Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-06 / 105. szám

2009. május 6., szerda KELET MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Tanúvallomás. A bolíviai ügyészségen kihallgatott tanúk szerint Rubén Costas, az elszakadásra törekvő Santa Cruz megye prefektusa és a horvát származású bolívi­ai Branko Marinkovic üzletember, ellenzéki vezető is kapcsolatot tartott az április köze­pén felszámolt állítólagos terrorcsoporttal. • A határvita megoldása. Horvátország elfogadja az európai uniós bővítési biz­tos javaslatát a horvát-szlovén határvita megoldására - jelentették be Zágrábban. Stjepan Mesic elnök és Ivó Sanader kor­mányfő közölte, hogy az államvezetés és a parlamenti pártok konzultációján úgy dön­töttek, hogy a javaslatot el kell fogadni. Struccpolitika Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Véraláfutás a gyerek karján, monok­li az asszony szeme alatt, riadt tekintet - sok-sok árulkodó jele van annak, ha vala­kit családon belüli erőszak ér. Az emberek többsége azonban úgy tesz, mintha mind­ezt észre sem venné. Mert nem akar bele­avatkozni, mert úgy érzi, úgysem tehet semmit. Az erőszak elszenvedői sem kér­nek sokszor a segítségből, hiszen tartanak ' attól, hogy ők isszák meg a levét a segít­ségkérésnek, feljelentésnek. Hiszen ha bezárul a lakásajtó, már a bosszú irányítja az erőszakoskodó családtagot. Ezt a helyzetet próbálta kezelni a tavaly év végén elfogadott törvény, a távolságtar­tásról szóló. (Riasztóak a rendőrségi sta­tisztikák: négy-öt naponta meghal egy nő családi erőszak miatt Magyarországon.) A törvény lényege, a rendőr távolságtartást rendelhet el, azaz három napra kitilthat­ja az erőszakoskodót a közösen használt lakásból. Aki ez idő alatt még csak telefo­non sem hívhatja a családját. Most kiderült, a törvény alkotmányelle­nes. Azt az Alkotmánybíróság sem vitatja, hogy szükség van rá, csak épp... Ki számít hozzátartozónak? És erőszakoskodónak? Hová menjen a kitiltott a közös lakásból? Egy jogállam nem szabhatja meg, hogy ki hol nem tartózkodhat... Sólyom László államfő úgy nyilatko­zott tegnap, biztos benne, hogy az alkot­mányosság keretein belül is működhet a törvény, csak meg kell találni útját-módját. Tegyük fel, sikerül Ám lehet bármilyen jó, az kell, hogy alkalmazni tudják. Azaz sen­ki ne dugja homokba a fejét, ha monoklit, vagy riadt szemeket lát. Devizaárfolyam (2009.05. os.) PÉNZNEM árfolyam változás lül Euró 284,25 1-3,70 üli USA dollár 212,62 1-4,05 [2 Svájci frank 187,79 1 -2,81 SÜHI Angol font 320,55 1-1,77 | 1 Román lej 68,28 1-0,36 Ukrán hrivnya 26,64 1-0,05 Horvát kuna 38,35 1-0,51 nTyrrm További információk a valutapiacról: qazdasag.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB fwm 'yyyfyj. m j j 1 j j j , j j fs ffi j j J j í J i j j j Sj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjj j j j TTJ’J jjtTTTj „Csak nőne a sárga irigység" „Legyen átlátható az EP-képviselők munkája, készítsenek bevallást fize­tett tevékenységükről!" Budapest (ÉKN - KHE) - A Reális Zöldek civil szerve­zet a nyilvánosság útján kéri, hogy az Európai Unió Parla­mentjében öt évet eltöltött kép­viselők készítsenek bevallást minden fajta fizetett tevékeny­ségükről. A bevallásuk például terjed­jen ki a beosztottjaik jövedel­mére és arra is, hogy állnak-e családi, rokoni kapcsolatban beosztottjaikkal! Hozzák nyil­vánosságra az EU parlamen­ti képviselők évi bontásban, milyen értékű ajándékot fogad­tak el és kitől, az EU intézmé­nyekkel kapcsolatos munkájuk során mely profit és nonprofit érdekérvényesítő csoportokkal tartottak kapcsolatot - javasol­ja többek között a civil szerve­zet. A számvetés ideje Kiszelly Zoltán politológus indokoltnak tartja a Reális Zöl­dek felvetését. Mint fogalma­zott, a megbízatás lejártával az új választás előtt a szám­vetésnek is eljön az ideje. Ez a mérleg segíthet az EP-ben rej­lő lehetőségek valós súlyának érzékeltetésére. A hazai jöve­delmi viszonyokhoz képest a Európai parlamenti képviselők alapbére Olaszországban 12 000 euró Magyarországon 1 256 125 forint (kb. 4330 euró) + nyelvvizsgapótlék Spanyolországban 2 700 euró Lettországban 1 000 euró Grafika: ÉKN, forrás: www.euvonal.hu Ülésezik az Európai Parlament nyugati színvonalat tükröző EP-képviselői juttatások sokak­ban megütközést kelthetnek, de ezek a számok az összeurópai átlagot mutatják, amely felé Magyarország is tart, hang­súlyozta a politológus. Ennek ellenére Kiszelly Zol­tán nem lát esélyt arra, hogy az EP és a magyar országgyű­lés által előírtakon túl, mind a 24 távozó EP-képviselőre kiter­jedő leltár készüljön.- Ez nálunk még nem szem­pont és nem elvárás a választók szemében - jegyezte meg. Áruba bocsáthatják Milyen lehetőségeik lehetnek az EP-képviselőnek, hogy jog­talan jövedelemhez juthassa­nak? - kérdeztük.- A hazai képviselőkhöz hasonlóan „áruba bocsáthat­ják” politikai befolyásukat, amit egyes gazdasági szerep­lők „honorálnak”. Ilyen jog­talan előny lehet a korrupció (döntések befolyásolása szemé­lyes vagy intézményi előnyért). De lehet az egyének szintjén is jogtalan előnyt szerezni, példá­ul hamis költségelszámolással - vélekedett a szakember, hoz­zátéve -, mivel a hazai válasz­tásokon a pártszimpátia és a protesztmagatartás a megha­tározó, ezért nem látom a bevallások választást befolyá­soló erejét. Az Si-faktor (sár­ga irigység) nőne, ami esetle­gesen eltántorítaná a bizony­talan szavazókat a részvétel­(Fotó: EPA) tői. Egy ilyen bevallás csak az EP-képviselők jövedelmé­ről adhatna hiteles képet, a W ........................................... A bevallás csak a képviselők jövedelméről adhatna hiteles képet, a kiadá­saikról nem. Kiszelly Zoltán kiadásaikról nem - szögezte le Kiszelly Zoltán. KÉPVISELŐI REVETELEK ‘Jjjíj . j „.„ujj, Az EP-képviselöknek fizetett bér és juttatások Bruttó alapbér* (magyar képviselő esetében): 256 125 forint + nyelvvizsga­díj (250 ezer vagy 150 ezer forint)/hó ____________________________ Általános költségtérítés: 4202 euró/hó___________________________ Átalányalapú utazási költségtérítés: utazási bizonylat alapján __________ Éves utazási költségtérítés: legfeljebb 4148 euró/év Napidíj: 298 euró/nap (amelyik nap a képviselő szolgálatot teljesít) _____ Napidíj (az Európai Közösségen kívüli ülésekre): 149 euró/nap *Az alapbért az anyaország fizeti, a többi térítést az Európai Unió. Alkotmányellenes a távoltartási törvény ■ Sólyom László: „Meg kell találni az eszközö­ket a családon belüli erőszak ellen." Budapest (MTI) - A köztár­sasági elnök szerint fontos, hogy a jogalkotó sürgősen hatékony eszközöket találjon a családon belüli erőszak elleni fellépésre, mindezt azon­ban az alkotmá­nyosság keretein belül kell megol- Sólyom László dani. Sólyom László sajnál­ja, hogy mindezt nem sikerült decemberben elérnie az Ország- gyűlésnek - így reagált a Köz- társasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtófőnöke kedden arra, hogy az Alkotmánybíróság határo­zata szerint alkotmányellene­sek a távoltartásról szóló tör­vény egyes részei. A hozzátar­tozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt az Országgyű­lés 2008. december 15-én fogad­ta el, a köztársaság elnök azon­ban nem írta alá a jogszabályt, és előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Sólyom László döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a törvény túl szélesen értelmezve használja az erőszak és a hoz­zátartozó fogalmát, valamint abban aránytalanul korlátoz­zák a tartózkodási hely szabad megválasztását. Garanciák kellenek Az Alkotmánybíróság ked­den kihirdetett határozata sze­rint a távoltartás alapjogokat, így a bántalmazó személyi sza­badságát, a mozgás- és a tartóz­kodási hely megválasztásának szabadságát korlátozza. Ezért a jogintézmény bevezetéséhez fon­tos garanciális szabályokra van szükség. Emellett az alapjogokat korlátozó norma részben túlzot­tan tág, részben értelmezhetet­len, ezért elfogadhatatlan. Megfelelő kell A köztársasági elnök koráb­ban is leszögezte már, hogy az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is eredő cél a családon belüli erőszak elle­ni hatékony fellépés, ennek tör­vényi lehetőségét meg kell való­sítani, de az Országgyűlésnek olyan jogszabályt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfe­lel az alkotmányosság követel­ményeinek. Az államfőnek válo­gatás nélkül meg kell vizsgálnia alkotmányossági szempontból minden olyan törvényt, amely aláírásra érkezik hozzá. Ha meggyőződik egy törvény alkot­mányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köte­les az Alkotmánybírósághoz fordulni. Jól fogadták... Brüsszel (MTI) - Az Európai Bizottság kifeje­zetten jól fogadta a magyar válságkezelő programot - mondta Balázs Péter kül­ügyminiszter kedden Bu­dapesten az európai ügyek bizottságának ülésén. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a kohéziós és agrárpolitikában érdekeltté kell tenni a donorországokat a jelenlegi helyzet fenntartá­sában. Magyarország mind a két kérdésben a kedvez­ményezett oldalon áll, épp ezért a célja a helyzet minél további fenntartása - tette hozzá. Az EP-választással kap­csolatban kiemelte: Brüsz- szelben felbolydult válasz­tási hangulat uralkodik, a politikusok már személyes jövőjükkel foglalkoznak. ián Fischer kormányfő és Václav Klaus államelnök (Fotó: epa) Van már névsor Összeállt az átmeneti cseh kormány tagjainak névsora. Az új kabinetet pénteken neve­zi ki az államfő - jelentette be Jan Fischer kormányfő, miu­tán a névsort kedden délután ismertette Václav Klausszal. 1 A privatizációs törvény­ben rögzítenék a szocia­listák, hogy a Mól egyet­len, állami tulajdonban lévő elsőbbségi részvénye tartó­san maradjon az állam kezé­ben. Az erről szóló törvény- módosítást az MSZP-frak- ció tagjai be is nyújtották az Ország- gyűlésnek - jelentette be Kovács Tibor, a javaslat egyik alá­írója. Robert Gates (Fotó: epa) Az USA kitart... Az Egyesült Államok kitart az Iránnal szembeni nyitás mellett annak ellenére, hogy nem kapott pozitív választ Teherántól - szögezte le az amerikai védelmi miniszter. Robert Gates közölte: „még nem kívánunk visszavonu­lót fújni...” Újabb három... Három újabb szakszerve­zet csatlakozott a Liga Szak- szervezetek péntekre meg­hirdetett országos sztrájkjá­hoz -jelentette be az érdek- védelmi konföderáció elnö­ke keddi sajtótájékoztatóján, így már az egészségügyben, az oktatásban, a kereskede­lemben és a vasútnál is lehet munkabeszüntetés május 8-án. Gaskó István keddi saj­tótájékoztatóján bejelentet­te: a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, a Hűtőgépgyártók Függet­len Szakszervezete és a Rába Munkavállalók Szakszerve­zete is csatlakozott. Szaakasvili távozását követelték (Fotó: epa) Vértelenül ért véget a zendülés Vértelenül ért véget kedd délután az a grúziai katonai zen­dülés, amit a kaukázusi ország vezetése „az elnök megölé­sére és a kormány megdöntésére indított puccskísérletnek” nevezett. tt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents