Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-10 / 263. szám

2009. november 10., kedd MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Plafontörvény. Az Országgyűlés 181 igen, 19 nem szavazattal, és 151 tartózko­dással elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a köztulajdonban álló gazda­sági társaságok munkavállalóinak szemé­lyi alapbére, valamint vezető tisztségviselő­inek havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-jétől. A javaslatot csak az MSZP és Gyenesei István független kép­viselő támogatta. • Perel a Nap-kelte. Beperelte a Magyar Televízió (MTV) Zrt.-t a szerződésbontás . ! miatt a Nap-keltét gyártó cég - közölte az ügyben az St. Plusz Kft.-t képviselő Báná­ti János ügyvéd hétfőn. Annak kimondását kérik, hogy a 2010 végéig szóló szerződés érvényes és fennáll, valamint azt kezdemé­nyezik, hogy a bíróság kötelezze a műso­rok átvételére az MTV-t. A fal emléke Kiss József jozsef.kiss@inform.hu Az éppen húsz éve leomlott berli­ni fal műszaki létesítménynek is jelen­tős volt: kereken 100 kilométeren húzó­dott a három méternél magasabb vasbeton fal, ami további 68 kilométeren át 3 méter magas dróthálóban folytatódott, napon­ta 2300 katona „óvta az NDK vívmánya­it". 1961-es hirtelen felépítése tulajdonkép­pen ésszerű lépés volt a diktatúra részé­ről (mármint a diktatúra észjárása szerint): akkoriban havonta már 20 ezer(!) NDK-s állampolgár távozott az NSZK-ba. Először drótkerítést húztak figyelem­re méltó sebességgel Nyugat-Beríin köré, aztán gyorsan felépült a vasbeton fal is. Sem a fal, sem a tűzparancs nem vette el a kedvét a bátrabbaknak. 1989-ig 268 szö­kést regisztráltak, 125-en haltak meg a kísérlet közben, közülük 62 embert lelőt­tek a határőrök, az utolsó halálos lövés 1989 februárjában dördült el. A fal hivata­los megszüntetése is jól jelezte a rendszer széthullását: a berlini első titkár (Genosse Schabowski) olvasószemüvege mellőzésé­vel, „séróból" május 9-ére jelentette be a döntést, holott a papírján november 10-e állt. Szokták a berlini falat a kínai nagy fal­hoz hasonlítani, pedig nagy a különbség. Utóbbi a behatolók ellen épült, míg a ber­lini a saját polgáraik börtönéül szolgált. Javításra szoruló kapitalizmus ■ Húsz éve omlott le a berlini fal. Ma már van­nak olyanok, akik visz- szaépítenék. Berlin, Miskolc (ÉKN - KHE) - Külföldi vezető poli­tikusok jelenlétében rendez­tek tegnap megemlékezéseket a német fővárosban a berlini fal leomlásának 20. évforduló­ja alkalmából, de az ünnepség- sorozat már vasárnap elkezdő­dött. A vendéglátók és a szer­vezők szerint Berlinben a sza­badságot ünnepli a világ, ezért az ünnepi program „a szabad­ság ünnepe” elnevezést vise­li. Épp a berlini fal leomlásá­nak 20. évfordulója alkalmából tették közzé annak a 27 orszá­got felölelő közvélemény-kuta­tásnak az eredményét, melyből kiderül: az emberek csaknem negyede javíthatatlanul elhi- bázottnak tartja a szabadpia­ci kapitalizmust. (Ez a kutatás a BBC World Service megren­delésére készült.) Egy németor­szági felmérés eredménye sze­rint pedig minden nyolcadik német - keleten és nyugaton egyaránt - a fal mielőbbi visz- szaállítását akarja. Az állam szerepe Mi lehet az oka annak, hogy mára sokan csalódtak a kapi­talizmusban? - kérdeztük Faze­kas Csaba történésztől, a Miskol­ci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatójától. Mint fogalmazott: ha a BBC felmé­rését húsz évvel ezelőtt Kelet- Európában készítik, bizonyára az az eredmény születik, hogy Mihail Gorbacsov egykori szocjet vezető, Lech Walesa volt lengyel elnök és (értelemszerűen) Angela Merkel német kancellár is ott volt a hétfői berlini rendezvényeken (Fotó: mti) a válaszadók többsége jónak és kívánatosnak tartja a sza­bad piacra épülő kapitalizmust. Nyilván azért, mert akkor nem voltak annak működéséről köz­vetlen tapasztalatok, pontosab­ban már a történelem homálya »................................................................... 1929 óta valamennyi gazdasági kezelésében az állam szere- péről folyik vita. Fazekas Csaba % 4? | ..............................................t* borult rá. A mostani statiszti­ka egyértelműen a 2008 őszétől kibontakozó-felerősödő gazda­sági válság társadalmi hatását mutatja. A szakember rámuta­tott: az 1929-es válság tanulságai óta valamennyi gazdasági krízis kezelésében az állam szerepéről Magyarország a berlini fal lebontá­sában vállalt szerepével Európa egyik alkalmi hősévé vált 1989-ben. 20 év alatt minden érintett állam óriási utat tett meg, és ahogy akkor, úgy most is nehéz időszakot él át Euró­pa. Mig 1989-ben a rendszerrel és a politikával, addig most a gazdasá­gi válság hatásaival kell megküzde­folyik vita. A kérdés és az arra adott válasz lényege most is vál­tozatlan: az állam ellenőrző sze­repének kialakításával, minden­egyszerre, hanem folyamatosan, az újabb kihívásokhoz igazod­va) javítani a kapitalizmuson, amelyben az állam nem borít­ja fel a szabad piac tradicioná­lis szabályait, de képes megelőz­ni, kezelni annak nemkívánatos (elsősorban elszegényedést, lét­bizonytalanságot generáló) tár­sadalmi hatásait. Egymásra utaltak- Erősödhet-e a jövőben az államon túlmutató szervezeti formák szerepe (EU, G8, G20) - vetettük fel. Fazekas Csaba sze­rint a válságos időkben meg­erősödik a bezárkózó, protekci­onista gazdaságpolitikát köve­telők tábora, ugyanakkor fon­tos, hogy a gazdaság az elmúlt évtizedekben hihetetlen mér­ni. Az akkori vágyak mára teljesültek, hiszen Magyarország például az Euró­pai Unió tagja. Magyarország a vál­ság enyhítése kapcsán visszakap pél­dául Németországtól abból a szolida­ritásból, amit 20 éve adott. Bajnai Gordon magyar kormányfő Berlinben, újságíróknak tékben globalizálódott, s e ten­dencia folytatódni fog. A nem­zetgazdaságok egymásra utal- tabbakká, így a válságok is glo­bálissá váltak, nehezen állítha­tók meg egy-egy országhatár­nál. A megoldásban is fel kell, hogy értékelődjenek a nemzet­államokon túlmutató (nemzet- gazdaságokra is pozitívan ható) együttműködési törekvések. Mi lehet még?- Van egyáltalán olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amit a többség megfelelőnek tartana? - kérdeztük.- Hosszú távon aligha. Egy-egy gazdasági rend­szer - amennyiben képes viszonylagos jólétet, biz­tonságot teremteni - rövid távon találkozhat a társa­dalom többségének helyes­lésével, de olyat még sen­ki nem mutatott fel, amely mindenkor, minden kihí­vásra képes választ adni. A szabadversenyes kapita­lizmus hasonló a demok­ráciához: sok baj volt és lehet vele, de jobbat még nem találtak ki - válaszol­ta Fazekas Csaba. KIRAGADOTT MONDATOK Megosztottság A német kancellár sze­rint a németeket még min­dig jellemzi a megosztott­ság. Angela Merkel, aki az egykori NDK-ban szü­letett és nőtt fel, a berli­ni fal lebontásához vezető események 20-ik évforduló­ján azt mondta a német köz- szolgálati tévének, az ARD- nak hétfőn, hogy a német egyesítés még nem fejező­dött be. Devizaárfolyam (2009.11.9.) PÉNZNEM _________ árfolyam változás tü Euró 272,92 T -1,20 Bű USA dollár 182,14 | y -1,92 KI Svájci frank 180,73 | y -0,63 r~f~( Angol font 306,56 { A +0,84 I | Román lej j 63,50 | y -0,21 Ukrán hrivnya j 22,26 | y -0,28 22 Horvát kuna 37,54 | y -0,18 Q Lengyel zloty | 64,61 | 0,00 További információk a valutapiacról: qazdasag.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB O A hétvégi szegénység elleni tüntetésen hangzott el: hazánk­ban 6 millió ember él a létmini­mum közeli vagy az alatti szin­ten. Ön szerint reális ez? iMÉMMMNMMMMMMHMHNMMMMIP j Ha abszolút szegénységről beszé­dünk, akkor a 6 millió soknak tűnik. Mivel a létminimum szintjét külön­böző módon határozzák meg, azt tudom mondani, hogy szegénynek 2-3 millió embert nevezhetünk ma Magyarországon, és a halmozot­tan hátrányos helyzetűek száma is ennyi. A kettő között természe­tesen átfedés van. Q Megfelelő-e ön szerint a kor­mány szociális politikája? Nem tartom megfelelőnek, mert nem komplex és integrált megköze­lítésen alapul. Egyszerre kellene az oktatás, a foglalkoztatás és a tár­sadalom területén elérni az integ­rációt. Ha csak egyetlen területet ragadunk ki, az nem hoz eredményt. Ennek bizonyítéka, hogy az oktatás egymaga nem képes megoldani a társadalmi problémákat. Q Hogyan kellene megfelelően gondoskodnia az államnak a sze­gényekről? Célzott és célcsoportokra irányu­ló szakpolitikával. Ehhez megfelelő tervekre és szektoriális együttműkö­désre lenne szükség. Ma nagyon sok párhuzamos program fut egyszer­re, melyek legnagyobb hibája, hogy nem egymásra épülnek. Az ered­mény érdekében ezek összehango­lására lenne szükség. Oltás (Fotó: EPA) Vehetik Külföldi állampolgárok is vásárolhatnak a magyar vakcinából - közölte az Egészségügyi Minisztéri­um sajtóosztálya hétfőn az MTI érdeklődésére. Hozzátet­ték: Magyarország, Szlováki­ával ellentétben, nem tervez határzárat Ukrajna felé. 6250 Több mint másfélszere­se lesz a jelenleginek a hite­les tulajdoni lap másolat díja januártól, miután az Országgyűlés elfogadta az ezzel kapcsolatos törvény- módosítást. A jogszabály értelmében a hiteles tulaj­doni lap másolat díja janu­ártól a mos­tani négyezer helyett 6250 forintra emel­kedik, viszont elektroniku­san is kérhető lesz az olcsóbb másolat. Jövedéki termék (illusztráció) (Fotó: ÉKN) Mentesség Véglegesen mentesül a jövedéki adó megfizetése alól, aki NATO-kantinnak, étte­remnek szállít jövedéki ter­méket - egyebek mellett ezt is tartalmazza a jövedéki adóról és az ilyen termékek forgalmazásáról szóló tör­vény módosítása. Ptk: újra igen Az Országgyűlés hét­főn elfogadta a köztársasá­gi elnök által megfontolás­ra visszaküldött új polgá­ri törvénykönyvet. Előző­leg Sólyom László köztársa­sági elnök nem írta alá és nem hirdette ki az új Ptk.-t, hanem október 13-án meg­fontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. Több pon­ton is változtattak a törvé­nyen. Az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekinteté­ben azonban nem osztották a köztársasági elnök állás­pontját. Szerzs Szargszján koszorúzik (Fotó: MTI, Illyés Tibor) Az örmény államfő látogatása Háromnapos látogatáson tartózkodik Magyarországon SzerzaSzargszján örmény államfő. Hétfőn - tárgyalásai mellen: - koszorút helyezett el a Hősök Emlékkövénél. .Kim

Next

/
Thumbnails
Contents