Kelet Magyarország, 2009. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-07 / 184. szám

KELET =W= DE AMTC DEBRECENI GAZDASÁGI ES AGRAR-FELSOOKTATAS 1868 Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Az összeállítást támogatta a Debreceni $ Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma | ÉVTIZEDES MÓLT Terület- és településfejlesztési szakmérnöki poszt­graduális képzés záróvizsga-bizottsága 2009-ben (Fotó: Archív) Diplomaátadás 2009-ben (Fotó: Iklódy János) Hagyományok és víz Gönczi Zsolt A terület- és településfejlesztési képzést abszolút hasznosnak tartom. Véleményem szerint kivá­ló szemléletet biztosít a pályázatíráshoz. Pálya­futásom alatt a közgazdaságtannal gyűlt meg többször a bajom, de most már ebben is ott­hon érzem magam. Előző diplomáimat is hasz­nosítani tudom, mivel családi gazdálkodásuk a mezőgazdaságra épül. Növényorvosi kama­rai tag lévén, igazolvánnyal, bélyegzővel tevé- kenykedek a családi gazdálkodásban. S hogyan mutatnám be egy turistának a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei kisvárost? - Hagyományok és víz. Ez Cigánd két sarkalatos pontja van. A tiszai strand, és néphagyományok. Hosszú távú célunk egy bodrogközi skanzen létrehozása az egyedi és érintetlen településszerkezet miatt. Ajánlás A DE AMTC megújult posztgraduális szakirá­nyú továbbképzései - településfejlesztés BA/ BSc terület és vidékfejlesztés BA/BSc, vala­mint terület és településfejlesztési MA/MSc - iránt érdeklődő hallgatóink­nak szívesen segítek a kép­zéssel kapcsolatos kérdéseik­ben a 06-52/508-310-es vagy a 06 70/600-7474 telefonszámon, illetve a dorogizs@agr.unideb. hu e-mail címen. Leendő hall­gatóinknak a terület- és tele­pülésfejlesztési szakirányú továbbképzési szak végzettje­ként és a DE AMTC Földhasz­nosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet munkatársaként, korábban megszerzett ked­vező tapasztalataim alapján szilárd meggyő­ződéssel ajánlom a posztgraduális terület- és településfejlesztési képzés megújult BA/BSc, valamint MA/MSc szakirányait. Dorogi Zsuzsa Következő számunk... Következő négyoldalas összeállításunkat szeptember 4-én veheti kezébe a kedves Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma 2009. évi kiemelt támogatója Élethosszig tartó tanulás Arra törekszünk, hogy az elméleti képzés­hez szakirányú gyakorla­ti képzés is társuljon. Terület- és településfejlesztési mérnökök 2009-ben az államvizsga utáni percekben (Fotó: Archív) Márián Éva Dorina A terület- és településfejlesz­tési szakmérnöki posztgraduá­lis képzés a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában közel egy évtize­des múltra tekint vissza. A szak­ág vezetője prof. dr. Nagy János, az AMTC elnöke, szakágvezető­helyettese dr. Baranyi Béla tudo­mányos tanácsadó.- Még jóval uniós csatlakozá­sunk előtt elindult a terület- és településfejlesztési szakmérnö­ki képzés az AMTC-ben, azzal a szándékkal, hogy segítsük az európai integrációs folyama­tok kibontakozását, Magyaror­szág kapcsolódását az európai uniós terület- és fejlesztéspoli­tikához - mondja dr. Baranyi Béla szakágvezető-helyettes, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) Debreceni Osztályá­nak vezetője. - Ehhez kerestük azokat a szakmai erőket, műhe­lyeket, akikkel együttműködve a leghatékonyabban tudtuk a kép­zést elindítani. Debreceni műhely A debreceni regionális tudo­mányos műhely az AMTC-ben kapott elhelyezést, részben azzal a céllal, hogy keresse a lehetősé­get a terület- és településfejlesz­tés, és az ehhez szorosan kapcso­lódó vidékfejlesztés oktatásához és kutatásához. Országosan is az első olyan modellértékű együtt­működés amely az MTA és egy egyetem között területfejlesztés­re, településfejlesztésre irányul­va jött létre 2001-ben. Tudomány és gyakorlat- A posztgraduális, másoddip­lomás költségtérítéses szakmér­nöki képzést mintegy 250 hall­gató végezte el az elmúlt évek során. Sokan keresnek meg ben­nünket tervező cégektől, önkor­mányzatoktól, illetve hallgato­tt ............................................... A szakmérnöki diploma kitűnő­en hasznosítható a hazai terület- és településpolitikában, önkor­mányzatoknál, pályázatkészí­tésnél, interregionális projektek kivitelezésénél. ...............................................................................tt ink között találkozhatunk pro­jektkészítés, -kivitelezés terüle­tein dolgozókkal is. Az oktató­kat egyrészt az RKK, másrészt az egyetem biztosítja, de érke­zik tanerő a területi politika és irányítás országos és regionális szintjeiről, fejlesztési ügynöksé­gekből, pályázatíró műhelyek­ből is. - Arra törekszünk, hogy az elméleti képzéshez szakirá­nyú gyakorlati képzés is tár­suljon - avat be a részletekbe dr. Baranyi Béla. - Az órákon a hallgatók tanulhatnak euró­pai uniós ismereteket, terület- és településfejlesztés alapjait, regi­onális gazdaságtant, pénzügyi- és számviteli ismereteket, euró­pai jogharmonizációt. Új két féléves képzések 2009 szeptemberétől két fél­éves terület- és vidékfejleszté­si, illetve két féléves település- fejlesztési szakirányú BA/BSc továbbképzési szakot hallgathat­nak az érdeklődők, amelynek elvégzése után terület- és vidék- fejlesztési szakértő, illetve tele­pülésfejlesztési szakértő végzett­séget szerzenek. A korábbi kép­zési forma is jelentős mértékben megújult. Az MA/MSc tovább­képzési szak továbbra is négy féléves képzési idejű marad. A n ....................................... Szakmai tárgyaink terén elsajá­títják a területi tervezés, terület- fejlesztési stratégiák, település- és városfejlesztési koncepciók, pályázatok készítésének elméle­tét és módszertanát, valamint a forrásszerzéssel, a vidékfejlesz­téssel, a földhasználattal és tele­pülésmarketinggel, a humánerő­forrás-menedzsmenttel kapcso­latos ismereteket. ...............................................................................tt végzettek terület- és település- fejlesztési szakmérnök képesí­téshez jutnak. A posztgraduális továbbképzési szak hallgatói, jó eséllyel pályázhatnak a Kerpely Kálmán Doktori Iskola regioná­lis tudományok PhD-program képzési formáira - teszi hozzá dr. Baranyi Béla. BESZÉLGETÉSEK - SZAKMÉRNÖKI GONDOLATOK I# Nyékiné Katona Hedvig A sikeres államvizsgát követő­en beszélgettünk a frissen vég­zett terület- és településfejlesz­tési szakmérnökökkel. Nyékiné Katona Hedvig, a bárándi Balassa Iván Művelődési Ház és Könyv­tár igazgató­ja humán vég­zettsége mel­lett immár gaz­dasági szakem­berként is meg­állja a helyét. - Esztergomban végeztem taní­tó és művelő­désszervező szakon, majd műve­lődésszervezőként helyezkedtem el - mondja Nyékiné Katona Hedvig. - Mivel humán végzett­ségű vagyok, fontos hogy egyfaj­ta gazdasági rálátásom is legyen az ügyekre, ezért kifejezetten hasznosnak találtam a közgaz­dasági alapokról szóló tantár­gyat. Közelebb jutottam azok­nak a kérdéseknek a megvála­szolásához, amelyek az Euró­pai Unió világához, támogatá­si rendszeréhez kapcsolódnak. Habár már öt éve tagja hazánk az Európai Uniónak, sokak szá­mára még mindig nem világos, hogyan lehetne kihasználni az EU nyújtotta lehetőségeket. A terület- és településfejleszté­si szakmérnöki képzést magas színvonalúnak tartom. Minden tantárgyat a szakma kiválósá­gai tartottak. Debrecenen kívül Győrből, Pécsről, Szegedről is érkeztek tanárok. Integrált szolgáltató tér- Természetesen érdekel kis­térségünk sorsa, a községben élők életminősége. Az itt tanul­takat fel tudom használni mun­kám során. A 2700 lakosú, Hor­tobágy szélén fekvő Bárándon fontos a csatornázás kiépíté­se. Folyamatosan fejlődünk, modern piaccsarnokot építet­tünk, a jövőben az óvoda korsze­rűsítésére, átépítésére irányuló pályázatunk fog megvalósulni. A község életében én is szere­pet vállaltam egy uniós pályá­zattal az integrált közösségi szol­gáltató terek kialakítása terén. Nagyon fontos, hogy a lakosok közel kerüljenek az internethez, hisz ez segíthet neki a hivatalos ügyek intézésében, illetve a falu­gazdász szolgálat terén. Pályázatírásé a jövő Gönczi Zsolt Cigánd város önkormányzatának munkatár­sa ezúttal a negyedik diplomáját szerezte meg. Növényvédelmi agrármérnök, mérnöktanár, kör­nyezetgazdálkodási szakmérnök után terület- és településfejlesz­tési szakmérnöki végzettséggel gazdagodott. Elmondása szerint munkakörébe vág, amit a képzés során elsajátított. - Hazai és euró­pai uniós források megszerzésé­re irányuló pályázatokat készítek, vagyis mindent, ami a település- fejlesztéshez kapcsolódik és egy önkormányzat életében megtalál­ható az oktatási pályázatokon át az önkormány­zati fejleszté­sekig. Jelen­leg futó projek­tünk egy járó­beteg-szakellá­tó építése, ami majdnem egy- milliárd forin­tos beruhá­zás. Egy másik pályázatban bölcsődei ellátást hozunk létre. Kuriózuma, hogy a legjobb pályázat lett az észak­magyarországi régióban. Kulturális turizmus Varga-Sipos Andrea Békéscsa­bán egy kulturális irodában dol­gozik. Alapvégzettsége népmű­velő. A Békés megyei hírlapban talált rá a terület- és település- fejlesztési szakmérnöki képzés­Gönczi Zsolt ről szóló hirdetésre, s nem bán­ta meg, hogy jelentkezett.- Azért választottam ezt a sza­kot, mert a terület-és település- fejlesztés, közösségfejlesztés és a népművelői munka szorosan összekapcsolódó fogalmak. A civil szféra, a közösségfejlesztés indított arra, hogy ide jelentkez­zek, és most, hogy megszereztem a végzettséget, ismereteimet ott­hon fogom kamatoztatni a tele­pülések fejlesztése, a kulturá­lis turizmus, a közösségek fej­lesztése terü­leteken. A kép­zésnek értékes eleme a pályá­zatírás alapjai tantárgy. Egy­felől a népmű­velőket sem hagyja hide­„ . . gén az ope­Varga-Sipos And- ratív reá . ... , mok lete, más­részt a mai változásokban fon­tos szerepet kap a pályázatírás. S, hogy mennyire fontos a kul­turális turizmus a régiónak? Békéscsabán a csabai kolbász a lehetséges vonzerő, és maga a megye is azon munkálkodik, hogy megerősítse ezt az értéket. Gyulát említeném még meg, a vizek városát, ahol népszerű a gyógyturizmus. Mindez a tele­pülésfejlesztés része: egy kul­turális fesztiválváros nagyobb turisztikai vonzerővel rendelke­zik és így könnyebb a turistát odacsalogatni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents