Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-14 / 62. szám
2009. március 14., szombat KJEIET MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Visszavont engedély, Sólyom László erdélyi látogatásának programja módosult pénteken, miután a román légügyi hatóságok visszavonták a magyar elnök gépének marosvásárhelyi leszállási engedélyét, az államfő ezért szombaton érkezik Erdélybe. Az eredetileg közzétett program szerint Sólyom vasárnap, a március 15-i hivatalos magyar állami ünnepségek után repült volna Marosvásárhelyre. • „Ilyenre nem volt példa." Budapest értetlenül áll a román hatóságok döntése előtt, hogy a magyar államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Marosvásárhelyen - mondta a külügyi államtitkár pénteken. Horváthné Fekszi Márta szerint ilyenre nem volt példa az elmúlt években. A Külügyminisztérium a jövő héten értékeli a történéseket, a megbeszélésekbe a budapesti román nagykövetet is be szeretnék vonni. JEGYZET Nemzeti ötletek Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Mi köze a tojástartónak nemzeti ünnepünkhöz? Pár éve még azt mondtam volna, hogy semmi, ma viszont úgy tűnik, halaszthatatlan kelléke lesz a fővárosi ünnepségeknek. Politikusaink kiváló marketingmunkájának köszönhetően március 15-e előtt nem a szabadságharc és forradalom hőseiről beszélnek, hanem valóságos ötletbörzével ejtenek bennünket ámulatba. Az SZDSZ-es pártelnök például nyílt levelet fogalmazott a szakminiszterhez, melyben arra kéri: tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az idei március 15-ei ünnep ne torkolljon szélsőséges uszításba és rombolásba. Erre a nyílt levélre talán még az is kedvet kap egy kis utcai balhéra, aki egyébként nem tervezett semmi ilyesmit. A tojástartós ötlet pedig már a 21. század modern, kreatív politizálásának a kelléke. Az ünnepségek szónokait megdobálni szándékozók tegyék inkább tojástartóba lövedékeiket, és írjanak helyettük üzenetet, ötletei a belvárosi polgármester. Nem tudom, ehelyett miért nem inkább arról beszélnek politikusaink, hogy mi az oka a méltatlan megemlékezéseknek. És miért nem együtt beszélnek erről, nem pedig egymás ellen? Hogy ez lehetséges, arra épp a 161 évvel ezelőtt élt politikusaink adnak példát. Ők tudtak együtt... MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET? Leendő politológusokat kértünk, fogalmazzák meg: 161 évvel a magyar forradalom kirobbanása után mi lenne, mi lehetne az aktuális 12 pont. Nincs hír készülő rendzavarásról A márciusi ifjak - élő szoboregyüttes a fővárosban (Fotó: mti) ■ A korábbinál kevesebb március 15-i eseményt nyilvánított kockázatosnak a rendőrség. Budapest (MTI) - Nincs információja a rendőrségnek arról, hogy a március 15-i ünnepségek megzavarására készülnének radikális szervezetek - mondta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendészeti főigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján, hozzátéve, országosan felkészültek az összesen 572 rendezvény biztosítására. Samu István vezérőrnagy közölte: a fővárosi rendőri állományt vidéki egységekkel és a Készenléti Rendőrség állományával is megerősítik. Az országos rendőrfőkapitány A TÉNYEK Emelkedtek a demonstrációkon elkövetett bűncselekmények és szabálysértések elkövetőivel szemben a büntetési tételek. így, tárgyak dobálása, mások gyülekezési jogának erőszakos akadályozása, közérdekű üzem megzavarása, valamit hivatalos személy elleni erőszak és annak kísérlete miatt is büntetőeljárás indulhat valaki ellen - hívta fel a rendőrség a figyelmet. ÉKN-HÁTTÉR ■ Magyarországon a '90-es évek közepétől szabad a sajtó, de van még min javítanunk. Budapest (ÉKN - KHE) - Milyen hazánk nemzetközi megítélése a sajtószabadságot vizsgáló kutatások alapján? - kérdeztük Bajomi-Lázár Péter médiakutatótól, aki lapunknak elmondta: Magyarországot az olyan nemzetközi sajtószabadságot vizsgáló szervezetek, mint például a Freedom House összesítő vizsgálataikban az 1990-es évek közepe óta a „szabad” kategóriába sorolják. Kifinomultabb Besorolásunk valamivel rosz- szabb, mint a nyugat-európai államoké, és a kelet-közép-euró- pai régióban is a rosszabb helyzetűek közé tartozunk. A sajtószabadság hazai helyzetének rendészeti helyettese szerint a mostani március 15-i rendezvényeknél jóval kevesebb kockázatos esemény várható, mint a korábbi években. A vezérőrnagy azt mondta: nincs konkrét információjuk arról, hogy bármely rendezvény megzavarására készülnének, de mint hozzátette, „vannak olyanok, akik keresik ennek a lehetőségét”. Négy vonulás megtiltva Bozsó Zoltán, a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendészeti vezetője közölte: a fővárosban 125 bejelentés érkezett a rendőrségre, ebből négy vonulásos demonstrációt tiltottak meg, s ezt a bíróság is helyben hagyta. A dandártábornok azt mondta, amennyiben mégis megtartják valamelyik betiltott rendezvényt, a rendőrség feloszlatja azt, a szervező(k) ellen pedig eljárást indítanak. Juhász Gábor igazságügyi államtitkár, az állami rendezvények biztonsági felügyeletéért felelős Operatív Törzs vezetője elmondta: már hetekkel ezelőtt elkezdték a munkát. Ellenőriztették, hogy az állami rendezvények minden helyszíne tökéletesen biztonságos legyen. Megvizsgáltatták többek közt, hogy működnek-e a javulása egyrészt azzal magyarázható, hogy a magyar politikai erők politikai kommunikációs technikái az elmúlt években megváltoztak, mutatott rá a médiakuktató. A nyers politi- Bajomi-Lázár kai propagandát Péter (amelynek szerves része volt az erőszakos nyomásgyakorlás is) felváltotta a kifinomultabb politikai marketingtechnikák alkalmazása (tematizációs és framing-kísérletek, karakterrombolás, imázsformálás...). A mai politikusok nem megszállják, hanem manipulálják a médiát. Azonban a kommunikációs technológia is sokat fejlődött: a kábeltelevíziózás és az internet terjedése megkönnyítette a változatos tartalmakhoz való hozzáférést és az információk közzétételét, ráadásul megnetűzcsapok, a tömegtájékoztatás eszközei, az érintett középületek tűzriasztói, de ellenőriztették a házak cserepeit, a kémények állapotát, mint ahogyan azt is, hogy ne legyenek munkagödrök és építési hulladék a rendezvények helyszínein. Az állami ünnepségek mindegyikén lesznek mentőautók, amelyeket nagy, piros, messziről is hezítette a cenzúra gyakorlását, fogalmazott a médiakutató. Épp Bajomi-Lázár Péter volt az, aki a sajtóalap létrehozása mellett érvelt 2005-ben. Akkor úgy vélekedett: annak érdekében, hogy a sajtószabadság valóban érvényesüljön, az államnak kell támogatnia a veszteséges minőségi napilapokat, mivel az üzleti szektor önmagában nem gondoskodik a sajtópiac sokszínűségéről. Mi erről most a véleménye? - kérdeztük. Korábban sürgette- Korábban valóban én is sürgettem a sajtóalap felállítását, de ma már azt gondolom, az adófizetők pénzét hatékonyabban is el lehet költeni. A tájékozódást a mai technológia mellett jobban megkönnyíti, ha a magyar állam a wi-fi szigetek fejlesztésére fordít pénzt, azaz az ingyenes internethasználatot segíti - érvelt a médiakutató. jól látható léggömbökkel jeleznek. Ezeket a helyeket jelölték ki találkozási pontoknak is, ha esetleg a hozzátartozók elveszítenék egymást a tömegben. A Lánchíd mellett - ahol nagy tömegeket vonzó műsor-sorozattal készülnek - vízből-mentésre szakosodott csapatot állítanak fel, hogy azonnal kimenthessék, ha valaki a Dunába esne. Értelmes közbeszéd Budapest (FH) - Szili Katalin 1948 márius 15-e és a rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmányának nevezte a sajtószabadságot a Magyar Sajtó Napja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott beszédében pénteken. Mint mondta: a demokrácia mindig tájékozott polgárokat feltételez. Az Országgyűlés elnöke a politika és a sajtó kapcsolatáról elmondta: a modern hatalom a legteljesebb mértékig rá van utalva a sajtóra, így nem is lehet igazán eldönteni, kinek is van szüksége igazán kire. A sajtó egy olyan pozitív csatorna, amely nélkül nincs köznyilvánosság és értelmes közbeszéd sem - szögezte le. A sajtószabadságról, Zöldi László sajtótörténésszel „Nem megszállják, manipulálják a médiát" 1. A gazdaság stabilizálását 2. Euró bevezetését 3. Kisebb parlamentet 4. Szociális kérdések rendezését 5. Pártok együttműködését az ország érdekében 6. Politikai közélet hitelének visszaállítását 7. Valódi esélyegyenlőséget 8. Mindenki a saját szakmájában tudjon elhelyezkedni 9. A fekete gazdaság felszámolása 10. Szakpolitikai vitákat 11. Hatékony, szakértő államszervezet kialakítását 12. Független igazságszolgáltatást SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG, HISZ EZ MÉG MA IS AKTUÁLIS Páter Márta IV. éves poutologushallgató 1. Új alkotmányt 2. Felelősségre vonható állami vezetőket 3. Hatékonyabb állami szerepvállalást a gazdaságban 4. Sorkatonai szolgálat visszaállítását 5. Határon túli magyarság érdekeinek határozottabb védelmét 6. A nemzeti érdek meghatározását és annak következetes képviseletét 7. Egységes oktatáspolitikát 8. Közteherviselést 9. Állami pénzek átláthatóságát 10. Bürokrácia visszaszorítását 11. Hozzák nyilvánosságra az állam által hozott gazdasági és nemzetközi szerződéseket, amelyeket több mint 15 évre titkosítottak 12. Formális és tartalmi jogegyenlőséget SÁFIÁN ÁdÁM IV. ÉVES POUTOLOGUSHALLGATÓ „A sajtószabadság nem a politikusoké" ■ „Sajtószabadság az, amikor bármit megírhatok, de azért nem írok meg akármit." Hegyi Erika khe@inform.hu Nyíregyháza (ÉKN) - Március 15-e környékén minden évben előkerül a sajtószabadság kérdése. Pedig Zöldi László sajtótörténész, a Nyíregyházi Főiskola docense szerint sajtószabadság ott van, ahol nem kell beszélni róla. ÉSZAK KELETI NAPLÓ (ÉKN): Ön szerint milyen a helyzet ma Magyarországon a sajtószabadság terén? Zöldi László: Sajtószabadság ott van, ahol nem kell beszélni róla. Mi beszélünk róla, különösen ilyenkor, március 15-e előtt. Félő, hogy legközelebb majd 2010 márciusában hozzuk újra elő. Szerintem van nálunk némi sajtószabadság, amelynek azonban gátat szab az ízlés és az érdek. Az ízlésficam inkább az újságírókat jellemzi, az állam- vagy gazdasági érdekből való elhallgattatás pedig inkább a politikusokat. A két szakma egymásra van utalva. Kapcsolatuk olyan, mint a rossz házasság: se vele, se nélküle. ÉKN: Minden területre érvényes a sajtó szabadsága? Vagy ahogy Ön fogalmazott, némi szabadsága? Zöldi László: Nem mindenre. Felsorolás helyett hadd említsem meg a média legkiszolgáltatottabb részét, az önkormányzati tulajdonban lévő újságokat, rádiókat, televíziókat, honlapokat. A helyi politikusok túlnyomó része, élükön a polgármesterrel úgy képzeli, hogy azt csinál a lapjával, rádiójával, tévéjével, portáljával, amit akar. Nem veszik figyelembe, hogy ezek a médiumok nem az ő pénzükből működnek, hanem az adófizető állampolgárokéból. A sajtó- szabadság elsősorban ä tájékozódni kívánó állampolgár szabadsága, nem pedig a politikusé vagy az újságíróé. ÉKN: Leselkedik-e valamilyen veszély a „némileg” szabad sajtóra? ff--------------" Akkor less sajtószabadság, ha a szellemi függetlenségből jobban meg lehet élni, mint a szekértolásból Zöldi László Zöldi László: Csak fenntartással beszélnék Magyarországon szabad sajtóról, ezzel azonban nem akarok kibújni a kérdés alól. Szerintem a szabadságra törekvő sajtót két oldalról fenyegeti veszély: a politikusok, valamint az újságírók felől. A politikusok azért veszélyesek, mert állandóan korlátozni akarják a médiumokat. Az újságírók pedig azért veszélyeztetik a sajtó szabadságát, mert hajlamosak a politikusokat szolgálni. Akkor lesz Magyarországon sajtószabadság, ha a szellemi függetlenségből jobban meg lehet élni, mint a szekértolásból. ÉKN: Az Alkotmánybíróság ragaszkodik a szólásszabadság széles körű védelméhez, a kormány viszont kész akár az alkotmányt is módosítani a gyűlöletbeszéd elleni fellépés érdekében. Milyen következményekkel járhat a kormány terve? Zöldi László: Azzal például, hogy amit most a demokrácia érdekében próbál elfogadtatni a parlamenttel, azt egy másik kormány akár a demokrácia felszámolására is használhatja. A véleménynyilvánítás jogát létfontosságúnak tartom, némi megszorítással. Úgy definiálnám a sajtószabadságot, hogy az, amikor bármit megírhatok, de azért nem írok meg akármit.
