Kelet-Magyarország, 2009. április (66. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-15 / 88. szám
2009. április 15., szerda KELET MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Esküt tett. Letette képviselői esküjét Velez Árpád szocialista képviselő (képünkön) az Országgyűlés keddi ülésén. A kormánypárti politikus Szabados Ákost (MSZP) váltja a parlamentben, aki április 6-án lemondott mandátumáról. JEGYZET Olaszország túlélte Kiss József jozsef.kiss@inform.hu Hosszú, vagy hosszúnak tűnő huzavona után lett végre új kormányunk és kormányfőnk. A hazai közvéleményt érzékelhetően zavarta a leendő miniszterelnök kiválasztásának körülményes folyamata, és az új kormány felállásához szükséges idő hosz- sza is. Pedig a történések ezen része valószínűleg rendben van, a demokrácia így (is) működik. Ezt a folyamatot röviden csak úgy lehet megúszni, ha (demokrácia helyett) van egy jó cárunk, aki egy nehéz vacsora után éjszaka megálmodja az általa szükségesnek vélt lépéseket, aztán másnap - még ebéd előtt - be is vezeti azokat. Most egyebet nem tehetünk, mint bizalmat előlegezünk az új kormánynak és fejének: lássuk, mire mennek. A bizalom nélkülözhetetlen, mert az ország adósságánál és a pénzhiánynál csak a politikai közélet bizalomhiánya nagyobb. Ha nem élnek vissza a bizalmunkkal, az mindenkinek jó, ha megint mindenki csalódott lesz, az senkinek sem lesz jó. Az állampolgár a csalódását gyakorlatilag csak választó- polgári minőségében tudja kifejezésre juttatni: lecseréli az élbolyt. Az sem biztos, hogy olyan nagy baj, ha sűrűn, hol ide, hol oda döntünk. Bár más okból történt, de érdemes visszaemlékezni az 1960-as, 1970-es évek egymást havonta-kéthetente váltó megszámlálhatatlan olasz kormányra: Olaszország egész jól túlélte. Reméljük, hogy nem csak zászlóink színeiben, hanem ebben is hasonlítunk az olaszokra. KIRAGADOTT MONDATOK Navracsics Tibor, Fidesz-frakcióvezető: A demokrácia a választópolgárok aktív támogatásán alapul, és a válász- tás az a megoldás, amelynek segítségével meg lehet oldani egy válságot. Új választások nélkül nincsen hatékony válságkezelés. Navracsics Tibor - utalva arra, hogy a Kossuth teret kordonokkal hermetikusan lezárták, miközben egy konstruktív bizalmatlansági indítvány került napirendre - azt hangoztatta: szerinte ez tökéletesen mutatja, hogy a kormány két dologtól fél: a választópolgároktól és a választásoktól. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és frakcióvezetője: A KDNP nem tárgyal Bajnai Gordonnal. A nép kijátszására épülő paktumkormány illegitim. A válságból, amelybe a Gyurcsány-Kóka-Bajnai-kormány döntötte az országot, csak erős parlamenttel, mögötte pedig erős társadalmi támogatottsággal lehet az országot kivezetni. Ehhez új politika, új parlament, új választás kell. Herényi Károly MDF-es politikus: A Magyar Demokrata Fórum az előre hozott választások híve. A válságnak három gyökere van: a pénzügyi, a gazdasági és a mély bizalmi válság, amire nem tud egy szakértő kormány megoldást találni. Egy év válságkezelésre hosszú idő, főleg akkor, ha a válságkezeléssel egy időben nem indulnak meg azok a reformfolyamatok. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke és frakcióvezetője: A szocialisták olyan válságkezeléshez adtak támogatást, amely vigyáz arra, hogy ne szakadjanak le visszafordíthatatlanul társadalmi csoportok, és amely csökkenti a kiadásokat, de vigyáz az országot, a nemzetet összekötő közösség szálaira is. A szocialisták abban a 71 százalékban bíznak, akik a közvéleménykutatások szerint tudják, hogy a válság- kezelés nem megy fájdalmas lépések nélkül. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke: Az SZDSZ azért támogatja a konstruktív bizalmatlansági indítványt, mert meggyőződésük, hogy a szakértői kormány válságkezelő programja az ország érdekeit szolgálja. Véleménye szerint akkor kell választásokat tartani, ha nincs politikai megoldás, de jelenleg van program, ami mellé oda lehet állni. Bajnai Gordon kormánya Bajnai Gordon miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: gazdasági miniszter)Molnár Csaba kancelláriaminiszter, a kormányfő helyettese (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter) Kiss Péter társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli miniszter, a kormányfő helyettese (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: kancelláriaminiszter) Oszkó Péter pénzügyminiszter Vahl Tamás gazdasági miniszter Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Balázs Péter külügyminiszter Szekeres Imre honvédelmi miniszter (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: ugyanez) Draskovics Tibor Igazságügyi és rendészeti miniszter (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: ugyanez) Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: ugyanez) Hiller István oktatási és kulturális miniszter j (Gyurcsány Ferenc utolsó I kormányában: ugyanez) Székely Tamás egészségügyi miniszter (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: ugyanez) Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter (Gyurcsány Ferenc utolsó kormányában: ugyanez) Varga Zoltán önkormányzati miniszter Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Ficsor Adám titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter Grafika: ÉKN Új kormányfőt választottak ■ Megszavazták a bizalmatlansági indítványt: Gyurcsány Ferencet Bajnai Gordon váltja. Budapest (MTI) - A bizalmatlansági indítványt, amelynek révén Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta a parlament, 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással hozták meg. A bizalmatlansági indítvány elfogadása után Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt, és aláírta az erről szóló okmányt. A szavazás után Gyurcsány Ferenc hátraült a képviselők közé. Kettészakadt közösség Az MSZP-s kéviselők által benyújtott, és a válságkezelő kormány megalakulása előtt 'HtMl Gyurcsány-kormány 4 és fél évig volt kormányon Gyurcsány Ferenc - a rendszerváltás után ő volt a leghosz- szabb ideig kormányfő. <| Q balommal ülésezett 15 Gyurcsány Ferenc kormánya. C *** törvényt, illetve törvényit JL módosítást fogadott el az Országgyűlés 2004-ben (októbertől), 2005-ben 200-at, 2006-ban 127-et, 2007-ben 182-t, 2008-ban 119-et, 2009-ben ezidáig 16-ot. *150 külföldi útja során I í- U Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 49 országot keresett föl. utat nyitó bizalmatlansági indítvány tegnapi vitájában a távozó kormányfő, Gyurcsány Ferenc kijelentette: Magyarországon ma nem az a probléma, hogy meg kell birkózni a gazdasági válság kihívásaival, az igazi probléma, hogy az ország politikai közössége legalábbis kettészakadt. „Magyarország polgárai, a polgárok nem jelentéktelen része nem egyszerűen rivális politikai gondolkodóként, megismerésre érdemes, izgalmas embertársként tekint a többiekre, hanem kiiktatandó, megsemmisítendő ellenségként” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: „ha ez a helyzet, akkor nekem is részem van benne”. „Ha engem is terhel felelősség, akkor ezt vállalom, azzal, hogy kezdeményeztem, hogy alakuljon másik kormány” - mondta Gyurcsány Ferenc. Pont a végére Bajnai Gordon arról beszélt: a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a parlamenti több6 + 6 Hat tárca élére új szakértő miniszterek csatlakoznak a kormányhoz, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát (lásd kormánytablónkat). Az új kormány tagjai kinevezésüket követően 15 százalékkal kevesebbet fognak keresni, mint elődeik. ség pontot tesz a politikai válság végére, csak így lehet úrrá lenni a gazdasági és a szociális válságon. A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal azért kíván élni a parlamenti többség, hogy a lehető leggyorsabban tegyenek pontot a politikai válság végére, hiszen csak a politikai válság lezárása után tudnak úrrá lenni a gazdasági és az ebből következő szociális válságon. Elmondta, hogy a válságkezelő programot a kormány első ülése után, még a héten bemutatja a nyilvánosságnak. Hangsúlyozta: amíg a program végrehajtásához biztosítható a stabil parlamenti többség, addig a válságkezelő kormány jobb megoldás Magyarország számára, mint az előre hozott választás. „Mindaddig és csak addig” - tette hozzá. Kifejtette, programja négy fő célja: az azonnali válságkezelő lépések megtétele, az egyensúly visszaállítása, a gazdasági növekedés újbóli beindítása és a bizalom visszaszerzése. Hangsúlyozta: nem politizálni akar, hanem dolgozni. Az ajtaja nyitva áll, nincs az a személyét érő támadás, amely becsukatná. A személye ugyanis sokadlagos, az ország érdeke az első - jelentette ki. Bajnai Gordon szerint a válságkezelő program küzdelmes lesz, amit nehéz támogatni, és AZ ELEMZŐ SZERINT Bajnai Gordon letette a kormányfői esküt (Fotó: MTI) még nehezebb lesz elviselni. A kormányfőjelölt kiemelte: Magyarországon már nem járható út a költekezés elengedése, vagyis az, hogy hitelből fedezzék a fogyasztást és a szociális juttatásokat. „Ebbe az irányba nem vezet út, velem biztosan nem” - jelentette ki, hozzátéve: nem vállal szerepet abban, hogy Magyarország előbb-utóbb uzsorakamatra kényszerüljön kölcsönt felvenni, amelyet követően aztán több nemzedék munkája csak a kamat kamatának törlesztésére menne el. „Uj választást!' fTöbbezres demonstrációt tartottak tegnap a fővárosban a Parlament környékén a Civil Összefogás Fórum szervezésében, előre hozott választásokat követelve. (Fotó: MTI) Fekete Sándor politológus (Miskolci Egyetem): Bajnai Gordon új kormányának összetétele sajátos kompromisszumkötések sokaságának eredménye. Egyrészt helyet kaptak a kabinetben az MSZP „erős emberei" (Veres János kivételével), másrészt azonban - vélelmezhetően az SZDSZ követelésére - megjelentek a politikától távol álló, a gazdasági életből jött külső szakértők is. Bajnai kormányának tevékenységét az ellenzéken kívül legalább három különböző oldalról érheti erős támadás a közeljövőben: egyrészt az MSZP-n belülről, a nehezen kommunikálható megszorítások kapcsán; az SZDSZ részéről, a párt számára fontos reformokkal kapcsolatban; harmadrészt az érdekképviseletek heves tiltakozásai is prognoszti- zálhatóak. Ráadásul a kormánynak vállaltan egy éve van, ezért a válságkezelési terv végrehajtása nem halasztható, s ez a gyors iram tovább gyengítheti a társadalom tűrőképességét. A jelenlegi leglényegesebb kérdés, hogy az új kabinet képes-e visszaszerezni a szavazók többségének bizalmát, támogatását a válság legyőzéséhez, s képes lesz-e valóban kezelni a válságot. KORMÁNYFŐK 1990. 05. 23.-1993. 12. 12. Antall József (MDF) ______ 1993. 12.21.-1994. 07. 15. Boross Péter (MDF) _______ 1994. 07. 15.-1998. 07. 06. Horn Gyula (MSZP)________ 1998. 07. 06.-2002. 05. 27. Orbán Viktor (Fidesz) 2002. 05. 27.-2004: 09. 25. Medqyessy Péter (MSZP) 2004. 09. 29.-2009. 04. 14 Gyurcsány Ferenc (MSZP) 2009. 04. 14Bajnai Gordon (MSZP) Újabb népszavazás lehet Magyarországon Elrendelte a parlament a népszavazást kedden a képviselők költségtérítéséről. Budapest (FH) - Az ország- gyűlési határozati javaslatra 360-an szavaztak igennel, „nem” szavazat nem volt. Három képviselő, az MSZP-s Borenszki Ervin, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos, valamint a független Pettkó András tartózkodott. A parlament döntését a Magyar Közlönyben teszik majd közzé. A népszavazás kiírásáról szóló határozat ellen a megjelenést követő 15 napon belül lehet fellebbezni az Alkotmánybíróságnál (Ab). A testület soron kívüli eljárás keretében tárgyalja majd az esetleges beadványokat, de konkrét határidő nem köti a döntés meghozatalára. Elképzelhető, hogy az országgyűlési képviselők módosítják a törvényt, amit a népszavazás érint (ilyen értelmű nyilatkozatot tett néhány hete lapunk vendégeként Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, azóta megválasztott pártelnök.) Ezt akár a népszavazás napjáig megtehetik. Amennyiben április végéig, május elejéig nem érkezne kifogás az Ab-hez, Sólyom László köztársasági elnök kitűzi a voksolás napját.
