Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-16 / 39. szám

2009. február 16., hétfő FÓRUM /6 KELET ÜZENET Bálon tervezték a jövőt Geszteréd (KM - P. I.) - Új elnököt válasz­tott nemrégiben a Geszterédi Nyugdíjas Egye­sület. A tartalmas kikapcsolódást, közösség- építést és színvonalas szórakozást zászlajára tűző civil szervezet első embere, Molnár Gábor a helyi általános iskola tornatermében rende­zett báli mulatságon mutatkozott be az egyesü­let tagságának és a település érdeklődő nyug­díjasainak. Az asztali áldás és vacsora előtt az új elnök részletesen ismertette ez évi terveit a megjelentekkel, és megköszönte a kapott bizal­mat. A késő estig tartó jó hangulatról élőzene és táncmulatság gondoskodott. A geszterédi nyugdíjasok remekül érezték magukat a bálon További fotók: [g] www.smn.hu (Fotó: Urszuly László) JÓKÍVÁNSÁGOK Születésnap: Szécsi Zoltánnak Nyírjákóba! Nagyon sok boldogsá­got kívánnak 22. születésnapja alkalmából: szülei és testvére! 20/387-8799 _____________________ Id. Szabó Andrásnénak Tiszaszentmártonba! Bol­dog születésnapot kíván: Katica, Józsi és Fruzsi!­70/312-4534 _______________________________ Tiszaszentmártonba Szabó Andrásnénak 69. születés­napja alkalmából! Édesanya! Oly szép ez a szó. 5 az, aki nem pótolható. Kérjük a jó Istent, vigyázzon rá, tartsa meg számunkra még nagyon soká! Hosszú éle­tet kíván neki öt gyermeke, menyei, vejei, 13 unokája és három dédunokája! 70/771-7199 ______________ Te vagy nekem a levegő, te vagy nekem a napfény, te vagy nekem a mindenségi Ezért létezni nélküled nem tudok! Szeretlek! Rách Gábornak küldi barátnő­je: Erzsó! 30/351-7990 ______________________ Drága Feleségem! Valentin-nap alkalmából azt üze­nem neked, hogy soha el nem múló szerelemmel szeretlek és mindig szeretni foglak! Férjed: Zsolti! 70/382-9722 ________________________________ Mikó Adriennek Kislétára! Sok, boldog Valentin- napot! Nagyon szeretlek! A te egyetlened: Zoli! 70/953-9807 ________________________________ Névnapmenü: 16. hétfő: Julianna, Lilla________________________ 17. kedd: Donát ______________________________ 18. szerda: Bernadett, Konrád___________________ 19. csütörtök: Zsuzsanna, Eliza __________________ 20. péntek: Aladár, Álmos 21. szombat:.Eleonóra _____________________ 22. vasárnap: Gerzson_________________________ u c I ETJókívánságait születésnap, névnap, évfor­duló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 13 óráig ezt megteszi, a másnapi Kelet- Magyarországban megjelenik jókívánsága. A jókíván­ságot kjk (utána szóköz) betűkkel kell kezdeni. Télűzők. Vidám télbűcsúztató mulat­ságot tartott péntek 13-án a nagykállói Szivárvány Óvoda Mikiegér csoportja. Igaz, a tél még maradt, de a hangulat fer­geteges volt, az ötletes jelmezekbe bújt gyermekek táncoltak, versenyeztek, tom- boláztak. (Fotó: amatőr) OLVASÓINK ÍRJÁK Utat keresni A cigányproblémák megol­dására szeretnék egy olyan példát feltárni, amiről úgy gondolom, követhető lenne egy mélyre süllyedt társadal­mi réteg felemelésében. A jó példákkal mindig is az egy­ház szokott kiutat mutatni, csak a sajtó kevésbé figyel oda. Például Tápiószecsőn, Hoffer József atya és társai gondozásában olvasni tanul­nak az idősebb cigányok. A Pest megye „közelkeletén” azok a tanítványok, akik a jezsuiták segítségével próbál­nak új életet kezdeni. Pénz kellene erre is, de ha a taní­tásról kiesett pedagógu­sok is munkába állhatnának az ilyen rendszerű iskolák­ban, az megoldást jelentene az egész társadalomnak. Lássuk be, nem elég integrálni, ha nem volt modell a családban a tanuláshoz. Nem megoldás, hogy beolvasszák elit iskolák­ban, hiszen úgy sem lenne belőle felzárkózás, csak szín­vonalesés, hiszen velük együtt haladni képtelenség. Ébred­jünk már fel, hogy meg kell szerettetni velük a tanulást, megtanítani a morálra is! Ha felismernék a minisztériumba került cigány vezetők is, hogy más úton kell felemelni, mert képesek rá, mint ahogy ők kinőttek maguk is. Vannak elismert cigány költők, festők, zenészek, jogászok, de bizo­nyára más közegből kerül­tek ki, mint a kis fosztogatók. Rájuk vár a feladat, hogy utat Meghódították Egy megnyert pályázat segít­ségével vehettek részt kirándu­láson a nyírteleki ÁMK 6. osz­tályos tanulói, Baltighné Koz­ma Mariann, Tereminé Hor­váth Ildikó, Szilágyiné Bereg­szászi Erzsébet pedagógusok­kal, valamint Fintor Gábor művelődésszervezővel Egerben. A Gárdonyi Géza Színház mel­lett leszállva átgyalogoltunk a városon. Megcsodáltuk a Bazi­likát, a Líceumot, a Dobó teret impozáns szobraival. Tinó­keressenek számukra. Nem szégyen egy-egy külön iskola, csak amíg fel nem nőttek oda, hogy képezhetők legyenek. Jó szándék kell hozzá csupán. Vannak szakmák, voltak min­dig is azelőtt, de segédmun­di Lantos Sebestyén szob­ra mellett elhaladva az izga­lom a tetőfokára hágott. A vár­fal közelről való „érintése”, az ágyúk, a Minaret „közelsége” nagy élményt jelentett a cse­metéknek. A Dobó István Vár­múzeumban megtekinthettük az egri vár történetét bemuta­tó állandó kiállítást. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regé­nyének szereplőit élethű formá­ban láthattuk a Panoptikum­ban. Dobó esküjét elolvasva hű vitézek lettünk, egy fotó erejé­ig. Jól érthető vezetéssel, csó­kásnak sem szégyen lenni. Fel lehetne fedezni tehetségeket is, hiszen vannak. Csak rossz példa áll azok előtt, akik mun­kakerülésen kívül mást nem látnak. Nem igaz, hogy lenéz­nék őket, ha képesek lennének portosan tekintettük meg a Hősök termét, a Kazamatát és a Kővárat. Az élménydús tár­latvezetés után kijutva a külvi­lágba Gárdonyi Géza sírhelye előtt tisztelegtünk. Megértet­tük, hogy itt „csak a teste” van, a lelke tovább él a műveiben. És, hogy miért a hatodik osztá­lyosokra esett a választásunk? Mert a magyar irodalomkor, történelem és természetisme­ret szorosan illeszkedik az egri várban látottakhoz, melyből a hatodik osztály sokat tanult. a beilleszkedésre. Akkor már szabad lenne az út a tovább­tanulásra is. Remélem, nem tűnök rasszistának a javasla­tommal, de hiszem, hogy meg­vitatásra érdemes gondolat ez. PROSKA JÁN0SNÉ, NyíRBOGDÁNY Baltighné Kozma Mariann, pedagógus Pálinkalovag. Dr. Cservenyák Lászlót, a mátészal­kai Szatmár Múzeum vezetőjét (jobbról civil ruhában) a tavalyi tarpai szilvanapon ütötték lovaggá, ezáltal a Szatmár-Beregi Pálinkalovagrend oszlopos tagja lett. (Fotó: Berki Károly) VÉLEMÉNYEK A SZ0N-R0L Internetes portálunkon, a Sza­bolcs Online-on olvasóink azon­nal megírhatják véleményüket kommentár formájában. Ezek­ből válogatunk naponta. NAGYON KOMOLY A HELYZET Kedves Dr. Vékony Miklós Úr! Örömmel olvasom reális, és a valós tényekkel összhangban álló véle­ményét. Sajnos Magyarország tele van szociológussal, pszichológus­sal, kriminológussal, és más olyan szakemberekkel, akik gyökeréig átlátják a cigánykérdéssel kapcsola­tos problémát. Ismerik az okokat, a következményeket és a megoldást is. Mégis azt kell mondanom, nem hazafiak. Érdektelenek, közöm­bösek és a problémát szőnyeg alá söprő viselkedést folytatnak, a saj­tóban a nyilatkozatuk nagy része homályos, ködösített, nem azt mondják, amit tanultak és tudnak. Ennek az országnak nincs értel­misége. Zene füleimnek, ha néha őszinte véleményt olvashatok egy értelmiségi részéről. Tudom, sajnos egy fecske nem csinál nyarat. hajnal22 ROMOKBAN A KÖZBIZTONSÁG Nem szeretem a politikát. Nem szeretem a politikusokat, telje­sen függetlenül hovatartozásuktól. De nagyon visszataszító számom­ra, ahogyan egyesek megpróbál­ják meglovagolni azt a hullámot, amit a szörnyű bűncselekmény rob­bantott, és gerjesztett népharaggá. Tisztelt uraim! Jó ideje érezhető, és tettenérhető volt már a feszültség a társadalomban, amit éppen az Idézett elő, hogy önök - politiku­sok - homokba dugták a fejüket, és nem voltak hajlandók sem tudomá­sul venni, sem beszélni a cigányok bűnözéséről. Sunyi dolog most kiállni és tetszelegni a bölcsek fre- goli-köpönyegében .... beregi CcÖ További hírek, fotókés videók. Harangunk szépen csengő szava (Fotó: amatőr) ■ A beregi Tiszahát érintetlen világa mélyen belém ivódott, otthon érzem magam. Hónapok óta nem jártam Gulácson, mely 20 éven keresz­tül volt lakhelyem. Mivel tavaly nyár óta Budapesten élek, így örömteli volt a hazalátogatás. A családi találkozást összekö­töttem egy kis üzleti úttal. A beregi Tiszahát érintetlen vilá­ga mélyen belém ivódott, otthon érzem magam a kisfalvak mind­egyikében. Kollégámnak meg­mutathattam Tarpa nevezetes­ségeit és a tulipános mintát. A nyugdíjasokkal közösen énekeltünk egyházi dalokat. Másnap Gulácson a Gondozá­si Központba látogattunk, ahol könnyes lett a szemem, amit azért igyekeztem nem kimu­tatni. Az ott ülő idősek öröm­mel fogadtak. Elmeséltem, hogy mi történt velem a fél év alatt, mióta nem találkoztunk. Azt is A tiszta hangú gulácsi asszonyok elmondtam, hogy nekem sokkal rosszabbul esik, mikor valaki eltávozik az élők sorából, mert én nem láthatom a falu népét nap mint nap. Hiányzik a pádon ülők mosolya, csevegése. A csordában kószáló tehenek hazatérése, a szomszéd bácsi integető keze, reggelenként! „Jó reggelt” köszönése. A fővá­rosi élet gyors, rohanó világát nehéz volt megszokni. Kima­rad belőle a kiskertem kapálá­sa, a harangunk szépen csengő szava, a templomkertben nyíló ibolya illata, az iskolába menő gyerekek csivitelése. Hiányzik a szívem közepében rejlő falucs­ka minden szépségével és hát­rányával. Két évtized eltöltése sok idő, elfelejteni nem lehet, nem szabad. Szóval, a nyugdíjasoknak tar­tott előadás előtt illendő bemu­tatkozni, erre az egyik néni így szólt: „Felesleges, hisz itt nőt­tél közöttünk.” Igen, közöttük, velük nőttem, és vittem magam­mal a gulácsiak hírét mai mun­kahelyemre, ahol dolgozom. A falusi tanár ma a Rózsadom­bon pénzügyi tanácsadó. Van­nak már sikerei, de kitartásá­nak lesz nagyobb eredménye. Az előadás után a baráti beszélgetések következtek. A 23. zsoltár és 345. dicséret eléneklé- se után megtapasztalhatta lel­kész kollégám, hogy ide nem kell énekeskönyv, mert ezek a népek vallásosak, hívők, Isten­tisztelők. Milyen volt nekem hallani őket? Megható. Boldo­gan énekeltem velük a sorokat. Aztán megkértem őket, hogy némi gulácsi népdalt is mutas­sanak nekünk. S hallhattam a „Sej, Kisgulácson kiöntött a kanális” című dalomat. Az éne­ket diktafonra vettem és vissza­térve munkahelyemre, örömmel dicsekedtem, hogy a mi nyug­díjasaink mit küldtek a cégnek. Egy dalt, ami a lelkűkből szólt, tisztán, tájszólással, őszintén. Gulácsy-Patak Gábor, Budapest Somogyi Józsefné, nyíregyházi olvasónktól: Mindenki képes megváltoztatni egy másik ember életét. George Busch A nyírteleki „egri vitézek" (Fotó: Fintor Gábor) POSTÁNKBÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents