Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-06 / 105. szám
2009. május 6., szerda EP-VÁLASZTÁS /7 Az Európai Unió zászlaja (Illusztráció) Öt évre szól a mandátum Budapest (HBN) - Lejár az Európai Parlament ötéves mandátuma, közelednek a következő európai választások. 2009 júniusában az EU állampolgárai ismét dönthetnek arról, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament a világ első olyan nemzetközi parlamenti testületé, melynek tagjait közvetlenül választják A nemzeti választásokra nem egyszerre kerül sor, mivel a nemzeti választási szabályok szerint ez a tagállamokban más-más napra esik. Magyarország vasárnap, míg az Egyesült Királyság például csütörtökön szavaz. 2009-ben június 4. és június 7. közé esnek a választások A magyar választásokat a köztársasági elnök írja ki. Sólyom László március 26-án döntött: Magyarország 2009. június 7-én szavaz az EP-képviselőkről. Hattól hétig Debrecen (ÉKN) - Június 7-én a szavazás 6 órától 19 óráig tart. A szavazás napján lakóhelyétől távol lévő választó- polgár - kérelmére - belföldön igazolással, külföldön a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain adhatja le szavazatát. Igazolás kiadását ajánlott levélben 2009. június 2-ig, személyesen vagy meghatalmazott útján június 5-én 16 óráig, a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt május 22-én 16.00 óráig lehet kérni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől. Hitelesítve Debrecen (ÉKN) - Az Országos Választási Bizottság (OVB) az MSZP 66 fős és a Jobbik 24 jelöltet tartalmazó listáját már hitelesítette. Munkahelyen tilos Debrecen (HBN) - Tilos ajánlást gyűjteni a munkahelyeken, az egészségügyi, a közigazgatási vagy önkormányzati intézményekben, valamint közösségi közlekedési járműveken. Az ajánlás csak akkor érvényes, ha azon szerepel a jelölt és a jelölő szervezet neve (közös jelölésnél mindegyik szervezet neve), az ajánlást tevő választó- polgár neve, címe, személyi azonosító száma, valamint aláírása. A pártoknak az ajánlószelvények leadásával legkésőbb május 8-án 16 óráig kell bejelenteniük a listájukat. A pártnak egyúttal meg kell neveznie a listán szereplő jelölteket. Egy választó- polgár csak egy listát ajánlhat. A kitöltött ajánlószelvényt a listaállító pártokhoz lehet eljuttatni vagy megbízottjaiknak átadni. BEJELENTKEZES A Választáson indulni kívánó pártok A Szent Koronát Szolgálók Szövetsége kivételével (mert nem csatoltak egy, a törvény által előírt dokumentumot) a Országos Választási Bizottság az alább felsorolt szervezeteket nyilvántartásba vette. CENTRUM ÖSSZEFOGÁS MAGYARORSZÁGÉRT CENTRUM CIVIL MOZGALOM _____ Fidesz -Magyar Polgári Szövetség Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Független Kisgazda-, Nemzeti Egység Párt ________ HUMANISTA PÁRT INTERNETES DEMOKRÁCIA PÁRTJA JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM Kereszténydemokrata Néppárt LEHET MÁS A POLITIKA ________ MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM MAGYAR IGAZSÁG ÉS ÉLET PÁRTJA MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT Magyar Republikánus Politikai Párt MAGYAR SZOCIÁLIS ZÖLD PÁRT MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT MAGYAROK EGYMÁSÉRT SZÖVETSÉGE Magyarországi Kisebbségek Pártja MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT MCF ROMA ÖSSZEFOGÁS PÁRT MEGÚJULT MAGYARORSZÁGI ROMA ÖSSZEFOGÁS PÁRT NÉPPÁRT.HU PAJZS Szövetség Szabad Demokraták Szövetsége Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szociáldemokrata Párt ZÖLDEK PÁTJA Magyarok az Európai Parlamentben ■ Először a 2004. június 13-i szavazás eredményeként választottunk uniós képviselőket. Budapest (HBN) - Az Európai Parlamentnek jelenleg 785, öt évre választott képviselője van. Az, hogy az egyes tagállamok állampolgárai hány képviselőt választhatnak a testületbe az adott ország népességének az Unió népességéhez viszonyított arányától függ. Az elosztás ezen módja hivatott biztosítani a népképviselet elvét azaz, hogy az egyes tagállamok állampolgárai megfelelő arányban legyenek képviselve a testületben. Arányosan Magyarország számára ebben a parlamenti ciklusban 24 képviselői hely áll a rendelkezésére, a következőben viszont (mivel bővült az unió) már csak 22. A választások tagállamonként eltérő feltételekkel zajlanak. Két kérdésben létezik egységes szabályozás. Az egyik egy technikai szabályozás, amely szerint a választásokat az arányos képviselet elve alapján bonyolítják le, míg a másik az aktív és a passzív választójog kérdését szabályozza, mely szerint minden választókorú állampolgár választhat és választható abban az országban, amelyben éppen bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Húszezer aláírás A magyar Európai Parlamenti képviselők választását az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szabályozza. Öt évvel ezelőtt hazánkban a szavazásra jogousltaknak csupán 38,5 százaléka (3 millió 97 ezer választó) élt e jogával (Fotó: Archív, illusztráció) A törvény rendelkezései szerint a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot, amelyen belül a választópolgárok arányos választási rendszerben, listás szavazással választják meg a képviselőket. Listát a törvény szerint 22-en lesznek képviselők A parlamenti, és a várhatóan 5 százalékos határt meghaladó pártok listáinak első tíz helyén álló jelöltek Fidesz ________________________ Schmitt Pál, Szájer József, Gál Kinga, Ader János, Surján László, Deutsch Tamás, Járóka Lívia, Schöpflin György, Gyürk András, Öry Csaba Jobbik ___________________________ Morvái Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád, Szima Judit, Vona Gábor, Zsiga Dániel, Kovács Béla, Ifj. Hegedűs Lórátné, Rozgonyi Ernő, Hasznos Miklós MDF Bokros Lajos, Habsburg-Lothringen Pál, Kerék-Bárczy Szabolcs, Joó Szabolcs, Dávid Ibolya, Járai Zoltán, Pusztai Erzsébet, Nagy tamás, Kemény Attila, Viniczai Tibor. MSZP _______________________ Göncz Kinga, Herczog Edit, Gulyásné Gurmai Zita, Tabajdi Csaba, Hegyi Gyula, Fazakas István, Cserei Gyula, Kökény Mihály, Harangozó Gábor, Dobolyi Alexandra SZDSZ ______________________ Szent-lványi István, Béki Gabriella, Demszky Gábor, Ignácz József, Konrád Görgy, Csőzik László, Skaliczky Andres, Szécsi Gábor, John Emese, Szalay András bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közösen is állíthat listát azzal a megkötéssel, hogy egy párt csak egy listát állíthat. Egyetlen listára A listákon az Európai Parlamenti képviselőjelöltek a jelölő párt által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer ember aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választás napján minden választópolgár csak egy listára szavazhat. Az eredmény megállapítása az arányos választási rendszer alapján történik. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. | Parlamenti helyek jelenleg, a Nizzai Szerződés, illetve a Lisszaboni Szerződés alapján 2009-től: Június 7-én egyetlen helyre lehet jelet tenni (Fotó: Archív) Az eredmény megállapítása ■ Akit érdekel, maga is ellenőrizheti a mandátumok kiosztásának helyességét. Budapest (OVI) - A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 százaléka. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott Nagy családban (Fotó: EPA) lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötödé stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották. Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat. Otthon szavazni Debrecen (ÉKN) - Aki mozgásában gátolt, az kérésére - Magyarországon - mozgóurnával szavazhat. Mozgóurna csak írásban kérhető! Mozgóurnát a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, a szavazás napján kizárólag a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni. Tagállam 2007 2009 Nizza 2009 Lisszabon Németország 99 99 96 Franciaország 78 72 74 Olaszország 78 72 73 Egyesült Királyság 78 72 73 Spanyolország 54 50 54 Lengyelország 54 50 51 Románia 35 33 33 Hollandia 27 25 26 Belgium 24 22 22 Csehország 24 22 22 Görögország 24 22 22 Maqvarorszáq 24 22 22 Portugália 24 22 22 Svédország 19 18 20 Ausztria 18 17 19 Bulgária 18 17 18 Finnország 14 13 13 Dánia 14 13 13 Szlovákia 14 13 13 Írország 13 12 12 Litvánia 13 12 12 Lettország 9 8 9 Szlovénia 7 7 8 Ciprus 6 6 6 Észtország 6 6 6 Luxemburg 6 6 6 Málta 5 5 6 Nyolcmillióan Budapest (HBN) - Szavazni a június 7-én többnyrie ugyanott kell majd, ahol az előző választások alkalmával. A szavazókörök száma a környező megyékben: Borsod-Abaúj Zemplén 847, Hajdú-Bihar 515, Szabolcs- Szatmár-Bereg 580. A március 20-i névjegyzék szerint a magyar állampolgár választójogosultak száma: 8 072 061, más EU-tagállamok állampolgárai: 1652. Összesen: 8 073713 választó- polgárt várnak az urnákhoz Az Európai Parlament tagjainak választása Az Európai Parlamenti választás összesített eredménye A listát állító párt(ok) Megszerzett szavazat % mandátum 1. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 1 457 750 47,40% 12 2. Magyar Szocialista Párt 1 054 921 34,30% 9 3. Szabad Demokraták Szövetsége 237 908 7,74% 2 4. Magyar Demokrata Fórum 164 025 5,33% 1 5. Magyar Igazság és Élet Pártja 72 203 2,35% (5% alatti lista) 6. Munkáspárt 56 221 1,83% (5% alatti lista) 7. Magyar Nemzeti Szövetség 20 226 0,66% (5% alatti lista) 8. Szociáldemokrata Párt 0% 1 J 12 196 0,40% (5% alatti lista) 2004. június 13. Grafika; ÉKN, forrás: www.valasztas.hu
