Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-22 / 119. szám

2009. május 22., péntek

EP-VÁLASZTÁS 19

KILÉT

íTOK VÁLASZOLTAK: Az EP-választásban érdekelt pártok programjáról (1.)

1, Magyar érdek képviselete az EP-ben

2. Magyar részesedés az EU-s támogatásokból

Fldesz-KDNP,

Schmitt Pál listavezető:

^ ,&v

■- ^ «C.V uf é

A jelenlegi parlamentben az Európai Néppárt a legerősebb, legnagyobb frakció, amelynek a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség is tagja. Számunkra ezért különösen lényeges, hogy az Európai Néppárt frakciójába minél több képviselőt tudjunk küldeni, akik hatékonyan fel tudnak lépni a magyar érdekek védelmében, és tényleges befolyást tudnak gyakorolni nemcsak az Európai Néppárt frakciójára, hanem ezen keresztül az Európai Parlament döntéseire is. Kormányzati pozíció híján, egyelőre, ez a mi értékeink és érdekeink érvényesítésének a lehetséges útja. Ugyanakkor a Fidesz listájára leadott szavazatok száma és aránya vitathatatlanul befolyásolni fogja azt is, hogy sor kerül-e a magyar érdekeknek kormányzati szinten történő képviseletére is.

A szocialista - szabad demokrata kormányok az uniós forrásokkal is folyamatosan trükköznek a csatlakozás óta. A pénzek elosztására 2006-ban áttekinthetetlen és kaotikus intézményrendszert hoztak létre, mely kibújt a parlamenti ellenőrzés alól. Csak a Fidesz kitartó nyomására tették felelőssé az intézmény- rendszert az Országgyűlés felé. Szinte lehetetlen volt megtudni a kormánytól az elmúlt években, hogyan alakult az uniós mérlegünk. A jelenlegi fejlesztési terv gigantikus projekteket, pólusokat és poliszokat vizionál, miközben az ember nincs megemlítve. Pedig cementszagú Magyarország-építés helyett a szürkeállomány Magyarországára és a kis- és középvállalkozások Magyarországára lenne szükség. A Fidesz globális helyett lokális programokat szeretne látni, s a helyi kis- és középvállalkozásokat (egy vállalkozásfejlesztési alap létrehozásával), önkormányzatokat, civil szervezeteket szeretné helyzetbe hozni.

SZDSZ,

Szent-lványl István Csaba listavezető:

%i

Tudjuk, hogy az emberek 2004-ben többet vártak az európai uniós tagságtól, hiszen a jelenlegi nehéz helyzetben kevéssé látszanak az eredmények. Pedig a tagságnak vitathatatlan előnyei vannak. Ilyenek a fejlesztési támogatások, a szabad mozgás a határon. Azonban van még tennivalónk. Magyarország érdeke, hogy az unió mindenki Európája legyen, hogy a térség országai közösen lépjenek fel a hatékonyabb érdekérvényesítés céljából. A választás tétje az is, hogy az ezt megvalósítani képes liberálisok, vagy az együttműködni képtelen szélsőjobb küld képviselőket az Európai Parlamentbe.

A jobboldal szeretné elhitetni választóival, hogy az uniós fejlesztési források a jelenlegi intézményi struktúra mellett a „pénzszivattyú szerepét” töltik be. Az SZDSZ szerint ez nem igaz, bár a pályázati pénzek kifizetése valóban nehezen indult be, ám ennek ellenére Magyarország csatlakozása óta mindig jelentősen több pénzt kapott az uniótól, mint amennyit befizetett. Magyarország a csatlakozás óta haszonélvezője az uniós tagságnak - a számokat pedig nem szabad pártpolitikai érvek mentén eltitkolni vagy letagadni.

MCF Roma Összefogás,

Kis Zsolt listavezető:

ü

V

Magyarország közepes méretű uniós tagország, amely leginkább szövetségekben tudja érdekét érvényesíteni. Ilyen lehet a Visegrádi Együttműködés is, amelynek az MCF nagyobb szerepet szánna. Szerintünk az ország érdeke állampolgárainak érdekéből tevődik össze: Ha a polgároknak van munkája, jól élnek, az országnak is jobb lesz. Az EP egyik feladata, hogy impulzusokat küldjön a Bizottságnak és a tagországoknak. Mi olyan impulzusokat szeretnénk küldeni, hogy Európában és Magyarországon is javuljanak a munkavállalás és megélhetés feltételei. Az ezzel kapcsolatos problémák jó fóruma az EP: amit ott mondunk, messzebbre hallatszik.

Kevesen tudják, hogy az ország jelentős része 2013 után már nem lesz a jelenlegi formában jogosult uniós támogatásokra. Ahol az EU átlagát messze meghaladó az egy főre eső GDP (pl. a közép-magyarországi régióban), ott a közeljövőben már csak célzott támogatásra számíthatnak (pl. tartós munkanélküliek átképzésére, környezeti tehermentesítésre stb.). A romák által sűrűn lakott, ún. LHH-kistérségek zöme a konvergencia régiókhoz tartozván 2013 után is jogosult marad uniós támogatásra. Ezért sem mindegy, hogy az ország müyen támogatásokat kap, és az sem, hogy ezekből a cigányságnak mi jut. Ahhoz kérjük a romák támogatását, hogy Brüsszelben és Budapesten is számon kérhessük a romákra felvett uniós források sorsát.

Munkáspárt,

dr. Thurmer Gyula

listavezető:

I

»/HÉ

Az EU-ban töltött öt esztendő mérlegét így vonhatjuk meg: az unióhoz való csatlakozás a várt eredményeket nem hozta, félelmeinket viszont igazolta. A magyar gazdaság helyzete, fejlődési tendenciái nem változtak. A privatizáció folytatódott, a külföldi tőke súlya tovább nőtt. Ennek egyik alapvető oka, hogy a csatlakozásnál a kormány nem harcolt ki méltányos feltételeket Magyarországnak, s a nemzeti érdekek képviselete azóta is háttérbe szorult. A június 7-ei európai parlamenti választás tétje úgy is megfogalmazható: Magyarország megerősíti-e pozícióit az EU-ban, képes-e a mostani válságban olyan megoldást találni, ami a magyar gazdaság lehetőségeit használja ki és javítja, vagy folytatódik a külföldi tőkének való kiszolgáltatottságunk. Ha a választások után a Munkáspárt képviselőt küldhet az EP-be, akkor határozottan fel fog lépni a magyar érdekek képviseletéért.

A magyar EU-s támogatásokkal két baj van: részesedésünk 5 év után is elmarad az ígéretektől, amit kapunk, az meg nem jut el a magyar termelőkhöz, a kis- és középvállalkozókhoz, jelentős részét elnyeli a korrupció. Mindkettő a kormány felelőssége. Elfogadhatatlan, hogy a hazai agrártermelők például még ma is csak a kétharmadát kapják a „régi tagországok” támogatásának. Mondjuk meg az EU-nak: fizessen a rendszerváltásért. Ők, a gazdagabb országok jártak a legjobban, ők a haszonélvezők, fizessenek. Az EU segítsen megoldani a magyar társadalom gondjait, a fejlettségi különbségek leküzdését, a cigányság helyzetének megoldását. Több uniós forrást kell kiharcolni a magyar parasztnak és az állástalanná vált munkások támogatására.

MSZP,

dr. Göncz Kinga Mária listavezető:

f%

te?

ami 1

Az EP-képviselőknek az a dolguk, hogy saját eszközeikkel hozzájáruljanak: az EU tagállamai egységesen, ne egymás rovására lépjenek fel a gazdasági válság ellen. A szocialista EP-képviselőknek azért kell dolgozniuk, hogy a következő költségvetési ciklusban Magyarország számára még több uniós fejlesztési forrást biztosítunk.

Erre minden alapunk megvan: a rendelkezésre álló támogatásokat az Európai Bizottság felmérése alapján teljes mértékben felhasználtuk (2004-2006 között 100 százalékban), illetve felhasználjuk (a 2007-13-as időszakban Magyarország rendelkezik a legjobb felhasználási mutatóval). A szocialista EP-képviselők dolga, hogy uniós forrásokat is szerezzenek az állástalanná vált magyarok támogatására. 2009-től azért dolgozunk, hogy jelentősen növeljük a Globalizációs Alapot, hogy a magyar állástalanokon is segítsen. Az EP-ben a szocialista képviselők azért fognak dolgozni, hogy a magyar termelők jobb feltételekkel léphessenek az uniós piacokra.

Sok ezer megvalósult és kifizetett projekt (NFD, több százmilliárdnyi fejlesztés, átlag fölötti forráslehívási arány, több mint tízezer nyertes pályázó - ez az uniós tagság mai mérlege. Az európai források lehívásában és felhasználásában az európai élmezőnybe tartozunk. A rendelkezésre álló mintegy 7000 milliárd forintnyi uniós forrásból már 2300 milliárd forintot odaítéltek. Tavaly január óta több mint 1100 ilyen szerződés nyújt segítséget a KKV-szektomak, közel 6 milliárd forint értékben. Majdnem 450 milliárd forintnyi összegre már szerződést is kötöttek, ezek összesen, az önrésszel együtt mintegy 800 milliárd forintnyi fejlesztést jelentenek. 307 milliárd forintot már ki is fizettek a nyerteseknek, közel 1600 lezárt, sikeres projekttel büszkélkedhetünk. Mi, magyarok reagáltunk a leggyorsabban a válság hatásaira az uniós pénzek felhasználásában. Átcsoportosítottuk a forrásokat úgy használjuk fel az uniós pénzeket hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyeknek a válság hatásaival szemben.

Jobbik,

dr. Morvái Krisztina listavezető:

nP«^ $.1

A Jobbik programjában két alapvető kérdésre ad választ, amelyek közül az egyik: lehetséges-e jobban képviselni nemzeti érdekeinket, mint ahogyan azt parlamenti pártjaink teszik? Válaszunk: igen. A brüsszeli központi hatalom és a vele összefonódó politikai elit az elvetélt uniós alkotmány helyettesítésére szánt Lisszaboni Szerződésben megnyitná az utat a nemzetállamokat felszámoló Európai Egyesült Államok felé. Ezzel szemben áll az általunk képviselt Nemzetek Európája koncepció, amely a politikai unió helyett a gazdaságira helyezi a hangsúlyt, a nemzeti szuverenitást megtartva, az önrendelkezésről a legszükségesebb mértékben mondva le. Az uniós intézményekben a jelenlegi besimulás helyett egyetlen vezérlő elvet fogadunk el, amivel a döntésekben részt kell vállalnunk: a nemzet érdeke mindenek előtt!

Fel kell számolni azt a káros, a privatizáció következtében kialakult kiszolgáltatott helyzetet, amibe a hazai termelők kerültek a külföldi feldolgozókkal, nagykereskedőkkel szemben. A termelők szövetkezésének állami segítséggel történő megszervezésével vissza kell szerezni az ellenőrzést a feldolgozás és az értékesítés felett. Átláthatóvá kell tenni a pályázatokat, meg kell változtatni az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeit, megkönnyítve a kis- és középvállalkozások eredményes pályázását. Az önerő mértékének meghatározása, a lehetetlen gazdasági növekedés előírásának eltörlése, az adminisztrációs terhek csökkentése ezt segítheti elő. A vállalkozások exportképességének növelésében csak azok a vállalkozások számíthatnak állami támogatásra, amelyek privatizációs visszaélésekben nem érintettek.

LMP-HP, Szabó Tímea listavezető:

Három szinten szeretnénk képviselni a magyar érdekeket. Az első szintet az olyan kérdések jelentik, ahol speciális magyar érdekeket kell képviselni. Ilyen például a határon túli magyar kisebbségek helyzete, autonómiatörekvéseik támogatása, a termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítása, a jellegzetes magyar élelmiszerek védelme, vagy a költségvetési források elosztása. A második szint, ahol Magyarország a szomszédaival összefogva regionális szinten léphet fel az érdekeiért: a határon túlról érkező szennyezések, az agrártámogatások egyenlősége (a régi tagok többet kapnak jelenleg), vagy a panel lakótelepek felújítása közös, közép-kelet-európai érdek. A harmadik szint a klímaváltozás és a nemzetközi pénzügyek szabályozása, amelyek Magyarország számára létfontosságúak, mert mindkettőnek kiszolgáltatott, de tartós megoldás csak globális szinten képzelhető el.

A Lehet Más a Politika úgy gondolja, hogy részesedésünk a támogatásokból megfelelő, kivéve az agrártámogatásokat, ahol a csatlakozáskor rossz feltételeket vállaltunk; ezt ki kell javítani. A strukturális alapok esetében a probléma nem a támogatások nagyságával van, hanem az elosztás lassúságával, aminek részben a bonyolult EU-s szabályok, részben a hazai bürokrácia az oka. Másrészt eddig jellemzően óriásberuházások kaptak zöld utat: szeretnénk, ha a támogatások inkább a kisebb, helyi, fenntartható fejlesztések tömegét hoznák létre. Ez leginkább a megújuló energiák használatára, a szennyvíz- és hulladékkezelésre, illetve a közlekedésre vonatkozik; utóbbiban a nagy távolságokról történő szállítás támogatása helyett (ezt inkább adóztatni kellene) a kistérségi közlekedés javítására van szükség.

MDF,

dr. Bokros Lajos András listavezető:

A Magyar Demokrata Fórum elsődleges célja, hogy visszaszerezze Magyarország hitelét Európában. Magyarország akkor lehet újra sikeres, ha komolyan veszik, és partnerként tekintenek rá. Ehhez azonban olyan képviselőkre van szükség, akik folyamatosan építőmunkát végeznek, és nem pedig azzal vannak elfoglalva, hogy exportálják a belpolitikai ellentéteket Brüsszelbe. A magyar európai parlamenti képviselőknek nemzeti huszonkettőként kell fellépniük Magyarország érdekében. A pártok által delegált politikusok természetesen más-más európai frakcióhoz fognak csatlakozni, de a magyarok képviseletét csapatmunkában kell végezniük. Az MDF a néhai Antall József miniszterelnök örökségét követve, továbbra is tizenötmillió magyarért politizál, ezért az Európai Parlamentben szoros együttműködést fogunk kialakítani a határon túli képviselőkkel is.

Magyarország részesedése az EU-s támogatásokból az ország EU-n belüli súlyának (méretének, gazdasági teljesítőképességének stb.) megfelelő, sőt kifejezetten korrektnek mondható. Az már más kérdés, hogy nem lehet ennyire pozitívan értékelni az EU-s támogatások felhasználását, különösen annak nem kellő átláthatósága miatt. Szükség lenne egy olyan monitoringrendszer kiépítésére, melyből az egyszerű halandó, és érdeklődő állampolgár is megnézhetné, hogy hogyan állunk az EU-s támogatások terén, pl. mely fejlesztési programok kapcsán, mennyit használt fel az ország.