Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-17 / 64. szám
2009. március 17., kedd RÖVIDEM • Megállapodás a BKV-nal, Megállapodott a BKV menedzsmentjével a sztrájkot hirdető tizenegy szakszervezet a 2009-es bérfejlesztésről hétfőn. A sztrájkbizottság elfogadta a cégvezetés által kínált 5 százalékos bér- fejlesztést, és megállapodtak abban, hogy az év végi juttatásokat 45 ezer forintra emelik, továbbá a BKV létszámcsökkentést csak közös megegyezéssel hajthat végre azoknál a dolgozóknál, akik korengedménnyel nyugdíjba mehetnek. A sztrájkbizottság visszavonta a sztrájkfenyegetést. Forgatókönyv Budapest (MTI) - A kormánynak van vészforgatókönyve arra az esetre, ha a magyar gazdaság visszaesése nagyobb lesz mint 3,5 százalék - mondta Veres János pénzügy- miniszter (képünkön) egy hétfői televíziós műsorban. Mivel a magyar gazdaság nyitott, és a GDP alakulására erősen hat a német export, ha a német gazdaság a most prognosztizált három százaléknál is mélyebb recesszióba keiül, akkor a magyar GDP is erőtelesebben visszaeshet, s akkor kerülhet sor a vészforgatókönyv alkalmazására - mondta a pénzügyi tárca vezetője. 100 milliárd Budapest (MTI) - Száz-százhúszezer munkahely megőrzését teszi lehetővé az a mintegy 100 milliárd forint, amelyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hazai és európai uniós forrásokból biztosít a válság foglalkoztatási hatásainak enyhítésére - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter hétfőn Budapesten háttér- beszélgetésen. Székely Judit szakállamtitkár a programok közül kiemelte az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 7 milliárdos munkahelymegőrző támogatási keretét. Demonstrációt fontolgat az MSZOSZ A víz világfóruma. A világ vízkészleteihez való egyenlő hozzáférés, illetve az ehhez szükséges összefogás a központi témája a március 16-22. között ötödik alkalommal, Isztambulban megrendezett Víz Világfórumnak. Képünk illusztráció, Új-Delhiben készült. (Fotó: epa) Budapest (MTI) - A kormány tervezett intézkedései miatt demonstrációt fontolgat a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hétfőn elmondta: a demonstrációval azt a véleményüket szeretnék kifejezni, hogy bár válságkezelésre szükség van, a terheket nem úgy kell elosztani, ahogy azt a kormány gondolja. A szakszervezeti vezető botrányosnak nevezte, hogy a minimálbér nem éri el a létminimumot, felhívta a figyelmet arra, hogy az öngondoskodást ellehetetleníti a jövedelmek csökkenése, és kritikával illette, hogy míg 1990 és 2008 között a munkaadók terhei 26 százalékkal csökkentek, a munkavállalóké 16 százalékkal nőttek. KELET GAZDASÁG /9 Budapest (MTI) - A regionális, illetve a kistérségi válságkezelésre 20 milliárd forintos alapot hozott létre a kormány, amelynek alapvető forrása a Regionális Operatív Program (ROP) - mondta a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón Tukacs István, a gazdasági válságövezetek kezeléséért felelős kormánybiztos. Kik kaphatnak? Álláskeresők (felvételünk illusztráció) A válságkezelő alapból azok a kistérségek részesedhetnek, ahol a munkanélküliségi arány magasabb, mint az országos átlag, illetve az állástalanok száma meghaladja a kétezer főt - definiálta a válság- kezelő programból finanszírozható kistérségeket a kormány- biztos. A térségi válságkezelő program részletes feltételeiről a kormány szerdai ülésén tárgyal - tette hozzá. „A kistérségi válságkezelésre nem csak ott lehet szükség, ahol a nagymértékű elbocsátások növelik a munkanélküliek számát, hanem azokban a kistérségekben is, ahol az elbocsáVálságkezelésre az egyes régiók közül Dél-Alföldre 3,5 milliárd forint jut, Dél- Dunántúira 2 milliárd, Észak-Alföldre 3,5 milliárd, Észak Magyarországra 3 tások nyomán felborulnak a szociális, támogatási viszonyok is” - mondta Tukacs István. A kormánybiztos elmondta: a 20 milliárdos válságkezelési alapot 2010-ig lehet felhasználni. Helyi szereplőkkel A kormánybiztos szerint a válságkezelési mechanizmus a központi kormányzat koordinációja mellett valósul meg, milliárd, Közép-Dunántúlra 2 milliárd, Közép-Magyarországra (benne Budapestre) 2 miíliárd, Nyugat-Dunántúlra pedig 2,78 milliárd forint. a helyi szereplők: önkormányzatok, munkaügyi központok, gazdasági társaságok, kamarák részvétele mellett. A szükséges források megnyitására a válság sújtotta kistérségekben „matematikailag” a döntés meghozatala után másfél hónap után kerülhet sor, az előkészítésben részt vesz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium - fűzte hozzá. Egy kérdésre válaszolva Tukacs István kifejtette: a Reformszövetség javaslatai közül a munkát terhelő járulékok radikális csökkentését támogatja, mivel a válság sújtotta öve(Fotó: ÉKN) zetekben leginkább ez javíthat a vállalkozások versenyképességi helyzetén. Megjegyezte, hogy !!**••****■ A térségi válságkezelő program részletes feltételeiről a kormány szerdai ülésén tárgyal. Tukacs István ......................•.................................ff véleménye „csak egy a politikai szereplők közül”. A kormány új álláspontja egyébként ebben a kérdésben a korábbihoz képest nem változott - tette hozzá. A TÉNYÉK Másfél hónap a segítségig ■ Tukacs István bejelentette: 20 milliárd forint jut régiós válságkezelésre 2010 végéig. Helyi adóból több bevétel Győr (FH) - A 23 megyei jogú város közül Győrnek volt a legmagasabb a helyiadó-bevétele 2007- ben - adta hírül a Kisalföld című napilap. A város több mint 77 százalékkal tudta növelni helyiadó-bevételét. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy 2008- ban több olyan nagyvállalat vált adófizetővé, amelyek korábban sokéves mentességet kaptak. A lap által használt kimutatás alapján készítettük el a térség megyéinek helyiadó-bevételeit ábrázoló grafikánkat. Százmilliárdnyi vásárlóerő kerülhet ki a piacról ■ Tovább mélyítheti a válságot az étkezési utalványok adóztatása egy felmérés szerint. Budapest (MTI) - Jelentős vásárlóerő-visszaesést okoz, ha a most adómentesen adható étkezési és egyéb adómentes utalványok felét megadóztatják, ez pedig tovább mélyítheti a válságot - mondta Balázs Krisztián, az utalványforgalmazással foglalkozó Accor Services Jllii Tények az utalványokról A"\ A A A forintnyi meleg- I éL UUv étel utalvány juttatása az új szabályok szerint a munkáltatónak 18.344 forintba kerülne, ugyanez munkabérben kifizetve, 25.000 forint az összes közteherrel együtt. 1 millió munkavállaló I ■ részesül jelenleg a vállalati szférában hidegétel utalványban és 1 millió melegétel utalványt kap. százaléknyi munkavállaló fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, ami számos étterem napi bevételének akár 60 százalékát és foglalkoztatási szintjét biztosítja. Magyarország Kft. marketing igazgatója. Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a napokban azt mondta, hogy a kormány elképzelése szerint a most adómentesen adható néhány természetbeni juttatás felét adóztatnák meg. A béren kívüli juttatások közül egyebek között az üdülési csekkeknél és az étkezési hozzájárulásnál az adómentes feletti részre 62 százalékos munkáltatói szja-t, és az így megnövelt alapra kivetett 27 százalékos járulékot kell befizetni - ismertette az államtitkár. Riasztó hatása van Balázs Krisztián szerint már az adóztatás tényének is elriasztó hatása van, korábbi felmérések szerint a most bejelentettnél jóval kisebb, a 11 százalékos eho 2008-as tervezett bevezetése kapcsán készült felmérés szerint a munkáltatók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem adna étkezési utalványt alkalmazottainak. A KOPINT-TÁRKI március közepén végzett, a teljes juttatás megadóztatásáról szóló vizsgálatát előzetes eredményeit ismertetve a marketing igazgató elmondta: az adatok alapján az látható, hogy bármilyen, Adózás előtt (fotó: ÉKN) cafetéria elemet érintő adóterhelés a munkaadók közel 50 százaléka esetében úgy jelentkezik, hogy nem adja a továbbiakban a juttatást és ezt bérként sem konvertálja át. Hozzátette: a kutatás, amely a teljes összeg megadóztatásának hatását vizsgálta, azt mutatja hogy 100 milliárd forint vásárlőerő teljesen kikerül a piacról, felerősítve a gazdasági recessziót, a kapcsolódó 16-17 milliárd forint áfa sem kerül befizetésre. A számítások szerint közvetetten vagy közvetve kapcsolódó mintegy 10.000 munkahely veszélybe kerülhet és mintegy 12 milliárd forint vendéglátói becsült adó- és járulékbefizetés sem jelenik meg a költségvetésben. Nem látják szívesen London (MTI) - A britek többsége nem látja szívesen a többi EU-tagállamból érkező munkavállalókat - derült ki a Financial Times megbízásából elvégzett nemzetközi felmérésből. A Harris közvélemény-kutató öt nagy EU-tagállamban tette fel azt a kérdést, a helyiek menynyire támogatják a külföldi uniós állampolgárok szabad munkavállalását országukban. Az eredmények szerint a legnagyobb ellenszenv Nagy-Britanniá- ban mutatkozott: itt a válaszolók 54 százaléka mondta azt, hogy „valamennyire”, vagy „erősen” ellenzi az EU-jogszabályokban rögzített munkavállalási szabadságot. A Financial Times minap közölt körképe azt mutatta, hogy egyre több brit jelentkezik az eddig jórészt kelet-európai EU-munkavállalók által betöltött, alacsony fizetésű, nehéz fizikai munkával járó állásokra is a súlyos recesszió nyomán tömegessé váló hazai munkanélküliség miatt. >
