Kelet-Magyarország, 2009. április (66. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-07 / 82. szám

2009. április 7., kedd KELET MEGYEI TÜKÖR /5 • Kiállítás. Bertalan Ferenc festőművész, a Hajdúnánási Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor szervezőjének a kiállítása nyí­lik meg a mai napon 10 órától Újfehértón, a Zajti Ferenc Kulturális Központ Helytörté­neti Gyűjteményében. • Vallomások a Tiszáról. „A szeszé­lyes szőke folyóról - Vallomások a Tiszá­ról" című verseskötetet mutatják be Tiszavasváriban, a polgármesteri hivatalban április 10-én (pénteken) 17 órától. A műsor­ban fellépnek: Pregitzer Fruzsina szín­művész, Karádi Zsolt irodalomtörténész, Bodnár István költő, újságíró, a kötet szer­kesztője. A dombrádi népdalos verseny dobogósai (Fotó: Kovács Bertalan) Népdalosok seregszemléje Dombrád (KM) - Városkörzeti népdalos, népzenei seregszemlét rendezett általános isko­lás diákoknak a napokban a dombrádi Kossuth Egylet, mely szervezet az eseményt a jövőben kétévenként meg kívánja rendezni. Mint meg­nyitójában az egyesület vezetősége nevében Kozmáné Kasza Veronika dombrádi polgár- mester hangsúlyozta, a páros években tovább­ra is a hagyományos Kossuth-szónokversenyt hirdetik meg, míg a páratlan esztendőkben a népdalos gyermekeket invitálják a városba. Az idei versenyre több mint 40 versenyző érkezett. Eredmények Dombrádon Népdalénekesek: 1. korcsoport: 1. Vantyuch Fruzsina (Tuzsér, felkészítő: Galambosné Kiss Erzsébet), 2. Nagy Andrea (Gyulaháza, felk.: Szabó Sándorné), 3. Ónadi Boglárka (Dombrád, felk.: Simon Katalin).___________ 2. korcsoport: 1. Farkas Gergő (Gyulaháza, felk.: Vargáné Rabb Katalin), 2. Szentmiklósi Dorottya (Gyulaháza, felk.: Vargáné Rabb Katalin), 3: Kepics Nikolet (Tuzsér, felk.: Galambosné Kiss Erzsébet). ______________________ Flangszeres népzene: Doma Márta citera (Mezőladány, felk.: Ladányi Pócsik Erika), 2. Reskó Andrea furu­lya, (Ibrány, felk.: Trencsényi Tímea), 3. Lippai Anikó (Mezőladány, felk.: Ladányi Pócsik Erika). Az 5-6. korcsoport legjobb szavalói (Fotó: amatőr) Szavalok versenyeztek Pócspetri (KM) - A pócspetri Királyfalvi Miklós Általános Iskolában 2009. április 3-án rendezték meg - a már hagyományos - megyei szavalóversenyt, a költészet napja alkalmából. A nemes megmérettetésen több mint negyven tanuló vett részt a megye különböző iskoláiból. Fábián Károly igazgató bevezetőjében kiemel­te, nagyon örül annak, hogy a vers szeretete, a költészet ilyen sok tanuló életének része, hogy ilyen sokan jelentkeztek erre a vetélkedőre. A magas létszám miatt két helyszínen zajlott a verseny. Az 5.-6. osztályosok az ebédlőben, a 7.-8. osztályosok pedig a könyvtárban vetél­kedtek. A két korosztályt külön-külön értékel­te a zsűri. Eredmények 5.-6. o. korosztály: I. Kulcsár Bianka (Apagy), II. Fúró Virág (Nyírgelse), III. Nagy Bence (Nagykálló). Különdí­ias: Katona Csilla (Nvírqelse). _____________________ 7.-8. o. korosztály: I. Fúró Richárd (Nyírgelse), Obriton Orsolya Ivett (Nyírgelse), II. Csáki Edina (Nagykálló), III. Vass Máté (Nyírcsászári), Szabó Bernadett (Nyírbogát), Különdíjas: Petrohán Petra (Nyírgelse). Megmérettettek a régió diákjai ■ A diákok teljesítmé­nye magas színvonalú, a verseny szervezettsége példás volt. Fehérgyarmat (KM) - A nyolc- osztályos gimnáziumok regioná­lis tanulmányi versenyét rendez­ték meg az elmúlt hét végén a fehérgyarmati Deák Ferenc Gim­náziumban. Közösségteremtés A rangos megmérettetést meg­nyitó ünnepségen Nyíri Lajosné igazgatóhelyettes köszöntötte a megye egyik legkorszerűbb isko­laépületének aulájában felsora­kozott nyolc intézmény verseny­ző diákjait.- A versenyeknek közösségte­remtő hatásuk van, hiszen több iskola tanulói találkoznak és mérik össze tudásukat, s egy­ben önigazolás is, mert a résztve­M........................................... A megyei önkormányzat célja a gyarmati gimnázium oktatási színvonalásnak megőrzése. Kozma Péter ...........................................M vők számot adhatnak tudásukról - emelte ki Kozma Péter, a megyei közgyűlés alelnöke, s a fenntar­tó megyei önkormányzat veze­tését képviselve elmondta: nagy A megnyitóra felsorakozott versenyzők (Fotó: Korponai Gergő) hangsúlyt fektetnek a fehérgyar­mati gimnázium oktatási színvo­nalának megőrzésére - melynek egyik összetevője a tanárok kép­zése -, valamint a technikai fel­tételek biztosítására. A tantárgyi versenyeken több korosztály bizonyította írásban, illetve szóban felkészültségét, s a zsűritagok értékeléséből kitűnt: minden versenyző diák magas színvonalú teljesítményt nyúj­KELJT kmí/ppek.szon.hu • Fehérgyarmat. A várossal kapcsolatos korábbi írások letölthetők. (PDF, 310 kB) tott, a helyezések között több esetben csupán 1-2 pontnyi volt a különbség. A példás szervezettséget tanú­sító rendezvényen a hangulat is kiváló volt, a feladatuk teljesíté­sét követően a diákságot pihen­tetésül karaoke, egy helyi tanu­ló könnyűzenei koncertje és tea­ház várta. Eötvös József Gyakorló Általános Isko­la és Gimnázium, Nyíregyháza. _____ Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Nyíregyháza. ________________ Szent Imre Katolikus Gimnázium, Alta- lános Iskola és Koll., Nyíregyháza. Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Nyíregyháza. Báthory István Gimnázium és Szakkö­zépiskola, Nyírbátor. _____________ Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Hajdúnánás. _____ Kossuth Lajos Gimnázium és Szakkö­zépiskola, Tiszafüred. ____________ Deák Ferenc Gimnázium, Fehérgyar­mat. Ökumenikus keresztút Kisvárdán ■ A menet a római katolikus templomtól indul és a régi temető kápolnájához érkezik. Kisvárda (Vincze Péter) - Április 8-án, nagyszerdán 16.30 órától indul el a húsvét előtti, a város történetének harmadik élő ökumenikus keresztútja. A gyalogos körmenet a kisvárdai római katolikus templomtól indul és a régi temető kápolná­jához érkezik meg. A keresztút egyes állomásain az egyházak papjai rövid stációkat monda­nak. A nagyböjt végéhez köze­ledve, az ökumenikus kereszt- úttal is lehetőséget teremtenek a történelmi egyházak a ráhan­golódásra, a hit legszentebb ese­ményére, amelyben a megvál­tást ünnepeljük. Haltelepítés Császárszállás (KM) - A császárszállási víztáro­zóba április 7-én horogérett pontyot telepítenek. Tilalom nincs, a helyi rend szerint lehet hor­gászni. Csillaglesen Bátorliget (Béres Gábor) - A Magyar Csillagászati Egyesület amatőrcsillagászai Bátorligeten randevúztak március 27. és 29. között. A bátorligeti égbolt külö­nösen kedvez az éjszakai meg­figyeléseknek, mivel fényszeny- nyezéstől (városi utca- és dísz- kivilágítás, fényreklámok stb.) mentes, koromfekete éggel büsz­kélkedhet. A háromnapos rendezvé­nyen szerencsére mindkét éjsza­ka csillagos égben volt része a csapatnak, és szombaton elő­adások színesítették a progra­mot. A koronát a közös bográ­csozás, az együtt elfogyasztott ebéd jelentette. Újra benépesülhet Jánd (Berki Károly) - A 2001- es árvíz után Jándon, a Virág utcát felszámolták, mert az ott lévő lakások tönkrementek, s a lakók máshol vásároltak házat. Az önkormányzat időközben ezt a területet üdülőövezetté nyilvá- nítatta, a 43 ingatlan ivóvízzel, gázvezetékkel is ellátott. A nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az önkormány­zat úgy döntött, ezeket a telke­ket értékesíteni kívánja, ezáltal újra benépesedhet a terület. Az értékesítéséből befolyt összeget a művelődési ház, a ravatolozó, a játszótér, a parkoló felújításá­ra fordítják. Koncz Zoltán, Jánd polgármes­tere (Fotó: Berki Károly) Hazai zöldség és gyümölcs az asztalokra NINCSENEK KÖNNYŰ HELYZETBEN, DE BIZAKODNAK A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZAT FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI SZEREPLŐI, A TERMELŐI ÉRTÉKESÍTÉSI SZERVEZETEK (TÉSZ-EK), MIUTÁN A LEGKÉNYESEBB FEJLŐDÉSI SZAKASZBAN- ÖTÉVES FELKÉSZÍTÉSÜK UTÁN A VÉGLEGESÍTÉSKOR - ÉRTE ŐKET A GAZDASÁGI VÁLSÁG. Magyarország éghajlatára, egyedülálló adottságaira és az évszázadok alatt felhalmo­zódott szaktudásra alapozva egyértelmű, hogy a mezőgazdaság komoly kitörési pont lehet. Ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazat különö­sen jó lehetőséget hordoz magában, termékei ugyanis megbízhatóan értékesíthetők a pia­con. Érdemes tehát fejleszteni az agráriumnak ezt a szegmensét - szögezte le Mártonffy Béla, a FruitVeB - azaz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács - ügy­vezető igazgatója. Mindezt segítik az uniós szabályok is, hiszen a közösségi rendelkezések ugyanis nem terjednek ki arra, hogy a zöldség­gyümölcs ágazatban mennyit termelhetnek az egyes tagországok, azaz nincsen kvóta vagy felső limit. Amennyiben megfelelő minőséget állít elő egy ország mezőgazdasága, akkor bármikor és bármennyit piacra dobhatnak az e szektorban termelt áruból. A fejlesztési program éppen ezért több lábon áll: Magyarországon kiváló minőségű zöldség és gyümölcs termelhető, minden fon­tos piacunknak (német, lengyel, cseh, balti, skandináv, román, osztrák, orosz, stb.) közelé­ben vagyunk, valamint az ágazat eltartó­képessége és munkaerő-igénye (a tetemes súlyú kétkézi munka miatt) a mezőgazdasá­gon belül kiemelkedő. Egy ilyen programot azonban csak a termelők összefogásával, azaz a termelői értékesítési szervezetek előtérbe helyezésével lehet hatékonyan rnegvalósítani, ezért jól és időben jött az EU ilyen irányú támogató rendelkezése. Az uniós tagországok­ban már korábban elterjedt volt a TÉSZ-ek létesítése és működtetése, melynek alapveté­se, hogy e szervezetek segítségével könnyeb­ben és szervezettebben eljuttathatják áruikat a gazdálkodók a kereskedőkhöz. Ezt a gyakor­lat igazolta is. Ma Flollandiában, Belgiumban például az áruk 90 százaléka, Franciaország­ban 60 százaléka, Spanyolországban pedig 50 százaléka a TÉSZ-elcen keresztül kerül forga­lomba. A TÉSZ lényege, hogy összefogja a ter­melést, egységes formában és garantált minőségben, jelentős mennyiségben képes kiszolgálni a piacot. Magyarországon a TÉSZ-ek megalakulásá­nak intenzív időszaka 2002-től számítható, és napjainkra mintegy több mint hatvan szerve­zet jött létre. Ezek a szerveződések különlege­sen fontos szerepet vállaltak az ágazat fejlesz­tésében, miután felkészülésük első ötéves időszakában, még előzetesen elismert TÉSZ­Mártonffy Béla ként, világviszonylatban is rekordidő alatt lét­rehozták - uniós és hazai támogatással - azt a logisztikai hálózatot (hűtő, csomagoló, váloga­tó, stb.), amely biztos alapot nyújthat arra, hogy elindulhasson Magyarországon az ágazat technikai és technológiai fejlesztése. A fejlesztések szükségességének indokai korábbra vezetnek: már az 1990-es években nyilvánvalóvá vált, hogy kapacitáshiány miatt nem áll rendelkezésre annyi jó minőségű zöldség-gyümölcs, amennyit a belföldi és külföldi piacaink igényelnének. E probléma kiküszöbölésére 2007 és 2013 között a kor­mány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében kiemelt projekt­ként hirdette meg a zöldség-gyümölcs ága­zat technikai és technológiai fejlesztését. Ennek fő elemei a gyümölcstermesztés ültet­vényszerkezetének korszerűsítése, a fólia-, üvegház- és termálenergia-fejlesztés a zöld­ségtermesztésben, a hűtőházi kapacitás további növelése, valamint a feldolgozóipari technológiák bővítése. A megvalósuló projek­tekkel számolva Magyarország néhány éven belül mintegy 600-800 ezer tonna termelés-, és ilyen módon piacbővítést tud elérni. A TÉSZ-ek szerepe ebben a fejlesztési program­ban tehát kulcsfontosságú, hiszen a megter­melt áru megfelelő, modern piaci értékesíté­si csatornák nélkül elképzelhetetlen, és nem remélhet piaci áttörést. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ága­zat mintegy 350 milliárd forintos árbevétel­ének (ebből 200 milliárd zöldség, 150 milliárd gyümölcs) hozzávetőlegesen 20 százalékát adják a TESZ-ek. A FruitVeb ügyvezető igazga­tója szerint az uniós költségvetési időszak végéig, vagyis 2013-ig összességében mint­egy 100-150 milliárd forintos fejlesztési forrás áll az ágazat rendelkezésére az ÚMVP kereté­ben, ami a TÉSZ-ek árualapjának bővítését is szolgája. Ennek nyomán, a reményeknek is hangot adva a TÉSZ-ek részesedése akár meg is duplázódhat a zöldség-gyümölcs forgalom­ból. A szavatolt minőségen és a forgalom növelésén túl jelentős a TÉSZ-ek szerepe az ágazat kifehéritésében is, hiszen ők tevékeny­ségüket kizárólag „fehéren" tudják végezni. A gazdasági válság a TÉSZ-eket különösen rossz időpontban érte, mivel számosán épp mostanra értek a felkészülési időszak végére, s kérelmezték végleges elismerésüket. Ebben az öt évig tartó ciklusban kellett kialakítaniuk a megfelelő infrastruktúrát és működési formát. Sokuk számára okoz fejtörést, hogy nem, vagy csak nagyon nehezen képes egyszerre finan­szírozni forgóeszközhiteiét és törleszteni az infrastrukturális fejlesztésekre felvett kölcsönt. Ez az egyik legnagyobb probléma a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője szerint is. Bittsánszky Márton kifejtette: mostanra a TÉSZ-ek többsége kiépí­tette infrastruktúráját és a szükséges szerveze­ti modellt, ám szembesülnie kellett azzal, hogy nemigen van likvid tőkéjük, miközben a banki finanszírozás lehetőségei ugyancsak beszűkültek. Nem könnyű tehát a helyzetük, hiszen akár 90 nap is eltelhet, mire a vevő fizet az ámért, a termelők jó része pedig nem tud ennyit várni. A TÉSZ-ek problémáját észlelve a kormányzat 2008 végén a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül meghirdetett egy 5 milliárd forint nagyságrendű forgóeszköz hitelt. Mára ennek a hitelcsomagnak a jelentősége különö­sen felértékelődött, ugyanis az új termelési időszak előtt létfontosságú, hogy működésü­ket mielőbb konszolidálni tudják a TÉSZ-ek - emlékeztetett az osztályvezető. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 HÍREK HIRDE"^'

Next

/
Thumbnails
Contents