatásért. Jó volt segíteni, jó volt a szere­tet szívszorongató útját jár­mi. Jó volt megtapasztalni, hogy a plébános atyák isme­Karácsonyi istentisztelet a templomban Úrvacsora Nyírteleken néhány éve szer­veződött meg a református gyülekezet. Összefogás ered­ményeként ma már egy új templommal és haranggal is dicsekedhetnek a szépszá­mú hívek. Vasárnaponként, ünnepeken mindig megtelik a rik híveiket, és a hívek szere­tettel fordulnak az egyház felé. Sokadszor állapítottam meg, jó helyre születtem. Jó föld­be gyökereztem. Megköszö­nöm a Katolikus Karitásznak, Écsy Gábor igazgató úrnak, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye híveinek, Bosák Nándor megyéspüs­pök úrnak, a karitász mun­kában együttműködő plébá­nos atyáknak, Keresztes Lász­lónak Kótaj, P. Tóth István­nak, Kemecse, Szűcs József­nek, Nyirbogdány és Székely, Takács András Demecser- Borzsova és Berkesz, Hasulyó János Nyírkárász plébánosá­nak az adományokat, a segítő jó szándékot és az együtt vég­zett munkát. A polgármeste­reknek és a hivatalok segítői­nek a pontos és lelkiismeretes munkát. Gégény Béla, Karitász igazgató Császári ünnep Nem mindennapos esemény zajlott a napokban a Császár- szálláshoz tartozó Butykai Közösségi házban. Ott volt a falu apraja, nagyja. Ezzel sike­rült örömet szerezni a sok egyedül élő, beteges emberek­nek és a hátrányos helyzetű családoknak. Sajnos a pályá­zatunkat elutasították, így végső elkeseredésünkben Csa­bai Lászlóné polgármesterasz- szonyhoz és a képviselőkhöz fordultunk segítségért. Nem hiába. Kérésünk meghallga­(Fotó: a szerző) templom. Karácsony első nap­ján Szakolczainé Szabó Erika nagytiszteletű asszony osztott úrvacsorát. SZŰCS LÍVIA tásra talált, így lett boldogabb, örömtelibb az ünnep. Az ese­mény színvonalát növelte óvo­dásaink műsora. Szeretnénk megköszönni a polgármester­asszonynak és Lengyel Károly képviselő úrnak az áldozat­kész szeretetet, az erkölcsi és anyagi támogatást! S. F.-né, nyugdíjas Lezárták Megépült az új kerékpárút Vásárosnaményban a Kraszna és a Tisza híd között. Egy rövid ideig használhatták az arra járók, de jelenleg lezár­ták. Már csak a kerékpárt tol­va lehet átmenni. A választ jó lenne tudni: miért? Egy helybeli lakos Doyenek köszöntése A Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság Nyugdíjasai Egye­sület tagsága 80. születés­napja alkalmából köszöntöt­te Hankóczi Béla tagtársun­kat és 70. évfordulóján Dóka Ferencet és Orbán Lászlót. Az egyesület jelképes - de a közösségi életet hűen szimbo lizáló - ajándékainak átadá­sa közben, szeretteik köréber egészségben eltöltött, hosz- szú, boldog életet kívántunk nekik! - tájékoztatta lapunka Vincze István, elnökségi tag. Tisztelt Olvasóink! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érke­ző olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütkö­zik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó Ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azo­kat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelente­tése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztő­ségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem kész­tet levélírásra és nem szervez levélírókat- csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, poli­tikusok leveleit csak abban az esetben közöl­jük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a le­vélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszám­mal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Szülőföldünk Borzsova ■ Demecser-Borzsovát a honfoglaláskori vár­birtok részeként említi a szakirodalom. Első régészeti emléke a neo­litikus (újkőkori) termelő élet­mód keletkezése idejéről, és az ehhez kötődő Alföldi Vonaldí­szes Edényművességhez kap­csolódik a Borzsova Dinnyés­hegyi lelet. A rézkorszakban a Székelyi út mentén talált csákánytöre­dék sírból való származását feltételezik a régészek. A késő bronzkor idején a mintegy 40 megyénkbeli bronzkori urnate­mető közül egyedül Borzsován volt megfigyelhető, hogy egy-egy sírgödörben a hamvakat tartal­mazó nagyobb méretű edények a sírgödör közepén foglaltak helyet, és közéjük tették a kisebb díszesebb bögréket. Külön emlí­tésre méltó a Borzsován egy sír­ban talált bronz rovátkolt szárú tű. A vaskor idejéből is bizonyí­tott Borzsován az emberi meg­település, szkíta hamvasztásos sír maradványait tárták fel a régészek. A honfoglalás előt­ti kézzel formált bögre lelete a honfoglalás kezdetéig igazolja a folyamatos emberi megtelepülés nyomait. Borzsova, mint önál­ló falu kialakulásának történe­te a honfoglalás, majd a Szent István korabeli Borsova határ­vármegye kialakulásával és tör­ténetével függ össze. A napjaink Demecser-Borzsova városrész­nek az Árpád-kori falu voltát a borsovai várbirtok és a borsovai esperesség kiterjedésének a leírása is hűen igazolja. Dr. Németh Péter a régésze­ti leletek leírásakor az „elpusz­tult falu Demecser határában” meghatározást adja. A Nem­zeti Múzeum, a megyei Jósa András Múzeum kiváló régé­szei is ezért nevezik a lelőhelye­ket következetesen Demecser- Borzsovapuszta néven. Közis­mert, hogy a tatárjárás során elpusztult templom nélküli fal­A nyári vihar „megtépázta" a települést is (Fotó: Racskó Tibor) vak a puszta utónevet veszik fel. Az 1400-as években már igen sok település önállósága megszűnik „faluszél-település” lesz, vagy föl­desúri gazdasági teleppé válik. Borzsova nevét 1409-ben említik a források Demecserhez tarto­zónak először. Az ónodi Czudar Benedeket és testvéreit ekkor iktatják be a Demecserhez tar­tozó Borzsova birtokába. A „Terra” néven beiktatott Borzsova 9 év múlva végleg Demecserhez kerül. A székelyi Apagyi-család tiltakozott is e birtokrész elkülönítése ellen. A végleg összefonódott sors és történelem Demecser felvirágzá­sát és erősödését is segítette. Az 1400-as évek végére Demecsert oppidumként említik a forrá­sok. Ez rendszeres vásártar­tást, bővülő autonómiát jelen­tett. Az oppidum státuszt egyes történészek mezővárosi rang­nak minősítik. Borzsova város­rész Demecsernek, de megyénk­nek is értékes kultúrtörténeti része. Demecser-Borzsova nem tanya, hanem 1000 éves történe­ti múlttal, szépülő jelennel büsz­kélkedő városrész, melyre a mai napig is büszkék lakosai. Forgács András, Lucza János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents