Kelet-Magyarország, 2009. április (66. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-29 / 100. szám

2009. április 29., szerda EP-VÁLASZTÁS, 2009 /7 Az elnök. A német Hans-Gert Pötteringet, a kereszténydemokrata-kon­zervatív pártokat tömörítő Európai Nép­párt frakciójának korábbi vezetőjét 2007 elején választották meg az Európai Par­lament elnökévé. A politikust a szocia­lista képviselőcsoport is támogatta. (Fotó: EPA) Megszabják az uniós büdzsét Brüsszel (HBN) - Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa együtt alkot­ja azt a költségvetési hatóságot, amely min­den évben meghatározza az Unió kiadásait és bevételeit. A kötelező kiadások (például a mezőgazdasági, illetve a nemzetközi megál­lapodásokkal kapcsolatos kiadások) tekinte- : tében a tanácsé az utolsó szó. Az úgynevezett „nem kötelező” kiadások tekintetében a parla­ment határoz, a tanáccsal való szoros együtt- ; működésben. A parlament továbbá jelentős ellenőrzé­si hatáskörrel rendelkezik az unió tevékeny- : ségei felett. Valamennyi európai állampol­gárnak jogában áll petíciót benyújtani a par­lamenthez, és kártérítést igényelni az Unió tevékenységi területeihez tartozó ügyekben. : A parlament ombudsmant is kinevez, aki a magánszemélyeknek a közösségi intézmé­nyekkel vagy szervekkel kapcsolatban emelt panaszaival foglalkozik, a felek békés meg­egyezésén alapuló megoldás kialakítása érde­kében. A parlament a tagállamokkal szemben vizs- I gálóbizottságokat nevezhet ki a közösségi jog ; megsértése vagy nem megfelelő alkalmazása • esetén. Ilyen bizottságot állítottak például az úgynevezett „kergemarhakór” elterjedésekor, • ennek köszönhetően sikerült elérni az euró- : pai állat-egészségügyi ügynökség létrehozását, ; kmtippek szon.hu • Az Európai Parlament Önért dolgozik! (PDF 3 MB) Amit a parlamentről tudni kell Az Európai Parlament jelenleg 785 képviselőt számlál ■ Feljövőben a nők; a hét képviselőcsoport mellett függetlenek is vannak. Brüsszel (HBN) - Az Euró­pai Parlament az egyetlen olyan nemzetek feletti intézmény, mely tagjait közvetlen és általános választójog alapján, demokrati­kusan választják meg. Az ötéven­te megválasztott parlament szá­mos, mindennapi életünkre hatással lévő jogszabályt hoz. Az elnököt két és fél évre választják meg, tisztségében megújítható. Ő képviseli a par­lamentet a jogi ügyletekben, nyi­latkozik valamennyi fontos nem­zetközi témáról és az Unió meg­erősítését célzó ajánlásokat tesz. A parlamentet 14 alelnöke segít­ségével irányítja. Évente tizen­két plenáris üléshetet tartanak Strasbourgban, hatot Brüsszel­ben. A parlament 785 képvise­lőt számlál, akiket a kibővített Unió 27 tagállamában választot­tak meg. Általános szabály, hogy a parlamenti helyeket az egyes országok lakosságának arányá­ban osztják fel. A nők és a fér­fiak egyenlők: a nők a parla­mentben egyre növekvő - jelen­leg egyharmados - arányban képviseltetik magukat. A kép­viselők képviselőcsoportokban üléseznek, amelyekbe politikai - és nem nemzeti - hovatartozá­suk alapján tömörülnek. A par­lamentben jelenleg 7 képviselő- csoport működik. Egy csoport létrehozásához legalább 20 kép­viselő szükséges, akiknek a tag­államok legalább egy ötödét kell képviselniük. A parlamentben független képviselők is ülnek. Húsz házbizottság A képviselők a parlament ple­náris üléseinek előkészítése cél­jából állandó bizottságokba cso­portosulnak. Jelenleg 20 ilyen bizottság létezik. Létszámuk 28-86 képviselő, és mindegyik­(Foto: EPA) nek saját elnöke, elnöksége, tit­kársága van. Politikai összetéte­lük a plenáris ülések összetéte­lét tükrözi. A bizottságok havon­ta egy vagy két alkalommal tar­tanak - nyilvános - ülést. A par­lamenti bizottságokban a képvi­selők jogalkotási javaslatokat és saját kezdeményezésű jelentése­ket dolgoznak ki, módosítanak és szavaznak meg. Megvizsgál­ják az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa javasla­tait, és szükség esetén jelentést készítenek. A parlament albi­zottságokat és ideiglenes bizott­ságokat állíthat fel egyedi prob­lémák kezelésére, illetve ellen­őrzési hatáskörének gyakorlása keretében vizsgálóbizottságokat hozhat létre. ZZZZ km tippek •Az Európai Parlament arcai (PDF 2,5 MB) A Bizottság és a Tanács Az Európai Bizottság a közösségi alapszerződések őre és végrehajtója, munkáját az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben végzi. Jog­alkotási javaslatokat terjeszt elő, fejt ki és véd meg a par­lamenti bizottságok előtt, és köteles tekintetbe venni a par­lament által igényelt módosí­tásokat. Részt vesz a parla­ment valamennyi plenáris ülésén, és köteles beszámol­ni politikai irányelveiről, ha bármely képviselő felkéri. Az Európai Unió Tanácsa, az Unió másik jogalkotó szerve a tagállamok minisztereiből áll. Részt vesz a parlament mun­kájában, megszabja az Unió általános politikai irányvo­nalait. Elnöksége körforgás- szérűén váltakozik, a felada­tot hathavonta más tagállam látja el. A féléves ciklus lejár­takor az elnökség megvonja politikai mérlegét a parla­ment előtt. A tanács évente akár négy alkalommal ülte­ti tárgyalóasztalhoz az Unió kormány- vagy államfőit és a bizottság elnökét. Egyik fő feladatuk a jogalkotás ■ A jogszabályok két­harmadát a parlament és a tanácsa közösen fogadja el. Brüsszel (HBN) - Az Európai Parlament a jogalkotói hatás­kört az Európai Unió Tanácsá­val közösen, vele egyenlő mér­tékben gyakorolja. A parlament felhatalmazással bír az európai jogszabályok meghozatalára, jóváhagyhatja, módosíthatja vagy elutasíthatja azokat. Hogy megy ez a gyakorlat­ban? A képviselő egy parlamenti bizottságban jelentést készít egy „jogalkotási szövegre” vonatko­zó javaslatról. A bizottság meg­szavazza, adott esetben módosít­ja azt. A szöveg plenáris ülés­szakon is szavazásra kerül, ezál­tal a parlament kialakítja állás­pontját. Ez a folyamat egyszer Az Európai Parlament Brüsszelben (Fotó: Archív) vagy többször is megismétlődik, az eljárás típusától és attól füg­gően, melyik szakaszban sike­rül megegyezni az Európai Unió Tanácsával. A jogalkotási aktusok elfoga­dása tekintetében kétféle eljá­rás létezik. A rendes jogalkotói eljárás (az együttdöntés) során a parlament a Európai Unió Tanácsával egyenrangú félként lép fel. A különleges jogalkotói eljárások kizárólag rendkívüli esetekre alkalmazandók, ezek során a parlamentnek csupán tanácsadói szerepe van. Hangsúlyozandó, hogy az úgynevezett „érzékeny” (adó­ügyi, ipar- ás mezőgazdaság­politikai) kérdésekben a par­lament csupán tanácsadó véle­ményt nyilvánít - ezt nevezik konzultációnak. Bizonyos ese­tekben a konzultáció elengedhe­tetlen, ilyenkor a javaslat csak akkor emelkedhet jogerőre, ha a parlament véleményt nyilvá­nított. Mindinkább az együtt­döntés válik a rendes jogalko­tói eljárássá: egyenlő súlyt ad a parlament és a tanács számá­ra számos területen (közlekedés, környezetvédelem, fogyasztóvé­delem stb.). Az európai jogszabályok kétharmadát a parlament és a tanács közösen fogadja el. kiTItWÜWWÜÍ! I 'J ^milliárd euró volt a 13 fc2006-os Európai Par­lamenti költségvetés. Ennek 44 százalékát fordították személy­zeti kiadásokra: nagyobb rész­ben az 5800 alkalmazott béré­re, kisebb részben a képviselők javadalmazására. •j ¥§ százalékát teszik ki a £m I költségeknek a képviselők­kel kapcsolatos kiadások. Ebben benne foglaltatnak az utazá­si és hivatali költségek, vala­mint a személyi titkárok bére. A parlament 785 képviselőt szám­lál, s az intézmény jelenleg 23 hivatalos munkanyelvet hasz­nál. 1 százalékát teszi ki a parla­ment költségvetése az Unió általános büdzséjének. Ez az összeg az uniós intézmények teljes közigazgatási költségei­nek egyötöde. Az Európai Parlament politikai szerepe Külpolitika A Tanács konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika fő vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, és a Parlament kérdéseket és ajánlásokat intézhet a Tanácshoz. A közös kül- és biztonságpo­litika hangolja össze az Európai Unió tagállamainak külpolitikáját. A A Tanács köteles rendszeresen tájékoztatni az Európai Parlamentet a közös kül- és biztonságpolitika alakulásáról, a Parlament pedig kérdéseket és ajánlásokat intézhet hozzá. Ai A Külügyi Bizottságon keresztül az Európai Parlament rendszeres kapcsolatot tart fenn az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével és a külső kapcsolatokért felelős európai biztossal. A A Parlament hozzájárul az új államok Európai Unióhoz való csatlakozásához és konzultálnak vele a nem­zetközi megállapodások tekintetében. Globalizáció Az Európai Parlament segíti az Európai Uniót abban, hogy valódi szerepet tölthessen be a globalizációban, illetve összehangolja tevékenységeit annak érdekében, hogy megvédje az állampolgárok érdekeit a jelenlegi globalizációs környezetben. Aj Aktívan részt vesz a globalizációról folytatott vitákban és közelről követi a Világke­reskedelmi Szervezet (WT0) munkáját. A WT0 egy olyan nemzetközi szervezet, amelynek tagországai határozzák meg a nemzetközi kereskedelem szabályait. A Az Európai Parlament az Európai Bizottságnak - az Európai Unió első számú tárgyalójának - tett ajánlásaival jóváhagyását adja az Európai Uniónak a WT0 keretén belül folytatott tárgyalásai eredménye ihez. A A Parlament kiemeli azokat a nehézségeket, amelyekkel a fejlődő országoknak kell szembenézniük. A Az Európai Parlament hangsúlyozza a polgári globalizáció megvalósításának fontosságát, amely garantálja a szociális igazságosságot és az egész világra kiterjedő demokráciát, A Következésképpen az Európai Parlament érvényt szerezhet a világkereskedelem szabályairól kialakított álláspontjának. A A Parlament a WT0 Parlamenti Közgyűlés létrehozását szorgalmazza, hogy az állampolgárok érzékel­hessék a szervezeten belüli mechanizmusokat és döntéseket. A képviselők tehát fokozni kívánják a WT0 tevékenységeinek átláthatóságát. Az emberi jogok védelme Az Európai Parlament abszolút prioritásként kezeli az emberi jogok védelmét a világban. Külügyi Bizottsága közvetlenül foglalkozik az emberi jogok védelmé­vel az Unión kívül. A Az Európai Parlament minden évben jelentést készít az emberi jogok hely­zetéről a harmadik országokban, valamint azok tiszteletben tartásáról az Európai Unión belül. A A Tanács tájékoztatja az Európai Parlamentet minden olyan határozatról, amely az emberi jogok kapcsán egy országgal való megállapodás felfüggesztésére vonatkozik. A Parlament ily módon nyomást tud gyako­rolni egy országra, például azért, hogy az bocsássa szabadon a politikai foglyokat, vagy hogy csatlakozzon az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz. A Az Európai Parlament minden plenáris ülésén rendszeresen vitát folytat az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésével kapcsolatos esetekről. A Parlament számos olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben elítéli az emberi jogok megsértésében vétkes kormányokat. A plenáris ülésterem a véleménynyil­vánítás nemzetközi fóruma és az a hely, ahol fel lehet hívni a képviselők és az állampolgárok figyelmét az emberi jogoknak egyes országok általi megsértésére. A Az Európai Parlament 1988-ban létrehozta a „gondolatszabadságért” adott Szaharov-díjat. A díjat minden évben egy olyan nemzetközi személyiség vagy szervezet kapja, aki vagy amely az 1975-ben Nobel-díjjal kitüntetett orosz atomfizikushoz, Andrej Szaharovhoz hasonlóan kiemelkedő tevékenységet folytatott az emberi jogok terén. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése az a három terület, amely az állampolgárokat leginkább foglalkoztatja. A Az Európai Unió létrehozta a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének tér­ségét, amely az Unió alapjogi chartájának, valamint a tagországok jogi hagyományainak és rendszereinek tiszteletben tartásán alapul. A Ezen térségen belül a tagállamok fokozottabb és operatívabb rendőrségi és vámügyi, valamint polgári és büntetőügyekben folytatott együttműködést végeznek. A Az Unió’küzd a bűnözés valamennyi formája (kábítószer-, fegyver-, lopottautó-kereskedelem, korrupció, rasszizmus, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, terrorizmus...) ellen, hogy magasfokú biztonságot biztosítson valamennyi polgár számára. A E térségben lehetővé válik a polgárok számára, hogy szabadon és biztonságban mozogjanak az Európai Unió területén. A Az Unió hatásköre kiterjed a biztonság és igazságszolgáltatás területére is. A Parlament a Tanáccsal együtt társjogalkotói szerepet tölt be a térség kialakításához szükséges jogalkotási aktusok jelentős része tekintetében. Az Európai Unió alapjogi chartája Az 1999. június 3-4-i kölni Európai Tanácson határoztak az Európai Unió alapjogi chartájának kidolgozásáról. A Az állam- és kormányfők, a Bizottság elnöke, valamint az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőiből álló Konvent feladata volt a charta tervezetének megfogalmazása. A Az Európai Unió alapjogi chartáját a 2000. december 7-i nizzai Európai Tanács ülése során hirdette ki az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács. A A charta preambuluma tartalmazza az Unió államainak elhatározását, hogy „osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben", és tanúsítja, hogy „szellemi és erkölcsi öröksége tudatéban az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik". A Az alapjogi charta egyetlen szövegbe foglalja az állampolgárokra, valamint az Európai Unió területén élő valamennyi személyre vonatkozó polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat. A Ezeket a jogokat hat nagy fejezetre osztották: Emberi méltóság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai, Igazságszolgáltatás. A 2001 óta az Európai Parlament minden évben jelentést készít a chartában felsorolt jogok tiszteletben tartáséról. A Parlament például arra a következtetésre jutott, hogy 2002-ben egyes tagállamokban, elsősorban a börtönök zsúfoltsága miatt romlott a fogva tartottak helyzete. A Parlament szándéka az, hogy ezek a jelentések a lehető leghasznosabb eszközt jelentsék a tagállamok öntudatos fellépésének bátorítása érdekében. A Azáltal, hogy az alapvető jogokat a leendő Európai Alkotmányba foglalják, ez utóbbi hatálybalépését követően az európai intézmények és a tagállamok száméra jogilag kötelező erejűek lesznek. Grafika: ÉKN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents