Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-12 / 136. szám

2009. június 12., péntek KELET HÁTTÉR /3 • Tarpai fesztivál. Amatőr népzenészek, énekesek, szólisták, hangszeresek számára rendeznek megyei találkozót a hét végén a tarpai művelődési ház parkjában. Városbújócska Zajácz D. Zoltán zoltan.zajacz@kelet.szon.hu Alegyénknek ma 25 városa van, még felsorolni is nehéz ó'ket, és az is lehet, hogy hamarosan 27-28 lesz. Mindjárt az elején tisztázni szeretném: nem áll szándékom­ban megbántani senkit, egyszerűen csak le fogom írni ide a továbbiakoan, hogy szerin­tem milyen kritériumok alapján lehet nyu­godt szívvel városnak nevezni egy telepü­lést. A lélekszám talán nem is annyira fon­tos, annál inkább az intézményrendszer és az infrastruktúra: egy városnak legyen leg­alább egy középiskolája, kórháza vagy leg­alább szakrendeló'je, és néhány gyára, üze­me a város peremén (netalántán egy ipa­ri parkban), amely munkát ad az itt éló'k egy részének. Egy városnak, bármilyen kicsi, legyenek aszfaltozott útjai, szennyvízcsatornája, veze­tékes gáza. Az sem hátrány, bár nyilván nem kritérium, ha van történelmi múltja, turisz­tikai látványossága, a megyehatáron túl is ismert fesztiválja. Ne feledkezzünk meg a közigazgatási sze­repkorról: nem véletlen, hogy például Máté­szalka, Kisvárda, Fehérgyarmat régen járási székhelyek, majd körzeti központok voltak, földhivatallal, bírósággal, gimnáziummal, kórházzal, mentőállomással, rendőrkapitány­sággal, tűzoltósággal, strandfürdővel (uszo­dával) és jó néhány nagyvállalattal. Nagy általánosságban ettől város egy város. Azért elgondolkodtató, hogy ma két és félszer annyi városunk van, mint ahány kis­térségünk... Aggodalom nélkül Budapest (FH) - Nem kell új intézkedése­ket bevezetni Magyarországon amiatt, hogy a WHO világjárvánnyá minősítette az új influen­zafertőzést - mondta csütörtökön az egészség- ügyi miniszter. Székely Tamás közölte: a világ- járvánnyá nyilvánítást az indokolta, hogy az új vírus a világ több országában is fokozott intenzi­tással, folyamatosan terjed. Ez azonban Magyar- országra nem igaz. Itthon eddig összesen négy eset fordult elő, ráadásul a WHO által megfogal­mazott ajánlásokat már részben életbe léptették. Az egyik javaslat a lakossággal történő aktív kommunikáció fenntartása is, ezért az ÁNTSZ a napokban kiad egy kiskátét, amelyben a veszé­lyekre és a megelőzésre is felhívják a figyelmet. Könnyes „búzaszemek" Nyug­díjba vonulása alkalmából búcsúztak a gyermekek Herczku Pálnétól, a nyíregy­házi Búzaszem Óvoda vezetőjétől csütör- J tökön délelőtt. (Fotó: Sipeki Péter) j További fotók: Q»£| www.szon.hu Ön hajlandó lenne önkéntes munkával segíteni a károsultakon? Szavazók száma: 51, 2009. 6. 11. 19 óra Igen 60,78% I Nem 39,22% Következő kérdésünk: Ön szerint fontos, hogy minél több városa legyen egy megyének? www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Kisvárosi rangra vágynak Forgatag a vajai várkastély udvarában - mezővárosi múltra is támaszkodnak (Fotó: Sipeki Péter) ■ Megyénk három tele­pülése pályázik nagy eséllyel városi rangra ebben az évben. Kölese, Nyírmada, Vaja (KM - B. M„ L. T. L., Sz. A.) - Rekordszámú település pályáz­ta meg ebben az évben a városi rangot, a 31 község között három Szabolcs megyeit is találunk: Nyírmadát, Vaját és Kölesét. Utóbbi település polgármes­tere, Sira Gáborné Tóth Zsu­zsanna lapunknak azt mondta, a városi rang megszerzése egy hosszú folyamat kezdete lenne, hiszen ahhoz, hogy elindulhas­sanak a település jövőjét hosz- szú évekre, évtizedekre megha­tározó úton, erre mindenképpen szükség van. N............................................... Minden kritériumnak megfele­lünk, infrastrukturálisan is megértünk a ranghoz. Kálmán Béla ...............................................ff- Fehérgyarmat és az ország­határ között szükség lenne még egy városias jellegű településre, Kölese pedig mindig is a térség központja volt. A várossá válás rangot ad, de több pénzzel nem jár, viszont azt reméljük, hogy a befektetők szívesebben jönnek egy városba, mint egy község­be. Az alig másfél ezres lélek­számú település első embere elmondta, a várossá válás elbí­rálásánál nem esik latba, meny­nyien élnek az adott helyen, azt viszont a pályázatban bizonyíta­ni kellett, hogy Kölese közpon­ti szerepet tölt be.- Kölese mindig is a térség központjaként működött, emi­att bízunk abban, hogy megkap­hatjuk a városi rangot. Amikor a kérdés felmerült, falugyűlést tartottak Kölesén, s a pályáza­tot főként az ötven év felettiek támogatták, akik úgy vélik: a település megérdemli a városi rangot. Ezt követően tárgyalt róla a képviselő-testület, az ülésen pedig egyhangú döntés született: a pályázatot minden­ki támogatta. Jogos igény a városi rang Ha a várossá válás egyetlen kritériuma a történeti érték és hagyomány bemutatása, igazo­lása lenne, akkor a több mint 3 és fél ezer lakosú Vajának pályáznia sem kellene a címért. A rangot azonban nem adják ilyen könnyen.- Tavaly formai hiba miatt utasították el a várossá nyil­vánítási pályázatunkat - tud­tuk meg Tisza Sándor polgár­mestertől. A csodálatos Vay- kastéllyal büszkélkedő nagy­község korábban már birto­kolta a mezővárosi címet, így a település első embere és az itt élők is egyetértettek abban, jogos igény részükről a várossá válás. - Bízunk a kedvező dön­tésben. Megfelelünk mindazon kritériumoknak, amelyeket a nagyközségekkel szemben a jog­szabály támaszt. Teljesen kiépí­tett az infrastruktúránk, térsé­gi központi szerepet töltünk be, van jövőképünk, oktatási, szoci­ális intézményeink nem csak a Vaján élőket szolgálják - sorol­ja a teljesség igénye nélkül Tisza Sándor. Véleménye sze­rint városnak lenni elsősorban presztízs, és ezt követően lehe­tőség is. Esély az ipar fejlődé­sének elősegítésére, munkahe­lyek teremtésére, az életminő­ség további javítására. kmf/ppe/r.szon.hu • Lista. A magyarországi városok felsorolá­sa letölthető (PDF 61 kB) Oda vagyok Mádéért- Először 2002-ben vetődött fel a majdani várossá válás gondolata. Ez nem választási ígéret volt, sokkal inkább fej­lődési irány - révedt a múltba Kálmán Béla, a közel 4850 lel­kes Nyírmada polgármestere. - A gondolkodásmódnak és a tenni akarásnak köszönhető­en évről évre közelebb kerül­tünk az áhított célhoz, első pályázóként reális esélyünk van a beteljesüléséhez. Min­den kritériumnak megfele­lünk, infrastrukturálisan is megértünk a ranghoz. Nem mindegy egy helyi embernek, hogy építésügyi vagy gyám­ügyi teendőit éppen hol ren­dezi. Életminőséget is javít­hat a várossá válás, új távla­tokat nyithat akár a pályá­zatok terén is. Azt szeret­nénk hosszú távon elérni, hogy mindazoknak, akik itt élnek és akik hozzánk betér­nek, egy élhető város legyen Nyírmada. A VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁS FELTÉTELEI . ............. , .iii 1999. évi XLI. törvény a területszerve­zési eljárásról 15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szem­pontjából nagyközség - várossá nyilvánítá­sának kezdeményezésekor részletes értéke­lésben mutatja be a nagyközség fejlettsé­qét, térségi szerepét. ___________________ (2) A nagyközség fejlettségét, térségi sze­repét különösen a következőkben indokolt értékelni: a) a nagyközség helye a térség településhálózatában: fejlődésének fő jel­lemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyo­mányai, _______________________________ b) a nagyközség népességének alakulása. demográfiai, társadalmi szerkezetének jel­lemzői,________________________________ c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szer­kezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenfor- qalom és a vendéglátás jellemzői, _______ d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a kép­zettségjellemzői, ______________________ e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsé­ge, közművesitettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, -elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szi­lárd burkolatú úthálózat kiépítettsége, f) a nagyközség településszerkezete, arcu­lata, fejlesztési koncepciói, rendezési, sza­bályozási tervek jellemzői, ______________ g) a nagyközség intézményei, főként a tér­séget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kuta­tás, az innováció, az egészségügyi és szo­ciális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek, ______ h) a nagyközség szellemi, kulturális, sport­élete, társadalmi szervezettsége, a civil szer­veződések tevékenysége, mindezek kihatá- sa a térségre, __________________________ i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervezőmunkája. Évzáró vizsgaelőadá­sát tartotta meg a napok­ban a Qn-Balett kiscso­portja a művelődési köz­pontban. (Fotó: Sipeki Péter) IDEZTE: ön hogyan segítene a vihar károsultjainak? Busák Györgyné: Napok óta figyelem az eseményeket, a pusz­tító vihar miatt nehéz helyzet­be került emberek sorsát. Jövő héten kapom meg a nyugdíjamat. Elhatároztam, hogy egy szerény, de szívből jövő összeggel, lehető­ségemhez mérten segíteni fogom a fedél nélkül maradt családokat egy civil szervezeten keresztül. Sárossy Kálmánná: Segítenék, akár bankszámlás befizetéssel, átutalással is, de tudni szeret­ném, hogy a felajánlott forinto­kat valóban a rászorulók kapják. Ugyanakkor úgy vélem, felelőt­lenek voltak, akik nem kötöttek biztosítást. Igazságtalan lenne, ha ugyanolyan mértékű kártérí­tést kapnának, mint mások! Kovács László: Nem a segítőkész­ség hiányzik belőlem, mindösz- sze gyanakvó vagyok. Nem tud­hatom, eljut-e a pénzfelajánlásom a károsultakhoz, s ha igen, mire költik majd. Én inkább természet­beni juttatásokban, építőanyag­ban stb. gondolkodom, remélve, nem értékesítik tovább. Busák Györgyné Sárossy Kálmánná A következő nyugdíjból Igazságos kártérítést kell segítek. alkalmazni. Babka Miklósné Koós Vera Hiba volt a biztosításon Lelkiismereti kötelessé- spórolni. günk jót tenni. Kovács László Gyanakvó vagyok, ha készpénzről van szó. Kosa Gyuláné Mosta lányoméka legfon­tosabbak. Babka Miklósné: Annyi átverés­ről hall az ember, legjobb, ha az önkormányzaton, egy jó hírű civil szervezeten vagy az egy­házon keresztül juttatjuk el ado­mányainkat. Ha lenne rokonom vagy ismerősöm a bajban lévők között, elsősorban nekik segí­tenék. Akik hanyagságból nem kötöttek biztosítást lakásukra, érezzék mulasztásuk súlyát! Koós Vera: A bajban lévőkön segíteni kell, ez lelkiismereti kötelességünk. Sosem lehet tud­ni, mi mikor kerülünk hasonló helyzetbe. De kontrollálni kel­lene, hogy ne az ügyeskedők, hanem a valóban rászorulók jár­janak jól az önzetlen lakossági felajánlásokkal! Kosa Gyuláné: Én elsősorban a lányoméknak fogok segíteni a helyreállításban, őket Nyírturán érte el a pusztító jégeső. Meg­rongálódott a háztető, betört az ablak, szóval, van mit csinálni. Számíthatnak rám, amennyire csak erőmből és anyagi lehető­ségemből telik.

Next

/
Thumbnails
Contents