Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-21 / 247. szám

2009. október 21., szerda KIÜT Számolnak a hobbikertészek Nyíregyháza (KM) - Egy sáját tulajdonú kertben nagyon kis költséggel, és meglepően hatékonyan lehet élelmiszert előállítani. A leg­nagyobb rendszeres kiadást kétségtelenül az öntözés költsége, a vízdíj jelenti. Számítások szerint azonban így sem válik értelmetlenné a hobbikertészkedés Magyarországon, mert egy száraz év 100 milliméteres csapadékkiesését egy 500 négyzetméteres kertben 22 ezer forint­ból lehet pótolni. Elméletileg meg lehet spórolni a csatornadí­jat, ha a tulajdonos szerződést köt a csatorná­zási művekkel, és felszereltet egy mellékmérőt, így csak 9200 forint lesz a locsolás költsége egy év alatt. Az öntözés erősen függ a növények vízigényétől és a kert talajától, és nagyon nehéz kiszámítani, hogy mennyi vízre van szüksége egy-egy növénynek. A gyakorlatban ezért a víz­számlát időnként alaposan megemeli az öntö­zés, érdemes összegyűjteni az esővizet. Kiskertek: öröm és haszon Nyíregyháza (KM) - A kiskertek nem áru­termelésre, hanem elsősorban önfogyasztásra, pihenésre, kikapcsolódásra szolgálnak és csak másodlagosan fizetés, illetve nyugdíj-kiegészí­tésre, értékesített termékek előállítására. Terü­letük az egy ha-t ritkán haladja meg. A leggya­koribb a 600 m2 körüli kiskert terület. A föld­ügyi nyilvántartásokban kert, szőlő, gyümöl­csös művelési ágban, vagy művelés alól kivett- ként szerepelnek. A kiskerti termelés a becslé­sek szerint ma Magyarországon kb. másfél-két­millió lakost érint. Az e területeken előállított termelési érték kb. 40-50 milliárd Ft/év-re tehe­tő. A családok életében betöltött jelentőségük, közvetett hasznosságuk viszont pénzben kifejez- hetetlen. Kertelés nélkül. Ennek a portá­nak bizony nemcsak tulajdonosa, gazdá­ja is van! - illették őszinte dicsérettel a járókelők a kálmánházi Gergely Lajos és I felesége, Erzsébet virágos kertjét, ahol gyönyörű rózsák, begóniák, muskátlik, leanderek és tuják meséltek az odaadó gondoskodásról. (Fotó: Palicz István) v _____________________________________________ Karalábé. öt kilós téli karalábé termett Pap Menyhért nyíregyházi kert­jében, ahol még egy pár napig gyönyör­ködhet a gazda a virágokban. (Fotó: Palicz István) K1SKEBT - ÉSZ /5 Faültetés városi környezetben ■ Kevesen tudják, hogy közterületre nem sza­bad ültetni ehető gyü­mölcsű fát. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A városlakó emberek termé­szetes igénye, hogy minél több zöldfelület: színpompás virág­ágyások, bókoló cserjék no és persze sudár, dús koronájú fák vegyék körbe. Utóbbiakkal szo­kott aztán meggyűlni a baj, ha nem vagyunk eléggé körültekin­tőek a fa és az ültetési hely kivá­lasztásánál. ft......................................................... Időnként divat­ba jönnek fafa­jok, amelyeket szívesen ültetnek olyan helyek­re is, ahová nem valóak. Bartha IstvAn ....................ff Idén 18 éve, hogy a megye- székhely zöld, azaz növénnyel borított területeit (egyszemélyes munkakörben) felügyeli Bartha István főkertész. Nincs könnyű dolga: 750 hektárt kell(ene) folyamato­san bejárnia. A város utcái­nak többségét ismeri; szemmel követi, milyen állapotban van­nak a fasorok, s a város az anya­gi lehetőségekhez mérten elvé­gezteti a szükséges „karbantar­tási” munkálatokat.- Sokrétű munka ez, van ben­ne gallyazás, veszélyessé váló fák kivágása és pótlása, űrszel­vényezés (a járda és az úttest feletti térrész szabaddá tétele a gyalogosok és járművek számá­ra), a járda és az úttest közöt­ti részek kialakítása, a közvilá­gítás lámpáinak kiszabadítása vagy éppen a tuskózás. Tervezetten végezzük el egy­Fát ültet a főkertész - nem mindegy, milyen fát választunk a közterület egy-egy pontjára (Fotó: Nyéki Zsolt) egy útszakasz komplex fasorren­dezését (Árok, Búza, Szent Ist­ván és Kiss Ernő u., Blaha Luj­za sétány), de ha segát szemléink során vagy lakossági bejelentés­nél balesetveszélyes fát találunk, nyomban elvégezzük a szüksé­ges beavatkozást - mondja el a bevezetőben a főkertész. A közel két évtizedének tapasztalatában számos ellent­mondásra bukkanunk: a városi lakosság gyarapítani szeretné a zöldfelületet, de sokszor hiány­zik a bölcs előrelátás, más eset­ben pedig egyszerűen a törté­nelem haladt túl a növényeken. Miről is van szó? Ha például fűzfát ültetünk, tudni kell, hogy gyorsan nő, fája puha szerke­zetű, esős időszakban megszív­ja magát, s hasadásra hajlamos. Időnként más fajok is divatba jönnek, ezeket szívesen ültetik olyan helyekre is, ahová nem valóak. Pl.: madárberkenye, bál­ványfa (népiesen ecetfa), mind­kettő nagyra nő. S hogy jön ide a történe­lem? Nos, azokban az utcák­ban, amelyekben egykor föld­szintes házak épültek, nem volt közmű és földutakon jártak-kel- tek, nyugodtan terebélyesedhet­tek mondjuk a japán akácok. Felszorított korona A gond ott kezdődött, amikor kiépítették a közműveket, emele­tesre cserélték a házakat, s a tör­zsön egyre följebb kellett nyír­ni az ágakat, egyre magasabbra szorult a korona. Ahogy a szak­emberek mondják: nagyobb lett a forgatónyomaték is, megnőtt a kidőlés veszélye. Az ilyen tradi­cionális fasorokat (pl.: Szent Ist­ván, Dózsa György, Búza u.) újra kellett telepíteni - olykor óriási lakossági tiltakozástól kísérve.- Csak alapos vizsgálat után hozunk ítéletet egy fáról. Keve­sen tudják, de létezik és műkö­dik a Fakivágást Ellenőrző Bizottság, ebben képviselteti magát a Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft., a Városvédő Egyesület, az E-misszió Egyesü­let és lakosság is, közös döntés alapján vágunk. A közterületen szigorú szabályok érvényesek: önhatalmúlag senki nem vág­hat ki fát, mert ez eljárást von maga után, a zöldfelületi érték 100 ezertől több millió forintig terjedhet - hívja fel a figyelmet Bartha István. Viszont ha valaki fát akar ültetni közterületre s^ját költsé­gén, megteheti, de érdemes taná­csot kérnie, mert ha pár év múl­va megnő és gondot okoz, akkor már mindenki sajnálja kivág­ni. Jobb hallgatni a szaktaná­csokra, s figyelembe venni olyan szempontokat, mint a fa végle­ges magassága, mérete, közmű­vek vezetése és egyéb légvezeté­kek, az épületek közelsége. Ez különösen a társashá­zaknál, a földszinti lakásoknál okoz sok problémát. Közterület­re ehető gyümölcsű fákat nem szabad ültetni - többek között azért sem, hogy megelőzzük a „kívánós” polgártársak meggon­dolatlan fára mászásait... szerda Óriásburgonyás Nyíregyháza (FH) - Csaknem emberfej-nagyságú, 1,64 kilogram­mos burgonyát ásott ki földjéből egy gazda az ukrajnai Ternopilban (Ternopolban) - adta hírül az uk­rán Korreszpondent.net hírpor­tál. A rekordtermést a bio­trágyák helyes alkalmazásának tulajdonítja a csodakertész, aki már országos hírnévre tett szert óriászöldségeivel. Mihajlo Ribak újságíróknak elmondta, hogy az idei vetőbur­gonyát Kijevben vásárolta kilo­grammonként 15 hrivnyáért (500 forintért), épp azt követően, hogy a Mir szadovoda című kerté­szeti hetilaptól átvette az előző évi hatalmas sárgarépáiért és tökeiért megítélt díjat. Ribakot a környéken zöldségkirálynak nevezik. Ugyanis korábban pro­dukált már félkilogrammos sár­garépát, 35,5 kilós tököt és 70 dekás céklát is. ímS napraforgó étolaj ► 5 liter ► 240 Ft/liter Mi garantáljuk Érvényes: 2009. október 21-én, a készlet erejéig, minden Penny Market üzletben az ország 176 pontján. A nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Az ár forintban, áfával együtt értendő. Kiszolgálás csak a háztartásokban szokásos mennyiségben. Szíves megértésüket köszönjük! Penny Market Friss. Olcsó. Jó HIRDETÉS Természetes vágy kertet építeni Nyíregyháza (KM) - A város­lakók zöme nosztalgiával gon­dol egy saját tervezésű kiskert­re, legyen az akár a balkonon vagy tetőtérben. Ahol a beülte­tett növényeken rendre megfi­gyelheti az évszakok váltako­zását, ahol színeket, harmóni­ákat, illatokat teremthet maga körül, ahol elfordulhat a világ­tól önmaga felé, igazi énjét keresve vagy azt meglelve. Vagy ahol egyszerűen csak a zavartalan olvasás, zenehall­gatás feltételeit teremtheti meg. A kert vágya minden egészsé­ges lelkületű emberben fellel­hető, de a készség a megterve­zéshez és a kivitelezéshez már korántsem ilyen általános. Meg kell ismerni a kertek típusait, s az egyes típusok tervezési alap­szabályait. A visszatérő téli vendég: itt vannak a rigók! ■ Október végén érkez­nek Európa észak-nyu­gati vidékeiről a kis madarak. Tornyospálca (Agárdy Sán­dor) - A hirtelen téliesre fordult időjárás nem kis próbára teszi az erdők vadjait, a mezők mada­rait. Hatalmas madárseregek keresnek élelmet az almásker­tekben is, kicsipegetve a fákon maradt almák belsejét. Leginkább a rigók, közülük is a fenyő- és a léprigók a leggya­koribbak telente. Olykor már október végén megérkeznek hozzánk Európa észak-nyuga­ti vidékeiről, s akár tavaszkez­Kedves madaraink pusztításuk szi­gorúan tilos! (Fotó: Danku János) detig is házunk, kertünk lakó­ivá válnak. A fenyőrigót köny- nyen felismerhetővé teszi pala­szürke feje, nyakháta és fark­töve. Hangja érdes „sak-sak­sak” hangokból áll. Hazánk­ban nem költ, csak mint téli vendég találkozhatunk vele. Valaha a fagyöngy bogyójából főzött sűrű ragacsos pépszerű anyaggal kentek be vékony vesz- szőket, melyet lépvesszőnek hív­tak s ezzel tömegesen vadász­tak rájuk. Ma pusztításuk szi­gorúan tilos! Városainkban ma már hideg teleken is látni a közismert feke­terigót, mely egyébként vonuló faj, vagy pontosabban vonuló faj volt. A melegebb városi környe­zetben ha elegendő táplálékot talál - áttelel. Helyenként mint ritkaságot figyelhetjük meg a mellén feltűnő fehér foltot vise­lő örvös rigót. E madárfaj nem­igen merészkedik emberközel­be, így csak távcsővel vehetjük észre nagyobb fenyő- vagy lép­rigó-csapatokban. Valamennyi rigófaj szíve­sen fogyasztja az aszott szőlő­szemeket, az amerikai vadsző­lő bogyóit, a tűztövis termése­it. A házunk közelébe merész­kedő madarak szívesen fogad­ják a fák gallyaira felszúrt zsi­neggel felerősített alma-, körte­vagy répadarabokat. Ősztől tavaszig házunk köze­lében tarthatjuk őket, csak biz­tosítanunk kell a rendszeres táp­lálékukat. A rigók védett mada­rak. Mind a fenyőrigó mind a léprigó eszmei értéke 10-10 ezer forint. KISKERT - ESZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents