Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-05 / 30. szám

2009. február 5., csütörtök JEGYZET Szigorúan bizalmas Nyéki Zsolt nyeki@inform.hu A nyilvánosság nagy erő, s olyan esz­köz, amivel lehet élni és lehet visszaélni. Talán e kettó'sség arányvesztése miatt let­tek bizalmatlanok a sajtóval szemben az önkormányzatok, ám az is tény, hogy ami­kor sok bajtól és feszültségtől terhes a fal­vak és városok irányítása, nem szíve­sen látott vendég a hírvivő. Egyre gyűlő finanszírozási vagy éppen etnikai problé­mák, testületi összeférhetetlenségek, kínos ügyek gyakran csapódnak le a sajtó bírá­latában. „Rossz hír keltése!" Ilyen (a nyilvánosság előtt persze nem vállalt) vádat is kapott pél­dául napilapunk egy érintett önkormány­zattól, amikor egy segítséget kérő család­nak gyűjtést szerveztünk és vittük el olva­sóink adományait. Indoklás: nem jó fényt vet a településre, hogy ott ilyen rászorulók élnek. Ami igaz - de fiát tudjuk: „Az igazat mondd, ne csak a valódit..." r őleg az országos sajtónál érhető tet­ten az elfogultság, s látni, ki mely politikai oldal, vagy gazdasági érdekcsoport mel­lett elkötelezett. A vidéki sajtó tisztessége­sebb. Nem azért, mert itt a sajtó munka­társait nemesebb anyagból gyúrták volna, egyszerűen a vidéken élőknek gyakrabban kell egymás szemébe nézni és ez azért még önmérsékletre inti a hírvivőket (nem tisztelet a kivételnek). Van még közös dol­gunk, s nem is kevés. ÁLLAMI GARANCIA- Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azo­kat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhi­bájukon kívül, elvesztették munkahelyüket-jelentette be Daróczi Dávid a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő elmondta: az állam - maximum 2 évig- kész garanciát vállalni a csökkentett összegű hitelrész­re azoknak az esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól. A kabinet egyeztetést kezd a bankok képvi­selőivel erről a javaslatról, hogy a jövő héten megszület­hessenek a szükséges döntések. A konstrukció részleteit a kormány a bankokkal egyeztetve jövő szerdáig dolgoz­za ki, jelenleg még a javaslat egyetlen részlete sem nyilvá­nos, így az sem, hogy az állami garanciát egy alapon vagy egy cégen keresztül biztosítják. A konstrukció a tervek sze­rint minden 2008. szeptember 1-je előtt felvett lakáshitel­re vonatkozik majd. A kormányszóvivő hozzátette: a devi­zahitelesek megsegítésére a kormány meghosszabbítja a bankokkal kötött korábbi egyezségét. Négynapos munkahét? Már tavaly javasolták... Miskolc (ÉKN - KT) - A miniszterelnök bejelentette, hogy négynapos munkahéttel segítenék az egyre súlyosabb helyzetbe kerülő foglalkoztatást, az ötödik napon pedig tovább­képzésen vehetnének részt a dolgozók. VÉLEMÉNYEK Szalai József, a Csavar- és Húzottáru Zrt. igazgatóságának elnöke: - A Regionális Fejlesztési Tanács ülésén én ezt már novem­ber elején javasoltam. Akkor pedig még jobb helyzetben voltunk, s talán magunk sem gondoltuk, hogy min­ket is ilyen súlyosan érint a gazdasági-pénzügyi világ­válság. Ami és ahogyan történt, az a döntéshozók és a döntési mechanizmusok kritikája. Jómagam eddig optimista voltam, de most már kezdem sötéten lát­ni a helyzetet. Sok ötlet került már felszínre, de ezek közül kevés valósult meg. Most nincs elvesztegetni való idő, hiszen csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben 60 ezren vannak munka nélkül. Ami pedig azt a bizonyos ötödik napot illeti: ha az állam nyolcvan szá­zalékban magára vállalja a képzést, vagy a továbbkép­zést, ez nagyon sokat jelenthet, bár a legideálisabb a százszázalék lenne. Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: - Létkér­dés, hogy a jelenlegitől rugalmasabb munkaügyi szabályokat vezessenek be, a cégek ugyanis erre várnak. A négy+egy napos munkahetet nem az ötlet, hanem az igény hívta életre, ez a gazdaság állapotából következik. Kétszer ad, aki gyorsan ad. Ha bevezetik a négynapos munkahetet, már akkor is kés­nek vele... Az elv jó, most minden azon múlik, hogy a kivitelezés során kellően rugalmas lesz-e valamennyi érintett. Hiszen vannak jogi szempontok, törvények, szabályok és erre gondolni kell. Ami pedig az okta­tást illeti: ki kell munkálni, hogy kinek és mit okta­tunk majd? Egy biztos: a négy nap sokkal több, mint a munkanélküliség. Vizsgálódik az IMF és az EU ■ További strukturális reformokra van szükség a fenntartható növeke­dés érdekében. Budapest (MTI) - Megérke­zett Budapestre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Euró­pai Unió delegációja a Magyar- országnak nyújtott hitelkeret felhasználásának első, ren­des felülvizsgálatára - mondta Pichler Ferenc a Pénzügymi­nisztérium sajtófőnöke. A saj­tófőnök elmondta, hogy a dele­gációk február közepéig marad­nak, ez idő alatt tárgyalnak a kormányzat, a Pénzügyminisz­térium és a jegybank illetékese­ivel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Euró­pai Unió együttműködésében mintegy 20 milliárd euró össze­gű hitelkerethez jutott Magyar- ország. Ebből eddig 6,9 milliárd eurót hívtak le. Az IMF vezér- igazgatója, Dominique Strauss- Kahn január 13-án járt Buda­pesten, s a miniszterelnökkel, valamint a pénzügyminiszter­rel és az MNB elnökével foly­tatott tárgyalás utáni tájékoz­tatón emlékeztetett arra, hogy az IMF-fel kötött megállapodás során a magyar kormány hatá­rozta meg a feltételeket, illetve a szükséges lépéseket, amelyek a valutaalap számára is elfogad­hatóak voltak. A kormány vállalta A magyar kormány azt vállal­ta, hogy a 2009. évi 0,9 százalé­kos GDP-csökkenésre épülő költ­ségvetést módosítja, és a GDP- arányosan 2,9 százalékos állam- háztartási hiányt 2,6 százalékra mérsékli. A kormány rögzítet­te azt is, hogy a korábban elő­irányzott adócsökkentéseket visszavonja, s nem hajt végre olyan változtatásokat az adótör­vényekben, amelyek kisebb net­tó bevételeket eredményeznek. A szükséges kiigazítás a kiadási oldalra koncentrálódik, ami összhangban áll Magyaror­szág GDP-arányosan viszony­lag nagyméretű állami szekto­rának szűkitési igényével - áll a szándéknyilatkozatban, amely 2009-ben az elsődleges kormány­zati kiadások (GDP-arányosan) két százalékos csökkentését irá­nyozza elő. A szándéklevélben megfogalmazott kiigazítás kere­tében a kormány egyebek között vállalta, hogy 2009-ben a köz­szféra nominálbéreit nem emeli, kiiktatja a közalkalmazottak 13. havi fizetését, és 80 ezer forint­ban maximálja a 13. havi nyug­díjak folyósítását, miközben a korkedvezménnyel nyugdíjba menőknél megszünteti 13. havi kifizetést. Nem támogatják A kormány konzultációt java­solt az IMF-nek arra az eset­re, ha az elsődleges egyenleg­ben finanszírozási problémák miatt korrekciót kellene végre­hajtani, vagy ha az államadós­ság szintje több mint 300 milli­árd forinttal meghaladja a kije­lölt mértéket, illetve ha a mak­rogazdasági kilátások jelentős mértékben tovább romlanak. SDR) készenléti hitelkeretet Magyarország számára. Ezt egészíti ki az EU 6,5 milliárd eurós (8,1 milliárd dollár), és a Világbank 1 milliárd eurós (1,3 milliárd dollár) hitelkerete. Folynak a válságmegbeszélések. Előtérben Gyurcsány Ferenc (balra) és Bajnai Gordon (Fotó: mti) Dominique Strauss-Kahn arról beszélt január közepén Buda­pesten, hogy Magyarországon további strukturális reformok­ra van szükség a fenntartható növekedés érdekében. A vezér- igazgató utalt a szükséges struk­turális reformok néhány elemé­re, így a bankszektor és a pénz­ügyi felügyelet megerősítésére, a hatékonyabb munkaerőpiac kialakítására, az adórendszer igazságosabbá tételére. „Az IMF nem támogatja az általá­nos adócsökkentést” - válaszol­ta újságírói kérdésre a vezér- igazgató, aki inkább átcsopor­tosítást ajánlott az adórendsze­ren belül, s azt is felajánlotta, hogy az IMF tanácsaival segíti ezt a folyamatot. A szándékle­vélben megfogalmazott költség- vetési felelősségvállalásról szó­ló törvényt (az úgynevezett pla­fontörvényt) decemberben elfo­gadta a parlament, és megtör­tént a Költségvetési Tanács tag­jainak jelölése is. Drasztikusan nőttek a törlesztőrészletek Nem biztató Budapest (MTI) - Elég sűrűn érkeznek Magyar- országra az IMF képvise­lői, ami egy ország szá­mára „nem biztos, hogy a legbiztatóbb jel” - mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerdán azt köve­tően, hogy a nap folyamán megérkezett Budapestre az IMF és az EU delegációja. A Fidesz szerint jó lenne, ha a kormány nem azon gon­dolkodna - akár az IMF- el, akár csak önmagában -, hogy milyen újabb meg­szorításokat vezessen be - tette hozzá az ellenzéki politikus. 1 A nehézséget fokoz­ta, hogy még a hitelka­matokat is egyoldalúan emelték a bankok. Miskolc (ÉKN) - Az év első két hónapjában jelentő­sen emelkedett a devizahite­lesek törlesztőrészlete a hirte­len megemelkedő kamatok és a történelmi mélypontra süly- lyedt forintárfolyam miatt. A nehézséget fokozta, hogy még a hitelkamatokat is egy­oldalúan emelték a bankok - mondja Fodor András pénz­ügyi szakértő. A durva eme­lés az új és a meglévő hitelek­nél is jelentős tehernöveke­dést okozott. Sokan a tavalyi­hoz képest 30-40 százalékkal is többet fizetnek. Annak érdekében, hogy a bank ne árverezze el az ingat­lanát nemfizetés miatt, az ügy­félnek érdemes minél előbb fel­venni a kapcsolatot a pénzinté­zettel, hogy ki tudják alakítani a megfelelő konstrukciót. Kevés a jó megoldás Forintra válthatók át a devi­zahitelek, meghosszabbítható a futamidő, kérhetnek halasz­tott tőketörlesztést vagy elő­törlesztést. A forintra váltás­nál az a gond, hogy a forint­alapú hitelkonstrukciók rész­letei jelentősen magasabbak a deviza alapúakénál. Ez eset­ben az összes árfolyamveszte­séggel számolni kell. A futamidő meghosszabítása nem olcsó, de működőképes megoldás lehet, ha valaki vég­képp nem tudja fizetni a rész­leteket - emeli ki a szakértő. A tőkefizetés halasztása ked­vező lehet egy későbbi pozi­tív árfolyamkorrekciónál. Az előtörlesztést azok választják, akik egyéb megtakarításaik­ból felszabaduló pénzükkel tudják csökkenteni a jelenlegi árfolyammozgás miatti vesz­teséget. ggi, *1.. hirelszon.hu--------------­További cikkek. Virtuális világ, kapaszkodók nélkül ■ „A közösségi gondol­kodást gyengítő, átpo­litizált híradások elbi- zonytalanítanak." Debrecen (ÉKN) - Nem meg­lepő a médiafogyasztók kedve­zőtlen megítélése a sajtóról. Az már inkább, hogy az önkor­mányzatok bizalmi barométe­rének is ilyen lesújtó vélemé­nye legyen - véli Nagy Zoltán főiskolai docens, médiakutató. - Nem gondolom ugyanis, hogy a helyhatóságok alulreprezen­táltak lennének a médiában. Más kérdés, ha kedvezőtlen a fogadtatásuk egy-egy választási ígéretükkel ellenkező döntésük nyilvánosságra hozatala kap­csán. Ha korrekt a tájékozta­tás, vállalni kell a szembesü­lést - szögezi le a debreceni Köl­csey Ferenc Református Taní­tóképző Főiskolán oktató szak­ember. Úgy látja: - A médiá­ból ma egy végletekig frusztrált társadalom képe tükröződik. A kedvezőtlen tár­sadalmi folya­matokkal szem­besülés nega­tív viszonyulást vált ki. A közös­ségi gondolko­dást gyengítő, egymásnak sokszor ellentmon­dó, átpolitizált híradások elbi- zonytalanítanak. A tömegkom­munikációban kőkemény ideo­lógiák ütköznek, és egy kapasz­kodók nélküli virtuális világ képe tárul elénk. Nagy Zoltán szerint az egyén- érzelmi intelligenciája révén- igényelné a tájékoztatás erköl- csiségét, az intellektuális fejlő­dését segítő médiaüzeneteket. Mint fogalmaz, a politikai és gazdasági elit sokféle módon értelmezhető akaratnyilvání­tása akadálya a tisztánlátás­nak. Céltáblává válhat- Erről nem a média tehet. A demokratikus jogállamisággal ütköző jelenségek nem leplezhe- tők. Talán az ilyen esetek nap­világra kerülése miatt is válhat a média az önkormányzatok cél­táblájává - vélekedik a kutató. Egyúttal jónak látja hangsú­lyozni: a médiának önszabályo­zást, ha úgy tetszik, öncenzú­rát kell alkalmaznia. - Nem tet­szeleghet a sajtó egyfajta hatal­mi ág szerepben. Ugyanakkor nincs helye feltételezéseken alapuló kiszivárogtatásoknak, találgatásoknak. Csak bizonyít­ható tények közölhetők. Még akkor is, ha ez csoportérdeke­ket sért. A sajtó sokat emlege­tett őrkutya szerepe össztársa­dalmi céljaival felülír minden más egyéni akaratot. Ez pedig adott esetben a településveze­tők esetében is igaz. HÁTTÉR Az önkormányzatok legkevésbé a sajtóban és a törvényhozásban bíznak - derül ki a hétfőn nyilvánosságra hozott Önkormányzati Bizalmi Barométer első, kísérleti felméréséből. A 60 helyhatóság megkérdezése alapján készült összeállítás szerint az önkormányzati szövetségek és a nem önkormányza­ti intézmények élvezik a legnagyobb bizalmat. Nagy Zoltán KELET MINDENFELŐL /2 A teljes hitelkeret Az IMF igazgatósága 2008 novemberében hagyott jóvá 12,3 milliárd euró (15,7 mil­liárd dollár, 10,5 milliárd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents