Kelet Magyarország, 2009. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-10 / 212. szám

2009. szeptember 10., csütörtök KELET HATTER /3 Kis forintok, nagy gondok Nyéki Zsolt nyeki@kelet.szon.hu A fővárost leszámítva, magasan vezet a víz (mármint a fürdési lehetó'ség), de jól jöhet egy szó'lőringató hegy, egy rejtek- adó erdő' is, ám ha a természet kevésbé volt kegyes, akkor valamilyen egyedi lát­ványosságról, programról kell gondoskod­ni. A turisták kegyeiért és költőpénzéért vívott küzdelem receptje persze ettől sok­kal bonyolultabb, a lényeg: legyen valami, amiért szeretnek ide jönni és itt is maradni minél több napig az emberek. Ha ezt sike­rül elérni, akkor a szállásra és az étkezés­re költött forintok mellett a közös kassza is gyarapodik az idegenforgalmi adóval. Ez pedig nem kevés pénz, hétmilliárd forint, ha hinni lehet a statisztikai kimuta­tásoknak, ennyi kerül az önkormányzat­okhoz: Nyíregyházán vendégéjszakánként kétszáz forintokból, de a legfőlob magyar vonzerőnél, a Balaton környékén is 350 forint ez az adó. Egy nyaralás költségeihez képest nem túl nagy kiadás, de az állam komolyan veszi a „sok kicsi sokra megy" elvét: a déli part mentén például szomszé­dos falvakból küldött ellenőrök járőröznek, árgus szemekkel lesik egymás portáit, s ha idegent látnak, akcióba lépnek. Csöndes szemtanúként a Tiszán innen érkező bringásban joggal ébredt a gondo­lat, kortyolva kulacsából: bár ilyen vehe­menciával ügyelnének a köz pénzére min­denütt... Nem kellene faragni óvodák, isko­lák, önkormányzatok juttatásait... BKV és a többiek... - jöhet a populizmus vádja, de ez még akkor is sokáig viszonyítási alap lesz. • Ön nyaralt valahol idén?- Egy hétig nyaraltam Leveleken a családdal, idén a mun­ka miatt nem tervezünk több üdülést. Szerintem a külföldi kirándulások drágábbak, de ha lenne elég pénzem, Mün­chent szeretném megnézni - felelte a nyíregyházi Jánosi Zoltán. - Nem voltam idén nyaralni, mert munkanélküli vagyok. Szerettem volna elvinni valahova a kislányomat, de az anyagiak szűke itthon tartott minket. Talán jövőre összejön egy kisebb kiruccanás - mondta a nyíregyházi Veszprémi Brigitta Szatmári Ildikó nehezen tud kikap­csolódni, három gyermeket nevel egyedül. - Idén nem voltunk kirándulni, és nem is tervezzük, hogy utószezon­ban elmenjünk valahova. A tanévkezdés sok pénzt igé­nyel, drágák a tanszerek, a három gyerek beiskoláztatása nem olcsó mulatság - válaszolta a nyíregyházi asszony. Jánosi Veszprémi Szatmári Zoltán Brigitta Ildikó Dr. Labancz Orosz Újhelyi Ágnes Beáta Richárd Dr. Labancz Ágnes szerint relatív, hogy drága-e egy nya­ralás vagy sem. - Idén nyáron öt napig üdültem Rómá­ban a barátnőimmel. Amikor az ember eltervezi, hogy elmegy valahova üdülni, megtanul spórolni, és lemon­dani olyan dolgokról, amelyek nem feltétlenül szüksé­gesek - mondta a nyíregyházi lakos. A buji Orosz Beáta munkával töltötte a nyarat. - Úgy gondolom, hogy mind a belföldi, mind a külföldi kirándulások drágák, nem sok ember engedi meg magának, hogy elmenjen vakációz­ni.- Hosszabb időt töltöttem a Balatonon. Sokat für- dőztünk, autóztunk a környéken, éjszaka pedig buliz­tunk. Nem volt olcsó nyaralás, de már régóta eltervez­tük, ezért sokáig gyűjtöttük a pénzt erre a kiruccanásra - mondta a kemecsei Újhelyi Richárd. Ön elégedett a közbiztonsággal? Szavazók száma: 88, 2009. 9. 9. 19 óra Igen 6,25% Nem 93,75% Következő kérdésünk: Ön szerint szükség van az idegenforgalmi adóra? www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. IFA-teher a turisztikai úton ■ A megfelezett állami támogatásból a fejlődő régiók turisztikai fejlesz­tését segítenék. Nyíregyháza (KM) - A jövő évi adótervek része az IFA (ide­genforgalmi adó) után az önkor­mányzatoknak fizetendő összeg megfelezése. Most minden ilyen formán adózott forint után ket­tőt ad az állam, 2010-ben viszont ez egyre csökken. De nem egy­re megy! - csattannak fel az ellenzők, akik a turizmusra mért végső csapásként emlege­tik a várható újítást. Idén egyéb­ként a szakértők becslése sze­rint elérte a 7 milliárd forin­tot az önkormányzatok IFA-be- vétele. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az idegenforgalmi adóból tudomásom szerint csak Nyíregyházának származik bevétele - közölte dr. Hanusz Árpád, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke, ff............... Ebben az esztendőben rengetegen éltek az üdülési csekk adta lehetőségekkel. Dr. Hanusz Árpád ....................................ff megyei elnöke, főiskolai tanár, aki szerda délután a magyar­szerb turisztikai munkacsoport­értekezletről tartott vissza Sze­gedről. - Ebben az esztendőben egyébként a sokat emlegetett gazdasági válság nem éreztette a hatását, rengetegen éltek az üdülési csekk adta lehetőségek­kel. Tapasztalatom szerint a szál­lásadók többsége panaszkodik, ugyanakkor hozzáteszik, hogy soha ne legyen rosszabb évük. Leginkább az időjárási viszo­nyok befolyásolhatják, sújthat­ják a turizmust, e tekintetben is egy jó közepes vagy talán annál is jobb szezonon vagyunk túl.- Nyíregyházán az város ide­genforgalmi adóbevétele az álla­mi 2 forinttal együtt 52 mil­lió forint volt tavaly - mond­ta érdeklődésünkre Dévényi József. A közgyűlés EU-ügyek, nemzetközi kapcsolatok és ide­genforgalmi bizottságának elnö­ke az idei időarányos - nem vég­leges - IFA bevételről annyit tett hozzá, hogy mindössze 5-7 szá­zalékkal marad el az egy évvel korábbi eredménytől. Ez pedig azt jelenti, hogy az országos átlagnál kisebb mértékben csök­kent a megyeszékhelyen az ide­látogatók itt töltött vendégéjsza­káinak száma. Az elnök szerint az eredmény hátterében áll az a tudatos marketingmunka, amit kiállításokon való megjelenés­re, kiadványok megjelentetésé­re költöttek az IFA bevételéből. Ugyanis a közgyűlés döntése értelmében az idegenforgalom­ból származó bevételt ugyanoda kell visszaforgatni a bizottsá­gon keresztül. Segíteni a fejlődő régiókat Dévényi József úgy véli, az állam által adott két forinttal a turisztikailag fejlett régiók jár­tak még jobban. Amögött a dön­tés mögött, hogy megfelezik a központi dotációt ott van az a cél és szándék, hogy nagyobb anyagi segítséget kapjanak a fej­lődő régiók - így például a bere­gi térség - pályáztatással vagy céltámogatással a turizmus fej­lesztéséhez. A megyeszékhelyen jelen­leg 200 forint az IFA vendégéj­szakánként. Évente - bevallot­tan - 110-120 ezer vendégéjsza­kát töltenek el az ideérkezők. - Ezt a díjat a turista fizeti, és nem a szállásadó - hangsúlyoz­za a bizottság elnöke. Fontos­nak tartaná, hogy szúrópróba­szerűen, szigorúbban ellenőriz­zék az IFA befizetést, hiszen ezt azok érdekében tudják fejlesz­tésre fordítani, akiket ide sze­retnének csábítani. Az alábbi önkormányzatok szed­ték be a legnagyobb összeget az idegenforgalmi adóból 2007-ben: 1. Budapest 1 392 000 000 2. Siófok 441 000 000 3. Hajdúszoboszló 273 000 000 4. Hévíz 266 000 000 5. Balatonfüred 219 000 000 6. Bük 172 000 000 7. Zalakaros 133 000 000 8. Sooron 100 000 000 9. Eqer 89 000 000 10. Gvula 75 000 000 11. Szeqed 72 000 000 12. Miskolc 70 000 000 13. Keszthely 67 000 000 14. Harkánv 63 000 000 ... Nvíreqvháza 14 000 000 (Forrás: www .turizmusonline.hu) Csak szó van a bevezetéséről Információnk szerint a megyében egyedül Nyíregy­házán kell vendégéjszakán­ként idegenforgalmi adót fizetni, eddig a megye más településein nem vezették be, csak gondolkodnak raj­ta. Vásárosnaményban csu­pán szóba került, hogy 2010- től lesz idegenforgalmi adó. Eddig azért nem vetették ki a ezt az adónemet, mert ezzel is a Beregbe szerették volna csa­logatni a pihenni vágyókat. Turisztika: át ■ A természeti kincs ön­magában mit sem ér, ha a szolgáltatások nem iga­zodnak az igényekhez. Nyíregyháza (KM) - A turiz­mussal foglalkozó szakemberek szerint összefogással, közös mar­keting tevékenységgel és szak­emberképzéssel lehet eredmé­nyesen fejleszteni az ágazatot - hangzott-el azon a konferencián, amely a magyar-ukrán határtér­ség idegenforgalmi fejlesztésével foglalkozik. A hozzáértők egyet­értettek abban, mind Kárpátal­ján, mind az Szabolcsban meg­vannak azok a természeti kin­a határon esek, turisztikai attrakciók, ame­lyek vonzóak lehetnek a turis­ták számára. Ám ez önmagában kevés. Mert, ha nem az igények­nek megfelelően fejlesztik a szol­gáltatásokat, ha nem jön létre összefogás, akkor nem lehet fej­leszteni az idegenforgalmat. A tegnap kezdődött kétnapos konferencián ezekről is tárgyal­nak a határon innen és túli szak­emberek. A norvég finanszíro­zási program több mint félmil- liárd forintos keretében össze­sen 9 olyan projekt szerepel, ami az ukrán-magyar határon átíve­lő turisztikai fejlesztéseket is segíti, többek között a szakem­ber képzést. Itt az idő! A júniusi vihar­ban egy villám- csapás alapo­san megtépáz­ta a korábbi órát a Vay Ádám kör­út sarkán. Akkor megjavították, de az üzemelte- üxEsma Kft. azt ígérte, új digi­tális óra mutat­ja majd az időt az arra haladóknak, íme... (Fotó: Racskó Tibor) Megfogalmazták, mit kíván a Tisza mente A KELET VIGYÁZ... \ Mátyás István ■ Uniós támogatással illegális hulladéklerakó­kat térképeztek fel Sza­bolcsban és Kárpátalján. Vásárosnamény (KM, MTI) - A határon átnyúló, EGT és a Norvég Finanszírozási Mecha­nizmus támogatásával megva­lósult projektbe több mint száz, a Tisza mellett fekvő ukrán és magyar települést vontak be. A programban szemétgyűjté­si akciók és gyermeknevelési programok egyaránt szerepel­tek, de feltérképezték a Tisza melletti hulladéklerakó-helyek elhelyezkedését is. Szűcs Juli­anna, az Együtt az Élő Tiszáért program koordinátora elmond­ta: főleg ukrán oldalon okoz gon­dot a kommunális hulladék ille­gális lerakása, elsősorban a Tisza határon túli mellékfolyó­inak hullámterén, és annak köz­vetlen környezetében. Itt is van tennivaló A kárpátaljai járások problé­máinak felszámolására nagy­szabású hulladékgazdálkodá­si programot indítottak, mert mint Gajdos István, Bereg­szász polgármestere elmond­ta, Kárpátalján jelenleg nem működik korszerű hulladékle- rakó-és feldolgozó üzem. Több járásban már európai színvona­lon folyik a szemét begyűjtése, melyet magyar és osztrák vál­lalkozók végeznek, de ez önma­gában nem elég. Szükség van egy modern lerakóra és feldol­gozóra, ennek tervei már készül­tek - mondta a polgármester. Jüttner Csaba, a Beregi Több­célú Kistérségi Önkormányzati Társulás elnöke a konferencián elmondta, hogy magyar oldalon is van tennivaló, meg kell olda­ni például a Tisza menti tele­pülések szennyvízkezelését. Az eseményen a Tisza menti tele­pülési önkormányzatok aláír­ták a „Mit Kíván a Tisza men­te” nyilatkozatot, melyet az ille­tékes minisztériumoknak, illet­ve az Európai Uniónak egyaránt eljuttatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents