Kelet Magyarország, 2009. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-04 / 207. szám
2009. szeptember 4,, péntek KILÉT VIDOR FESZTIVÁL /8 Az oldal támogatója: gas. Flamenco szól Nyíregyháza (KM) - ; Ma este nyolctól a Kos- I suth téren a spanyol Can- j teca de Macao lép fel, az együttes a spanyol új flamenco stílus legújabb fel- I fedezettje. Az elektroni- j kus hangzást a flamenco hagyományokkal ötvö- ; ző zenekar lendületes és izgalmas hangzásvilága s magával ragadó temperamentünk! koncertjei világ- j szerte egyre több rajon- I gót vonzanak, s biztosan Nyíregyházán is sok hívet szereznek maguknak. Fábry-show Nyíregyháza (KM)- Fábry Sándor minden j fellépése eseményszám- ; ba megy, hiszen tudjuk, hogy nála soha sincs két egyforma este, két egyforma mondat, két egyforma poén. A kezdetektől visszatérő vendége a fesztiválnak, a show-man ma este nyolctól a Barbizon színpadán lép fel. Di Naye Kapelye Jiddis zene Nyíregyháza (KM) - A kelet-európai zsidó zenei hagyományokat ma héttől felelevenítő Di Naye Kapelye zenekart a műfaj legjobbjai között tartják számon. A régi idők jiddis dalait úgy mutatják be, ahogy azt idős zsidó és cigány muzsikusoktól hallották. Az együttes a klezmerhez, mint élő népzenéhez közelít, azt mutatják be, milyen lehetett virágkorában ez a stílus. Repertoárjukon a magyar, a román, a moldvai jiddis dalok mellett a tradicionális haszid zene is szerepet kap. • Irodalmi kávéház. A megyei könyvtár galériájában megrendezett beszélgetéseken a mai magyar irodalom jeles képviselőivel találkozhatott az olvasóközönség a fesztivál ideje alatt, a mai, s egyben utolsó vendég délután öttől Parti Nagy Lajos lesz. • A szerelem kortörténete. Ma 17 órától a Kávéláz Kávéházban a szerelem képes-zenés kortörténete jelenik meg, az érzeményt boncolgatja a Méta Klubdélután keretében dr. Silling Tibor pszichiáter az irodalom és a Strófa Trió segítségével. • Duma. A Stand up comedy képviselői estéről-estére megnevettették a Jósa András Múzeum közönségét, és ez minden bizonnyal így lesz ma este tíztől is, amikor Beliczai Balázs lép fel. Már csak szombatig láthatok Gulácsy Lajos képei a Jósa András Múzeumban, így aki szereti a művész egyedi stílusú alkotásait, siessen, hogy le ne késsen a tárlatról. (Fotó: sipeki Péter) A darab 1968-ban íródott, de azóta sem vesztette el aktualitását, és nincs is kilátás arra, hogy elvesztené (Fotó: sipeki Péter) Akié a stukker, annál a hatalom ■ Az előadás szomorúvá tesz, mert egyre messzebbre tolódik felnőttkorunk eljövetele. Nyíregyháza (Nagy István Attila) - Egy ablak nélküli, zárt helyiségben öt férfi, öt társadalmi prototípus: Cuki, a sötét betörőfigura, Méltóságos, az ódon ele- ganciájú úr, K. Müller, a kövérkés kispolgár, Kiss, a szemüveges intellektuel és Márton, a vidéki nép egyszerű fia. Amikor felmegy a függöny, Cuki kezében a „stukker”, ami aztán körbejár. Groteszk lélektani játék A recept egyszerű: akinél a fegyver, azé a (pillanatnyi) hatalom. Természetesen mindannyian ki akarnak jutni, kivéve azt, akinél éppen a revolver van. Vajon meddig tart ez a groteszk lélektani játék, a hatalombirtoklás és az egymásrautaltság abszurd komédiája? Vajon ki tudnak-e törni az elzártságból? Vajon el fog-e sülni a stukker? Görgey Gábor - az akkori kultúrpolitika által nem éppen kedvelt - darabját 1968-ban mutatták be, s azóta több magyar és külföldi színház is műsorra tűzte. „Röhögésbe fúló dühömben írtam - nyilatkozta az író a darabról, ... beletrafáltam valamibe, ami azóta sem vesztette aktualitását, s jelenleg sincs sok kilátás arra, hogy elvesztené. Ebben a darabban akkori harminchat évem minden tapasztalata, amit megéltem a világról, benne volt. Gyerekkoromból a feudális úri világ, majd a második világháború, kamaszkoromból a nyilas rémuralom, néhány év múlva a bolsevik rémuralom. Minden rezsim felhasználtam az egészséges nemzet bázisának hazudott, hamis parasztromantikát, miközben zajlott az értelmiség hasztalan ágálása, és mindig jól működött az örök kispolgár ijedt szervilizmusa. Keserű világképemet keserű komédiába foglaltam. Vagy úgy is mondhatnám: mérhetetlen felháborodásom egyetlen hatalmas röhögésben tört ki. A Stukkert az első magyar abszurdnak szokták titulálni. Aminek annyi a jelentősége, hogy 1966-ban még dúlt a szocialista realizmus diktátuma.” A díszletekben színtelen világ jelenik meg, amikor felgördül a függöny. Huszti Péter rendezte a Turay Ida és a Soproni Petőfi Színház közös produkcióját. Új dolgokat nem kellett kitalálnia, mert egyrészt kitűnő művészek álltak rendelkezésére - Koncz Gábor, Nemcsák Károly, Mikó István, Viczián Ottó, Győri Péter -, másrészt az elmúlt évtizedekben bejáratódott a darab. Igaz, a ’60-as, ’70-es években jobban foglalkoztatta az embereket a hatalom és a kisember viszonya (számos regény és dráma, film született ebben a tárgykörben). Most azonban, amikor élnek a demokratikus jogok, kiderült, hogy a hatalom kérdése nagyon is aktuális probléma. Az üzenet: nincs jó Az előadás azt is üzeni, hogy nincs jó, tisztességes hatalom, mindegyik a maga hasznára akarja fordítani a megszerzett lehetőséget. Egyedül K. Müller nem kér részt belőle (keserű tapasztalatai lehetnek), nem akar mást, mint túlélni a helyzetet, s lehetőleg épen kikerülni belőle. Érdekes módon, a nyíregyházi előadásban ő volt a leghangsúlyosabb figura, mintha nem tehetnénk mást, mint túléljük, ami most van (és lesz). Szomorú, mert egyre messzebbre tolódik felnőttkorunk eljövetele. Mezőségi muzsikát hallhatott a Kossuth tér közönsége szerdán este, a Tükrös zenekar magávalragadó koncer- < tét adott. V ||T-|ir ____________------------,--J" Hét sors egyetlen testben ■ Csákányi Eszter a második, este tíz órakor kezdődő előadásban is uralja a figurákat. Nyíregyháza (NIA) - Párhuzamos sorsmonológok: a színésznő hét teljesen különböző nőalakot jelenít meg Parti Nagy Lajos A hét asszonya című darabjában. Egy kézimunka-előnyomó, egy leszbikus fényképész, egy Amerikába férjhez ment magyar asszony, egy fürdőben dolgozó jegyszedőnő, egy villamosvezető, egy bárzongorista és egy színésznő - ezekben a szerepekben jelent meg Csákányi Eszter a VIDOR Fesztiválon a Krúdy Kamarában. „Nagyon nehéz három perc alatt teljesen új alakban megjelenni, ilyet én még soha életemben nem csináltam: például az egyik jelenetben annyira benne maradok az előző figura bőrében, aki törve beszéli a magyart, hogy elkezdek ott is úgy beszélni” - nyilatkozta a művésznő. Uralja a figurákat Csákányi Eszter a második, este tíz órakor kezdődő előadásban is uralja a figurákat, talán csak a búcsú zenei leütésben, majd a tapsrendben érezni egy kicsit, hogy átfut rajta: jó, hogy vége. A hét figura mindegyikében otthonosan mozog, képes az alakok köré sajátos világot rajzolni, amellyel a nézők is megtalálják a közös pontokat. A tehetség próbája valóban az, hogyan lehet nagyon rövid alatt „átmenni” egy másik ember sorsába, anélkül, hogy az előzőnek a „maradványai” megmaradnának s zavarnák az új figurát. Csákányi Eszternek ez tökéletesen sikerült. Mikó István büszke a ■ Mikó István csak azt sajánlja, hogy ők, a fesztivál fellépői kimaradnak a jóból. Nyíregyháza (KM) - Mikó Istvánt szerdán este láthatta a közönség a nagyszínpadon, a Komámasszony, hol a stukker című vígjátékban. A színész szereti a fesztivált, aminek szerinte a legnagyobb értéke, hogy olyan előadásokat hoz el a nyíregyházi közönséghez, melyeket talán soha nem láthatnának. Játszó lehetőség- Fontos, hogy az itteni közönség is lássa, milyen széles a hazai színházi paletta, s lényeges, hogy ez alatt az egy hét alatt úgy szórakozhatnak, kapcsolódhatnak ki, hogy közben könnyeznek és kacagnak - mondta lapunknak. - A legnagyobb problémám a fesztivállal, hogy mi, színészek s többi előadást nem láthatjuk, e tekintetben nem vehetjük ki a részünket abból a hangulatból, ami a rendezvénysorozatot jellemzi. Nekünk ez egy játszó lehetőség, ami a mi esetünkben azért különösen fontos, mert mi az ország másik részén teljesítünk szolgálatot - a darab a Turay Ida Színház és a soproni Petőfi színház közös előadása, a szerk. - Mi szerdán jöttünk, szerdán játszunk és az előadás után már indulunk is vissza, így nincs arra lehetőség, hogy a fesztivál aktív részesei legyünk - sajnos. Mikó István szoros szálakkal kötődik megyénkhez, hiszen szülei ott jártak gimnáziumba, megye ott is ismerték meg egymást, Mikó István pedig gyerekként sok időt töltött a szabolcsi városban, húsvétkor, karácsonykor és a nyári szünetben gyakran járt ott.- Számomra nagy öröm, hogy Kisvárdán évek óta sikerrel rendeznak találkozót a határon túli magyar színházaknak, ahol idén nem színészként, hanem zenészként, a Beatles emlékzenekar tagjaként vettem részt. Remek érzés, hogy Szabolcs megye immár két olyan fesztivállal is büszkélkedhet, ami az évek során bebizonyította, hogy van helye az országos színházi seregszemlék sorában, az egyik nyár elején, a másik pedig ősz elején ad lehetőséget arra, hogy a művészeteket szeretők élményeket gyűjtsenek, s feltöltődjenek.
