Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-09 / 33. szám

2009. február 9., hétfő KJEIIT HÁTTÉR /3 NÉZŐPONT Futja-e még emberségre? Palicz István istvan.palicz@kelet.szon.hu tgyre inkább fogunkhoz verjük a garast, megnézzük mire és mennyit költünk. Vall­juk be, ilyen időket élve mindez így ter­mészetes, leszámítva persze társadalmunk azon vékony „vastag" rétegét, akinek eddig is volt, s ezután is lesz mit a tejbe apríta­nia. Pénzszűke miatt talán idén is elodáz­zuk a régóta tervezett lakásfelújítást, autó­cserét, odafigyelünk telefon-, gáz-, villany- és egyéb számláink alakulására, megelég­szünk a hipermarketek „gazdaságos" ter­mékeivel, a takarékos mosóporral, a kom­mersz toroköblítőkkel, s örülünk, ha ki tud­juk nyögni a havi törlesztőrészletet. Ilyen helyzetben adakozzak? Mi a fész­kes fenéből? Inkább nekem segítsenek! - felelte indulatosan az egyik „utca embe­re", amikor a jótékonykodásról faggat­tam. Való igaz, egyre nehezebb kijönnünk a havi keretoől, de valljuk be, sokan még nálunk is nehezebb élethelyzetben van­nak: fedél nélkül vagy rogyadozó viskóban élnek, nem egyszer éheznek, fáznak, vagy éppen gyógyszerre nem futja már. A kér­dés az, segít(het)ünk-e rajtuk lehetősége­inkhez mérten. És itt nem százezres nagy­ságrendű pénzadományokról van szó, tete­mes báli belépőkről vagy erőn felüli már- tíromságról, hanem emberségről, őszin­te segítségnyújtásról a mindennapokban. Akár forintokat mellőző jótettekről, mun­kánkat, időnket, energiánkat, figyelmün­ket áldozva azokért, akik valóban (!) meg­érdemlik. / 'a'a\y. bloq.szon.hu Itt olvashatják a Helyesírás sírásói blogot! Jót tenni gyűltek egybe Nyíregyháza (KM - P. I.) - Számos jóté­konysági bált rendeztek az elmúlt hétvégén megyénkben, a cél minden esetben az önzet­len segíteni akarás, valamilyen nemes karita­tív szándék elérése volt. A legtöbb intézmény, civil szervezet immár sokadik alkalommal buzdította adakozásra meghívottjait, de olyan is akadt, aki először vágta a jótékonyság fájá­ba fejszéjét. A Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola szombat este a nyíregyhá­zi Kemence Csárdában rendezte meg 8. Gyer­tyafényes Jótékonysági Bálját, a zenés-táncos összejövetel bevételéből udvari játékokat fog­nak telepíteni az intézmény udvarára. - Pénzt kérni senki sem szeret, de a bál célja nemes: 250 gyermek tartalmas foglalkoztatása játékal­kalmatosságokkal. Sokszor úgy érezzük, hogy amit teszünk, az csepp a tengerben, de a nél­kül a csepp nélkül azonban sekélyebb lenne a tenger! - idézte Teréz anya sorait Szabó Bernát Sándorné igazgató. Varázslatos táncot lejtettek a Fanat-X táncosai szom­baton a gyertyafényes jótékonyság és szórakoztatás jegyében (Fotó: Palicz István) További fotók: CSjmzönhv VHaLÁMVOKS Önt büntették már meg a közterületfel­ügyelők? Szavazók száma: 91, 2009. 02. 08. 19 óra Igen 42,86% I Nem 57,14% Következő kérdésünk: Ön szokott jótékonykod­ni? www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Teritek alatt feketédnek... telenek kigazdálkodni. - mutat irányt az áldatlan helyzet meg­oldásához a nyíregyházi fémipa­ros.- Valamennyi közül az épí­tőipari, a gépipari, a beszállí­tó háttéripari és a szolgáltató ipari kisvállalkozásokat érintet­te áramütésként a válság, úgy látszik, ők szenvedik meg leg­inkább a recessziót. Ha a már megindult lejtmenet ilyen iram­ban gyorsul, akár százezer kis­vállalkozó is bedobhatja a törül­közőt - tér rá a nem kívánatos következményekre Géresi. Tovább romlik a helyzet- A körbetartozások mostan­ra az elviselhetetlenségig foko­zódtak, s még tovább romolhat a helyzet. Ezért az IPOSZ azt java­solta, hogy azokban az esetek­ben, amikor a megrendelő nem tud fizetni, az állam valamelyik bankján keresztül előlegezze meg a számla összegét a mun­kát ténylegesen teljesítő, hitelező kisvállalkozónak. Ami viszont e megoldás elodázásának magya­rázatát adja, hogy sokszor álla­mi cégek, önkormányzatok sem fizetik ki a beszállítóikat.- A kintlévőségek, no meg sok esetben a megfizethetetle­nül magas adó- és járulékter­hek miatt, tavaly közel száz­ezer iparos adta vissza az enge­délyét. Jó részük azonban vala­miből mégis csak meg akar élni. Ilyen körülmények között tarta­ni lehet a feketemunka további elharapódzásától, ami a becsü­letes iparosok versenyhátrányát fokozza az előbbiekkel szemben. Tudom, nem könnyű a feketézők­kel szemben fellépni, mivel egy­részt nincsenek már regisztrál­va, másrészt viszont a társada­lom is összekacsint velük, s eltű­ri „svarc” tevékenységüket. ■ A körbetartozások az elviselhetetlenségig fokozódtak a kisvállalko­zások számára. Nyíregyháza (KM - G. B.) - Legtragikusabban éppen a kis- és középvállalkozásokat érin­ti az egyre mélyülő gazdasá­gi válság, állítja Géresi József a megyei iparos érdekvédelem első embere, s az IPOSZ orszá­gos alelnöke. Csak szlogenek- Az iparos mini cégek, a kis­vállalkozók mindig tőkeszegé­nyek voltak, a nyereségüket az üzletbe forgatták vissza. Most, hogy a pénzügyi válság idején nem jutnak hitelhez, ez teljes­»..................... Ha a kicsik ren delkeznének a bankok előírta garanciákkal, nem kérnének kölcsönt. Géresi József ..................................................ff séggel ellehetetleníti őket. A bankok ugyanis olyan garan­ciákat - állampapírokat, bank­betétet, ingatlant - kérnek fede­zetként, amelyeket ezek a kicsik kiváltképp nem képesek telje­síteni.- Állami garanciával és ked­A kisiparosokra nehéz idők járnak vező hitelekkel lehetne ezen a - szlogenek szintjén évek óta „nagyon fontos”-nak titulált ­(Illusztráció: ÉKN) rétegen segíteni, mivel a mos­tanában kért 17-18 százalékos kamatokat a kisvállalkozók kép­Könnyítést akarnak Adó- és járulékcsökkentés­re van szükség, ami a koráb­bi tapasztalatok szerint nem csökkentené az államkassza effajta bevételeit, sőt... Emel­lett a kézműves élő munka áfáját is csökkenteni kellene öt százalékra. Törekedni kelle­ne rá, hogy a betelepülő külföl­di gyár beszállítói háttériparát magyar cégek alkossák. Végül jó lenne, ha nem csak beszélné­nek a kkv-knek kínált lehető­ségekről, hanem a feltételeket is úgy szabnák meg a pályá­zatokban, hogy a kis cégek is labdába rúghassanak. Előkerültek vasár­nap az esernyők Nyíregy­háza belvárosában is. (Fotók: Sipeki Péter) További fotók: tg) ~zonh, Túlélésre hajtanak a vállalkozók ■ A válság miatt egy­re nagyobb kihívásokkal néznek szembe a cégve­zetők. Nyíregyháza (KM - P. I.) - Amióta hazánkat is elérte a gazdasági válság, vállalkozó ismerőseim csak panaszkod­nak, költségcsökkentésről, leépí­tésről, pénzügyi megszorítás­ról beszélnek. Jómagam több mint három évtizedig dolgoz­tam a kereskedelemben, nehéz idők járhatnak ezekre a vállal­kozókra - vetette föl nyírteleki előfizetőnk. Arról, hogy milyen kihívások­kal néznek szembe manapság a 10-15 alkalmazottat foglalkozta­M..................... A kereskedelem az egyik legse­bezhetőbb terü­let, nem sza­bad, nem érde­mes „trükközni a számokkal. Maczali József ...............................................ff tó vállalkozók, Maczali József cégvezető elmondta: 14 munka­erőt foglalkoztat a megye több településén lévő ABC-iben, a helyzet pedig évről évre rosz- szabb, a válság csak tovább nehezítette a vállalkozása élet­ben maradását. - Visszaesett a fogyasztás, ugyanakkor jelentő­sen nőttek a költségek, a fizeten­dő járulékterhek. Elbocsátást nem tervezek, s mivel a keres­kedelem az egyik leglátványo­sabb szféra az APEH „vadász- területén”, trükközni sem érde­mes. Remélem, előbb-utóbb kilá­bal a világ és az ország a pénz­ügyi válságból, s jobb idők jön­nek valamennyi becsületesen dolgozó magyar vállalkozóra! - mondta a cégvezető. A KM MEGKÉRDEZTE: Önnek milyen gyakran nyílik lehetősége jótékonykodni? Épp a napokban, szombat este vállaltam díjmentes fellépést tán­cosaimmal, a Fanat-X táncklub­bal a Szent Miklós Görög Kato­likus iskola jótékonysági bálján Nyíregyházán. A tánc immár 13 éve az életünk, mi így tettünk jót - meséli Marján Klára. Máté István sem idegenkedik a jótékonykodástól. - Nagytaka­rítás után a közeli hajléktalan­ellátóba vittem az otthon fellelt használt ruhákat. Az átlagembe­rek nem képesek vagyonokkal segíteni, ám az apró jó cseleke­detek is kincset érnek! Bura Sándor segítőkész, jószí­vű ember, ám mindig megnézi, ki(k)nek segít. - Nem bízom a telefonos adományvonalakban, és nemet mondok az erőszakos, rámenős kéregetőknek is. Ám szívesen adok némi pénzt utca­zenészeknek, sérült művészek­nek, valóban rászorulóknak. Czirjákné Verdes Andrea úgy véli, bár sokunk jótékonykodá- si lehetősége anyagiakban korlá­tozott, hiszen kevés jövedelmün­Marján Klára Díjmentes fellépéssel jótékonykodtunk. Czirjákné Verdes Andrea Találhatunk módot, hogy jót tegyünk másokkal. Szalai Tünde Olykor egy jó szóval is segíthetünk az elesetten. Mészáros László Nagy szükség van jótéte­ményekre e világban. Máté István Használt ruhákat vittem a hajléktalanellátóba. Bura Sándor Szívesen adok pénzt valódi rászorulóknak. két nagyon be kell osztani, ha van az emberben szeretet, vágy a segítségnyújtásra, mindenki megtalálhatja a módját, hogy jót tegyen másokkal. Egyesek tudá­sukat, munkájukat, mások ter­ményeiket ajánlják fel a rászo­rulóknak. Szalai Tünde szerint nem kell rögtön hatalmas pénzadomá­nyokra gondolni, ha jót aka­runk tenni másokkal. - Oly­kor egy megértő szó, egy kedves mosoly a legnagyobb adomány. A fiam, Gábor nemrégiben egy iskolai gyűjtőakcióban vett részt, egy ismerősöm egy táska máj­krémet hord a kocsijában, pénz helyett azt nyújtja oda a kérege­tőknek. Mészáros László nyolc gyerme­ket nevel. - Nagy szükség van jóté­teményekre a mai rideg világban. Vasárnaponként templomba járok a családommal, mise után gyak­ran hazaviszünk egy-egy idős höl­gyet, urat az autónkkal. Mi így segítünk, s mindezt szívből tesz- szük, nem várva viszonzást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents