Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-24 / 70. szám
2009. március 24., kedd KELET RÖVIDEN • Kisebb parlament. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt, nagy többséggel támogatták a kisebb, legfeljebb kétszáz tagú parlamentre irányuló alkotmánymódosítást. Az egyfordulós listás választási rendszerre irányuló, a választási törvényt módosító javaslat azonban csak a bizottság szocialista-szabad demokrata többségének támogatását kapta meg. IlJIIf Saccra Pap Gyula gyula.pap@inform.hu Kövid idő alatt komoly és kevésbé autentikus elemzők boncolgatták a „leköszönni látszó" miniszterelnök bejelentése után kialakult helyzetet. Az elemzések jelentős hányada merült ki az egyik érintett személy sorsa további alakulásának tárgyalásában, a körülötte lebegő szű- kebb-tágabb holdudvar csaknem minden képviselője hallatta hangját, mondta el mit szeretne vagy mi az ami nagyon nem lenne kedvére való. A parlamenti táborban van aki „konstruktív" javaslatokkal áll elő és van aki - helyzetet szimatolva - köti az ebet a karóhoz. A „külföld" várakozóan jelez: mindegy kivel, csak lóduljon már meg a szekér. A másik érintett, a picit népesebb oldal képviselője - nevezzük egyszerű magyar polgárnak -, aki nem feltétlenül a politika erőterében kívánja meghatározni magát, csak szimplán élni (és megélni) szeretne ebben az országban, nem tehet mást: sac- col. Hogyanis tudná azt pontosan megjövendölni, hogy egy sokszor kaotikus, egymásra nem épülő, az elemi logikát oly gyakran mellőző folyamatban mi lesz a következő „nagy húzás"? Pláne olyan, amely őt húzza ki ... Egyetértés nélkül Budapest (MTI) - Még a helyzetértékelésben sem értettek egyet az ellenzéki pártok azon a hétfői egyeztetésen, amelyet az MDF hívott össze, hogy tárgyaljanak egy közös miniszterelnök-jelöltről. Dávid Ibolya, az MDF elnöke az egyórás tárgyalás után azt mondta: a Fidesz és az SZDSZ azt támogatja, hogy Gyurcsány Ferenc jelölje ki a saját utódját. Az MDF hajlandó tárgyalni az MSZP-vel. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese közölte: az előrehozott választások mellett érvelt, de alapvető problémának tartotta, hogy az SZDSZ pozíciója egyelőre nem világos. Lendvai Ildikó i (Fotó: ÉKN) i Koalíció j nélkül Budapest (MTI) - Az MSZP és az SZDSZ véglegesen meg- • állapodott abban, : hogy nem kormány: koalíciót hoznak létI re, hanem a par- : lamenti többséget ; biztosítják az új kormánynak - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője hét- : főn. Kolláth György alkotmányjogász: Alkotmányos képtelenség az ellenzéki sajtóban megjelent, a kormányfő- váltással kapcsolatos forgatókönyv, amely szerint megtörténhet az is, hogy a parlament által megválasztott új miniszterelnököt a köztársasági elnök nem hatalmazza fel a kormányzásra. A köz- társasági elnök nem az egyik vagy a másik politikai oldal államfője, hanem a nemzeti egység képviselője. Az tehát, hogy a parlament által megválasztott miniszterelnököt az államfő nem hatalmazza fel, képtelenség. Az előfordulhat, hogy Sólyom László alkotmányértelmezést kér az ügyben, annak viszont nincs halasztó hatálya. Az ellenzéki lap cikke úgy folytatódik, hogy a konstruktiv bizalmatlansági indítvány is alkotmányellenes. Azonban ez sem igaz. A konstruktív bizalmatlan- sági indítvány két elemből áll: bizalmatlanság a jelenlegi miniszterelnök és kormánya iránt, plusz személyi javaslat az új kormányfő megválasztására. Ez 3-8 napos lefolyású, és 78 parlamenti képviselő kezdeményezheti, köztük a jelenlegi miniszterelnök is. De utóbbi, önmaga egyedül nem. Igazi hungarlkum, hogy Gyurcsány Ferenc önmaga szervezi saját .megbuktatását. MINDENFELŐL /2 A miniszterelnök hétfői napirend előtti beszéde alatt a Fidesz nem vonult ki az ülésteremből (Fotó: mti) ■ Nem került napirendre az Országgyűlésben hétfőn a parlament feloszlatásáról szóló javaslat. Budapest (MTI, ÉKN- összefoglaló) - Széles körű szakmai-politikai összefogást szorgalmazott a Parlamentben napirend előtti felszólalásában a kormányfő, aki megismételte, hogy az MSZP tárgyalást kezdeményez a többi parlamenti párttal egy nyitott, nemzeti kormány megalakításáról új kormányfővel és miniszterekkel. Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában kijelentette: ma Magyarországon széles körű szakmai-politikai összefogásra van szükség, mert a következő két-három évben olyan változásokat kell véghezvinni, amelyek valamennyi családtól áldozatot követelnek. Hozzátette: mához két hétre benyújtják a konstruktív bizalmatlansági indítványt, és április 14-én szavazhatnak az új kormányfőről. Most nem, de... Mint ismert: Gyurcsány Ferenc az MSZP hétvégi tisztújító kongresszusán jelentette be, hogy kész távozni a kormányfői pozícióból. A Fidesz a hírt kommentálva a parlament feloszlatását és előrehozott választást sürgetett. Szili Katalin házelnök azonban azt jelentette be: a házsza bálytól való eltérést nem támogatta az MSZP és az SZDSZ, így a Fidesz - parlament feloszlatását célzó - kezdeményezését az Országgyűlés normál menetrendben tárgyalhatná. Leghamarabb két hét múlva. A kezdeményezés hétfőn aligha kapott volna többséget az MSZP és az SZDSZ szavazatai híján, de a két hét múlva várható sikerét az SZDSZ-elnök hétfői kijelentésének fényében kell vizsgálni: Fodor Gábor szerint most még nem, de két hét múlva támogathatja az SZDSZ a parlament feloszlásáról szóló indítványt, ha két hét alatt nem sikerül megfelelő miniszterelnök-jelöltet találniuk a pártoknak. Egyre erősebben tartja magát a hír, amelyet lapunk tegnapi számában MSZP-s forrásokra hivatkozva mi is megírtunk: a szocialisták a párton kívülről készülnek új kormányfőt találni. „Megbuktak” Ami a parlamentben elhangzottakat illeti, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált a miniszterelnök felszólalására, hogy a szocialisták „hülyének nézik az embereket”, „megbuktak, de a hatalomról nem tudnak lemondani”. Mint mondta, a szocialista párt, amely felállva tapsolta Gyurcsány Ferenc bejelentését, megbukott miniszterelnökként pár órával később pajzsra emelte ugyanőt, mint pártelnököt, hogy két hét múlva aztán bizalmatlanságot nyilvánítson Gyurcsány Ferenccel, mint kormányfővel szemben. A KDNP frakcióvezetője, Semjén Zsolt szerint a Gyurcsány-kormány története kudarcok története, aminek következtében nemcsak államcsőd, hanem országcsőd is fenyeget: a gazdaság összeomlása, az önkormányzatok csődhulláma és a szociális robbanás. Az agónia vége Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke közölte: ha két hét múlva azzal kell szembenéznie a parlamentnek, hogy minden erőfeszítés ellenére nem tud megoldást találni, akkor nem marad más tisztességes megoldás, mint hogy az SZDSZ álljon az előrehozott választások mellé. Fodor Gábor felelős és helyes döntésnek nevezte Gyurcsány Ferenc távozását. Ezt azzal indokolta, hogy így egy politikai agóniának vetett véget a kormányfő, mert a kisebbségi kormány cselekvőképtelen volt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője úgy fogalmazott: új kormány lesz, de új nemzet nem lesz. Lendvai Ildikó szerint a Fidesz eddig azt mondta: Gyurcsány Ferenc ragaszkodik a székéhez, csak a hatalmat akarja, de most kiderült, nem így van. „Önök sokszor állítottak már időbeli ultimátumot, ketyegtették az órát a Kossuth téren, de most az óra önöknek ketyeg” - fogalmazott a szocialista politikus, aki szerint a Fidesznek most válaszolnia kell, és erre nincs sok idő. EZT MONDTA Nem lehet kidobni Magyarország elmúlt hét évét, s a kormány kritikája nem lehet egyenlő a nemzetteljesítményének elvitatásával. Az elmúlt hét évben nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, és 250 ezer új lakás épült. Nem ajánlom Magyarországnak, hogy mindig és mindig kezdje újra: a 20. század egyik legnagyobb bűne-és ebben j bűnt követett el jobb- és baloldal egyaránt - hogy meg akart szabadulni az ország egyik felétől, és mindig újra akarta kezdeni. Gyurcsány Ferenc viszontválasza A FRAKCIÓK KÉPVISELŐINEK LAPSZEMLE te Monde: __________ A kormány éléről való távozásával és a pártelnöki posztján történt megerősítésével Gyurcsány Ferenc politikai újjászületését készíti elő: vélhetően azt reméli, hogy a 2014- es parlamenti választásokon ő lehet az MSZP „erős embere". Elemzőkre hivatkozva a lap állítja: a pénzügyi és gazdasági kérdések technokrata szakértője jöhet szóba következő kormányfőként. Név szerint Bokros Lajost, Surányi Györgyöt és Bájnál Gordont említi a lap. A közös pont, hogy kívülről jöjjön ■ Csütörtökig szeretne megállapodni az új kormányfő személyéről az MSZP és az SZDSZ. Budapest (MTI) - A hétfői tárgyaláson világossá vált, hogy az SZDSZ és az MSZP számára egy kívülről, nem a szocialista pártból érkező miniszterelnök jelölése a közös pont - mondta a két párt delegációinak megbeszélését követő sajtótájékoztatóján Fodor Gábor. A szabad demokraták elnöke hozzátette, hogy elképzeléseik szerint nem csak a miniszterelnök személyének kell változnia, ennél átfogóbb, a kormány egészét érintő átalakításra van szükség. Azt mondta, hogy a tárgyaláson egyelőre nem beszéltek konkrétan jelöltekről. Egyetértettek abban, hogy szeretnék, ha csütörtökig megállapodásra tudnának jutni ebben a kérdésben. Kérdésre a lehetséges jelölt legfontosabb képességeként az elveszett hitelesség és bizalom visszaállítását említette. Hozzátette, hogy az új miniszterelnök személyének megnyugtatólag kell hatnia a magyar társadalomra és. a gazdaságra, illetve a nemzetközi piacokra. Mit képviseljen az új kormány? Kulcskérdés az elfogadható program ■ „Az új kormány elsődleges feladata a gyors és határozott válságkezelés." Budapest (ÉKN - KHE) - Elképzelhető-e, hogy az új kormány olyan új programmal áll majd elő, ami egyaránt elfogadható a parlament, a munkaadók és a munkavállalók számára, sőt a kormány saját pártja is támogatja a reformokat (megszorításokat)? Az általunk megkérdezett elemzők szerint, bár sürgető szükség lenne társadalmi és politikai kiegyezésre hazánkban, de az előrehozott választások sem zárhatók ki. Könnyen megszerezhető- Az új kormány elsődleges feladata a gyors és határozott válságkezelés, annak minden negatív következményét vállalva —nyilatkozta lapunknak Fekete Sándor politológus (Miskolci Egyetem). - Olyan megszorítások várhatóak az eddigieken felül, amelyek a Reformszövetség programjában már szerepeltek. Ehhez véleményem szerint viszonylag könnyen megszerezhető a parlamenti többség, sőt, a munkaadói oldal támogatását is elnyerheti. A válságkezelés egyik része ugyanis a munkahelyteremtés, s ezt a munkaadói terhek csökkentésével lehet elsősorban elérni. A legkritikusabb és legnehezebb feladat a munkavállalói oldal meggyőzése a rájuk nehezedő terhek megnövekedésének elfogadásáról - hívta föl a figyelmet a politológus. - A tét nagy, a gazdasági helyzet végletesen kritikus, s ebben az időszakban kulcskérdés az önmérséklet és a populizmus csábításának elkerülése a politikai szereplők részéről. Magyar- országnak egy új, társadalmi és politikai kiegyezésre van szüksége! - jelentette ki. Ellentmondások Gyulai Attila, a Political Capital Institute elemzője arra mutatott rá: új kormány csak akkor jöhet létre, ha már előzetesen sikerül összeállítani egy olyan programot, amely mögött többség teremthető az Ország- gyűlésben. Olyan program viszont még ebben az esetben is aligha képzelhető el, amely minden parlamenten kívüli szereplő számára elfogadható, annyira ellentmondásosak az elvárások. Eddig is az bénította a kormányzást, hogy a kormány nem tudott összhangot teremteni a befektetők, a nemzetközi elvárások, a szükséges parlamenti többség, saját frakciója, a választók és az érdekképviseletek között. A válság erősödése ugyanakkor elképzelhető, hogy több teljesíthetetlen elvárást kikapcsol a folyamatból. Most valószínűbb, hogy sikerül programot adni, de » ........... Magyarországnak egy új, társadalmi és politikai kiegyezésre van leginkább szüksége! Fekete SAndor .............................................................. ha nem, és nem alakul új kormány, akkor az rövid távon visz- szatérést jelent a jelenlegi patthelyzethez és valószínűbbé teszi az előrehozott választást, vélekedett az elemző.
