Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-28 / 50. szám

2009. február 28., szombat MINDENFELŐL /2 KELET RÖVIDEN • Meghalt Aszódi Pál. Éle­tének 80. évében elhunyt Aszódi Pál (képünkön) fideszes országgyűlési képvi­selő, otthonában érte a halál éjszaka - közölték pénteken. Távozása pótolhatatlan veszteséget jelent a jobboldali konzervatív értékeket képvise­lő politikai szövetségnek - olvasható Orbán Viktor pártelnök és Navracsics Tibor frakció- vezető közleményében. JEGYZET Burokban Pap Gyula gyula.pap@inform.hu Mind gyakrabban idézik a mosta­nit közvetlenül megelőző' rendszer legna­gyobb vívmányaként az úgynevezett tel­jes foglalkoztatást, feledve apró árnyolda­lait, amelyet emlékezetem szerint az akko­ri élesszemú'ek „burkolt munkanélküli­ségnek" tituláltak. Nos, mára ez a burko­lat teljesen lehullott és feketén-fehéren lát­szik, nogy legfrissebb statisztika szerint a 350 ezer főt meghaladja a munkából kire­kedtek tömege. Biztosak lehetünk ben­ne, hogy ez a szám még növekedett is az adatgyűjtés zárása óta. És akkor nem beszéltünk még a csak a környezetünkben „lebegő" csoportos elbocsátási akciókról. Nem merülnék mélyebb elemzés­be a múlt és jelen gazdaságpolitikájáról, az egyéni és társadalmi szintű ökonómia összefüggéseiről. Ám arra az azonosságra többen felhívták a figyelmet, hogy miköz­ben ostorozzuk az apróbetűs részeket nem böngésző, messze a takarójukon túl nyúlóan élőket, hitelt-hitelre halmozókat, a „magas gazdálkodásban" ugyanennek lehettünk és ma is lehetünk tanúi. Hogy ez korábban milyen függőségi viszonyban létezett tudjuk, és lassan az is kezd kibon­takozni, hogy a mostani helyzet nyomán ki fogja megszabni az irányt. Akik dön­tési pozícióban nem tudták megtörni a „hagyományt" talán nem lesznek munka- nélküliek, hacsak - egy választást követő­en - el nem pattan a burok. Befektetés: 24,5 milliárd London, Párizs (FH, MTI) - Bejelentet­te az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Befektetési Bank (EIB) valamint a Világbank, hogy 24,5 milliárd eurót fektetnek be Közép -és Kelet-Európábán. A hírt az EBRD tette közzé pén­teken. A cél, hogy „támogas­sák a térségnek a világgazdasá­gi válság hatására megrendült banki rendszerét, és forráso­kat teremtsenek az üzleti köcsönökhöz”. A hír­hez kapcsolódik az a vélemény, amelyet pénte­ki számában közölt a Le Figaro: A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a leg­rosszabb esetben 350 milliárd dolláros összeg­ben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az EBRD elnöke a lapban. Az EBRD vezetője szerint bankcsődök fenyegetnek a kelet-euró­pai térségben. Thomas Mirrow ÓI PÁRT: AZ ELEMZŐ SZERINT Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazga­tója: A rendszerváltás óta több alka­lommal is felléptek már olyan moz­galmak, melyek a parlamenti pár­tokból való kiábrándulásra, „valami más" felmutatására kívántak alapoz­ni, azonban az eddigi kísérletek nem hoztak számottevő eredményt. A most párttá alakuló kezdeményezés való­ban tőkét tud kovácsolni a politikai megosztottságból, az MSZP és a Fidesz éles szembenállásából, és a gazda­sági válság által felerősített, új alternatívák iránti igény­ből. A sikeres választási szerepléshez azonban mindez kevés, és nem pusztán a voksolásig hátralévő idő rövid­sége vagy szűkösebb kampányköltségeik miatt. Az LMP- nek ugyanis nemcsak azt kell megjelenítenie, hogy mást akar, minta mostani kormányzó illetve ellenzéki pártok, hanem azt is, hogy ez „nagyon-nagyon mást" fog csinál­ni. A bejelentett, leginkább a zöld mozgalmakkal rokonít­ható programjuk pedig ahhoz kevés lehet, hogy a válasz­tópolgárok széles tömegei inkább őket juttassák man­dátumokhoz, és ne az eddig már így vagy úgy bizonyí­tott, mégoly „kiábrándító" pártokat. Gyurcsány Ferenc kormányfővel Államcsőd? Fogalom van. kockázat nincs... teni a kormány? Piacot nem tud teremteni. Gyurcsány Ferenc: Mindenkinek másként. Min­den helyzet más. A BorsodChemnek azért lehetett segí­teni, mert volt elkép­zelése, hogy milyen segítség kell neki, idejé­ben szólt, és együtt volt a vállalat: együtt a dol­gozók és a vezetők. Lehe­tett segíteni. Lehet segíteni olyankor, amikor valakinek kisebb mértékű piaci problé­mái vannak, és azt mondja, hogy ahelyett, hogy elkülde­ném minden ötödik munká­somat, inkább négy napig dolgozzanak, négy nap­ra adok fizetést, az ötödik napot pedig a kormány kifi­zeti. Ma ez a legnépszerűbb programunk. Sokkal gyor­sabban fogy az erre szánt pénz, mint korábban gon­doltuk. ■ „Ma ez a legnépsze­rűbb. Gyorsabban fogy az erre szánt pénz, mint korábban gondoltuk." Szabados Gábor szabados@inform.hu Miskolc (ÉKN) - Gyurcsány Ferenc csütörtökön Miskolcon (előtte Kazincbarcikán) járt. A miskolci fórum előtt adott inter­jút az Inform Média lapjainak. Észak-Keleti Napló (ÉKN): Miniszterelnök úr! Az Euró­pai Unió újonnan csatlako­zott országai között Magyar- országot különösen rossz állapotban „találta” a vál­ság. Felelősnek érzi-e magát az elmúlt hat év elmulasztott döntéseiért, meg nem való­sult reformjaiért? Gyurcsány Ferenc: Azt gondolom, hogy még sokkal szenvedélyeseb­ben kellett volna érvelni a válto­zásokért, még erősebben küzde­ni értük, és nem engedni, hogy az országon időnként a bátor­talanság vegyen erőt. Hozzáte­szem: azért, amit mindazok tet­tek, akik a reformokat tiszta szí­vükből utálták és gyűlölték, és ebből építettek politikai támoga­tást, a felelősséget nyilván nem vállalhatom. Politikai pályafu­tásom ahhoz kötődik, hogy az országot rávegyem, hogy változ­zon. Sokkal nehezebb ez, mint bármikor gondoltam. ÉKN: De mit csináltunk mi rosszabbul, mint a többiek? Miért vagyunk sereghajtók? Gyurcsány Ferenc: Hála Isten­nek nagyon-nagyon sok minden­ben nem mi vagyunk a sereghaj­tók. De mi okozza a mai gond­jaink egy részét? Pont az, amit az emberek a legjobban szeret­tek az elmúlt évek politikájából. A minden korábbinál kiterjed­tebb szociális támogatásokat. Annak ára lett, hogy Magyar- országon a legszegényebb gye­rekeknek ma ingyenes étkezé­sük van. Ilyen nincs Szlovákiá­ban. Hogy a legszegényebb gye­rekek ingyen kapnak tanszert. Ilyen sincs Szlovákiában, mint ahogy olyan se, hogy a nyugdíja­sok kapnak tizenharmadik havi nyugdíjat. Ezek a szociális elő­nyök most hátránnyá váltak. ÉKN: Az ellenzék, de rajtuk kívül is sokak szerint ön hónapokat késlekedett a vál­ság hatásait csökkentő dön­tések meghozatalával. Sőt, a jelen tervek is túl „puhák”. Gyurcsány Ferenc: A kormá­nyok tavaly ősz óta folyama­tosan versenyt futnak az idő­vel. A kérdés az, hogy ki az, aki jobb teljsítményt ér el, és ki az, aki rosszabbat. Én nem késlekedtem egyetlen egy napot tavaly októberben, amikor októ­ber 8-án Magyarországot táma­dás érte. Másnap bejelentettem, hogy a költségvetést módosítjuk. Amikor kiderült, hogy ez nem lesz elég, még egyszer módo­sítottuk. Mi vagyunk az első kormány Európában, amelyik januárban azt mondta - tizedi­ké környékén hogy további módosításokat hajtunk végre, és a legelső, amely szerkezeti változásokat jelentett be. Adó­változásokat, szociális változá­sokat, nyugdíjváltozásokat. Az ellenzék nem ezért kritizál ben­nünket, mert még több válto­zást akar. Az ellenzék kevesebb változást akar. ÉKN: Félünk az újabb ter­hektől, a megszorítások­tól. Merthogy az említett és tapasztalt változások ilye­nekkel járnak. Gyurcsány Ferenc: Az emberek úgy érzik, úgy gondolják-joggal -, hogy eddig is rengeteg terhet vállaltak. A szakemberek, közöt­tük a Reformszövetség tagjai a bejelentett és meghozott intéz­kedéseket is kevésnek tartják. Az ellenzék azt mondja, ne fog­lalkozzunk a szakértőkkel. Utál­ja a Reformszövetség javaslatát. A kormány dolga, hogy együtt tartsa az országot. Éppen ezért szerintem az a helyes, hogy ha megpróbálunk szót érteni azok­kal is, akik ennél kevesebbel szeretnék a válságot megúszni, és szót érteni azokkal is, akik ennél többet szeretnének tenni. Ez ennek a művészete. ÉKN: Hogy lehet majd azok­kal szót érteni, akik elnyo- morodnak? Vagy már most is nyomorban élnek? Gyurcsány Ferenc: No látja! Éppen ezt mondom azoknak a szakértőknek, akik azt mond­ják, hogy ennél még sokkal többet kell tenni. Az a helyzet, hogy sokaknak van igazságuk. Olyan igazságaik, amelyek lehet, hogy egymással szemben áll­nak. Vigyáznunk kell a legsze­gényebbekre. Ezek az intézke­dések, amelyeket most teszünk, óvják őket. Ezért mondom pél­dául, hogy a családi pótlék ala­nyi jogon való jogosultságát meg kell őrizni. Ezt az egyensúlyo­zást kell a kormánynak jól csi­nálnia, és nem kell engedni, hogy ha bárki bármit felvet, gyorsan ne nézzük meg a másik felét is az igazságnak. ÉKN: A bajba jutott vállalko­zásoknak hogyan tud segí­ÉKN: És van még pénz? Gyurcsány Ferenc: Még van. Most nyitottunk meg egy újabb húszmilliárdos csomagot. Ma már biztos vagyok benne, hogy ez se lesz elég, tehát további pén­zeket kell ehhez a programhoz keresni. ÉKN: És találnak majd? Gyurcsány Ferenc: Az a pénz, amit mi találunk, az adófize­tőknek a pénze általában. Egy kasszán vagyunk. Ezt sokan nem értik, muszáj elmonda­nom: mi, az ország egy kasszán vagyunk. Visszatérve az eredeti kérdésre: ahol nem lehet segíte­ni, ahol drámaian megszűnnek vagy lecsökkentek az értékesíté­si, eladási lehetőségek, ott csak annyit tehetünk, hogy vagy átképzési programot ajánlunk, vagy megnézzük, hogy egyen­ként lehet-e a végzettségüknek megfelelő munkát találni. ÉKN: Mi lesz itt egy-két-há- rom-öt hónap múlva? Egy év múlva? Gyurcsány Ferenc: Amikor októ­berben először láttuk, hogy sok­kal nagyobb lesz itt a kihívás, mint gondoltuk, akkor sokan azt mondták, hogy fél év alatt itt százezer munkahely meg fog szűnni. Mindenki egymás­ra licitált. És kiderült, hogy most nagyjából huszonötezerrel kevesebb munkahely van, mint tavaly ősszel. Ez is nagyon sok. A válság még tart. Én inkább azt hiszem, hogy ez eltart 2010- ig, mint, hogy 2009-ben vége lesz. ÉKN: Amikor azt kérdeztem, hogy mi lesz itt a közeljö­vőben, arra is gondoltam: utcára mennek az emberek? Esetleg törni-zúzni fognak? Gyurcsány Ferenc: Nem gondolom. Én a magyart ennél felelősebbnek látom. Sokkal. Magyarországon nem szociális okok miatt men­tek utcára az emberek az elmúlt években. Magyarországon a poli­tika által felizgatott emberek egy- kétezres csoportja az, akik az utcára mentek. ÉKN: Nem rájuk gondoltam. Gyurcsány Ferenc: A magyarok lényegesen bölcsebbek. És azért kell tenni, hogy megőrizzük a nyugalmát az országnak. ÉKN: Meddig lesz fizetőké­pes az ország? Van-e ilyen fogalom az ön fejében, hogy államcsőd? Gyurcsány Ferenc: Fogalom van, kockázat nincs. Van nekünk nagyjából a spájzban negyven milliárd eurónk. Azért tud ennyi lenni a spájzban, mert időben bespájzoltunk, az IMF-megál- lapodással. Mások most állnak majd sorba. Majd nézzék meg, hogy ők mit fognak mondani fél év múlva. Idén Magyaror­szágnak összesen hárommilli- árd eurónyi fizetési kötelezett­sége van. A negyvenhez képest a három elég megnyugtató­nak tűnik, én úgy látom. Azaz az államcsőd emlegetését nem nagyon tudom másnak gondol­ni, mint rossz ízű, megalapozat­lan, helyenként rossz szándékú hangulatkeltésnek. Ráta: 8,4 százalék Budapest (MTI) - A havon­ta csúsztatott negyedéves foglal­koztatási adatok 2001-ben kez­dődött publikálása óta soha nem látott szintre emelkedett a munkanélküliségi ráta, érté­ke 8,4 százalékra nőtt novem­ber-januárban - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Trippon Mariann, a CIB Közép-Európai Nemzetkö­zi Bank Zrt. elemzője szerint a munkanélküliség 0,4 száza­lékpontos megugrása a tavaly ősszel bejelentett elbocsátások fényében nem meglepő. Úgy vél­te, a romló foglalkoztatási ada­tok a visszaeső export és a gyen­gülő belső kereslet hatását tük­rözik. HATTER ....... . Dr. Barkóczi István, a FUX Rt. vezérigaz­gatója: Tíz éve nem volt ilyen magas a munkanélküliségi ráta. Engem mint munkaadót nem lepett meg ez a szám, szerintem a jelen­legi értékek, figyelembe véve a közel­múlt elbocsátási hullámát, még maga­sabbak. A kormány a lassú intézkedés­sel tovább rontja a helyzetet, növeli ezt az arányt. Véleményem szerint nem az öt helyett négy munkanap forszírozá- sával, hanem a gazdaság, a vállakozói környezet élénkítésével lehetne tenni a folyamat lassításáért, megállításáért. Adócsökkentés, a piaci versenyhelyzet Wm ffffwff W. fPfffw. javítása vezethet oda, hogy a kisebb-na- gyobb üzemek, vállalatok ne a munka­helyek megszüntetésével tudjanak érvé­nyesülni. A gyártási költségek csökken­tésével kell megteremteni, hogy az igen nehéz nemzetközi piacon versenyképe­sek lehessenek a magyar cégek, ezáltal nem csökkenne, hanem növekedhetne a foglalkoztatottság. Foglalkoztatás Magyarországon* időszak foglalkoztatottak: munkanélküliek gazdaságilag gazdaságilag munkanélküliségi foglalkoztatási : aktivitási aktívak j nem aktívak j ráta [ arány arány 2006. november-2007. január 3 939,6 317,5 , 4 257,1 3 464,9 7,5 ) 51,Ö f~55,1 2007. november-2008. január 3 873,3 342,6 4 215,9 3 502,3 8,1 50,2 j 54,6 2008. november-2009. január 3 838,4 350,8 4 189,2 3 515,1 8,4 49,8 | 54,4 ’ * ezer főben, a 15-74 éves korosztályban Grafika: ÉKN, forrás: KSH 1 jj j h JísÍjS, Gyurcsány Ferenc (Fotó: Ádám János)

Next

/
Thumbnails
Contents