Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-16 / 268. szám

2009. november 16., hétfő RÖVIDEN • Válaszkönyv. November 4-én jelent meg a dombrádi születésű, Kanadában élő írónő, Paulina Éva új könyve „Kiből lesz a jó nő? - válasz Csemus Imrének" címmel. A szerző Kisvárdán érettségizett, majd a Nyír­egyházi Főiskolán szerzett diplomát. Volt újságíró, munkanélküli, menekült fenyege­tőző férj, részeges apa elől, mégis mindig talpraállt, és boldognak tartja magát. Déry-díjasunk Nyíregyháza (KM) - A négytagú kuratórium dön­tése nyomán Aczél Géza a Déry-díj egyik idei kitün­tetettje. A költő, műfor­dító, irodalomtörténész 1947-ben született Aja- kon. A nyíregyházi Vas­vári Pál Gimnáziumban érettségizett, majd a Kos­suth Lajos Tudomány- egyetem magyar-orosz szakán szerzett tanári diplomát. 1971-1978-ig a KLTE Magyar Irodalmi Intézetének munkatársa, doktoriját 1975-ben védi meg Kassák Lajos avant­gárd korszakának téma­körében. 1978-1989 között az Alföld olvasószerkesz­tője és lírarovat-vezetője, 1990-1992-ig főszerkesztő­helyettese, 1993-tól főszer­kesztője. Amerikai álom Nyíregyháza (KM) - Álmaimban Amerika című riportkönyvét mutatta be szombaton Walczer Tün­de. A Nyíregyházi Főis­kolán végzett író kilenc - munkavégzés, illetve lete­lepülés szándékával kiuta­zó, illegálisan az USA-ban (Kanadában) tartózkodó - emberrel készített hosz- szabb interjút. Váci Mihály Emlékezés a költőre Nyíregyháza (KM) - A Nyírség költőjére, Váci Mihályra emlé­keznek Nyíregy­házán, a róla elne­vezett művelődési központban novem­ber 25-27. között. Az első napon Váci vetélkedő lesz, 26- án pedig kiállítás nyílik a költő test­vére, Váci András festőművész mun­káiból. November 27- én fotókiállítás és konferencia emlé­kezik meg a költő munkásságáról. A rendezvényt a Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyer­mekcentrum, a Váci Mihály Társaság és a Váci Mihály Emlék- bizottság szervezi. Tóth Erzsébet a díjjal (Fotó: Racskó Tibor) Költőnő kapta a Ratko-díjat Nyíregyháza (KM) - Tóth Erzsébet József Attila és Arany János-díjas költő a Ratkó József Díj idei kitüntetettje. A költőnő 1951. augusztus 28-án született Tatabányán. Nyolc éves koráig a Nagykálló, Balkány köze­li Perkedpusztán néhány hold földhöz jutott nagyszüleinél szerezte meghatározó természe­ti tapasztalatait és emberi élményeit. Ennek a tájnak a nyelve és gondolkodásmódja egy pil­lanatra sem halványult benne. Közgazdaság- tudományi egyetemistaként szólalt meg benne a költő, s vált teljessé a bölcsész, értelmiségi magatartása, igényessége. A fiatal írók József Attila körének és a korai lakiteleki írótalálko­zóknak (1979. április) meghatározó fölszólalója volt. Tóth Erzsébet ahhoz a nemzedékhez tar­tozik, amely Ratkó Józsefben nemcsak a költői, írói teljesítményt, de a közéleti példát, a közös­ségi vállalások szereplőjét is mestereként tisz­telte és szerette. A Ratkó József Díj annak a rendhagyó szel­lemi kezdeményezésnek a folytatása, amely 1983. novemberében Hangsúly néven született a Nyíregyházi Rádióban, s amely akkoriban három és fél éven át havonta igyekezett fóru­mot teremteni a helyi, az országos, valamint határon túli irodalmi, közéleti folyamatoknak. KELET ■«árusén»*** IRODALOM n Új utakon A Vörös ■ Olyan témákról és olyan stílusban írnak, hogy ne csak egy zárt közösség olvassa őket. Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - A Vörös postakocsi a múlt szá­zad Pestjének busongó mámor­ba hajló világát igézi, Krúdy Gyula művének főhőse Reze­da Kázmér, a csalódott hírlap­író, akinek szívét egy színész­nő lobbantja lángra. Ezt sokan tudják, A Vörös postakocsiról azonban Nyíregyházán, Krúdy földjén néhány éve már nem­csak az író életművének egyik legismertebb alkotása jut az iro­dalmat kedvelők eszébe: a 2007 őszén megjelent folyóirat har­madik évfolyamába lépve ma már elmondhatja magáról, hogy befogadta az irodalmi szakma, és - ami a szerkesztőknek, szer­zőknek ugyanilyen fontos, vagy talán még fontosabb - a laikus olvasók is szívesen veszik a kezükbe. Zoo, VIDOR, tirpákok- Rendszeres időnként össze­ülünk és megbeszéljük, az adott időszakban mi lehet fon­tos, mi lehet érdekes - mondja a témaválasztásról Onder Csa­ba, A Vörös Postakocsi alapító főszerkesztője. - Volt már köz­ponti téma a Nyíregyházi Állat­park, a Móricz Zsigmond Szín­ház és a VIDOR Fesztivál, de a szatmári szilva és a tirpákok is. Ha megvan a téma, megpró­báljuk megkeresni a megfelelő szerzőket, akik a felkérésünk­re korábban máshol nem pub­likált írást készítenek. Egyedi cikkek ezek, melyeknek a stí­lusa, amellett, hogy igényes és minőségi, az átlagolvasó szá­mára is érthető. Ez egy tuda­tos döntés: olyan témákról és olyan stílusban írunk, hogy ne csak egy zárt közösség érezze a sajátjának A Vörös Postako­csit, nyitottak szeretnénk lenni mindenki felé. Nem vagyunk a szó szoros értelmében vett iro­dalmi lap, de éppen ez volt a cél: folyamatosan bővülő érdek­lődői kört kialakítani. A kiad­ványt egyre többen olvassák - nemcsak nyomtatott formában, de az interneten is -, és egy­re többen ismerik, a megyében és országosan is. Onder Csaba azt mondja, a visszajelzések azt mutatják: jó úton járnak. Gasztrokritika- Az egyik kollégám mesél­te, hogy a, közelmúltban a nyír­egyházi 8-as buszon két fiatal a lapban megjelent egyik gasztro- kritikáról vitatkozott, nemré­giben pedig az Országgyűlés főtitkára érdeklődött a tirpá­kokról szóló szám iránt: nyír­egyházi gyökerekkel rendelkez­ve nagyon meg volt hatva, öröm­mel küldtünk számára tiszte­letpéldányt, melyet egyik saját könyvével viszonzott. - Fontos törekvésünk a fiatalok bevoná­sa - mondja az alkotókról szól­va az alapító társszerkesztő, aki elárulja: nem gondolta vol­na, hogy ilyen sok tehetséges fiatal él ebben a városban és a megyében.- Az országosan elismert szer­zők mellett helyi tehetséges iro­dalmárok jelennek meg a lap­ban, olyanok, akik természete­sen eddig is remekül írtak, de nem volt fórum, ahol ezt meg­Onder Csaba főszerkesztő a folyóirat új számával (Fotó: Sipeki Péter) tehették volna és van­nak élvezetesen író, nem szakmabeli szer­zőink is. Nagy öröm számunkra, hogy magunk köré gyűjt- hettünk olyan embere­ket, akik számára fon­tosak a helyi értékek és akik nemcsak tehetnek, de tesznek is azért, hogy ez minél szélesebb .körhöz eljus­son. Jó látni, hogy minden egyes szám fontos és érdekes témákat vet fel, mind­annyiunk számára sokat jelent, hogy van miről beszélnünk - mondja Onder Csaba, aki sze­rint, akik a lapszerkesztésben- és készítésben részt vesznek, valamennyien látják értelmét az értékeink irodalmi periodi­kában való megjelenítésének. - Nagyon jó kis csapat áll A Vörös Postakocsi mögött, mely mindig más utakra indul és persze sok­féle utasnak ad helyet, de talán éppen emiatt lehet sikeres - véli Onder Csaba. Focit néz vagy novellákat ír ■ A „Forgácsaim" szer­zője szerint a regény műfaját nem neki talál­ták ki. * Nyíregyháza (KM) - Három évvel ezelőtt, 60. születésnapján jelent meg első kötete, versekkel és rövid prózai írásokkal, ahogy mondani szokta, „nemes össze­esküvés eredményeként”. Akkor Eszter lánya vállalta a kiadás költségeit, és ez így volt új, második könyve megjelenése­kor is. Dr. Dolinay Tamás gyer­mekgyógyász főorvos három éve nyugdíjba vonult, de továbbra is szerkeszti a megyei kórház lap­ját. Az írások egy része koráb­ban itt volt olvasható. A „For­gácsaim” sorozat most meg­jelent második darabja nyolc rövid gyermekverstől eltekint­ve színtiszta próza: publiciszti­ka vagy elbeszélés.- Most, hogy szünetel a kór­házi lap, a Kulimár János által Dr. Dolinay Tamás (Szabó Tibor grafikája) szerkesztett Nyírségi Gondolat­ban jelentek meg írásaim. Az az érzésem, hogy mostantól a pró­zaírással fogok foglalkozni. Ha van ötletem, akkor könnyen és gyorsan írok, de ha nincs hoz­zá hangulatom, akkor sohasem erőltetem. Ezért nem lennék jó regényíró, mert azt csak úgy lehet csinálni, ha valaki napon­ta legalább három órát az írás­sal tölt el. Igaz, hogy nyugdí­jasként lenne rá időm, de mi tagadás, szívesebben nézek focit. Persze, az ember sokszor csak felbosszantja magát...- Néha álmomban jutnak eszembe a legjobb dolgok, ha éjjel felébredek, gyorsan papír­ra vetem őket. Másnap aztán vagy elégedetten nyugtázom, milyen jó írás lett, vagy egy­szerűen nem értem, mitől tűnt ez félálomban olyan zseniális­nak... Dolinay Tamás családjá­tól, barátaitól is sok segítséget kapott: Bugya István költő iro­dalmi tanácsokkal látta el, fiá­tól, Tamástól pedig a messzi Bostonból is érkezett építő jel­legű kritika. Az új kötetet, akár­csak az elsőt, Szabó Tibor gra­fikusművész illusztrálta. Normafa „Ő is babgulyást ren­delt, a gyereknek is. Előtte rumot kért. A gyerek cso­dálta - anya, te nem szok­tál inni. Lehajtotta egy­szerre a rumot, majd mási­kat kért, azt is egy szusz­ra lenyelte. Semmi közöd hozzá, vágta oda a gyerek­nek, akkor iszom, amikor akarok. A leánykának nem ízlett a babgulyás, undor­ral tolta félre a kolbászka­rikákat. Közben a szomszéd asz­talnál a férfi fizetett, kezes­lábasából óvatosan szede­gette elő a gyűrött papír­pénzeket, éppen elég volt. Az anya rámosolygott a kislányra: - kérsz palacsin­tát? - kérdezte. Igen. ren­delt diósat és lekvárosat, két-két adagot.” (Részlet Dolinay Tamás Normafa c. novellájából) Böszörményi Zoltán és Az éj puha teste ■ Az író élete legalább annyira kalandos, mint második regénye hánya­tott sorsú szereplőié. Nyíregyháza (KM) - Októ­ber utolsó napján a Nyíregyhá­zi Főiskolán vett részt egy író­olvasó találkozón, előtte azon­ban a Kelet-Magyarország szer- kesztőségébeis ellátogatott, ahol régi ismerősként köszöntöttük egymást. Elhozta ajándékba A semmi bőre című új verseskötetét és tavaly megjelent regényét, Az éj puha testé-t. A regény főhő­se, Tamás kivándorló, akihez új hazájában odaszegődik a sze­rencse, Walter, a hírlapíró és képviselőjelölt személyében. A harmadik főszereplőt, Zénót, a gyermektelen gyártulajdonost egy fiatal lánycsavarja ujjai köré, és kényszeríti, hogy meg­hozza élete legfájdalmasabb dön­tését... Böszörményi Zoltán élete legalább olyan kalandos, mint könyvének szereplőié. Az Erdély­ben született író hányatott fia­tal éveit követően Torontóban saját vállalatot alapított, sikeres üzletember lett, majd Aradon az Irodalmi Jelen című folyóiratot is útjára bocsátotta. Monacóban él, a telet többnyi­re Barbadoson tölti, és a romá­niai hegyekben is otthon érzi magát. Azt mondja, akkor a leg- Böszörményi Zoltán (jobbra) Bodor Pállal a Nyíregyházi Főiskolán ren- boldogabb, amikor írhat. dezett találkozón (Fotó: sipeki Péter)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents