Kelet Magyarország, 2009. december (66. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-16 / 294. szám
2009. december 9., szerda KILÉT MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Pénzt kap a BKV. Megállapodott a kormány és a főváros a BKV finanszírozásáról. A kormány több részletben, összesen 23 milliárd forinttal segíti a BKV működését. A kabinet csak akkor adja meg a támogatást, ha a főváros teljesíti a kormány feltételeit. A megállapodás részleteit szerződésben rögzítik, amit várhatóan szerdán írnak alá. • Januári ülés? Rendkívüli ülést tarthat a parlament januárban a kampányfinanszírozás ügye miatt. Ezt a független Gulyás József javasolta, és az indítványt jegyző Tóbiás József (MSZP) is támogatta. Emlékeztetett: a törvényjavaslat egyedülálló, mivel nem politikai pártok, hanem civil, szakmai szervezetek konszenzusos javaslatait tartalmazza. • Új biztos. Az ifjúsági jogok országgyűlési biztosának létrehozását is tartalmazza az ifjúsággal kapcsolatos egyes közfeladatokról szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitája kedden kezdődött az Országgyűlésben. JEGYZET Biodíszlet Kiss József jozsef.kiss@inform.hu Bajnai Gordon találkozóra hívta a parlamenti pártok miniszterelnök-jelöltjeit, azzal, hogy (a kampány előtt) megismerhetnék az ország pontos és valós pénzügyi-gazdasági helyzetét. A legnagyobb ellenzéki párt - ahogy az várható volt - visszautasította a meghívást. Amint Szíjjártó Péter fogalmazott, nem kívánnak „biodíszletként" szolgálni „a trükkök százaival és a hazugságokkal operáló miniszterelnök újabb hazugságaihoz". A nem túl udvarias visszautasítás belesimul a politikai közbeszéd mai állapotába, így aligha kapta fel emiatt a fejét a közelgő' kampányba érzékelhetően már előre belefáradt választó. Azt sem tudhatjuk pontosan, jobb lett volna-e nekünk, választóknak, ha a meghívottak elfogadják a meghívást, elmennek a találkozóra, majd onnan az ország pénzügyi-gazdasági helyzetének pontos ismeretével távoznak. Egyrészt a miniszterelnökjelöltek valószínű már tisztában vannak ezekkel a dolgokkal, másrészt nagy kérdés, vajon az újabb ismereteik befolyásolnák-e a hamarosan kitörő kampányt. Áttekintve az elmúlt húsz év választási kampányait, azokban nem a tények játszották a meghatározó szerepet, és a pártok választási ígéreteiket sem a tényekre alapozták. Ezen aligha változtatna bármilyen találkozó. Devizaárfolyam (2009.12.15.) PÉNZNEM | árfolyam változat'. BÜ Euró I 275,92 A USA dollár 189,78 lA +4’01 ||£á| Svájci frank 182,36 fi +2,18 Angol font 308,60 fi +6,84 | | Román lej 64,98 A +0,85 Ukrán hrivnya f 23,79 L- +0'55 21 Horvát kuna 37,88 fi +0,46 Lengyel zloty 66,16 ' +0,40 További információk a valutapiacróhgazdasag.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Strasbourgban folytatódik? A Legfelsőbb Bíróság (LB) tárgyalótermében - előtérben Morvái Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője (Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt) ■ Feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és a mozgalmat is a Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden. Budapest (MTI) - Az ügyészség által a civil szervezet feloszlatása érdekében két éve indított polgári per felülvizsgálati eljárásában az LB elutasította a gárda ügyvédjének kérelmét, és helybenhagyta a Fővárosi ítélőtábla júliusban kihirdetett jogerős határozatát. „Túllépte” Az ügyészség azért indított pert, mert álláspontja szerint a Magyar Gárda alkotmányellenes, rasszista nézetek terjesztéséhez nyújtott intézményes kereteket. Az elsőfokú bíróság az egyesület feloszlatását rendelte el, melyet a másodfokon eljáró tábla jogerős ítéletében kiegészített azzal, hogy az egyesülettől elválaszthatatlan a mozgalom, ezért azt szintén fel kell oszlatni. Az LB kedden szóbeli indoklásában az ítélőtáblához hasonlóan rámutatott arra, hogy „az egyesület tevékenységével túllépte a szabad véleménynyilvánításnak azt a határát, ami még alkotmányos védelemben részesülhet”, konfliktushelyzetet idézett elő, és saját alapszabályától is eltért, mely szerint tevékenysége a magyar kultúra és történelem ápolására, illetve a rend és a polgári nyugalom megőrzésére irányul. Az LB szóbeli indoklása szerint a gárdarendezvények „fajgyűlöletről” tettek tanúbizonyságot, és az a tény, hogy nem történt erőszak, nem jelenti, hogy nem állt fenn annak közvetlen veszélye. Például volt olyan rendezvény, ahol az egyik oldal azt üzente a másiknak, hogy „le leszel vágva az összes purdéddal együtt”, mire jött a válasz: „idehozunk 5000 cigányt, aztán majd meglátjuk, mi lesz”. Ezek az események nyilvánvalóan nem a megoldást szolgálták, hanem újabb feszültségeket gerjesztettek - fejtegette a bíró. Azonos megítélés Az LB hivatkozott az egyesülési törvényre, mely szerint az egyesülési jog gyakorlása nem ütközhet az alkotmányba, nem valósíthat meg bűn- cselekményt, és nem is hívhat fel arra, továbbá nem sértheti mások jogát és szabadságát. A Magyar Gárda oly módon sértette meg ezeket a törvényi rendelkezéséket, mely jogszerűen vonta maga után a szervezet feloszlatását. Az LB a tábla jogerős döntésével egyezően kifejtette azt is, hogy a Magyar Gárda mozgalom nyilvánvalóan az egyesület része. Ezt támasztja alá az egyesületnek, illetve képviselőinek több korábbi nyilatkozata, melyben arról beszéltek, hogy a mozgalom és az egyesület „egy család”, az egyesület a „mozgalom szellemi iránytűje”, továbbá, hogy az egyesület hozta létre, támogatta és szervezte a mozgalmat, így pedig azonos megítélés alá esnek, és a mozgalom a feloszlatásban is osztja az egyesület sorsát. KiR.iT kmf/ppefc.szon.hu •A Fővárosi ítélőtábla határozata (PDF, 23 MB) Nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet A határozathozatalt követően az LB épületében újságíróknak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd és Vona Gábor, a Jobbik elnöke, illetve a Magyar Gárda képviselője egyaránt azt mondta, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a magyar bíróságok döntései miatt. Gaudi-Nagy Tamás szerint a „magyar jogtörténet szomorú fejezete”, hogy az alkotmányos talajon álló, erőszakmentes, jó célokért, például „a cigány-magyar együttélés”, vagy a rossz köz- biztonság miatt kiszolgáltatott emberek érdekében fellépő Magyar Gárdát törvényen kívül helyezik a magyar bíróságok. Az ügyvéd szerint mostantól reális a veszélye annak, hogy minden hasonló, valós társadalmi problémákat felvető kezdeményezést elfojtsanak a hatóságok. „A probléma felvetőit iktatták ki a probléma helyett” - jegyezte meg Magyar Gárda ügyvédje. Vona Gábor a többi között azt mondta:. „Tudomásul vesz- szük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet”. Vona Gábor hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint az Új Magyar Gárda Mozgalom résztvevőinek joguk van ebben a szervezetben tevékenykedni. Visszamenőleg is semmis ■ Alkotmányellenes a családi pótlék adózásnál való figyelembe vétele. Budapest (MTI) - Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában. A testület közleménye szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos közteherviselés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik. Az Ab megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összevonása és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem volna alkotmányellenes. Beszámított A személyijövedelemadó-tör- vény szeptember l-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. E szerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam. Domokos kormányszóvivő egy elkobzott hamis videokamerával. A Csillagszóró akcióról tájékoztattak. (Fotó: MTI, K.A.) Célzott vizsgálat, veszélyes játékok Budapest (MTI) - Nyolc hatóság fogyasztóvédelmi akciójában a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azt tapasztalta, hogy az elmúlt két hét adatai alapján 45 százalékra csökkent a jogsértések aránya - mondta Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója a kormányszóvivői tájékoztatón, kedden. A Csillagszóró III. fogyasztóvédelmi akció tapasztalatai alapján a főigazgató kiemelte: a „célzottan” bevizsgált tíz játékból még mindig nyolc volt veszélyes, a karácsonyi fényfüzérek esetében pedig a tavalyi 80 százalékos veszélyes termék arány 25 százalékra csökkent. Retkes Attila (Fotó: MTI, Mohai Balázs) „Csak" listavezető Az SZDSZ nem beszél miniszterelnök-jelöltről, mert azt biztosan nem fog adni, a szabad demokratáknak csak listavezetője lesz. Ezt Retkes Attila pártelnök mondta kedden. 4.5 A munkáltatóknak a decemberi bér adóelőleg megállapításánál már nem kell figyelembe venniük a családi pótlékot - közölte a Pénzügyminisztérium, hozzátéve, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően járnak el. A döntés az idén várható 1900 milliárd forintot meghaladó személyi jövedelemadó bevételt a PM számításai szerint 4.5 milliárd forinttal mérsékli. Navracsics Tibor (Fotó: ékn) „Kérik: kérje" A Fidesz szerint alkotmányellenes az új, magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény - mondta a párt frakcióvezetője. Navracsics Tibor kéri az államfőt, kérje a törvény normakontrollját az Alkotmánybíróságtól. Ha Sólyom László nem teszi meg, a Fidesz fordul a testülethez. Majd jövőre Idén még nem férhetnek hozzá a kórházak az Egészségügyi Minisztérium által ígért 6 milliárd forinthoz. Székely Tamás egészségügyi miniszter kedden újságírók előtt leszögezte: az egészségügyi szervezetekkel aláírt megállapodásban azt rögzítették, a pénz a 2010-es források terhére fizetik ki és az 2010-ben használható fel. Korábban Pesti Imre fideszes képviselő beszélt arról, hogy a kormány még idén, karácsony előtt fizesse ki a pénzt, ugyanezt kérték a szakmai szervezetek is. Az új miniszter átvette a megbízólevelét (Fotó: mti, Koiiányi Péter) Forgács Imre kinevezése Sólyom László köztársasági elnök kinevezte tegnap igazságügyi és rendészeti miniszterré Forgács Imrét a Sándor- palotában. A tárcavezető a leköszönt Draskovics Tibort váltja.