Kelet Magyarország, 2009. december (66. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-10 / 289. szám

2009. december 10., csütörtök HAZAI TÁJAKON /4 RÖVIDEN • Közmeghallgatás Ajakon. December 14-én, hétfőn 18 órától falugyűlést tart Ajak képviselő-testülete a művelődési ház nagytermében. A napirendi pontok között szerepel az önkormányzat 2009. évi tevé­kenysége, illetőleg a jövőbeni elképzelé­sek, tervek rövid ismertetése és azok meg­vitatása. Próba közben a kis táncosok (Fotó: Racskó Tibor) Karácsonyi táncest Nyíregyháza (KM) - A RE-flex Moderntánc Stúdió december 19-én, szombaton 17 és 19 órai kezdettel rendezi meg a hagyományos karácso­nyi estjét a városi művelődési központ hang­versenytermében. Az immár hatodik alkalom­mal megrendezett ünnepi műsorban fellép a táncstúdió valamennyi növendéke és a Nyír­egyházi Művészeti Középiskola 12. évfolyamá­nak moderntáncos tanulói. Az est koreográfu­sa Rácz Erika, a RE-flex művészeti vezetője. Mindenhová kellenének Tiszavasvári (KM) - A térfigyelő kamerák kiépítésével kapcsolatban a Városvita levele- zős fórum több tagjának is van véleménye. Egy újabb hozzászó­lást adunk most közre: „Nagy öröm­mel olvastam Rozgonyi Atti­la polgármes­ter sorait, hogy már az első kör­ben milyen sok helyre kerülnek kamerák. Az sajnos szomorú dolog, hogy ideáig süllyedt a világ, de hát valahogyan védekezniük kell a biztonságban élni akaró embereknek. Örültem annak a hírnek is, hogy növelni is fogják a kamerák számát. Ha rajtam múlna, én minden sarokra tennék kamerákat, mert a hetvenedik életévemhez közeledve bizony szinte sehol sem érzem magam biztonságban. Most télen, hogy hamarabb sötétedik, igyekszem addigra haza­érni, mert nem érzem magam olyankor már biztonságban” - írja olvasónk. Kérjük, a hozzászólásokat, az észrevételeket a magyar@inform.hu címre küldjék el. Kelet-V@rosvita Tiszavasvári Gyertyagyújtás - harmadszor Sényő (KM) - A harmadik adventi gyertyát Sényőn december 13-án 17 órától gyújtják meg a református templomban. Igét hirdet Lippai Csaba görög katolikus parókus. Az igehirde­tés után koncertet ad az Animus csengettyűs együttes. Jótékony Mórások. A nyíregyhá­zi Móra Ferenc Általános Iskola diákjai ajándékokat, játékokat gyűjtöttek a Jósa András Oktató Kórház gyermekosztályán lábadozó kisebb-nagyobb gyermekeknek. (Fotó: Racskó Tibor) Hiányzott a fokozatosság jií Az egykori huszártelepi iskola épületében ma már szociokulturális központ működik. Az egyik tanteremben például kápolnát alakítottak ki (Fotó: M. Magyar László) ■ Előzmények nélkü­li feladatot jelentett a fogadó iskoláknak az integrált oktatás. Nyíregyháza (KM) - Csodát várni nem lehet rövid távon a szegregáció megszüntetésétől. Ha teljesen magukra maradnak a befogadó iskolák, a beintegrált gyermekek és szüleik, akkor a problémák tovább élnek, s hosz- szú távon sem lesz eredményes a cigány gyermekek integráló­dása. Mindezt Vitái Attila szo­ciológus mondta Nyíregyházán azon a szakmai napon, melyet a huszártelepi szociokulturális központ megnyitása alkalmából rendeztek. Gyors és átgondolatlan A szolgáltató központ a Huszár­vár elnevezést kapta, s az egy­kori huszártelepi általános isko­la épületében alakították ki. A Szocio East Egyesület és a Nyír­egyházi Főiskola közös szocio­lógiai vizsgálata arra kereste a választ, hogy az egykori huszár­telepi roma diákok számára az oktatási intézmény bezárása ff ..................... Most még csupán másfél év adatai állnak a rendelkezésünk­re , vagyis „Útközben...” vagyunk. Vital Attila ........................................................ff után hogyan sikerült az integ­rálódás a nyíregyházi belváro­si iskolákban. , - Gyors és átgondolatlan volt Nyíregyházán az integrált okta­tás bevezetése. Egy politikai döntés nyomán következett be, hiányzott a fokozatosság - emel­te ki Vitái Attila, aki aztán több dologra is rávilágított:- Előadásomnak azért adtam az Útközben... címet, mert most csupán másfél év tapaszatalatai állnak a rendelkezésünkre, valós képet, messzemenő következte­téseket 5-8 év múlva lehet majd levonni.- Nyíregyházán előzmények nélküli feladatot jelentett a fogadó iskolák pedagógusainak az integrált oktatás. Az önkor­mányzat ugyanis olyan belvárosi iskolákba küldte a cigány tanu­lókat, ahol egyébként is alacsony volt a számuk, nem volt előzete­sen integrált oktatás. Hiányzott a szakmai felkészítés, legfeljebb gyorstalpaló tanfolyamon vettek részt a pedagógusok. Volt olyan befogadó iskola, amely német tagozattal működött. Egy Uyen tagozatra becsöppenni gondot jelent mind az érkezett, mind a befogadó diákoknak, illetve a tanárnak. Az integrált cigány tanulóknak problémát okozott a tanulási készségek hiánya, a szigorú tanári gárda, a magas követelmény, a szokatlan elvá­rás, a házirend betartása. Rövid idő után közel húsz beintegrált fiatal ki is maradt az iskolából. Gondot jelentett továbbá, hogy a cigány diákok szülei nem tudnak segíteni a tanulásban gyerme­küknek, ugyanakkor a távolság miatt hiányzott az új iskolával való kapcsolattartás, az együtt­működés. A hátrányos helyzetű szülőknek az is nagy teher, ha autóbusszal akarnak beutazni a Huszártelepről például az Arany János Általános Iskolába. Szegeden több volt- A befogadó iskolák szülői mun­kaközössége sem örült az integ­rációnak, hiszen féltek az agresz- sziótól, a verekedésektől, az okta­tás színvonalának leromlásától - folytatta az előadó. - Ezek is valós problémák, azonban a féle­lem mégsem volt akkora, hogy emiatt más iskolába vigyék el gyermekeiket a szülők. Hat isko­lában közel tíz gyermekek írat­tak át más iskolákba, Szegeden ez a szám jóval nagyobb volt. iflf kmf/ppe/r.szon.hu • Huszártelep. A témával kapcsolatos további írások letölthetők. (PDF, 44 kB) Elmaradnak a Balogh Artúr, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke a következőket mond­ta az integrált oktatásról:- Nagyon örültem annak, hogy megszűnt a huszártele­pi iskola. Bár nagy kihívás volt a belvárosi iskoláknak a cigány gyermekek befogadá­sa, de fontos, hogy a roma fia­támogatások falok lássanak más mentali­tást, más szokást és életvitelt. Tudtuk, hogy lesz lemorzsoló­dás, mert volt, de lépni kellett. Sajnos, bár a város megígérte, hogy sportra, kirándulásra ad támogatást ezeknek a gyerme­keknek, azonban ezek a támo­gatások egyre jobban elmarad­nak, leszűkülnek. Luca napi pálinkaünnep ■ Hagyományos tirpák harapnivalók, kemencés péksütemények is vár­nak az érdeklődőkre. Nyíregyháza (KM) Megyénk nemes gyümölcspár­latokat készítő, neves pálinka- főzdéi mellett az ország hason­ló műintézményeinek krémjéből is többen jelen lesznek a pénte­ken Í8 órakor a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend közreműkö­désével megnyíló, az érdeklődő­ket azonban szombaton is tárt kapukkal váró, II. Luca Napi Pálinkaünnepen. A Bujtosi Szabadidő Csarnok főbejárata előtt felépített, még a péntek esti Retro Fesztivál prog­ramja előtt megnyíló, barátsá­gos pálinkafaluban nem csupán a nedűk kulturált kóstolgatásá­ra nyílik lehetőség. Aki ugyanis meg akar ágyaz­ni a hosszasabb kóstolgatásnak, az hagyományos tirpák harap- nivalókat, kemencés péksüte­ményeket és faszenes kürtös kalácsot küldhet az első kupi­cák után. Kozáktánc. A Kálmánházi Asszonyok együttese rendszeresen fellép különböző produkciókkal a község rendezvényein. A napokban az idősek ünnepségén töb­bek között kozáktáncot is bemutattak. (Fotó: M. Magyar László) Pannon Példaképek a sport szolgálatában ■ Huszadik Pannon Példakép Díjátadó Huszadik alkalommal hirdette ki díjazottait a Pannon Példakép Alapít­vány. 2009. negyedik negyedévében a díjak odaítéléséhez olyan - széles körben még nem ismert - jelölteket keresett a Pannon Példakép Alapít­vány, akik a magyar sportélet és sporteredmények javításáért küz­denek. A jelöltek közül példaképpé választották Angyal Józsefnét (Eri­ka nénit) a Hársfa fogyatékos egyesü­let vezetőjét, Dávid Géza kajak-kenu mesteredzőt, és Pintér Tamás mountain bike magyar bajnokot. A 2004-ben indí­tott Példakép Alapít­vány negyedévente díjazza azokat, akik­nek a tevékenysége példaként állítható a magyar társadalom elé. A „hétköznapi hősök” csak annyiban külön­böznek az átlagember­től, hogy elhivatottságukkal, tenni akarásukkal céljaikat megvalósítot­ták. Az idén megújult díjazási rend­szer szerint minden negyedévben tematikusán, meghatározott szem­pontrendszer alapján választják ki Magyarország Példaképeit. Az elis­merés mellett az alapítvány a pél­daképek munkáját fejenként 1 mil­lió forinttal is támogatja. „Hisszük, hogy fontos azon sport- és közösségi vezetők támogatása, akik erőfeszítései nincsenek rival­dafényben, ám teljesítményük még­is legalább olyan értékes, mint az általunk is támogatott pro­fi csapatoké” - mondta el Anders Jensen, a Pannon vezérigazgatója. „Kifeje­zetten örülök, hogy a kura­tórium tagjai egy fogyaté­kos sportolókkal foglalkozó szakembert, és egy nagyon fiatal tehetséget is kiemel­tek a sok jelentkezőből. E két csoport kapja talán a leg­kevesebb támogatást és meg­becsülést, így örülök, hogy a mai díj­átadón ők kerültek a középpontba” - folytatta Anders Jensen. Magyarország új Példaképei: Angyal Józsefné (Erika néni), a Hársfa fogyatékos (sport)egyesü- let vezetője: Angyal Józsefné Erika néni elsősorban családi indíttatás­ra alapította meg a Hársfa Egyesü­letet, amely a fogyatékos sportolók­kal foglalkozik. Dávid Géza mesteredző, a Lágy­mányosi Spari kajak-kenu egyesület vezetője: Dávid Géza bácsi úgy tartja, hogy a siker kulcsa az elhivatottság és a folyamatos edzés. Edzői munká­jának elismeréseként 2008-ban meg­kapta a Magyar Köztársasági Érdem­rend Lovagkeresztjét. Pintér Tamás, gödöllői gimnazis­ta, mountain bike magyar korosztá­lyos bajnok: Tamás a 2009-es szezon­ban három világkupa futamra Is kiju­tott, és megnyerte a Magyar Kupa sorozat összetett első helyét. A Példakép blogon az érdek­lődők egész évben olvashat­ják a díjazottak beszámolóit a http://blog.peldakep.hu címen. A Pél­dakép Alapítványról bővebb infor­máció a www.peldakep.hu honlapon található. HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents