Kelet Magyarország, 2009. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-28 / 227. szám

2009. szeptember 28., hétfő KELET HÁTTÉR /3 NÉZŐPONT Mennyi? 30! Palicz István istvan.palicz@inform.hu Látom magam előtt a rendőrjárőröket, amint szolgálati autójukkal megbújnak egy kevésbé látható helyen a nyíregyházi Deb­receni úton, és miközben az éj leple alatt áldozatokra lesnek, dörzsölgetik marku­kat a Szent István és Deák bankókra gon­dolva - mintha csak jutalékot kapnának a könnyen ölükbe hulló, ám annál súlyosabb szabálysértési bírságokból. Biztosra men­nek, hiszen a szinte kihalt négysávoson alig akad olyan autós, aki betartaná az este tíz­től reggel hatig érvényben lévő 30 km/órás, csigatempóra kényszerítő sebességkorláto­zást. A napközben megengedett ötvenes tempó a holdfény köntösében már merész kihágásnak számít. A rend éber őrei jogsze­rűen járnak el, ám gyanítom, hogy a „szá- guldozókhoz" hasonlóan ők is indokolat­lannak tartják ezt a szabályozást. A néhány éve érvényben lévő sebesség­stopot állítólag tömeges lakossági igény hív­ta életre egy olyan be- és kivezető szaka­szon, ahol voltaképpen már csak maroknyi- an laknak. Nehezen értem, hogyan lehet csendesebb, zajtalanabb a Debreceni úton kettes sebességiokozatban, nagyobb fordu­latszámon, hosszabb időn át keresztülcam­mogó autók hangereje, mint a nyugis ötve­nes (de nem több!) tempó. Néhány családi háztól eltekintve autókereskedések sokasága és egyéb üzletek reklámtáblái köszönnek az itt elhaladó autósokra, akiknek a 30-as tem­pó mellett bőven jut idejük nézelődni. Lehet, hogy fondorlatos üzletpolitikai célokat szolgált voltaképpen ez a hercehur­ca? így már nem is tűnik olyan ésszerűtlen­nek a dolog... MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mi a véleménye a feleslegesen kinthagyott sebességkor­látozó táblákról? Bereczki Gábor (Nyíregyháza): - Jó lenne, ha az illetékesek odafigyelnének arra, hogy időben leszedjék a felesleges sebes­ségkorlátozó táblákat. Szerencsére kint felejtett tábla miatt nem büntettek meg. A múltkor elütöttünk egy őzet,'a vadász- társaság szerint erre tábla figyelmeztetett, de nem volt. De hát ez egy kellemetlen félreértés. Dr. Ortutay Attila (Nyírte­lek): - Ha gondatlanságból felejtették kint a táblákat, akkor azokat mindenképpen el kell távolítani a helyükről, mert sem­mi sem indokolja ottmaradásukat. Egyes esetekben bosszan­tó, főleg akkor, amikor miatta az embert meg is bírságol­ják. Személy szerint erre még nem volt példa. Kerekes Lász­ló: - Nagyon sok tábla feleslegesen van kitéve, s most csak magamról beszélek, nem szoktam figyelembe venni ezeket. A járművezetőkben kialakul egy közlekedési morál, tudjuk, Bereczki Dr. Ortutay Kerekes Gábor Attila László Hudák György Szász Ferenc Boda Attila hol mit lehet megtenni, mit lehet megengedni. Ha van egy közlekedési ritmus, s ha azt nem veszem fel, akadályozom a forgalmat, de arra ügyelünk, hogy ne legyen balesetveszé­lyes. Hudák György (Nyíregyháza): - Az ilyen táblák akadá­lyozzák nagyon a forgalmat. A Debreceni utcai 30-as korlá­tozó táblának nincs semmi értelme, de ilyen van a Bethlen Gábor utcán a felüljáró előtt. Nem lehet tudni az okát. Szász Ferenc (Nyíregyháza): - Az a véleményem, hogy akadályozzák a közlekedést. Bosszantja a vezetőt, mert nincs hatály alatt, továbbra is kint felejtik, értelmetlenül lassítja a forgalmat. Az útkezelők elfelejtik beszedni a táblákat, hiszen a sofőrök már nem látnak mögötte tartalmat. Boda Attila (Nyíregyháza): - Elég bosszantóak ezek a táblák, hiszen úgy vannak ott, hogy nincsen már semmi munkálat azon a szakaszon. Ön szerint a boltokban drágán árulják az almát? Szavazók száma: 86, 2009. 9. 27. 19 óra Következő kérdésünk: Ön szerint sok a felesleges korlátozótábla megyénk útjain? www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Nem 1,52% Igen 98,48% Csigatempóban az éjjeli órákban? ■ A sebességkorlátozás néhol lakossági kérésre, néhol közlekedésbizton­sági ok miatt kerül ki. Palicz István istvan.palicz@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Rendkí­vül sok felesleges, „kint felejtett” sebességkorlátozó táblával talál­kozik ■ az ember úgy Nyíregyhá­zán, mint a kör­nyékén. Nekem 60 ezer forintom­ba került, amiért figyelmen kívül hagytam a max. 30 km/h jel­zést, amit a körülmények ismere­tében jogtalannak és felháborító­nak tartok - kereste meg lapun­kat panaszával olvasónk, majd így folytatta: Nagyhalásznál, a Mága soron két éve történt útfel­újítás, ám az ötvenes sebesség- korlátozás azóta is „ott mosolyog” e lakott területen kívüli közúton. M ................... A szigorítás előtt gyakran fel­ráztak minket békés álmunkból a zajos, dübör­gő, aknafedeleket döngető autók. Dió László .....................................M Sokakat megbírságolnak a rend­őrök, (vissza)élve az ilyen szitu­ációval nemcsak itt, hanem a kótaji kereszteződés és a Vadász Csárda közötti szakaszon, a Deb­receni és Kállói úton, nem beszél­ve a belvárosi korlátozásokról. A biztonságot szolgálják A Nyíregyházi Városüzemel­tető és Vagyonkezelő Kft. keze­lésében lévő utakkal kapcso­latban Lajti Tibor útkezelési ágazatvezető-helyettes elmond­Sokan megkérdőjelezik e sebességkorlátozó tábla jogosságát a nyíregyházi Debreceni úton, azonban a még Ott élők örülnek neki (Fotó: Racskó Tibor) ta: ahol a folyamatban lévő mun­kálatok indokolják, valamennyi közlekedő biztonságát szolgál­ják a sebességkorlátozások. így van ez például a Jósavárosban az Etel közben, illetve a Hon­foglalás utcán zajló gázrekonst­rukciós munkák miatt, a kert­városi Rozsnyó utca egy szaka­szára pedig csak az ott lakók hajthatnak be, mivel komplett útalap cserét végeznek. - A kor­látozások soha nem öncélúak, ha már nem indokolt, eltávolít­juk a táblákat - tette hozzá. Az Állami Közútkezelő gondo­zásában lévő utakkal kapcsolat­ban - hűséges előfizetőnk ész­revételeire reagálva - Kodácsi László, a nyíregyházi üzemmér­nökség vezetője nyilatkozott lapunknak. Kiderült: bizonyos útépítési munkálatokat külső cégek végeznek, a figyelemfel­hívó, illetve sebességkorlátozó táblák kihelyezése a kivitelező és a műszaki ellenőr konszenzu­sán alapul. Ameddig nem feje­ződik be, illetve nincs megfe­lelő stádiumban a munkafolya­mat, balesetmegelőzési és közle­kedésbiztonsági okokból a köz­utakon maradnak a „bosszantó” KRESZ-táblák. - A Vadász Csár­dánál például még nem készült el a padka, nincs átadva a terü­let, ha a kellő óvatosság hiányá­ban baleset történne, a közútke­zelő vállalatot terhelné a felelős­ség. Az autósoknak meg kelle­ne érteniük, hogy ezek az intéz­kedések nem ellenük, hanem értük vannak. A Debreceni út lakott szakaszával, illetve a Tiszavasvári úti felüljáró lábá­tól a belvárosi kereszteződésig tartó résszel már más a helyzet. A 22 órától reggel 6-ig érvény­ben lévő 30 km/h-s sebességkor­látozás bevezetését a környékbe­li lakosság „harcolta ki” magá­nak a zajos közlekedés orvoslá­sára. A forgalomkezelői osztály döntése értelmében évek óta él e tilalom, az más kérdés, hogy az autósok mennyire veszik komo­lyan a fémtest „üzenetét”. Bölcs döntés A 73 éves Dió László kere­ken negyven esztendeje lakik az igen forgalmas Debrece­ni úton. Laci bácsi szerint bölcs döntés volt az éjszakai sebességkorlátozás bevezeté­se. - Bár éjjel kisebb a forga­lom, a zajos, nehéz rakomány­nyal dübörgő, aknafedeleket döngető autók nem egyszer felrázták békés álmukból az itt lakókat. A KRESZ előírások tiszte­letben tartása, s nem utolsó sorban a tetemes rendőri bír­ságtól való félelem józanabb vezetésre ösztönzi az erre haladókat. Szobor az igazgatónak ■ Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor Hajdú Joli átadta egyik festményét. Tiszalök (KM) - Tisza part­ján van egy város, én is laktam benne - csendült fel az öregdiák­ok ajkán a számukra oly kedves dal szombaton a tiszalöki Tele­ki Blanka Gimnázium előkert- jében a szeretett „diri bácsi”, Szakács Ferenc igazgató szo- boravatóján. A Budapesten élő, 1965-ben végzett diák, Rozgonyi Szabolcs kertészmérnök felhívása nem volt hiábavaló, a mai, lelket­lennek kikiáltott világunkban sikerült közadakozásból megte­remteni a mellszobrot - Krisz- tiáni Sándor szobrászművész alkotását s amelyhez mél­tóképpen hozzájárult Tiszalök városa is. Szakács Ferenc és felesége, Piroska néni (aki máig az ELTE-n tanít) 1953-tól 1981-ig szolgálták a Feri bácsi által „parasztgimnáziumként” aposztrofált középiskolát, az ő vezetésükkel tették azt orszá­gos hírűvé. A szoboravatón számos egy­kori diák az ő emberformáló igyekezetüket köszönte meg, így az ünnepi szónok, dr. Csorna Mihály kandidátus, címzetes egyetemi tanár is. Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor az Gelsei Gábor pap, egykori diák megáldotta a szobrot, a háttérben Rozgonyi Szabolcs, Szakács Ferencné és Szakács Emese (Fotó: Lefier György) iskolaalapító osztályának diák- művésznő Szakács Ferenc című ja, Scholtesné Hajdú Joli átad- versét, egykori diáktársa, dr. ta egyik festményét a gimnázi- Krüzsely Mihályné Répánszki umnak, amelyet Koszta Mihály Ilona mondott el szívhez szóló igazgató vett át, illetve amikor a tolmácsolásban. Kreativitás, kommunikáció és hatékonyság: ez az új Pannon Ház ■ Ünnepélyes keretek között került sor a Pannon új, törökbálinti iroda­házának hivatalos megnyitására. A jelenleg legnagyobb hazai nor­vég környezetvédelmi beruházást Őfenségéik Haakon, Norvégia koro­nahercege és Mette-Marit, Norvé­gia koronahercegnője nyitották meg, Jon Fredrik Baksaas, a Telenor Csoport elnök-vezérigazgatójának jelenlétében. A környezettudatosság jegyében épült irodaház joggal emelkedett Magyarország legzöldebb irodaházai közé: itt működik az ország egyik leg­nagyobb teljesítményű hőszivattyúja, a melegvíz-ellátásról napkollektorok gondoskodnak, és az épület kiala­kítása során is ügyeltek arra, hogy beruházás a lehetőségekhez mérten a legkisebb környezetterheléssel való­suljon meg. Az automatizált épület­irányítási rendszer, a paplrklmélő elektronikus dokumentumkezelés és a 7 fajta hulladékot külön keze­lő szelektív hulladékgyűjtés együt­tesen eredményezi az éves szinten 500 átlagos magyar háztartás éves kibocsátásával egyenértékű széndi­oxid kibocsátás megspórolását. Az épület szerkezetében, terve­zésében az első interaktív iroda Magyarországon. Jellemző, hogy belső kialakítása az eredményes és kiterjedt kommunikációt és csapat­munkát támogatja, Így a versenyké­pességet szolgálja. A Zoboki Gábor által megálmodott 9 szárnyú iro­daépületre az átlagosnál nagyobb közösségi terek és az üvegfalak által teremtett transzparencla jellemző. A magas esztétikai minőség a raci­onális épületüzemeltetési megoldá­sokkal összességében pozitívan hat a vállalat eredményességére. Szintén egyedülálló még hazánkban, hogy a kortárs hazai képző- és iparmű­vészeti alkotások a dolgozók szel­lemi inspirálását szolgálják, és az épülettel együtt tervezték és építet­ték be azokat. „Egy gazdasági elven működő vállalatnál minden döntés az ügy­felek magasabb szintű kiszolgálását és az eredményesség növelését szol­gálja. Ami a most átadott Pannon Házban újdonság, az az, hogy ezt a célt példaértékűen ötvöztük a kör­nyezeti és társadalmi felelősségvál­lalással, fenntarthatósággal. Ebben mindenképpen élenjárók vagyunk Magyarországon, és nem csak a táv­közlési szektorban. Bízom benne, hogy ennek eredményei hamaro­san mindenki számára érzékelhe­tőek lesznek és egyre több követő­re találunk - mondta el a megnyi­tón Anders Jensen, a Pannon vezér- igazgatója. Az épület akadálymentesített, és egy minden vásárlói igényt kielégí­tő Pannon értékesítési pont is műkö­dik benne. 505165 HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents