Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-12 / 136. szám
2009. június 12., péntek KELET HÁTTÉR /3 • Tarpai fesztivál. Amatőr népzenészek, énekesek, szólisták, hangszeresek számára rendeznek megyei találkozót a hét végén a tarpai művelődési ház parkjában. Városbújócska Zajácz D. Zoltán zoltan.zajacz@kelet.szon.hu Alegyénknek ma 25 városa van, még felsorolni is nehéz ó'ket, és az is lehet, hogy hamarosan 27-28 lesz. Mindjárt az elején tisztázni szeretném: nem áll szándékomban megbántani senkit, egyszerűen csak le fogom írni ide a továbbiakoan, hogy szerintem milyen kritériumok alapján lehet nyugodt szívvel városnak nevezni egy települést. A lélekszám talán nem is annyira fontos, annál inkább az intézményrendszer és az infrastruktúra: egy városnak legyen legalább egy középiskolája, kórháza vagy legalább szakrendeló'je, és néhány gyára, üzeme a város peremén (netalántán egy ipari parkban), amely munkát ad az itt éló'k egy részének. Egy városnak, bármilyen kicsi, legyenek aszfaltozott útjai, szennyvízcsatornája, vezetékes gáza. Az sem hátrány, bár nyilván nem kritérium, ha van történelmi múltja, turisztikai látványossága, a megyehatáron túl is ismert fesztiválja. Ne feledkezzünk meg a közigazgatási szerepkorról: nem véletlen, hogy például Mátészalka, Kisvárda, Fehérgyarmat régen járási székhelyek, majd körzeti központok voltak, földhivatallal, bírósággal, gimnáziummal, kórházzal, mentőállomással, rendőrkapitánysággal, tűzoltósággal, strandfürdővel (uszodával) és jó néhány nagyvállalattal. Nagy általánosságban ettől város egy város. Azért elgondolkodtató, hogy ma két és félszer annyi városunk van, mint ahány kistérségünk... Aggodalom nélkül Budapest (FH) - Nem kell új intézkedéseket bevezetni Magyarországon amiatt, hogy a WHO világjárvánnyá minősítette az új influenzafertőzést - mondta csütörtökön az egészség- ügyi miniszter. Székely Tamás közölte: a világ- járvánnyá nyilvánítást az indokolta, hogy az új vírus a világ több országában is fokozott intenzitással, folyamatosan terjed. Ez azonban Magyar- országra nem igaz. Itthon eddig összesen négy eset fordult elő, ráadásul a WHO által megfogalmazott ajánlásokat már részben életbe léptették. Az egyik javaslat a lakossággal történő aktív kommunikáció fenntartása is, ezért az ÁNTSZ a napokban kiad egy kiskátét, amelyben a veszélyekre és a megelőzésre is felhívják a figyelmet. Könnyes „búzaszemek" Nyugdíjba vonulása alkalmából búcsúztak a gyermekek Herczku Pálnétól, a nyíregyházi Búzaszem Óvoda vezetőjétől csütör- J tökön délelőtt. (Fotó: Sipeki Péter) j További fotók: Q»£| www.szon.hu Ön hajlandó lenne önkéntes munkával segíteni a károsultakon? Szavazók száma: 51, 2009. 6. 11. 19 óra Igen 60,78% I Nem 39,22% Következő kérdésünk: Ön szerint fontos, hogy minél több városa legyen egy megyének? www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Kisvárosi rangra vágynak Forgatag a vajai várkastély udvarában - mezővárosi múltra is támaszkodnak (Fotó: Sipeki Péter) ■ Megyénk három települése pályázik nagy eséllyel városi rangra ebben az évben. Kölese, Nyírmada, Vaja (KM - B. M„ L. T. L., Sz. A.) - Rekordszámú település pályázta meg ebben az évben a városi rangot, a 31 község között három Szabolcs megyeit is találunk: Nyírmadát, Vaját és Kölesét. Utóbbi település polgármestere, Sira Gáborné Tóth Zsuzsanna lapunknak azt mondta, a városi rang megszerzése egy hosszú folyamat kezdete lenne, hiszen ahhoz, hogy elindulhassanak a település jövőjét hosz- szú évekre, évtizedekre meghatározó úton, erre mindenképpen szükség van. N............................................... Minden kritériumnak megfelelünk, infrastrukturálisan is megértünk a ranghoz. Kálmán Béla ...............................................ff- Fehérgyarmat és az országhatár között szükség lenne még egy városias jellegű településre, Kölese pedig mindig is a térség központja volt. A várossá válás rangot ad, de több pénzzel nem jár, viszont azt reméljük, hogy a befektetők szívesebben jönnek egy városba, mint egy községbe. Az alig másfél ezres lélekszámú település első embere elmondta, a várossá válás elbírálásánál nem esik latba, menynyien élnek az adott helyen, azt viszont a pályázatban bizonyítani kellett, hogy Kölese központi szerepet tölt be.- Kölese mindig is a térség központjaként működött, emiatt bízunk abban, hogy megkaphatjuk a városi rangot. Amikor a kérdés felmerült, falugyűlést tartottak Kölesén, s a pályázatot főként az ötven év felettiek támogatták, akik úgy vélik: a település megérdemli a városi rangot. Ezt követően tárgyalt róla a képviselő-testület, az ülésen pedig egyhangú döntés született: a pályázatot mindenki támogatta. Jogos igény a városi rang Ha a várossá válás egyetlen kritériuma a történeti érték és hagyomány bemutatása, igazolása lenne, akkor a több mint 3 és fél ezer lakosú Vajának pályáznia sem kellene a címért. A rangot azonban nem adják ilyen könnyen.- Tavaly formai hiba miatt utasították el a várossá nyilvánítási pályázatunkat - tudtuk meg Tisza Sándor polgármestertől. A csodálatos Vay- kastéllyal büszkélkedő nagyközség korábban már birtokolta a mezővárosi címet, így a település első embere és az itt élők is egyetértettek abban, jogos igény részükről a várossá válás. - Bízunk a kedvező döntésben. Megfelelünk mindazon kritériumoknak, amelyeket a nagyközségekkel szemben a jogszabály támaszt. Teljesen kiépített az infrastruktúránk, térségi központi szerepet töltünk be, van jövőképünk, oktatási, szociális intézményeink nem csak a Vaján élőket szolgálják - sorolja a teljesség igénye nélkül Tisza Sándor. Véleménye szerint városnak lenni elsősorban presztízs, és ezt követően lehetőség is. Esély az ipar fejlődésének elősegítésére, munkahelyek teremtésére, az életminőség további javítására. kmf/ppe/r.szon.hu • Lista. A magyarországi városok felsorolása letölthető (PDF 61 kB) Oda vagyok Mádéért- Először 2002-ben vetődött fel a majdani várossá válás gondolata. Ez nem választási ígéret volt, sokkal inkább fejlődési irány - révedt a múltba Kálmán Béla, a közel 4850 lelkes Nyírmada polgármestere. - A gondolkodásmódnak és a tenni akarásnak köszönhetően évről évre közelebb kerültünk az áhított célhoz, első pályázóként reális esélyünk van a beteljesüléséhez. Minden kritériumnak megfelelünk, infrastrukturálisan is megértünk a ranghoz. Nem mindegy egy helyi embernek, hogy építésügyi vagy gyámügyi teendőit éppen hol rendezi. Életminőséget is javíthat a várossá válás, új távlatokat nyithat akár a pályázatok terén is. Azt szeretnénk hosszú távon elérni, hogy mindazoknak, akik itt élnek és akik hozzánk betérnek, egy élhető város legyen Nyírmada. A VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁS FELTÉTELEI . ............. , .iii 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról 15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettséqét, térségi szerepét. ___________________ (2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni: a) a nagyközség helye a térség településhálózatában: fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai, _______________________________ b) a nagyközség népességének alakulása. demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői,________________________________ c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenfor- qalom és a vendéglátás jellemzői, _______ d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettségjellemzői, ______________________ e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesitettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, -elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége, f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői, ______________ g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek, ______ h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatá- sa a térségre, __________________________ i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervezőmunkája. Évzáró vizsgaelőadását tartotta meg a napokban a Qn-Balett kiscsoportja a művelődési központban. (Fotó: Sipeki Péter) IDEZTE: ön hogyan segítene a vihar károsultjainak? Busák Györgyné: Napok óta figyelem az eseményeket, a pusztító vihar miatt nehéz helyzetbe került emberek sorsát. Jövő héten kapom meg a nyugdíjamat. Elhatároztam, hogy egy szerény, de szívből jövő összeggel, lehetőségemhez mérten segíteni fogom a fedél nélkül maradt családokat egy civil szervezeten keresztül. Sárossy Kálmánná: Segítenék, akár bankszámlás befizetéssel, átutalással is, de tudni szeretném, hogy a felajánlott forintokat valóban a rászorulók kapják. Ugyanakkor úgy vélem, felelőtlenek voltak, akik nem kötöttek biztosítást. Igazságtalan lenne, ha ugyanolyan mértékű kártérítést kapnának, mint mások! Kovács László: Nem a segítőkészség hiányzik belőlem, mindösz- sze gyanakvó vagyok. Nem tudhatom, eljut-e a pénzfelajánlásom a károsultakhoz, s ha igen, mire költik majd. Én inkább természetbeni juttatásokban, építőanyagban stb. gondolkodom, remélve, nem értékesítik tovább. Busák Györgyné Sárossy Kálmánná A következő nyugdíjból Igazságos kártérítést kell segítek. alkalmazni. Babka Miklósné Koós Vera Hiba volt a biztosításon Lelkiismereti kötelessé- spórolni. günk jót tenni. Kovács László Gyanakvó vagyok, ha készpénzről van szó. Kosa Gyuláné Mosta lányoméka legfontosabbak. Babka Miklósné: Annyi átverésről hall az ember, legjobb, ha az önkormányzaton, egy jó hírű civil szervezeten vagy az egyházon keresztül juttatjuk el adományainkat. Ha lenne rokonom vagy ismerősöm a bajban lévők között, elsősorban nekik segítenék. Akik hanyagságból nem kötöttek biztosítást lakásukra, érezzék mulasztásuk súlyát! Koós Vera: A bajban lévőkön segíteni kell, ez lelkiismereti kötelességünk. Sosem lehet tudni, mi mikor kerülünk hasonló helyzetbe. De kontrollálni kellene, hogy ne az ügyeskedők, hanem a valóban rászorulók járjanak jól az önzetlen lakossági felajánlásokkal! Kosa Gyuláné: Én elsősorban a lányoméknak fogok segíteni a helyreállításban, őket Nyírturán érte el a pusztító jégeső. Megrongálódott a háztető, betört az ablak, szóval, van mit csinálni. Számíthatnak rám, amennyire csak erőmből és anyagi lehetőségemből telik.