Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-16 / 39. szám
2009. február 16., hétfő KELET SAJTÓ ÉS TANULÁS Álmos diákok a padokban Régi jól ismert szabály, hogy 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás az ideális napi beosztás. Természetesen ez hét közben nehezen megvalósítható, főleg tinédzserkorban. Tudományosan elfogadott tény, hogy a kamaszoknak átlagosan napi 9 óra alvásra van szükségük. Valójában ennyit csak nagyon kevesen alszanak rendszeresen. Számos elfoglaltságuk nyúlik az éjszakába. Előtérbe helyezik a barátokat, a tévénézést, az elmaradt házi feladatokat és az internetet, mindezekkel csökkentik a nyugodt, önfeledt szunyókálással töltött órák számát. Reggel természetesen szól a vekker, és sokunknak zokul esik a felkelés. Nyűgösen indul a reggel, és ez az állapot valószínűleg az iskolában sem lesz kellemesebb. A legtöbb esetben okító mondat hangzik el a szülők, olykor egy tanár szájából is: aki éjszaka úr, legyen az nappal is! Sajnos, a mai tinédzserek többsége nincs tisztában azzal, milyen következményekkel járhat az alváshiány. Először is a napközbeni álmosság megnehezíti a tanulást vagy akár az iskolapadban való ébren maradást is. Továbbá hangulatingadozást, ingerültséget is előidézhet. Előfordulhat, hogy az álmos kamaszok volán mögé ülnek. Ilyenkor kevésbé koncentrálnak, akár halálos baleseteket is okozhatnak. Logikus megoldásnak tűnhet az, hogy a diákok hét végén próbálják behozni a lemaradást. Valójában tévesen gondolkoznak, ezzel nem segítenek szervezetükön, ezzel további problémákat okozhatnak. Iskolai tanéveim alatt szerencsére sikerült felismernem a pihenés szükségességét. Számos módszerrel igyekszem elősegíteni a nyugodt éjszakát. Lefekvés előtt forró fürdőt veszek, kerülöm a képernyők zavaró hatásait és a hangos zenét. Hasonló praktikákat ajánlanék diáktársaim figyelmébe, hangsúlyozva az alvás fontosságát. Méhész Gabriella DIÁK ÚJSÁGÍRÓINK Kiss Olivia Kölcsey Ferenc Gimnázium és Kollégium, Nyíregyháza A felkészítő tanár: Szabolcsiné Kántor Éva Méhész Gabriella Deák Ferenc Gimnázium Fehérgyarmat Felkészítő tanár: Kondor Borbála LADIK-SÉTA /11 LADIK: jön a második forduló! ■ Külön díjazzuk az ötletességet, egyediséget - úgy a szöveg, mint a képek bírálatánál. Nyíregyháza (KM) - Megyénkből 48 csapat nevezett és küldte be szerkesztőségünkbe a LADIK-verseny első fordulóját jelentő teszteket. Ez a feladat amolyan bemelegítés volt, kicsit beugratós stílusban, most következik a második forduló: a csapatok mutatkozzanak be egy 3000 karakteres terjedelmű írásban, fotókkal illusztrálva. Külön díjazzuk az ötletességet, egyediséget - úgy a szöveg, mint a képek bírálatánál. Újságírói feladat Itt aztán el lehet engedni a fantáziát! Akkor lesz jó a mű, ha lendületes (fiatalos), laza stílusú, ám minden fontos információt tartalmaz, és mindemellett olyan egyedi jegyeket is felmutat, amelyek senki másra nem jellemzőek. Ez már igazi újságírói feladat, szép kihívás: Figyelem! A beküldési határidőt módosítottuk: március 3-ig Könnyed, de azért mindenkit próbára tevő feladatokra kell számolni majd az idei megyei döntőben is (Fotók: KM-archív) várjuk a bemutatkozó anyagokat. Az elkészült munkát e-mail címen ( nyeki@kelet.szon.hu ) és postán is fogadjuk (Kelet- Magyarország Szerkesztősége 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6.), a borítékra kérjük, írják rá: LADIK. Lendületben a tavalyi megyei döntőben Kupaktanács és hajrá! Bizalmatlanság, félelem: alapvető emberi kérdések A pénz fontos dolog az életünkben - de messze nem a legfontosabb! (Fotó: KM-illusztráció) Ha nem pazarolnánk az energiát otthon, és máshol sem, akkor talán mindenkinek jutna. Miért van az, hogy az emberben alapvetően benne van az önzés, a birtoklás- és hatalomvágy, az irigység, a viszálykodás és a háborúskodás? Alapjában véve valamilyen evolúciós oka lehet. „A prédából csak akkor adok a másiknak, ha az én hasam tele van, hisz így nagyobb az esélyem a túlélésre. A területemet kijelölöm, itt én vadászok, ha valaki idemerészkedik, elkergetem. Ha más is szemet vet a választott páromra, vérre menő küzdelem árán is elérem, hogy az én génjeim segítsék a fajfenntartást.” És így tovább. Igazából minden a túlélésért megy. A harcok során eldől, hogy melyik egyed az erősebb, a legyőzött lehet, hogy egy másik állat tápláléka lesz, vagy talán egy másik harcban ő kerekedik felül, a győztes pedig örökítheti előnyös tulajdonságait utódaiba. Ez a természetes szelekció, amit a természet oly nagyszerűen egyensúlyban tart. Minden ember származása közös, hisz egy fajba tartozunk. De talán nem az emelt minket, embereket az állatvilág fölé, hogy mi a dolgok mögé nézünk, és megkeressük a válaszokat a miértekre? Miért vannak tehát bennünk a fenti tulajdonságok? Még mindig a túlélés miatt? Arra az okos emberi agy kitalálta az orvostudományt. Gyógyít, ápol, életet ment. Egy másik életet. Mi nem felfaljuk a gyengébbeket, hanem felemeljük. Akkor a fajfenntartás? Azt hiszem, már erre sincs gondunk. Akkor hát miért vagyunk ilyenek? Szerintem erre a válasz az energiaminimumban van. A világon minden, ami mozog vagy működik, úgy teszi a dolgát, hogy a lehető legkevesebb energiát használja fel közben. Ez az energiaminimum elve. A mai világban, ha körülnézünk, láthatjuk, hogy mindenki ugyanerre törekszik. Hajkurász- sza a pénzt, ami a kényelmesebb élet záloga, hiszen ha van elég, akkor olyan dolgokat vehet, ami könnyíti és gyorsítja a mozgást vagy épp a gondolkodást. Sőt, sokszor maga a pénz megszerzésére is ezt az utat választja. Ahelyett, hogy keményen megdolgozna érte, megpróbál a legkönnyebben, akár mások semmibevételével a vagyonhoz jutni. Hát ez is emberi tulajdonság? Úgy tűnik, igen, hisz manapság mindennek a mozgatórugója a pénz. De vajon az energiaminimum miért nem tudna érvényesülni éppen a mások érdekében? Ha nem pazarolnánk az energiát otthon, meg különböző intézményekben, talán minden embernek jutna elég. És mitől mások mások? Talán nem ugyanolyan szív dobog bennük? Nem ugyanolyan érzelmeik vannak? És miért tölt el félelem sokunkat, mikor valamiben különbözünk? Akár bőrszínben, nyelvben vagy egyes szokásunkban térünk el. Az ismeretlentől való félelem? A bizalmatlanság? És miért kell, hogy bizalmatlanok legyünk másokkal? Ez egyfajta védekezés pont az olyanokkal szemben, akik mindenre képesek önös érdekeikért? Rengeteg kérdés, amelyekről fontos lenne többet beszélnünk. Jó szó az emberség. Talán épp azt tükrözi, hogy hova kellene fejlődnie az emberiségnek. Hogy minden ember tényleg egyenlő és szabad legyen. Hogy hagyjuk az önzőséget, a viszályokat, és végre egymásért éljünk, szere- tetben, mint egy nagy család. Talán egyszer választ találunk minden miértre. És majd akkor hatalmas boldogság lehet a Földön. .. Kiss Olívia
