Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-23 / 274. szám

2009. november 23., hétfő KELET HÁTTÉR /3 NÉZŐPONT Ha szakad a gát, nincs magánérdek Bednárik Mónika monika.bednarik@kelet.szon.hu A Tiszán 2001-ben levonuló hatal­mas árvíz 3 ezer otthont tett tönkre. A szám elborzasztó, még így nyolc év eltel­tével is élénken él bennünk a kép, ahogy a víz magával ragadja az egy élet munkájá­val felépített lakásokat, ahogy állatok kapá- lódznak a sebes sodrásban. A víz volt az úr, a gátakat pedig eró'sítették éjjel-nappal, férfiak, nők, gyermekek pakolták, tapos­ták a homokzsákokat, hogy mentsék, ami még menthető. Akkor mindenki azt kér­dezte, hol vannak a víztározók, miért nincs vésztározó, ahová megszelídítve elvezet­hetnénk a tomboló áradást. A Vásárhelyi Törvény, valamint a Vásárhelyi-terv is erre kereste a megoldást. A 2003-ban elfogadott hosszútávú fejlesztési tervben már 2007-re ígérték a hat árapasztó víztározó megépíté­sét, de az új közbeszerzési törvény, a kisa­játítások lassúsága, valamint az a tény, hogy az unió akár 85 százalékban is támogatja a fejlesztést, kitolta a határidőket. A Szamos-Kraszna közben élő gazdák nem akarják adni a földjüket a víztározó­hoz, mert az értékes aranykoronás termőte­rület a megélhetésüket jelenti. Ez nem csak magánérdek, mondják: közérdek, hogy ne álljanak sorba segélyért, ne gyarapítsák: a munkanélküliek egyre duzzaaó táborát. A másik foldal szerint: tízezrek vagy a Tisza völgyben élő másfélmillió ember érdeke az igazi közérdek. Amikor jön az áradás, ami­kor szakad a gát, a víz ott tör magának utat, ahol a leggyengébb a védelem. Abban a E illanatban pedig már a legkevésbé fontos érdés, hogy mi a magán- és mi a közérdek. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Ön szokott valamilyen formában adakozni?- A felsősimái polgárőrség vezetőjeként évek óta fon­tos és hasznos munkát végzek a polgárőr társaimmal. Mindezt társadalmi munkában, időt és energiát áldozva a település jobb közbiztonsága érdekében. Én így segítem az embertársaimat - felelte Bársony János. Kató János bizalmatlan a pénzadományokat kérő civil szervezetek­kel kapcsolatban. - Nem tudom, valóban ott kötnének-e ki a jó szívvel adott forintok, ahová szánom, ezért inkább a családomat és szeretteimet segítem - mondta. A nap­kori Éberhardt Istvánné: - Karácsony előestéjén kántálni megyek a barátaimmal, az idős, egyedül élő asszonyok­nak alapvető élelmiszereket és házi süteményt viszünk, ilyen adományokkal segítjük őket. Drahos Ferenc (Nyír­egyháza): - A szó klasszikus értelmében csak ritkán adako­Bársony János Kató János Éberhardt Istvánné Drahos Ferenc Nyeste Márta Kiss Róbert zom, a „Szenvedélybetegekért" alkoholellenes klub veze­tőjeként büszke vagyok rá, hogy már sok bajban lévő fér­fit és nőt adtam vissza teljes értékű emberként a család­jának, munkahelyének! - Nyeste Márta elmondta: egy- egy arra érdemes koldusnak szívesen ad némi pénzt, ám ilyen-olyan alapítványokat képviselő utcai pénzgyűjtők­nek sosem adományoz. - A feleslegessé vált ruháimat vagy a Vöröskereszthez juttatom el - tette hozzá. Kiss Róbert szerint a legtöbb emberben ott él a jóindulat, hogy segítse a nehezebb helyzetben élőket, ám manap­ság még saját magunk is nehezen tudunk megélni a jöve­delmünkből, nemhogy másokat segítsünk. Vész van a vésztározó körül Puskás Csaba a térségben élők megélhetését, jövőjét félti A szamosszegiek úgy döntöttek, nem adják a földjeiket, mert veszély­be kerül a megélhetésük. Szamosszeg (KM) - Nem hagyjuk becsapni magunkat. Egyszer már hazudtak nekünk - mondja ellentmondást nem túró­én Puskás Csaba. Köd borítja a 9 hektáros területet Szamosszeg határában. A fiatal mezőgaz­dász a távolba mutatva próbál­ja behatárolni, hogy a Szamos- Kraszna közi víztározó hol vág­ná ketté a földjét, elvéve belőle csaknem egy hektárt. Nyolc település- Hogyan jutok át a földem másik felére, ha itt megépítik a töltéseket - kérdezi. - Nem csupán rólam van szó, hanem nyolc településről, csak itt a falu­ban hetven családról. A víztáro­zó megépítésével a határ 2/3-át vennék meg tőlünk négyzetmé­terenként 45 forintos áron, s a 2003-as ígéretekből sem maradt ff ........................................ Az itt élők nem lesznek vesztesei a Szamos-Kraszna közi vésztározó megépítésnek. Jakus György ........................................ff mára semmi. Azt állítja, szó nincs infra-strukturális fejlesz­tésekről. A vésztározó megépíté­se ellen minden eszközzel tilta­kozók szószólója azt mondja: az összesen 6500 hektáros beruhá­záshoz 15-20 aranykoronás ter­mőföldet jelöltek ki a szakembe­rek - ahol az egyszeri kártalaní­tás össszeg 6 ezer forint arany­koronánként -, noha lennének olyan legelős területek, ahol az építkezés nem veszélyeztetné az emberek megélhetését, munká­ját. - A vidék egyetlen megtar­tó ereje a föld, ám az elvett föl­dek helyett itt már nem lehet jó minőségű termőterületet venni - magyarázza Puskás Csaba. Úgy véli, senki sem gondolta végig, mekkora értékvesztést okoz a tározó megépítése, ami magával hozza azt is, hogy az eddig a gaz­dáknak hitelt adó bankok meg­hátrálnak a tulajdoni lap szélje­gyén bejegyzett víztározó miatt. - Nálunk 50 eladó ház van sen­kinek sem kell, ha megépül a víztározó és elárasztják az 5500 hektáros területet a 3. évben tudunk majd újra termelni raj­ta. Az elöntés esetén fizetett tel­jes kártalanítás egy évet fedez, ezzel szemben a hitelt fizetni kell. A hetekig, hónapokig hatalmas vízmennyiség alatt álló terület visszaduzzasztja a talajvizet és az valós veszélyt jelent a háza­inkra, mert a tározó vége mind­össze 500 méterre lesz az épüle­tektől - sorolja aggályait a nyolc éve Szamosszegen élő, 180 hek­tárt művelő gazda. Az ellenál­lást látva vésztározóval érintett nyolc település közül háromban - Tunyogmatolcs, Szamosszeg, Kocsord - a képviselő-testület a megépítést ellenző hartározatot (Fotó: Sipeki Péter) hozott. Ennek ellenére megkez­dődött a tározó nyomvonalát érintő földek felvásárlása, ami azt jelenti, hogy minket sem­mibe véve mégis hozzáláttak az építkezéshez - mondja kese­rűen Puskás Csaba. Gáterősítés az ukránoknál- Tudunk a lakossági til­takozásról és bevallom, meg­lepett bennünket - ismeri el Jakus György. A több mint 16 milliárdos vésztározó épí­tés projektgazdája, a Vízügyi és Környezetvédelmi Közpon­ti Igazgatóság főigazgató-he­lyettese azt mondja, amikor a Szamos-Kraszna közi táro­zó létesítési engedélyezésén minden érintett település jegyzője részt vett, egyikük sem jelezte, hogy a beruházás ellenállásba ütközhet. Jakus György figyelmeztet arra is, a Szamos-Kraszna közi és Bere­gi tározó minél hamarabbi megvalósítása közös érdek, mert ukrán oldalon olyan gátmegerősítéseket végeztek az utóbbi időben, ami miatt Magyarországra zúdulhat az árhullám. Éppen ez az a közös érdek, ami miatt ha nem tudják megvásárolni a területet, akkor megtörténik a kisajátítás. Áladománygyűjtők szorgoskodnak ■ A Jósa András Oktató Kórház soha nem gyűjt adományt direkt módon, az utcán. Nyíregyháza (KM) - Megdöb­benve hallottuk, hogy a megyé­ben több helyen a Jósa András Oktató Kórház nevében arra jogo­sulatlan ismeretlen személyek telefonon és személyesen pénz­adományokat gyűjtenek mentő beszerzésre - mondta el lapunk­nak dr. Vancsó Ágnes, a súlypon­ti kórház ügyvezető igazgatója.- Intézményünk soha sem gyűjt adományt sem direkt módon, az utcán a járókelő­ket megszólítva, sem telefonon keresztül, ezért kérjük a megyé­ben élőket, hogy ne dőljenek be a csalóknak. A kórház nevével visszaélő ismeretlenek személy- azonosságának kiderítése érde­kében az intézmény feljelentést tesz. Amennyiben támogatni szeretnék az intézményben folyó gyógyító munkát, azt a www. josa.hu oldalon megjelölt kór­házi alapítványok számára befi­zetett összegekkel tehetik meg, amelyet ezúton is köszönünk minden olyan önzetlen támo­gatónak, aki a jelenlegi gazda­sági viszonyok között is kór­házunkat tiszteli meg adomá­nyával. Amennyiben nem ren­delkeznek internet eléréssel a kórház PR Irodáján kaphatnak bővebb felvilágosítást az adomá­nyozási lehetőségekről. Hat épül meg Nyíregyháza (KM) - A cigándi és a tiszaroffi táro­zók átadása után 2013-ig további négy árvízszint-csök- kentő tározó épülhet meg uniós támogatással: a nagy­kunsági, a hanyi-tiszasülyi, a Szamos-Kraszna-közi és a beregi. A beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméte­res árvízszint-csökkentést lehet majd elérni. yiLLÁMVOKS Ön szerint érdeke valakinek, hogy hazánkban folyamatos a hisztériakeltés a magyarok és a romák között? Szavazók száma: 260, 2009. 11. 22. 20 óra Következő kérdésünk: Ön szokott pénzbeli vagy természetbeni formában adakozni? Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát.

Next

/
Thumbnails
Contents