Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-26 / 122. szám

2009. május 26., kedd FORUM n ÜZENET Fibiné Deme Ágnes, nyíregyházi olvasónktól: M Igazán attól fáj az ütés, kitől simo­gatást várnál, s nem adhatod visz- / sza, mert rögtön belehalnál. >> Radnóti Miklós Kirándulás a Zemplénbe Nemrégiben az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szabó Lőrinc Tagintézményé­nek tanulói és szüleik a Zempléni-hegységben szerveztek gyalogtúrát. A nyári napsütésben rengeteg érdekes növénnyel és állattal talál­kozhattak. Újhutáról indultak Középhutára, a Flórika-forrás érintésével. Vidám pihenés egy játszótéren, majd közös fagylaltozással zárult az izgalmas kirándulás. Sipeki Viki Születésnap: Lacinak! A nap az égen is neked ragyog, hisz ma van a szü­letésnapod. Rövid ez a pár sor, de benne van a lényeg, én nagyon szeretlek téged! Barátnőd: Csilla! 20/280-2281 ______ Öröm és boldogság legyen mindig veled, arcod mosolyog­jon, ne lásson könnyeket! Erő és egészség kísérjen utadon, nagyon boldog légy minden szülinapodon! Nagy Gábor­nak Nyírvasváriba küldi: feleséged, fiaid Krisztián és Erik! 30/638-7277 ______________________________________________ Házassági évforduló: Bene Kálmánt és feleségét Fábiánházán, 35. házassági évfordulójuk alkalmából köszöntik: fiai, menyei és unokái: 20/492-4816 ______________________________________________ Névnapmenü: 26., kedd: Fülöp, Evelin ____________________________________ 27., szerda: Hella, Pelbárt __________________________________ 28., csütörtök: Emil, Csanád _______________________________ 29., péntek: Magdolna, Ervin ______________________________ 30., szombat: Janka, Zsanett _______________________________ 31., vasárnap: Pünkösd, Angéla, Petronella _________________ ' Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 13 órá­ig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarországban megje­lenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűk­kel kell kezdeni. Madarak és fák napja Herman Ottó javaslatára 1906 óta május 10-ét a természet ünnepeként tartjuk számon, mint a Madarak és fák napját. Mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk min­den élőlénynek a Földön. A múlt század nagy mocsárlecsapolásai, folyószabályozásai tönkre­tették hazánk természeti képének nagy részét. Különösen az 1970-es évektől kezdtek romla­ni a madarak életfeltételei, pusztult az erdő, mező. A madarak és élőhelyük védelmében előbb megalakult a Magyar Ornithológiai Köz­pont, majd 1906-ban gróf Apponyi Albert kör­levelében elrendelte, hogy valamennyi isko­lában ünnepeljék meg a Madarak és fák nap­ját. Gyermekeink még nem tudatosan, de a fel­nőttek irányításával már gyermekkorukban aktív környezetvédőkké válhatnak, akik óvják, védik a talajt, a növényeket, az állatokat. Gye­rekeink szemléletének formálását már óvo­dáskorban el kell kezdenünk! Megfigyelhetjük velük, hogy milyen különböző talajok vannak, s hogy a legértékesebb a termőföld. A termő­földdel a kerti munka alkalmával ismerkedhet­nek, érezhetik annak fontosságát. Nyírbogáton is, a Madarak és fák napja alkalmából óvo­dásaink vetélkedtek, sétáltak, megfigyelték a különböző fákat, madarakat, gyönyörködhet­tek mindezekben, s megállapíthattuk, hogy mindezekre szükségünk van, hogy szép kör­nyezetben lehessünk. Gulvás Jánosné művelődésszervező Óvodások a kertben (Fotó: amatőr) OLVASÓINK ÍRJAK Szobor Feri bácsinak A legutóbbi érettségi talál­kozónkon merült fel az ötlet, hogy a tiszalöki Teleki Blan­ka Gimnázium, Szakközépis­kola és Kollégium egykori ala­pítója, kiváló igazgatója, néhai Szakács Ferenc emlékének egy bronz mellszobrot kellene állí­tani, közadakozásból. Szakács Ferenc 1953-tól 1981-ig vezette az akkor kitűnő hírű gimnázi­umot. A számos magas kitün­tetés mellett Tiszalök Város Díszpolgára posztumusz-díját is megkapta. A közelmúltban megjelent Pedagógusok Arc- képcsarnoka című országos kiadványban is helyet kapott Feri bácsi, aki 1995. április 10-én, Budapesten hunyt el, s a Farkasréti temetőben alusz- sza álmát. E könyvből idézve: „a már szinte életében legen­dává vált igazgatónk, Szakács Ferenc sokszínű tehetségé­vel, példamutatásával, fárad­hatatlan munkabírásával gyö­keresen átalakította nemcsak az iskola, de a község, sőt a környék kulturális életét is.” (Dr. Kerekesné Virth Gyön­gyi). „Amikor nevét egysze­rűen csak Feri bácsinak ejtet­ték, ezt olyan tisztelettel tet­ték, amely nemcsak az igazga­tónak, a magas szakmai mél­tóságot viselő pedagógusnak, hanem az embernek, az alko­tó, az egyénért, a közösségért fáradozó pedagógusnak szólt.” (Dr. Kuknyó János). „Ezt az intézményt szigetnek is tekin­tette, olyan helynek, ahol meg­valósíthatja, továbbviheti a pataki nevelés elveit, ötvözve a modern pedagógiai törekvé­sekkel..., s melyekben pótolha­tatlan munkát végzett felesége, akivel pedagógusként is nagy­Családi nap Véradással egybekötött csa­ládi napot tartottak a nyír­egyházi Vécsey Károly Álta­lános Iskolában, ahol a színes, szórakoztató és sportprogra­mok mellett az iskola tanárai a szülőkkel közösen tettek ele­get a Magyar Vöröskereszt fel­hívásának. Az érdekes műsor­szám és látnivaló elnyerte kicsik és nagyok tetszését egy­aránt. Az iskola vezetősége szeretne hagyományt terem­teni az egészséges életmódot népszerűsítő eseményből. Orosz Jőzsefné Sokan adtak vért (Fotó: a szerző) szerűen segítették, kiegészí­tették egymást.” (Pintér Mik­lós). A mellszobor avatását az év második felében tervez­zük, az alkotó Krisztiáni Sán­dor szobrászművész. A tervek szerint a talapzatot a tiszalöki önkormányzat vállalta magá­ra. Az adományokat az egy­kori tanárnő, Halász Kata­lin várja a következő számla­számra: OTP - Halász Kata­lin 11773030-00332196. Kérjük az egykori tiszalöki diákokat, hogy lehetőségük szerinti ado­mányukkal segítsék a megva­lósítást, s hogy adják tovább volt diáktársaiknak a hírt. Rozgonyi Szabolcs és oszrALrTÁRSAi,1965-BőL Elküldték Nemrégiben bement a hú­gom dolgozni az egyik nagy áruházba (55 éves, 41 éves mun­kaviszonya van) a főnök asz- szony, akivel közel 30 éve dol­gozott együtt, elment haza, majd egy pár perccel később hívatta a helyettes, és elé tet­te a felmondólevelet, hogy lét­számleépítés miatt nincs a munkájára szükség. Ez nem létszámleépítés, amikor egy embert küldenek el, hanem valami más. Nincs a mai világ­ban tisztesség, csak ez a bor­zalmas kiskirályság. Ennyit ér 41 év becsületes munka. B.Jánosné Bezárva Szeretnénk megtudni, mi, akik Nyíregyházán, a Jósavá- rosban lakunk, hogy miért épí­tették a nyilvános WC-ét, ami állandóan zárva? A kocsma, az iskola mellett pedig 5—22-ig tart nyitva. A kliensek pedig WC-nek használják a csobogót, vagy „lábmosót”. Ha már egy­szer uniós pénzből csináltak a betonba, még több betont, és az állítólag nyilvános WC, akkor miért nem üzemel? Akkor volt nyitva, amikor ezt a csodála­tos szarkofágot átadták! Kérjük rendeltetésének megfelelő üze­meltetését! A JÓSAVÁROS LAKÓI Tisztelt Olvasóink! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország­hoz érkező olvasói leveleket, fényképe- ketközöljük.Lehetöségeinkhezmérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik ér­vényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogo­kat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részlete­ket kihagyjuk. A levél hiegjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szer­kesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasha­tóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mon dandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemé­nyek számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha sze­mély szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasó­ink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, termé­szetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, tele­fonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval ren­delkező leveleket közöljük. VÉLEMÉNYEK A SZON-ROL DIÁKMUNKA-ZSEBPÉNZ VAGY MEGÉLHETÉS? Tanárként dolgozom, és én a kővetkező­képpen, látom! Sajnos, a tanulók nagy része jár el dolgozni, viszont a cégek az MT-t a legkevésbé sem veszik figyelembe. Sokan azért járnak órára, hogy kipihenjék magu­kat az éjszakás műszak után (18 év alatti­ak). Van, aki a dolgozatírás alatt alszik el. Másik részük már a 6., 7. órát nem várja meg, mert 14 h-kor kezdődik a műszak, így automatikusan az évismétlés lesz a sorsuk. De ez őket nem érdekli, mert sok pénzt keresnek, mely cigire, piára és játék­gépre fordítható. A cégeket nem érdek­li, mert olcsó munkaerő, a munkaközve­títő leveszi a sápot, nekik jó. A Munkavé­delmi Főfelügyelőség szemet huny felet­te, pedig többször jelentettem. Mindeköz­ben családfenntartók vannak munka nél­kül, viszbnt őket nem alkalmazzák. mati88 HETEDIKIG TANULHATNÁNK IRNI-OLVASNI... ' Az viszont látszik a felméréseken és PISA- jelentésekből, hogy a tanulók nagyon nagy többsége még 6. osztályban sem tud helyesen írni, olvasni, az értő olvasásuk pedig nagyon alacsony. Minden 4. gye­reknél van értő olvasási probléma. Nincs mit csodálkozni, mikor egy fél év alatt kell az elsősöknek megtanulni olvasni, évvé­gére pedig folyékonyan kellene tudniuk. Viszont nagyon sok kisdiák még nem biz­tos, hogy érett a sokféle ingerre. Igen­is helyes az, hogy legyen több év az ala­pozásra, mert ha az alap nem elég erős, biztos talpakon áll, akkor felsőben is csak szenved a tanuló, nincs semmi sikerélmé­nye, és utálni fog iskolába járni. Ka07 CSl Ö" További hírek, fotók és videók. OLVASÓ-SZERKESZTŐ Tiszta vizet a magyar folyókba! ■ Néha már naciona­listának látom magam, pediq ettől naqyon óva­kodom. Mielőtt e témát boncolgatnám, kicsit „visszamegyek” fiatal éve­im azon időpontjához, amikor még a Szamos vizét fahordóban vitték haza Olcsvaapátiban az emberek a mosáshoz. Ez a víz akkor még, akár iható is volt, bár a lányok a pompakútra szí­vesen mentek vízért, mert ez kicsit lehetőséget adott egy kis tereferére az éppen szintén oda igyekvő falubeli lányokkal. Ezt a vizet főleg a főzéshez használ­ták és inni is, ha a „pompakút” vize éppen kifogyott. Akkor én, mint fiatal kezdő technikus, Nyíregyházáról e vidékre lettem küldve, tudom, hogy a nyár bizonyos időpont­jában „bolondulnak a halak”, mert volt, aki ott áztatta a ken­dert a közeli Túr folyóban és a halak ettől „elkábultak”, s szin­te kézzel ki lehetett fogni őket. Mindezek azért jutottak eszembe, mert tudom, hogy folyóink vize ma már nem tiszta, sőt, inkább piszkos. Fürdésre is már csak a Felső-Tisza alkal­mas hébe-hóba. Bár folyóinkat, lent is szennyezik, de a piszok nagy része fentről jön. Ezekről mások is, és én is írtam már. Néha úgy érzem, ez is „falra hányt borsó”. Bármennyire is próbálom ezt politikamentesen felfogni, de csak ott van bennem a „kisördög”. Az én logikám szerint „szán­dékos a dolog” a szomszéd orszá­gok részéről, vagy legalább is ennek látszik. (Bár a napok­ban történt némi elmozdulás ez ügyben.) A Kárpát-meden­cébe 3 folyón kívül, mindegyik befelé folyik. Folyóink forrásvi­déke most nem Magyarországon van. A baj az, hogy nagy valószí­nűséggel a „szomszédok” kész­tetése hiányos arra, hogy nem „illene” ide küldeni a szemetü­ket, az árterületre vétek szemét- lerakót tenni. Arra hivatkozni sem, hogy nincs miből korsze­rű szemétkezelőt építeni. Ezért gondolok arra, hogy talán nem kellene ezt csak úgy „elmismá- solni”. Tárgyalunk, megegyezünk, szólunk, aztán semmi ered­mény. Az uszadékok megjele­nésekor már nem az a kérdés az olcsvaapáti Szamos, a lónyai Tisza kompjánál, hogy „ki fizeti a révészt”, hanem az, hogy „fize­tett már valamelyik szomszéd az ide küldött uszadék kiszedé­séért”? Arról nem is beszélve, hogy az uszadék között veszé­lyes hulladék is előfordul. Csak örülni tudok annak, hogy egy bátor környezetvédő folyóink forrásvidékéig futott napokon át, felhívásként, a ránk leselkedő veszélyre. Jó volt látni a futók Dombóvári István között Vásárosnamény polgár- mesterét is, hangsúlyt adva annak, hogy Gergelyiugornya homokos Tisza-partja is fürdés­re alkalmas vizet akar kapni az ukránoktól és a románoktól. Én reménykedem és mint „megrögzött amatőr környezet- védő”, határozottabb közremű­ködést javaslok kitűnő vízügyi szakembereinknek. Akár egy közös lobbi uniós pénzekért is szóba jöhetne, de késlekedésre nincs idő, mert a helyzet egy­re rosszabb. Dombóvári István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents