Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-29 / 150. szám

2009. június 29., hétfő RÖVIDEN • Meghalt a Mosoni-Duna menti Mecsér polgármestere vasárnap. Gerháth Zoltán a falut az árvíztől védő gátnál lett rosszul, összeesett, rázuhant a gátat erősítő ho­mokzsákok egyikére, és légszomjra panasz­kodott. A mentők útban voltak vele a mo­sonmagyaróvári kórházba, amikor életét vesztette. Az orvosok elsődleges megállapí­tása szerint halálát tüdőembólia okozta. JEGYZET A vasfüggöny mögött... Szántó István szanto@inform.hu Mozgalmas nyarunk volt 1989-ben. Miközben recsegett-ropogott a szocializ­mus alapja, kelet-német nyaralók szállták meg az országot. A Honecker elől mene­külőket a csillebérci táborban szállásol­ták el. Innentől már egyenes út vezetett az NDK-sok Ausztriába való átjutásához, a kelet-német rezsim összeomlásához. Bárki bármit is állít, mi, magyarok vertük be az utolsó szöget az NDK koporsójába. Szere­pünk volt Németország újraegyesítésében, miközben még nálunk is szovjet hadosz­tályok állomásoztak. Budapesten most ünnepelték meg a vasfüggöny átvágásának, lebontásá­nak huszadik évfordulóját. S most először Németh Miklós, a népköztársaság utol­só kinevezett miniszterelnöke is megje­lent és megszólalt. Elég idő telt el a történ­tek óta, hogy az akkori események kulisz- szái mögé is lássunk. Az igaz, hogy Horn' Gyula külügyminiszter volt az, aki osztrák kollégájával látványosan elvágta a vasfüg­gönyt a kamerák fényében, de mindez egy kollektív vezetői döntés eredménye volt. Németh Miklós, aki később méltatlanul háttérbe szorult, már májusban eldöntötte a költséges műszaki zár felszámolását. Ám a szabadon választott parlamenti képvise­lői helyét felcserélte egy jövedelmezőbb, londoni bankigazgatói állással. Okát nem ismerjük, csak sejtjük. így aztán a határ­nyitással, a kelet-németek kiengedésé­vel járó összes dicsőség, a kitüntetések és díszpolgári címek mind Hornra szálltak. Horn betegsége miatt most távolmaradt, a már régóta remetéskedő Németh Mik­lós megjelenése, szereplése viszont feltű­nő volt. Lehet, hogy meglelték az MSZP következő miniszterelnök-jelöltjét? Devizaárfolyam (2009.6.28.) PÉNZNEM árfolyam változás «111 Euró 275,72 y -1,81 üü USA dollár 196,30 J-2,08 Q Svájci frank 180,24 J-1,18 J3I5 Angol font 323,40 J-0,20 Román lej 65,49 y -o,i9 Ukrán hrivnya 25,67 y -o,i3- ­—— Horvat kuna 37,82 y -o,o6 HÍ Lengyel zloty 61,25 y -0,12 További információk a valutapiacról: i Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Még tíz nap van a választási plakátok eltávolítására Budapest (MTI) - Tíz napjuk van az euró­pai parlamenti (EP) választáson induló pár­toknak arra, hogy eltávolítsák a kampány­ban a közterületeken elhelyezett plakátjaikat. A választási törvény szerint a szavazás napjá­hoz képest egy hónapon belül, tehát július 7-éig kell eltüntetni e plakátokat. A jogszabály szerint a plakátot annak kell eltávolítania, aki azt elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték. A kampány időszaká­ban az érintett szervezetek engedély nélkül készíthettek plakátot. Ha a plakátokat nem távolítják el időben, Budapesten a fővárosi kezelésű közterületeken a fővárosi önkormányzatnak, mig a kerületek­ben a helyi önkormányzatoknak kell eljárni­uk ezekben az ügyekben, ugyanúgy, ahogy az ország valamennyi településén. Az önkormányzatok a határidő lejártát köve­tően maguk is eltávolíthatják plakátokat, majd ennek költségét kiszámlázhatják. KIÜT MINDENFELŐL /2 Az újraegyesítés szimbóluma ■ A szögesdrót átvágá­sa utat nyitott Európa egységének megterem­tése előtt is. Katonai díszőrség áll a résztvevő országok zászlóival a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéssorozaton az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren (Fotó: mti, Földi Imre) Budapest (MTI) - Bátor dön­tésnek nevezték a vasfüggöny 20 évvel ezelőtti lebontását, és köszönetüket fejezték ki Magyar- ország szerepvállalásáért a szombati budapesti évfordulós ünnepségeken részt vevő külföl­di vendégek. Az emlékülés több felszólalója is kiemelte, hogy a szögesdrót átvágása, majd a kelet-német menekültek kien­gedése Magyarországról meg­nyitotta az utat a német újra­egyesítés, majd a kontinens egy­ségének megteremtése előtt is, ugyanakkor hangoztatták, az európai közösségre még sok feladat vár. Köszönet hazánknak A parlamenti emlékülést meg­nyitó Szili Katalin házelnök arról beszélt, hogy 1989. júni­us 27-e mindenekelőtt szimbó­lum: jelképe annak a folyamat­nak, amely több mint négy évti­zedes megosztottság után mind erőteljesebben sodort Európa újraegyesítése és ezáltal a két­pólusú szembenállás megszün­tetése felé. Sólyom László- köztársasá­gi elnök azt emelte ki, hogy az 1956-oshoz hasonló vérontás elkerülése volt az egyik legerő­sebb közös álláspont az ellen­zék és a kommunisták között a ’89-es határnyitásnál. Horst Köhler német állam­fő, megköszönve az 1989-es magyar szerepvállalást, kiemel­te: Németország úgy tekintett a német újraegyesítésre, mint Európa újraegyesítésének részé­re, ezért természetesnek tartotta, hogy a maga eszközeivel segítse az Európai Unió keleti bővítését. A jelenlegi gazdasági válság pró­bára teszi a közösségi szellemet - mutatott rá, hozzátéve, hogy ezt az unió ki fogja állni. Az emlékülésen felolvasták Barack Obama amerikai elnök és Hans-Dietrich Genscher egy­kori német külügyminiszter levelét, amelyben méltatták a magyar kormány 1989-es bátor döntését. Katalizátorszerep A magas rangú vendégek­nek adott ebéden Bajnai Gor­don miniszterelnök méltatta mindazokat, akik lehetővé tet­ték a vasfüggöny lebontását, azt, hogy a „kis lyukból gyor­san nagy hasadás legyen”. Az emléknapot díszelőadás zárta az Operában. Bajnai Gor­don kormányfő az ünnepségen A húsz évvel ezelőtti történések tanulságaként Heinz Fischer oszt­rák szövetségi elnök azt emelte ki, hogy egyetlen diktatúra sem érezhe­ti magát tartósan biztonságban, és ennek - mutatott rá - reményt kell adnia azoknak is, akik a világ legkü­lönbözőbb részein még elnyomás­tól szenvednek. ________________ Günter Verheugen, az Európai Bizott­ság alelnöke szintén arról szólt, hogy a népek szabadságvágya tartósan nem nyomható el. Felhívta ugyan­akkor a figyelmet arra, hogy 1989 üzenetét még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani. __________ Wolfgang Schüssel volt osztrák szö­vetségi kancellár azt hangoztatta, hogy bár nem mindig népszerű fel­lépni az európai egységért, ezt vál­arról beszélt, hogy a rendszer- váltás folyamata befejezetlen, és az is marad, mert mindennap újra meg kell teremteni és töké­letesíteni azt, amit az ország eddig elért. A külföldi vendégek nevé­ben felszólaló Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint a vasfüg­göny lebontása igazi szimbólu­mává vált Európa újraegyesí­tésének, amelyben a magyarok katalizátorszerepet játszottak. A cseh politikus véleménye sze­rint Közép-Európa soha nem volt ennyire egységes és sza­bad, mint most. lalni kell, a szomszédsági problémák ezt nem akadályozhatják meg. Nem szabad elfeledkezni az EU bővítéséről sem a balkáni országokkal - muta­tott rá._______________________ A Magyarországot 1956-ban elhagyó Paul Lendvai publicista úgy fogalma­zott, hogy sok fejben sajnos még mindig van egy átláthatatlan vas­függöny. Szerinte az intolerancia, a populista, idegenellenes hangulat- keltés riasztó jeleit látni nyugaton és keleten is, ezért olyan fontos az Euró- pai Unióban az együttműködés. Helene Hayman bárónő, brit felső­házi elnök az MTI-nek azt mond­ta, Magyarország mintát jelentett a régió többi állama számára, hogy miként lehet békés módon megvaló­sítani a demokratikus átmenetet. Helyesen döntöttek A határnyitás idején a magyar kormányt vezető Németh Miklós arra emlé­keztetett, hogy a vasfüg­göny lebontásával pártállás­tól függetlenül szinte minden magyar égyetértett, a szöges­drót átvágása ugyanis fontos lépés volt Magyarország nem­zeti függetlenségének megala­pozásában. Kovács László, az EU adóügyi biztosa, aki az események idején külügyi államtitkár volt, részletesen szólt arról, hogy milyen poli­tikai, diplomáciai egyezteté­sek előzték meg azt a kor­mánydöntést, hogy Magyar- ország 1989 szeptemberében kiengedett hatvanezer kelet­német menekültet. Meggyő­ződése - mondta - hogy a magyar kormány helyesen döntött, amikor a két német állam konfliktusában az NSZK oldalára állt, amikor az NDK állampolgárainak és az NDK vezetőinek konflik­tusában az állampolgárok, a demokrácia oldalára állt. Hondurasi puccs Tegucigalpa (MTI) - Hondu- rasban a katonaság vasárnap letartóztatta és külföldi szám­űzetésbe küldte Manuel Zelaya baloldali elnököt az alkotmány- módosításról tervezett népsza­vazás körül kirobbant vitában. Az elnök magántitkára, közölte, hogy Zelayát helyi idő szerint reggel öt és hat óra között hur­colták el, és egy légitámaszpont­ra vitték a hadsereg katonái. Egy ideig nem lehetett tudni a sorsáról, de pár órával később Costa Rica kormánya bejelen­tette, hogy a hondurasi elnök az országba érkezett, és vendég­ként kezelik. Zelaya azt nyilat­kozta megérkezése után, hogy a hazája katonai vezetése elárulta, és brutálisan elrabolta őt. Iráni tüntetések. Több mint 2 ezer embert vettek őrizetbe és. tartanak fogva, több százan pedig eltűntek az elnökválasztás után kirobbant heves tüntetések nyo­mán Iránban - közölte vasárnap a francia fővárosban az Emberi Jogok Ligája Nemzetközi Szövetségének ille­tékese. (Fotó: EPA) Felújítják az együttműködést Korfu (MTI) - A NATO és Oroszország megegyezett szom­baton az Oroszország tava­lyi grúziai háborúja miatt befagyasztott biztonsági együttműködésének felújítá­sáról - közölte Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szö­vetség főtitkára. A NATO- Oroszország Tanács külügy­miniszteri szintű ülésén szüle­tett meg az egyezség a görögor­szági Korfu szigetén. E tanács most ülésezik először magas szinten azóta, hogy a múlt augusztusi orosz-grúz háború nyomán az észak-atlanti szer­vezet befagyasztotta együttmű­ködését Oroszországgal. SZDSZ küldöttgyűlés július 12-én Budapest (MTI) - Július 12-én tartják az SZDSZ tisztújító kül­döttgyűlését - jelentette be Ret­kes Attila, a párt egyik elnökje­löltje a párt országos tanácsának (ot) rendkívüli, szombati ülése közben újságíróknak. A küldött- gyűlésen megválaszthatják a szabad demokraták új elnökét és a párt 12 ügyvivőjét. Az országos tanács üléséről kiszivárgott információk sze­rint július 6-áig lehet elnököt és ügyvivőket jelölni. Nekik július 8-áig van idejük, hogy hivata­losan elfogadják a felkérést. A jelöltek listáját július 9-én a párt honlapján is közzé teszik. Ahhoz, hogy valaki hivatalos elnökje­löltté váljon, négy választmány vagy kilenc csoport támogatásá­ra van szükség. Az ügyvivőjelöl­teknek két választmány vagy öt csoport támogatását kell meg­szerezniük. Az ülésről a párt több pro­minens politikusa is hiányzott. Szent-Iványi István, az ot elnö­ke külföldön tartózkodik, Kóka János frakcióvezető az MTI információi szerint pénteken tudatta, hogy vidéki elfoglalt­ságai miatt távol marad, és nem volt ott Gusztos Péter frakcióve­zető-helyettes, valamint Eörsi Mátyás sem. KEVESEN VOLTAK A vagyonadóról és Kóka János frakcióvezető személyéről is sza­vazni akart az SZDSZ országos tanácsa. Boruzs András fővárosi elnök és Vámos József békés­csabai önkormányzati képviselő ‘ közölték: az ot elnöksége először nem támogatta, hogy napirendre vegyék javaslataikat, de a még kel­lő számban jelenlévő tagok meg­szavazták ezt. A szavazás idejére viszont határozatképtelenné vált az ot, így Vámos József szavai sze­rint „csak a jelenlévő tagok tudták megszavazni", hogy nem támogat­ják jelenlegi formájában a vagyon­adót, Kóka János pedig felelős az EP-választás kudarcáért, és ezért felszólítják, hogy a küldöttgyűlé­sig mondjon le tisztségéről. Valódi törésvonal Budapest (MTI) - A jobboldal­baloldal felosztás már meghala­dott: a valódi törésvonal a nemze­ti és a nemzetellenes erők között húzódik - hangoztatta a Jobbik szombati kongresszusán Buda­pesten Vona Gábor pártelnök. A politikus arról beszélt: lenézett kispártból mára „megkerülhe­tetlen középerővé” vált a Jobbik. A párt minimális célja az kell legyen a következő országgyű­lési választásokon, hogy bármi­lyen nemzetellenes törvény meg­hozatalát meg tudja akadályoz­ni, nemzetpolitikai kérdésekben pedig tűzön-vízen át tudja vinni akaratát - mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents