Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-20 / 143. szám
2009. június 20., szombat MmwE%$$p- Amennyiben lesz bizalmi szavazás, azt egy alulról induló teljes tisztújítás követheti, ami az eddig meghatározó felső-, és középvezetés háttérbe szorulását eredményezheti (főleg azok körében, akik most ellenállnak a párton belüli megmérettetésnek).- A bizalmi szavazás következtében ugyanakkor egy olyan helyzet is előállhat, amelyben viszonylag kiegyenlített erőviszonyok alakulnak ki, amelyek viszont lebénítják a pártot, elnyújtják a követendő stratégiáról szóló vitákat, és sokkal inkább irányítják a belső konfliktusokra a figyelmet, mint a választók megszólítására. ■HHM A múlt batyuja Szántó István szanto@inform.hu Senki nem gondolhatta, hogy az EP-választásokon elszenvedettlátványos kudarcnak nem lesz következménye az MSZP-ben. Nem is számíthattak másra, mint ami bekövetkezett. A kormányzásban megfáradt párt vezetői előre helyet cseréltek a pártban és az ország vezetésében. Megtörtént az önmarcangoló, önkritikus számvetés. Az első sorban állók elhitték, hogy ezzel fátylat vethetnek a választási kudarcra. Ám az ifjú törökök a pártban mindezt másként látják. Lendvai Ildikó elődje sokáig erős volt anhoz, hogy leszerelje az elégedetlenkedő ifjú kádereket. Az új elnök, aki a pártban három évtizede az ideológia területén serénykedik, hallja a párt vezetésébe aspirálók hangját. Furcsa, de valós, a baloldali pártok sosem szabadulhatnak a múltból rájuk sütött politikai stigmáktól. A jobboldaliak kevésbé nyögik az elődeik batyuját. Ebből csak az előnyössebb fejezeteket mazsolázzák ki. A baloldali értékekre fogékony fiatalok ezért is egyre hangosabban követelik a teljes megújulást. A következő kongresszusi tisztújítason felülkerekedhetnek a párt megtisztulását követelők. S mivel egy bármikor bekövetkező országgyűlési választáson a mostaninál kevesebb helyen kell majd osztozkodniuk, megkezdődött a belső könyöklős küzdelem. Az öregek érzik, fogytán a babér, újabb már nem terem. Helyet követelnek a fiatalok, akikről még sehol, semmilyen dossziét nem nyithattak a politikai versenytársak. Még kevesen vannak, de a múlt batyujától mentes jövő övék lehet. Lemondott a püspökségről Bukarest (MTI) - Lemondott püspöki tisztségéről az EP-képviselővé választott Tőkés László, aki 1990 óta vezette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet. Már 2007-ben átruházta a püspöki jogokat, amikor EP-képviselői mandátumot nyert. Devizaárfolyam (2009.6.19.) PÉNZNEM árfolyam változás 1 Euró 281,05 Y -2.58 USA dollár 202,30 Y- 0,52 Svájci frank 185,82 I Y -2'20 Hls Angol font 331,00 | Y '0,04 | Román lej 66,56 I Y -°'39 »< uid-án hrivnya 26,51 I Y -0,15 ___- Horvát kuna 38,67 | Y - 0,29 További információk a valutapiacról: ,/on.hu I Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Új arcokat keres az MSZP? MINDENFELŐL /2 ■ Teljes megtisztulást az MSZP nem lesz képes hitelesen felmutatni, vélekedett az elemző. Budapest (ÉKN - KHE) - Bizalmi szavazás is napirendre kerülhet az MSZP júliusi párt- kongresszusán. Sajtóhírek szerint a párt kedd esti elnökségi ülésén Újhelyi István alelnök azt javasolta: kérjen maga ellen bizalmi szavazást az MSZP elnöksége a pártkongresszuson, és ha nincs meg a többsége, akkor szeptemberben válasz- szanak új vezetést. A javaslatot támogatta Mesterházy Attila alelnök, valamint Vadai Ágnes, Varga László és Bárándy Gergely, de 8:5 arányban leszavazták őket. Keresési folyamat A pártot vezető hármasfogat jövője bizonytalan... (Fotó: MTI) Sokakban felmerül: a bizalmi szavazás egyenes következménye az európai parlamenti választás eredményének. Gyulai Attila, a Political Capital Institute igazgatóhelyettese szerint azonban nem erről van szó. Mint lapunknak kifejtette: a most személyi körök mentén is nyilvánvalóvá vált konfliktus az MSZP-n belül nem az EP-választás következménye. A június 7-ei eredmény felerősítette, láthatóvá tette a konfliktusos folyamatokat, de ennek alapja a párt stratégiai bizonytalansága, a kormányzáshoz való viszony tisztázatlansága. Ami azonban várható volt az az, hogy az EP-választás után megkezdődik a miniszterelnök-jelölt keresés folyamata, mely ebben az esetben nyilvánvalóan összekapcsolódik az MSZP követendő stratégiájának dilemmáival. Új arcokkal Az elemző hangsúlyozta: önmagában a személyi változás aligha jelent érdemi változást az MSZP helyzetében. Új arcokkal természetesen nagyobb figyelmet kaphat a párt a szavazók részéről, de ennek csak akkor lesz kedvező hatása a szocialisták támogatottságára, ha egy új személyi vezetés markáns politikai irányt is fel tud mutatni. A posztokkal kapcsolatos vita ugyanakkor természetesen arról is szól, hogy az MSZP várhatóan lényegesen kevesebb parlamenti mandátumhoz juthat a következő országgyűlési választáson, mint amivel jelenleg rendelkezik, és ez kiélezi a versenyt a parlamenti helyekért. Amennyiben jelentősen változik az MSZP-t megjelenítő személyi kör összetétele, az a múlttal való szakítás stratégiáját teszi valószínűbbé. Teljes megtisztulást ugyanakkor az MSZP nem lesz képes hitelesen felmutatni, hiszen a jelenlegi kormány mögötti kiállás ezt éppúgy nem teszi lehetővé, mint az, hogy a Fidesz mindent elköM ............ A konfliktus az MSZP-n belül nem az EP-választás következménye. Gyulai Attila vet majd, hogy az „új” arcokat hozzákösse az eddigi politikai folyamatokhoz. Bújtatott bankadó lesz? ■ A Magyar Demokrata Fórum szerint bújtatott bankadót tervez a kormány. Budapest (MTI) - Az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány bújtatott bankadó formájában 10-12 milliárd forintot vonna el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. Herényi Károly országgyűlési képviselő elmondta: a törvény veszélyeztetné a szervezet függetlenségét, ráadásul emelkednének a szolgáltatási díjak is, amit a bankok az ügyfelekre hárítanának tovább. Az országgyűlési képviselő szerint a PSZÁF nem tehetne mást, mint hogy más költségvetési forrásból teremtené elő a pénzt, emelné a szolgáltatások díjait. Ezt a bankok tovább hárítanák az ügyfelekre, vagyis újra visszatérne a bankadó ötlete. Vonják vissza! Herényi Károly elmondta: az lenne tisztességes, ha a kormány magától visszavonná a független állami szervezet működési forrásait veszélyeztető javaslatot. Ha ezt nem teszi meg, akkor az MDF módosító indítványokkal fogja megakadályozni a törvény életbe lépését. Miniszteri bérfelajánlások ■ A miniszterek egyhavi fizetésüket ajánlották fel a kríziskezelésre... Budapest (FH) - A kormány tagjai, vagyis 15 miniszter egyhavi fizetését ajánlotta fel a Kríziskezelő Alapba. Ez összesen 16,5 millió forintot jelent - jelentette be pénteki tájékoztatóján Szollár Domokos kormányszóvivő. A kormány számításai szerint legalább 4-4,5 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodhat majd az alap, ami a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került családok megsegítésére jött létre. A kormány egymilliárd forintot biztosított a működéshez, és ide folynak majd be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiszabott banki bírságok, az áramszolgáltatók extraprofitjából származó 2-2,5 milliárd forint, ezen kívül a miniszterelnök fizetése és a havi kétmillió forintnál többet kereső állami vezetők fizetésének kétmillió feletti része. Banknyereségből fizetnek a krízisalapba? Támogatják Budapest (MTI) - Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ismét támogatja Baka Andrást, az államfő jelöltjét a főbírói posztra - tudatta a testület pénteken. „A tanács a 2009. június 19-én megtartott ülésén úgy határozott, hogy fenntartja a 2009. június 8-án hozott határozatát, amely szerint támogatja dr. Baka András megválasztását” - áll a közleményben. ■ MSZP-s ötlet: Minden bankkártyás fizetés után 1 forint a krízisalapba. Budapest (MTI) - Az MSZP kezdeményezi, hogy minden bank és pénzintézet nyereségéből utaljon át a Krízisalapba. Havi 60-70 millió Az elképzelés szerint, amelyik bank és pénzintézet érintett a bankártyaforgalomban, az a kártyákkal történt bolti fizetések után egy-egy forintot átutalhatna a Krízisalapba. Ez havonta 60-70 millió forinttal tölthetné fel azt - mondta Juhászné Lévai Katalin (MSZP) pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus levélben keresi meg az összes hazai pénzintézetet javaslatával. Bízik abban, hogy most a bankok is bebizonyítják szolidaritásukat, miután a kormányzat korábban már segítséget nyújtott a pénzintézeteknek, amikor azok bajba kerültek. A Magyar Szocialista Párt felháborítónak tartja, hogy Felcsúti Péter, a Magyar Bank- szövetség elnöke a napokban a populizmus példájának nevezte a kormány krízisalapját. Érzéketlenek? A cinikus megjegyzés rávilágított arra, hogy mennyire érzéketlen a bankvilág a hétköznapi emberek problémái iránt. A politikus szerint ez tűrhetetlen, hiszen a gazdasági válságot éppen a pénzpiacok profitéhsége, illetve kapzsisága okozta, amely sokakat belehajszolt a devizahitelek felvételébe. Simor András (Fotó: mti) Még sebezhető „A magyar gazdaság még sebezhető lehet az esetleges jövőbeni sokkhatásoktól, de a bankrendszer a legrosszabb forgatókönyvek esetén is ellenállónak bizonyulna” - mondta Simor András a Financial Timesnak. 6-8 Egy augusztus végi, szeptember eleji újabb kongresszus nézhet szembe az MSZP által elkövetett hibákkal, és dönthet a programról, illetve az új hiteles személyekről. Ezt Horváth Csaba fogalmazta meg. Egységes jól érhető, 6-8 konkrét azonnali cselekvési pontot tartalmazó korrekciós programra van szükség. SÍ Szijjártó Péter (Fotó: mti) „Teljesen feleslegesek voltak az MSZP-kormány brutális megszorításai, hiszen semmi értelmük az intézkedéseknek, ha azoktól rosz- szabbul élnek az emberek, és a gazdasági hatásaik is negatívak - közölte Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. Megállapodtak Megállapodtak a leginkább érintett európai uniós tagországok vezetői az Írországnak az EU reformszerződésével kapcsolatban adandó garanciák szerződéses formájáról, az utolsó lényegi kérdésről ebben a témában. A megállapodás szerint - biztosítandó, hogy az ír lakosság egy következő népszavazáson nem utasítja el a dokumentumot - a garanciákat a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvként kezelik majd, ugyanakkor belefoglalják azt is, hogy mindez nem érinti a szerződés ratifikációs folyamatát. „Felesleges volt..." Mindennap tiltakoznak Teheránban Teheránban mindennap ellenzékiek tiltakoznak az állítólagos választási csalás ellen azóta, hogy június 13-án kihirdették az iráni elnökválasztás eredményét. Eszerint Muszavi hivatalban lévő ellenfele győzött. Mir Hoszein Muszavi népszerű hívei körében (Fotó: EPA)
