Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-14 / 241. szám

2009. október 14., szerda HÍRCSOKOR • Kormánybuktatás. Bizalmi szavazáson buktatta meg a román kormányt a bukares­ti ellenzék, a keddi voksoláson a honatyák elsöprő többsége szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt és Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség kezdeményezte indítványt. Az 1989-es rendszerváltást követően ez az első alkalom, hogy bizalmatlansági indítvánnyal buktatják meg a kormányt Bukarestben. • Tanúk lesznek? Az ifjúsági ügyekkel fog­lalkozó minisztériumok vezetőinek és vezető beosztású munkatársainak - Jánosi György, Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Szilvásy György, Benedek András és Keszthe­lyi András - tanúkihallgatását indítványozta az ügyész a Zuschlag-perben. A bíró csütör­tökön dönt az indítványról. Kampányválság Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Ötszörösére emelnék különböző szer­vezetek a pártok kampányra szánt pénzét. Persze nem azért, mert az államkasszában oly rengeteg pénz lenne, hogy pompáza­tos kampányt engedhetnénk meg magunk­nak. Az ok teljesen más. Az ok, amit úgy­is mindenki tud, és ma már nyíltan is beszé­lünk róla, hogy a pártok minden évben sok­kal többet költöttek (becslések szerint 6-szor, 10-szer annyit), mint amennyit a törvények engedélyeznek. És hogy honnan vették a pénzt? Szerintem ezt is mindenki tudni véli, de a legbátrabbak is csak azt mondják, csu­pán sejteni lehet. Talán a közbeszerzési ano­máliák, az állami és önkormányzati cégek botrányos pénzgazdálkodása sejteti az igaz­ságot. Nem is nagyon vitatkoznék a javaslattal, ha nem lenne épp válság, és ez a válság nem sújtaná különös módon hazánkat. Akkor, amikor arról folyik a vita, hogy legyen-e isko­latej és kedvezményes gyermekétkeztetés vagy ne, amikor veszélyben a két tannyelvű oktatás finanszírozása, amikor a kórházigaz­gatóknak csak éhségsztrájk kilátásba helye­zésével sikerült a kormánytól kicsikarniuk a hiányzó egészségügyi milliárdokat, akkor ne az legyen a jelszó, hogy emeljük ötszörösé­re a kampánypénzt, mert 400 millióból nem lehet kampányolni. Ha válság van, legyen a kampánynak is válság! Legyen olcsó is és tör­vényes is! Különben is: az emberek már rég nem hisznek a szemfényvesztésben. MINDENFELŐL /2 „Legyen több, de törvényes!" ■ Változik-e a választási törvény? Javaslatok már vannak, csak a pártok igene hiányzik. Budapest (ÉKN - KHE) - Ellenőrzött kampányszámla, rövidebb kampányidőszak, piaci ff ................... Csak becslések készültek, hogy a pluszpénzt honnan vették a pártok, és azt pontosan mire költötték. Molnár Bálint ............................................. árakhoz közelítő, megemelt költ­ségvetési plafon - ilyen javasla­tok is szerepelnek abban a kam­pányfinanszírozásról szóló tör­vénymódosítási tervezetben, ame­lyet a Freedom House Europe és a Transparency International Magyarország dolgozott ki. A jogszabálytervezet civilek javas­latai, valamint a parlamenti pár­tok által elfogadott kompromisz- szumok alapján készült. A módo­sítást valamennyi parlamenti párt megkapta, a törvényjavas­lat készítői kíváncsian várják a visszajelzéseket.- 2007-ben már történt egy négypárti egyeztetés a kampány- finanszírozással kapcsolatban, az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF részvételével -, mond­ta el lapunknak Molnár Bálint, a Freedom House Europe igaz­gatóhelyettese. - Akkor a pártok ugyan közel jutottak a megegye­zéshez, de aztán mégsem történt változás a finanszírozás területén. Mi viszont szerettünk volna meg­oldást találni a problémára. „A korrupció melegágya” Az igazgatóhelyettestől meg­tudtuk: a kampányfinanszírozás­ról szóló törvény 1997-ben készült. Ebben az szerepel, hogy a pár­tok jelöltenkén egymillió forin­tot költhetnek, ami azt jelenti, hogy egy-egy párt 386-400 mil­lió forintot szánhat a kampány­ra. Köztudott azonban, és ezt pártok maguk is bevallották, hogy ennek körülbelül 6-10-sze- resét költik el, vagyis 2-4 mil­liárd forintot. Közben pedig az Állami Számvevőszéknek olyan jelentéseket küldenek, melyek arról szólnak, hogy 386 millió­ba került a kampányuk. Tehát a limit a törvénytelenség és a kor­rupció melegágya, hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: arról is csak becslések készültek, hogy a pluszpénzt honnan vették a pár­tok, és azt pontosan mire költöt­ték. Annyit azonban tudni lehet, hogy a közbeszerzések, az önkor­mányzati cégek és állami cégek pénzgazdálkodása körüli ano­máliáik feltehetően kapcsolatban vannak a kampány-finanszíro­zással. Az igazgatóhelyettesnek, O Megemelnék a mai kampány­költési limitet, a jelöltenkénti 1 millió forintról 5 millióra. O Ezzel egy időben bevezetnék a kampányszámla intézményét, ahol az összes kampánnyal kapcsola­tos költés követhetővé válhat a kije­lölt ellenőrző szervek számára. O A civilek utóbbi feladatot továbbra is az Állami Számve­vőszékre (ÁSZ) bíznák, de a szervezet jogosítványait kibővítenék. O A pártok a kampánnyal kap­csolatos kiadásaikat az Álla­mi Számvevőszéknél vezetett szám­láról fizetnék, mindezt az ÁSZ hon­lapján is közzé kell tenni. O Az elszámoltatás kiterjedne a pártok kampányait segítő egyesületekre, alapítványokra, sőt magánszemélyekre és cégekre is. O A tervezet szigorú szankció- rendszert vezetne be azok­ra, akik megsértik a költési szabá­lyokat. O A kampányok rövidebbek len­nének, például csak a válasz­tásokat megelőző 21 napban lehet­ne az elektronikus médiában politi­kai hirdetéseket közzétenni. O A javaslat a 60 napos kam­pányidőszak bevezetését ajánlja, és minden hirdetést meg­tiltana a hivatalos kampányidősza­kon kívül. O A jelölteket magánszemélyek és jogi személyek is támogat­hatnák, de a cégek egy kampányban maximum 5 millió forintot, a magán- személyek pedig maximum 2 millió forintot költhetnének kampánytá­mogatásra. Választás (illusztráció) (Fotó: Osztie Tibor) mint mondta, nincsenek illúzi­ói, és azt is tudja, hogy nagyon nehéz a parlamenti pártokat közös nevezőre hozni. „Ennyiből nem lehet”- Ha a realitásokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy 400 millió forintból valóban nem lehet orszá­gos kampányt csinálni - fogal­mazott Molnár Bálint. - Ezért javasoltuk az összeg ötszörösére emelését, ami pártonként akár kétmilliárdos megtakarítást is jelenthet. A törvényjavaslatunk fontos eleme még a szigorú ellen­őrző rendszer kialakítása, ami­nek működése által nehezebb len­ne a jogszabályok megsértése és a túlköltekezés. De mindegyik párt felelőssége, hogy ne a törvény­telenség útján folytatódjanak a kampányok. A közös megegye­zés azt bizonyítaná, hogy a kam­pány tisztasága ugyanolyan fon­tos minden párt számára. Szelvény helyett kaució Támogatja öt közvélemény- és piackutató intézet az Orszá­gos Választási Bizottság (OVB) azon javaslatát, hogy az ajánló­szelvény-rendszer helyett vezes­sék be a kaució intézményét. Az OVB álláspontja szerint az ajánlószelvények rendjét el kellene törölni, azt egy kauci- ós megoldással (letétbe helye­zett összeggel, ami a bejutási küszöb átlépése esetén vissza­járna) kellene kiváltani, vagy az érvényességet technikailag és jogilag jobban ellenőrizhe­tő ajánlási ívekkel felváltani. Öt közvélemény- és piackuta­tó intézet szerint a kaució alkal­mas arra, hogy kiszűrje a telje­sen komolytalan jelölteket, és a jelenleginél jóval tisztább hely­zetet teremtene. A személyes adatok kezelésének hiányában megszűnnének az adatvédelmi aggályok és más visszaélésre sem lenne mód. n Ki és mit nyerne vele, ha kisebb lenne a parlament? Elsősorban az ország nyerne vele. Régi törekvés, elvárás már ez. Az fazonban nem mindegy, hogyan hoz­nák létre a kisebb országgyűlést. Ha a pártok szemszögéből nézzük, most a Fidesznek kedvezne a kisebb parla­ment, de a jövőben ez meg is fordul­hat. Ha az új választási rendszer az egyéni választási kerületeket erősíte­né, akkor az szintén a Fidesznek ked­vezne, ha a listás választást erősítené, az az MSZP-nek lenne jobb. Miért a 200fő a bűvös szám a pártok számára? A 200 a jelenlegi létszámnak vala­mivel több mint a fele. Ez a szám jól kezelhető és kerek. A hazánkhoz hasonló nagyságú európai országok­ban is kisebb parlament működik, mint a miénk. A jelenlegi 386 fős országgyűlés a rendszerváltás lázá­ban született. Nagyon sok országban azonban kétkamarás az országgyű­lés, hazánkban is felvetődött ennek lehetősége. Ha a Fidesz valóban vál­toztatni akar, ezt is tisztáznia kell. |pj Megoldható-e a törvény- hozás a jelenleginél kevesebb képviselővel, mennyi lenne az ideális? A 200 fős parlament működőképes­nek látszik, a törvényhozás feladatait el tudná látni. Kulcskérdés azonban a létszámon túl a parlament összeté­tele. Sőt az is nagyon fontos kérdés, hogy kisebb országgyűlés el tudná-e látni a kisebbségek politikai képvi­seletét, ami régi adóssága a magyar parlamentnek. Dávid Ibolya (Fotó: mti) Nem adják ki Az Országgyűlés mentel­mi bizottsága nem javasolta a parlamentnek, hogy füg­gessze fel Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogát UD-ügyben - jelentet­te be Géczi József Alajos, a bizottság elnöke: 4 képvise­lő - az ellenzékiek - szava­zott a felfüggesztés mellett és 4 képviselő ellene. 900 Megalapozatlan és a mini­mális szakmai elvárásoknak sem felel meg a jövő évi költ­ségvetési javaslat - mond­ta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, miután az ellen­zéki párt elnöksége kedden értékelte a költségvetési vita eddigi tapasztalatait. A poli­tikus szerint legalább 900 milliárd forint eltérés van a kormány jövő évre terve zett kiadá sai és a tényleges várható k zetések között. Sólyom László (Fotó: MTI, Illyés T.) „Értelmes munka" A többség együttérzése és értelmes munka is kell a romák integrációjához - jelentette ki Sólyom Lász­ló köztársasági elnök ked­den Az EU-alapok szerepe a roma integráció elősegítésé­ben című budapesti konfe­rencián. „Élen jár" A magyar kormány roma integrációval kapcsolatos erőfeszítései a legkomple­xebb erőfeszítések közé tar­toznak - mondta Vladimir Spidla, az Európai Bizott­ság foglalkoztatásért, szociá­lis ügyekért és esélyegyenlő­ségért felelős biztosa, miután kedden Bajnai Gondonnal tárgyalt. Bajnai Gordon úgy nyüatkozott: ha a lakosság 6 százalékát kitevő romákat nem sikerül integrálni, nem lesz jó Magyarországon élni. A kormányfő úgy ítélte, az integrációt segítő kezdemé­nyezéseivel Magyarország élen jár. oldott hangulatban (Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd) Program óvodásokkal A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Boris Tadic szerb elnök óvodásokkal beszélget a Nikola Tesla szerb gimnáziumban. KELET Devizaárfolyam (2009.10.13.) PÉNZNEM ____________ árfolyam I változás Byf' Hl Euró 268,52 | Y -1,31 1^ USA dollár 181,68 | f -1,54 Q Svájci frank 176,99 [ y -0,46 HŰ Angol font 285,64 | f -3,39 I | Román lej 62,60 | J -0,36 ^ Ukrán hrivnya | 22,01 Y -0,08 2Z Horvát kuna 36,87 | J -0,32 ^ Lengyel zloty | 63,56 | +0,18 További információk a valutapiacról: gazdasag.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next

/
Thumbnails
Contents