Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-06 / 55. szám
2009. március 6., péntek ÉRTÉK ÉS TUDÁS / IV 1969. március - debreceni agráros hallgatók kertészeti gyakorlaton 1974. március - mezőgazdasági vetélkedő résztvevői a Debreceni Agrártudományi Egyetem könyvtárában (Fotók: Archív) Di Gléria János (1899-1976) Surányi Béla A magyar agrár-felsőoktatásban az 1945 után nagy előrelépést jelentett, hogy a felsőfokú képzés terén önálló egyetemet hívtak életre. Megalakult a Magyar Agrártudományi Egyetem, ami karokra, és ezen belül osztályokra tagozódott. Ez utóbbiak sorába tartoztak 1949 tavaszáig az egykori nagy múltú gazdasági akadémiák: Debrecen, Keszthely, Magyaróvár és Gödöllő. A debreceni intézményt 1947-1949 között osztályelnökként Di Gléria János vezette. A műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, amit az ösztöndíjas zürichi évek követtek. 1927-től az Országos Kémiai Intézet, majd a központi Vegykísérleti Állomáson tevékenykedett. 1946-ban, a Magyar Agrártudományi Egyetem debreceni osztályán a mezőgazdasági-kémiai tanszék tudós professzora volt. 1950 után az MTA Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézetében dolgozott, 1954-59 között az intézmény vezetője volt. A talajok kémiai tulajdonságainak vizsgálatával, tápanyag- és vízgazdálkodásával, továbbá talajkolloidikai kutatásokkal foglalkozott. A hazai mezőgazdaság-tudományi kutatások történetében elsőként létesített izotóplaboratóriumot, amely fontos határkövet jelentett a talajtani kutatások jövője szempontjából. Noha fél évszázados munkásságának csak egy rövid szakasza kötődött Debrecenhez, mégis jelentős nyomot hagyott az intézmény történetében. II. éves informatikus és szakigazgatási agrármérnök hallgató Egy agrártudományi középiskolából érkeztem, de valamiért az informatika volt az, ami igazán érdekelt. Szerettem volna az informatikai tudásomat fejleszteni. Először csak egy OKJ-s tanfolyamra gondoltam, vagy egy technikusi képzésre, de evés közben jön meg az étvágy, egyetem lett belőle. Kissé izgultam, vajon milyen társaságba kerülök. De mindenki segítőkész volt, hogy eligazodjak a hatalmas campuson, elmondták mit hol találok, milyen ügyben kihez kell fordulnom, sőt még azt is, mely oktatóknál mire kell figyelnem. Lassanként igazi, saját élményeim is lesznek. Ilyen volt a legutóbbi tudományos diákköri konferencia, ahol csak néztem és hallgattam a társaim tudományos tevékenységét, de az ember nem tudja, hogyan is hat rá végül a társai jó szereplése. Lehet, hogy én is kutatni fogok. Mindenesetre jól döntöttem, hogy az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki szakot választottam. Nagy Gábor (Fotó: Archívum) Agrárdiplomácia - új brazil kapcsolatok ■ Brazília agráripara az egész világra egyre nagyobb súllyal terjed ki. Prof. Fári Miklós az MTA doktora DE AMTC Brazília az EU egyik kiemelt partnerországa. Az Európánál nagyobb állam a világ egyik legnagyobb éléskamrája, egyben a neolatin ajkú európai befektetők által is erősen támogatott célterülete. A 180 millió főt meghaladó ország Kína és India után a harmadik helyen található a legerősebb fejlődő hatalmak között. Technológiatranszfer Magyarország és Brazília között a mezőgazdasági- élelmiszer-ipari, tudományostechnológiai együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. Korábban részben hazánkból importált, világszínvonalú szakmai tudással, technológiákkal felvértezett Brazília agráripara az egész világra egyre nagyobb súllyal terjed ki. Ä DE AMTC utazó követének lehetősége nyílik a térség legfontosabb tudásközpontjainak megismerésére, melyet megkönnyít, hogy 1995-2001 között a helyszínen dolgozott. Együttműködés Idén a megújítható, zöld energiaforrások kérdéskörét tanulmányoztam a Vigosa Egyetem vendégeként. Brazíliában a cukornád, a szója, a gyapot és a kukorica a legismertebb növénykultúrák. A kevés fosszilis energiatartalékokkal rendelkező országban az ún. energiaerdők ipara dinamikusan fejlődik. Ezek felülete meghaladja Magyarország teljes mezőgazdasági művelésbe volt területét, jelenleg 7 millió hektár. Az iparágban évente mintegy ötszázezer hektár a felület növekedése, 700 millió dugványról szaporított minicsemetéből. Az ültetvények kétharmada eukaliptusz. A nálunk ismeretlen léptékű szaporítóanyag-igényt a brazil szakemberek nehezen tudják biztosítani. A biotechnológiának köszönhetően új perspektívák kínálkoznak. A Vicosa Egyetemen aláírt együttműködésünk lényege, hogy a Vigosa Egyetem Erdőmérnöki Tanszéke, a Bioagro Kutató Központ és a Növénybiológiai Tanszék, továbbá az Äracruz Cellulose S.A. cég együttműködni kíván az eukaliptusz ipari erdők biotechnológiája témakörben magyar partA biotechnológiának köszönhetően áj perspektívák kínálkoznak. Fari Miklós 'ff nerével. Ennek megfelelően a Debreceni Egyetem Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Fito-Biotreaktor Laboratóriuma, továbbá a Pro- System Group (Nyíregyháza) közös kutatásokhoz kezdett, az eukaliptusz klón-szaporí- tóanyag bioteraktorokkal történő előállítására. A magyar kutatócsoport már dolgozik az új eljárás kifejlesztésén. A brazil Wagner Campos Otoni proAz együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza (Fotó: Archív) fesszor debreceni előadása felvillantotta a kooperáció további új területeit, különös tekintettel a trópusi gyógynövények biomedicinális kutatására. Agrárdiplomácia Az magyar-brazil együttműködés kibontakoztatását segítette dr. Pólyi Csaba nagykövet úr (Brazíliaváros-DF), aki személyesen fogadta a Debreceni Egyetem utazó követét. A megkezdett kapcsolat továbbfejlesztése az oktatás területén is indokolt, melynek konkrét lehetőségeit a két fél jelenleg tanulmányozza, különös tekintettel a közös doktor- képzésre. Innovációs platform a juhágazatban ■ A juhágazat fenntartható, integrált és innovatív fejlesztése technológiai platform. Madai Hajnalka egyetemi adjunktus, DE AMTC Vállalatgazdaságtan és Marketing Tanszék A magyar juhágazat fejlesztését segítő tudományos és gazdasági együttműködést koordinál a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma. Átfogó fejlesztés A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma a Herceghalmi Állat- tenyésztési Kutató Intézettel, valamint 29 az ágazatban érdekelt vállalkozással és szervezettel közösen, ez év januárjában hozta létre és működteti a juhágazat átfogó fejlesztését célzó juhágazati technológiai platformot, melynek vezetője dr. Jávor András. Az NKTH támogatásával létrejött gazdasági és tudományos együttműködés hivatalos elnevezése: A juhágazat fenntartható, integrált és innovatív fejlesztése technológiai platform. A szervezet magába foglalja a juh- (és kecske-) tartókat és termék-előállítókat, a termékek felvásárlását (juhhús és juhtej) feldolgozását és forgalmazását végző kereskedelmi szervezeteket, a termelői szervezeteket, a kutatással és fejlesztéssel, valamint innovációval foglalkozó tudományos központokat (egyetem, kutató- intézet), szakmapolitikai intézményeket, valamint bekapcsolja működésébe az érintett pénzügyi szervezeteket is. Stratégiai terv Működésében rövid távon érdekvédelmi feladatokat is el kíván látni, és hasznosítani kívánja az eddigi tudományos és gazdasági ismereteket, valamint a jelenlegi és leendő tagoknál felhalmozott tapasztalatokat. A Platform elsődleges feladata a hazai juhágazat stratégiai tervének kidolgozása, valamint ennek kivitelezésére alkalmas megvalósíthatósági terv megalkotása. A Platform a továbbiakban is várja az érdeklődő vállalkozások és szervezetek jelentkezését, akik tapasztalataikkal, javaslataikkal hozzá tudnák és kívánnak járulni a juhágazat fennmaradásához és fejlesztéséhez. A Kolozsvári Műszaki Egyetem 6 fős küldöttsége, prof. Vlaciu Aurel és prof. Rusu Tiberiu rektorhelyettesek vezetésével látogatást tett a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában. Tárgyalásokat folytattak a Műszaki Karral, közös pályázatok benyújtásáról. (Fotó: Archív) J Innovációs platform a juhágazatban (Fotó: Archív) Országos kukoricatermesztési konferencia résztvevői (Fotó: Iklódy János) Hegedűs Gábor a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgatója és prof. dr. Nagy János centrumelnök az együttműködési megállapodás aláírásán (Fotó: Iklódy János) KELET liiTiaiiiiti Igazi élmények Nagy Gábor
