Kelet Magyarország, 2009. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-08 / 185. szám

2009. augusztus 8., szombat FÓRUM n ÜZENET ft I Kozma Lászlóné, baktalórántházi olvasónktól: A haladás annak eredménye, hogy a lehetetlen enged az elke­rülhetetlennek. Arnold H. Glasgow Jól sikerült randevú Nagy érdeklődés övezte Rakamazon az egész napos, jó hangulatú, kulturális és sportnapot, a Roma Randevút a hét végén, melyet hete­dik alkalommal rendeztünk meg. A tervezett nyolc kispályás labdarúgócsapat helyett tizen­négy küzdött a legjobb helyezésért. A rendez­vényen több mint 400-an jelentek meg. (Ez a szám abból adódik, hogy ennyi adag étel fogyott el.) A jó hangulatot az Európában is ismert Parograszt és a Fekete Gyémánt együt­tesek szolgálták. Az ilyen és hasonló rendezvé­nyekre nagy szükség van, elsősorban a roma fiatalok összefogását példázza, mely egyben jó alkalmat teremt az elismert kulturális értéke­ink ápolására. A torna dobogósai: 1.) Nyíregy­háza Esélytelenek, 2.) Gacsály-Csegöld „duó”, " 3.) Rakamaz Spari. Legjobb kapus: Varga Dezső, a legjobb mezőnyjátékos: Paczári Sán­dor, a gólkirály: Lakatos Zoltán volt. A ren­dezvényben nagy segítséget nyújtott: Megyei Önkormányzat, Vetőmag Kft., OPTI-MÁR Kft., Megyei Labdarúgó Szövetség, Szilágyi János vállalkozó, BUSZACSA. A segítséget ezúton is megköszöni a főszervező Balogh Albert, a megyei közgyűlés tagja. IÓKÍVÁNSÁGOK Születésnap: Gazdag Tomikának Tiszalökre! Tizenegyedik születésnapjá­ra nagyon sok boldogságot, minden szépet és jót kívánnak, akik őt nagyon szeretik: 70/429-2328 _______________________ Kozma Andrásnénak Berkeszre! Nyolcvannegyedik születés­napja alkalmából sok szeretettel köszönti: lánya, Anna, uno­kái és dédunokái: 30/572-3060 _____________________________ Cégénydányádon Mester Kristófot 2. születésnapja alkalmá­ból sok.szeretettel köszöntik: anya, apuci, a tesók, mama, papa, Tanyu és Bátyó! 20/246-9874 _________________________ Házassági évforduló: Kosiba Attilának és Nagy Szilviának Apagyral Tizenegyedik házassági évfordulójuk alkalmából szeretettel köszöntik, jó egészséget és boldogságot kívánnak sok szeretettel gyerme­kei! 20/274-9008 __________________________________________ Gégénybe Lászlónak! Ezt a gyönyörű napot rólad nevezték el, még a nap is érted kelt fel! Virágok, rózsák övezzék uta­dat, boldogságban éld minden napodat. Sok, boldog névna­pot kívánok neked: Andi! 20/492-3339 ______________________ VEIÉT Jókívánságait'születésnap, névnap, évforduló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 16 órá­ig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarországban megje­lenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűk­kel kell kezdeni! Mesterremekek. Még látható a ! XIII. Országos „Mesterremek” Pályázat vászonszőtteseinek kiállítása a Vasutas Művelődési Házban, az Aranykapu Nép- művészeti Egyesület KSz szervezésében. (Fotó: Sipeki Péter) OLVASÓINK ÍRJÁK Zarándoklat Zarándoklatot szerve­zünk azzal a céllal, hogy „a zarándoklat által kerülj köze­lebb Istenhez, találj barátok­ra és ismerd meg magad!” A jelentkezőknek 9-én, vasár­nap 17.30-ig kell megérkezni­ük Kisvárdára, a Szent Lász­ló Gimnáziumhoz. A nyitó Szent Liturgia a görög kato­likus templomban lesz, s ezt követi a vacsora, és a szálláshoz közel a Nyírség Néptáncegyüttes bemutató­ja. Útvonal: hétfő: Kisvárda - Anarcs (Ajak) - Nyírkárász - Petneháza - Baktalórántháza, kedd: Baktalórántháza - Nyírgyulaj - Ófehértó - Máriapócs, szerda: Máriapócs- Kisléta - Nyírgelse - Szakoly- Balkány (lelki nap és este gyóntatás), csütörtök: Balkány- Geszteréd (Bíri - Bököny) Érpatak - Újfehértó, pén­tek: Újfehértó - Hajdúdorog. Zarándoklatunk hagyomá­nyos, imádsággal, beszélge­téssel és jó kedvvel. Minden­nap végzünk Szent Liturgiát, Parakliszt, elmélkedést hal­lunk és célunkat próbáljuk elérni. A szerda lelki nap, az elmélkedéseket Jávorka Lajos atya tartja majd. Este kultu­rális, lelki és szórakoztató programok színesítik napun­kat. Napi kb. 22-30 km-t hala­dunk, 6-8 km-ként pihenünk. Feczkó Ágnes Vigyázat, csalók! Tegnap este egy férfi és egy nő csengetett be nyíregyhá­zi lakásunkban, azt mondták, ellenőrzik, hogy nincs-e tar­tozásunk az E-ON-nak. Mutat­tak egy papírt, és kérdez­ték az adatokat. Nem enged­tem be őket, de az adataimat bediktáltam. Utána döbben­tem meg, hogy ezek valószínű csalók voltak, hisz mostaná­ban elég sok példa van erre. Arra kérek minden­A végzettek csoportja Erdőmüvelők lettek Az Első Nyírségi Fejlesz­tési Társaság 2008. szeptem­ber 1-jén indította munka­erő-piaci projektjét „Periféri­áról a társadalomba” - szek­torok összefogása a társadal­mi esélyegyenlőségért cím­mel. A projekt az EU támo­gatásával, a Magyar Állam társfinanszírozásával való­sul meg közel negyvenmillió forintból. A projekt keretében 20 fő alacsony iskolai végzett­ségű, munkanélküli részére erdőművelő szakmát adó kép­zés indult. Július 16-án a kép­zésen részt vevő 20 hallgató­ból 19-en szakképzettséget sze­reztek. Közülük választották ki azt a 11 főt, akiknek továb­(Fotó: olvasónktól) bi 6 hónapon keresztül mun­kát biztosítunk a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonke­zelő Kft.-nél. Munkaviszonyu­kat augusztus 3-án kezdték. Munkaterületük a nyíregyhá­zi parkerdő kezelése és tisz­tán tartása. 9 fő részére moti­vációs tréninget biztosítunk, hogy támogassuk őket a sike­res munkavállalásban. Paliczné Pelenczei Szilvia, irodavezető kit, nagyon jól nézze meg, kit és miért enged be a házába! Különösen az idős, egyedülál­lók vannak veszélyben. Már a papírnak sincs mit hinni, hisz a technika ma már cso­dákra képes. Egy lakó Éhen halhatok? Súlyosan beteg nő vagyok. Július 24-26. között olyan álla­potba kerültem, hogy nem emlékszem, mi történt velem akkor. Ez idő alatt elvesztet­tem vagy ellopták a táskámat. Ezt csak vasárnap este vet­tem észre. A táskámban ben­ne volt minden irat, gyógy­szer, telefon, bérlet, szemüveg és kulcs. Sajnos, egyedül élek, semmiféle jövedelmem nincs. Bejelentést tettem a rendőr­ségen, eddig még nincs sem­mi eredmény. Segítséget kér­tem több helyről is, de elküld­ték, mert nincsenek papírja­im. Legutoljára a polgármeste­ri hivatal szociális irodájában jártam. Ott adtak egy nyomtat­ványt, hogy töltsem ki, és majd három hét múlva esetleg meg­kaphatom a segélyt. Addig mi lesz? Se gyógyszerem nincs, se enni nincs miből. Betegségem miatt dolgozni sem tudok. Mi lesz velem addig? Éhen halok? Vagy a gyógyszerhiány miatt súlyosbodik az állapotom? Nem tudom, miért nincs ilyen helyzetre valamilyen átmeneti megoldás? Hogy lehetnek ilyen kegyetlenek a törvények! Cím a szerkesztőségben. Nincs krémes Barátnőmmel Nyíregyháza központjában sétáltunk. Na­gyon „megkívántunk” egy sü­teményt, gondoltuk, leülünk va­lahova, hisz egyre több vendég­látóhely telepedik ki. Csalód­tunk, a Kossuth téren, a Dózsa Gy. utca sétálói részén, egy he­lyen sem lehetett süteményt kapni. Sör az volt minden mennyiségben. Már rengeteg más városban jártunk, ahol nyáron ki lehet ülni egy kré­mes mellé. Nekünk nagyon hiányzik! Berkiné Tisztelt Olvasóinki ___ Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország- hoz érkező olvasói leveleket, fényképe- ketközöljük.Lehetőségeinkhezmérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik ér­vényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogo­kat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részlete­ket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szer­kesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasha­tóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mon- dandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemé­nyek számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha sze­mély szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasó­ink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, termé­szetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, tele­fonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval ren­delkező leveleket közöljük. VÉLEMÉNYEK A SZ0N-RÓL VAN VÉRHIÁNY MEGYÉNKBEN? Sajnálom, hogy az elmúlt héten történte­ket nem írtam meg. Nyíregyháza melletti kisvárosban véradás volt. A fiam és vér­adó társai el akartak menni a véradásra, de a munkahelyi vezető nem engedte ki őket, nem adott nekik „kilépőt". Közöl­te velük, hogy szabadság terhére mehet­nek. Felmentek az irodába szabadságot kérni, hogy akkor is mennek. Erre az volt a válasz, hogy előtte egy nappal kellett volna kérni a szabadságot. A véradók­tól is járt bent, a fiam munkahelyén vala­ki, hogy engedje el a rendszeres véradó­kat véradásra, de a munka sürgősségé­re hivatkozva neki is „nem" volt a válasz. Erre mit tudtak tenni? Ha bármit tesznek, jó ok arra, hogy kirúgják őket, hiszen „százan állnak a kapuban munkára vár­va". A tulajtól viszont mindenben szabad kezet kapott. b»logh1959 108 KM/H-VAL HASÍTOTT A VASÚTI ÁTJÁRÓBAN Ha zéró tolerancia van az utakon, akkor néhány más helyen, miért nincs?! A részegen randalírozókat persze meg sem merik állítani! Kérdem én, miért? Védettek? Ez nem jogállam az egyszerű dolgozó magyar emberek­nek, hanem „kötelezettségállam"! Azt meg már leírtam többször, hogy nem mindegy, ki megy 90 helyett, mondjuk 130-cal, mert van, aki sokkal jobban vezet, és ez sem veszélyes neki, ellentétben a sok mazsolával, akinek a 90 is sok, mert egy keresztülhaladót is csak akkor vesz észre, ha véres lesz a szódásüveg vastagságú szemüvege... ZSOZSI81 cs: &, További hírek, fotók és videók. VENDÉGSOROK 7 'j üfWFP Wf. K /j ttí Pillanatnyi segítség Angyal Sándor kelet@kelet.szon.hu tgyre több segélykiáltás olvas­ható lapunk Fórum rovatában. Van, aki kifizetetlen számlái miatt fordul a nyilvánossághoz, mert a helyze­te kilátástalan. Mások azt panaszol­ják, hogy munkanélküliek lettek, s ha bejelentkeznek egv-egy meghir­detett állásra, mire odaérnek, csak széttárt karokat látnak: sajnos, már betelt... Olvashatjuk a kisnyugdí­jas szívszorító panaszát, mert pénz híján képtelen kiváltani a magas vérnyomás elleni gyógyszert. Fia­tal diplomások panaszolják, hogy hiába hajtottak négy éven át, aho­vá bekopognak, azt a választ kap­ják: náluk most éppen elbocsátá­sok vannak, mert nincs megrende­lés, még az sem kizárt, hogy lehúz­zák a rolót... Végsó' elkeseredésé­ben fog tollat az a négygyermekes asszony, akit elhagyott az iszákos férje, nem tudni, merre jár, nincs gyerektartás, sokszor nincs mit enni vacsorára. Elmenne ő akárhová, akármit dolgozni, a takarítást sem szégyellné, dehát mások is nehe­zen élnek, kevesen engedhetik meg maguknak a bejárónői. „Ha Istent ismernek, segítsenek rajtunk..." Vannak, akik aláírják a tel­jes nevüket, mások csak a monogrammot, vagy azt, hogy név és cím a szerkesztó'ségben, mert az emberek többsége szégyel­lj a szegénységet, a rászorultsá­got, s azt, hogy megszólják ó'ket a szomszédok. Hallhattunk ugyanis arról, hogy némelyek leteremtették a segítségre szorulókat, mondván, az ilyen kéregetéssel szégyent hoz­nak a falura. Mert bizony volt olyan település megyénk felső-szabolcsi táján, ahonnan a pesti rádió segély­kérést továbbító műsorában azok is várták az adományt, akiknek - igaz, használt - kocsi állt az udvarán és cirádás vaskerítés a porta körül. S a kért holmik, tárgyak között sorolták a hűtőgépet, a porszívót, a hasz­nált gáztűzhelyt, a télikabátot és hogy milyen méretű cipőt viselnek a gyermekeik. Ilyen is megtörtént, s előfordul még napjainkban is. E sorok írója például az egyik nagyáruház par­kolójában találkozott egy diva­tos pólót viselő fiatalemberrel, aki ártatlan arccal mutatta a kezé­ben lévő táblát: süketnéma vagyok, segítsen rajtam. Aztán a százas keresgélése közben csak úgy ösz­tönösen megkérdeztem tőle, való­ban nem hall semmit és beszélni sem tud? Mire az ifjú, életerős fia­talember „elszólta magát": - Nem tudok - válaszolta tört magyarság­gal. Az sem ritkaság, hogy a sza­kadt ruhás, maszatos kisgyereket a parkolóórához állította kéregetni az apja, aki távolabbról figyeli, majd elszedi tőle az összes pénzt, s irány a kocsma. A nagytöbbség azonban valóban szűkölködik, mára mind többen felélték a kis tartalékaikat, nincs mihez nyúlni, lopni meg azért mégsem akarnak. Ezért is fontos a kormány kezdeményezte krízisalap, amit sokan támadnak. Mert való igaz: ez csak pillanatnyi segítség és nem is minden rászorulónak. Aztán ezért helyeseljük sokan a kezde­ményezést, hogy pénz helyett csak élelemre beváltható utalványokat juttassanak a rászorulóknak: gyer­mek ne éhesen hajtsa álomra a fejét, miközben a szülők a kocsmá­ból dülöngélnek haza. (Közbevető- leg: nemrég személyesen tapasztal­tam a gazdag Amerikában, hogy az ilyen rászorulók, ha alkoholt vagy cigarettát akarnának venni az álla­mi utalványra, a pénztárgép sípolni kezd, nem fogadja be a tételt...) S miután tudjuk, a mostani vál­ság nem ér véget holnap, a segít­ségre, a szolidaritásra még soká­ig szükség lesz. Például úgy, ahogy éppen lapunk közbenjárására, egy tehetősebb ember 50 ezer forin­tot küldött a nagy bajba jutott jósavárosi családnak. Egy feltételt szabott: a neve ne jelenjen meg az újságban, mert ő ebből nem akar profitálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents