Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-15 / 242. szám
2009. október 15., csütörtök MEGYEI TÜKÖR /6 HÍREK • Hangverseny. A Visegrádi Négyek, a szomszédos országok és a régió zeneiskolái adnak hangversenyt október 16-án 17 órakor a Vikár Sándor Zeneiskolában. • Kiállítás. A Magyar Királyi Honvédség hegyi csapatai felállításának 70. évfordulója tiszteletére október 16-án 11 órakor kiállítás nyílik a Jósa András Múzeumban. Számonkérő levél '56-ról Nyíregyháza (KM) - Az 1956-os forradalom újabb évfordulójához közeledve levélben fordult a nyíregyházi közgyűlés valamennyi frakciójához a Szent Korona Hívei Mozgalom. Kántor József elnök elmondta: levelükben arra szólítják fel a pártokat és a körülöttük működő civil szervezeteket, hogy nyilatkozzanak: tettek-e valaha is javaslatot, felterjesztést ’56-os kitüntetésekre. Összeegyeztethetőnek tartják-e Kapolyi László és Tukacs István 1956-os kitüntetését a forradalom eszmeiségével? A Szent Korona Hívei Mozgalom az idén is arra szólít fel, hogy a pártok bensőséges ünnepi keretek között emlékezzenek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Beszélgetés az íróval. Bakta lórántházan a városi könyvtárban találkozott olvasóival a Gyerekrablás a Palánk utcában című legendás ifjúsági regény szerzője, a nyíregyházi származású Nógrádi Gábor. (Fotó: Sipeki Péter) Támogató program a romák közigazgatásba kerüléséért Nyíregyháza (KM) - A társadalmi feszültségeket figyelembe véve az önkormányzatoknak igyekezniük kell olyan foglalkoztatottakat is bevonni a közigazgatásba, akik szociálisan terheltebb csoportokból kerülnek ki - mondta sajtótájékoztatóján Nagy László alpolgármester. A romák közigazgatásba kerülését támogató kormányprogram kapcsán elhangzott: országosan 200 roma kaphat köztisztviselői kinevezést, ha felsőfokú képesítése mellett rendelkezik angol, német vagy francia nyelvvizsgával. A kormányelképzelés pozitív diszkrimináció a roma származású diplomások felé, és olyan lehetőséget kínál, ami egy életpálya megváltozását eredményezheti, s példát mutathat azoknak, akik hasonló társadalmi közegből érkeznek, és úgy gondolják: származásuk nem teszi lehetővé a karrierépítést. A nyíregyházi önkormányzat arra kérte a kisebbségi önkormányzatot, javasoljanak erre alkalmas romákat, akiket a megyeszékhely önkormányzata foglalkoztathatna. A kisebbségi önkormányzat eddig 8-9 olyan embert javasolt, akik alkalmasak lehetnek az államigazgatási szervek kínálta állások betöltésére, ha megüresedik egy képesítésüknek megfelelő státusz. Senki nem maradhat az utcán A Bokréta utcai menedékhelyen a korábbinál jóval többen férnek el (Fotó: Racstó Tibor) ■ Szállást, ételt, ruhát és új esélyt is kínálnak a segítők a fedél nélkül élőknek. Paucz István istvan.palicz@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Egyre hűvösebbek az éjszakák, reggelente ködre, esőre, sőt, lassan havazásra ébredünk. A meleg ágyból kibújva nemigen jut eszünkbe, hogy több honfitársunknak nemcsak ágya, szobája, de még egy kisebb lakása sincsen. Számukra a tél jelenti a krízis időszakot, nem csoda, hogy ilyenkor minden hajléktalan szolgáltatással kapcsolatban megnőnek az igények. Nyíregyházán az Oltalom Szeretetszolgálat nyújt segítő kezet a fedél nélkül élő, nehéz sorsú embereknek. Dezanove Bartolomeu Inacio, az intézmény vezetője érdeklődésünkre elmondja: a hőmérséklet csökkenésével egyenesen arányosan nő az éjjeli menedékhely, a nappali melegedő és a népkonyha látogatottsága. - A Bokréta utcán található éjjeli menedékhely korábban csak ötven férőhelyes volt, ám májustól duplájára nőtt a kapacitásunk az udvaron elhelyezett komfortos, esztétikus lakókonténereknek köszönhetően. Bár a krízis időszak „elméletileg” november közepétől március végéig tart, már most tapasztaljuk az igények növekedését. Tegnap nyolcvan hajléktalan hajtotta álomra a fejét a menedékhelyen. Ha minden kötél szakad, pótágyakkal és matracokkal maximum 130 személy elszállásolását tudjuk vállalni annak érdekében, hogy senki ne maradjon az utcán fagy idején. A hozzánk fordulóknak nemcsak férőhelyet, hanem tisztálkodási és ételmelegítési lehetőséget is nyújtunk - taglalta Dezanove Bartolomeu Inacio. Hamarosan teltház Kisvárdán a Hajléktalanok Átmeneti Szállása fogadja a hajléktalanokat. A városból és a környező településekről összesen 24 főt tudnak ellátni és elszállásolni, jelenleg 80 százalékos a segítő intézmény kihasználtsága. - Az időjáráselőrejelzés alapján hamarosan teltház lesz nálunk - prognosztizálja Oláhné Móré Mária, a Kistérségi Szociális Szolgálat vezetője. - Akik belépnek az ajtón, teljes ellátást kapnak, s egyben vállalják a házirend betartását. Ágyat, ruhát, meleg ételt kapnak tőlünk, a szociális munkások - élükön a munka oroszlán- részét végző Dicső Lászlónéval - segítenek az újraintegrációban, a munkavállalásban és a megromlott családi kapcsolatok helyreállításában is. Nem elítélni, hanem segíteni kell ezeket a nehéz sorsú embereket, ameny- nyiben hajlandóak lépéseket tenni életminőségük javításáért - tette hozzá Oláhné Móré Mária. Falusi összetartás a városban A közelmúltban városi rangot kapott Vaján ismeretlen a hajléktalan-jelenség fogalma. Dr. Takács Tibor jegyző szerint ez annak az összefogásnak, egymásra való odafigyelésnek tudható be, amely máig élénken él a lakóközösségben. - Természetesen Vaján is élnek olyan emberek, akiknek nehezebb sors jutott osztályrészül, szinte napról napra élnek, beosztva minden forintot, de senki nem él vagy alszik közterületen, mert a családtagok, barátok, ismerősök fedelet és kenyeret adnak a bajban lévőnek. Válság-átvészelő Széchenyi Kártya A szimbolikus, 120 ezredik kártyát átvevők: Szakács Mihály, Juhász Le- venténé, Horváth László, Butenkov János és Ambrusz Lajos Hangverseny Nyíregyháza (KM) - Október 17-én este hattól a Kodály Zoltán iskolában a Cantemus Kórus és a Kodály Társaság megyei tagcsoportja hangversenyt szervez Bárdos Lajos zeneszerző, zenepedagógus születésének 110. évfordulója tiszteletére. A hangversenyen a „Kicsinyek Kórusától” a legnagyobb hatású Bárdos kórusművekig a zeneszerző alkotásainak legjavát hallhatja a közönség, végül a 11 közreműködő kórus összkara szólaltatja meg a .zeneszerző két grandiózus kórusművét. A Cantemus kórus ■ Szimbolikus átadási ünnepséggel, 120 ezernél jubilált a Széchenyi Kártya. Nyíregyháza (KM) - A tőkeszegény, a válság beköszöntével hitelhez jutási nehézségekkel, s a legutóbbi időkig magas kamatokkal szembesülni kénytelen hazai kis és közepes vállalkozások számára jelenleg mentsvárat a Széchenyi Kártya jelent, mondta a Szabolcs-megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerdán. Pekó László a 120 ezredik kártya szimbolikus átadási ceremóniáján tartott ünnepségen a tapasztalatok közül kiemelte, hogy bár a Széchenyi Kártya segítségével a kkv.-k hozzá tudnak jutni a hitelhez, az ezt lehetővé tevő rendszert, ületve az ezt kiszolgáló KA-VOSZ Zrt.-t létrehozó vállalkozói szervezetek (MKIK, VOSZ) minden évben meg kell vívják harcukat a kártya segítségével igénybe vehető, 2 százalékos kamattámogatást élvező hitel fennmaradásáért. - Harcunkat eddig siker koronázta, reméljük, jövőre sem lesz ez másként, hiszen az állam sem jár rosszul, ha a piacképes vállalkozók állva, s ezáltal adófizetők is maradnak - tette hozzá. Valódi sikersztori Szabolcs megyében közel 7 év alatt több mint 7 ezer lett a regisztrált ügyfelek száma, 5 és félezren jutottak kártyához, a kihelyezett hitelállomány meg(Fotó: Galambos Béla) haladja a 30 milliárd forintot. Ezzel a megye az országos eredmények 5 százalékát mondhatja magáénak. - Valódi sikersztori a Széchenyi Kártyáé, melyhez megyénkben is olyan hálózatot sikerült lérehozni, mely révén 10-20 kilométeren belül minden vállalkozó hozzá tud jutni. A kártyát igénylők dolgozni akarnak, rájuk lehet alapozni az ország társadalmi felemelkedését - mondta a VOSZ megyei elnöke, Czomba Csaba. VENDÉGSOROK Magyar vidék Dr. hajnal Béla A Debreceni Egyetem professzora tgy megyénkbeli önkormányzatnál dolgozó, faluját jól ismerő levelező hallgató készülő szak- dolgozatában olvasom: az ezer fős községben mindössze 57-en dolgoznak, melyből az önkormányzat 7 főt, az általános iskola 12 főt, a helyi egészségügy 3 főt foglalkoztat. Az öt helyi vállalkozó még 15 főnek ad munkát, 10 fő pedig a közeli kisvárosba ingázik. E sorok írója (akinek évtizedeken át a megye népességének, gazdaságának, társadalmának vizsgálata volt a fő feladata) is megdöbbent a foglalkoztatás ilyen mértékű visszaesésén, még akkor is, ha tudjuk, hogy a rendszerváltást követően mind az agrártermelés, mind pedig a vidék leértékelődött. Az elmúlt húsz évben sokan tettek kísérletet a vidék felzárkóztatásáért, érdemi eredmény nélkül. A vidék fejlesztésében nagyon favorizált falusi turizmus pl. nem hozhat átfogó eredményt, legfeljebb a települések 5-10 százaléka remélhet belőle kitörést. Egy másik nagy reményt a kézműipart, a népművészeti termékek termelését a silány minőségű ipari előállítás tönkretette. A biotermelés pedig azért sem lehet mindenre megoldás, mert nem bírja a nemzetközi versenyt. A biogazdaságok mérete a fejlett világban a legnagyobbak közé tartozik, nálunk viszont a kisgazdaságok kísérleteznek vele. Piaca is korlátos, mert becslések szerint a biotermékek fogyasztása (általában a 30-50 százalékkal magasabb ára miatt) hosszú távon sem fogja meghaladni az összes élelmiszerfogyasztás 5-10 százalékát. A XXI. században a mezőgazdaság mérnöki, a biotermelés sok tekintetben már szakmérnöki tudomány, míg a magyar gazdák 92 százalékának 8 osztálya vagy annál alacsonyabb iskolai végzettsége van. Mások a vidék felemelkedését a helyi energiatermelésben látják, de ehhez sok egyéb mellett az erdőtelepítések jelentős növelését kellene elérni, hogy legyen elegendő alapanyaga pl. a biobrikett piaci célú termelésének. A Magyar Tudomány című folyóirat szerzője úgy véli, egyes részelemek esetleges sikeressége mellett olyan fejlesztésekre van szükség, melyek megfelelnek a versenypiaci feltételeknek és nem törekszenek a hatékonysági verseny kikerülésére. Elveti mind a liberális (a központi fejlesztések majd lecsorognak a vidékre), mind a népieskedő (fő célja a hagyományos paraszti életforma fenntartása, pedig a fiatalok és főleg a nők úgy akarnak élni, mint a városiak), mind az ökoromantikus (túlértékeli a természeti környezet szerepét, a vidéki embereket tájgondozó boldog bennszülötteknek képzeli) szemléletet. A helyzet gyökeres megváltoztatásához a legfontosabbnak a népesség képzettségi szintjének és mobilitási lehetőségeinek javítását tartja. Szerinte a közlekedési rendszerhez illeszkedő kisbuszos szállítás és az ezt üzemeltető falugondnoki szolgáltatás megszervezése kulcskérdéssé lép elő. A vidéknek szüksége van a helyben lakó és ott tevékenykedő értelmiségre is. A nagytömegű foglalkoztatás a nagyon szükséges vízrendezési munkák elvégzésével és a százezer hektárszámra műveletlenül hagyott területek erdősítésével oldható meg. A polgármesterek között folyó ésszerűtlen rivalizálás helyett (melyben szerinte mindig a helyi gondok megoldása áll a középpontban) az összefogást, a térségi szemléletet, az összehangolt területfejlesztést kell szorgalmazni, amely a sikert nem a létesítményekben méri, hanem a vidéki lakosság érdekében végzett feladatok megoldásában.
