Kelet-Magyarország, 2009. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-31 / 26. szám

2009. január 31., szombat FORUM n 99 Lörinczi Jánosné, nyíregyházi olvasónktól: Akik a boldogságot keresik, ritkán találják meg, akik pedig csak saját boldogságukat kutat­ják, sosem lelnek rá. K. F. Dobos Albertné Nyíregyháza (KM- L. Gy.) - Több mint negyven éve előfizetője lapunknak a nyíregyhá­zi Dobos Albertné. Elő­fizetői hűségét ajándékcsomaggal hálálta meg szerkesztőségünk. A Kelet-Magyaror- szágot 1966-tól járatják, ugyanis ekkor köl­töztek a férjével Budapestről Nyíregyhá­zára, ahol gyökeret eresztettek, s nagyon megszerették a nyírségi megyeszékhelyet. A férje az Universill gyárban volt kőmű­ves, s a felesége is hosszú ideig ott dolgo­zott különböző munkaterületeken. Nyugdíj­ba 13 éve ment a Körte utcai óvodából, ahol dadaként dolgozott. Dobos Albertné elmondása szerint ő maga hátulról kezdi az újság olvasását, míg a férje elölről lapozva böngészi a Kele­tet. A férje a reggeli kávé mellett már az olvasásba kezd, ő csak azt követően, ami­kor a délelőtti házimunkákkal végez. Egyébként mindketten elégedettek a lap­pal. A nyugdíjas hölgy elsőként a gyászje­lentéseket olvassa el, hogy mielőbb tájéko­zódjon arról, ha netán valamelyik ismerő­sével már nem találkozhat többet az élet­ben. Ezt követően viszont azonnal a hát­só oldalra fordítja az újságot, mert érdekes­nek tartja. A politikával azonban nem tud megbarátkozni, így inkább nem is olvas­sa az ottani eseményeket. Előfizetőnk sze­mélyében egy boldog nagymamát is tisztel­hetünk, a két unoka közül a nagyobbik az idén érettségizik. JÓKÍVÁNSÁGOK Születésnap: Azért, mert szerettek, jöttem a világra! Lettem új csillagfény, szülők boldogsága. Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de ember! Sok, boldog születés­napot kívánunk minden széppel és jóval, akik téged nagyon szeretnek: 20/412-7194________________________________ Nézem öt, s nem látom már, tudom, elment rég és máshol jár. Ha várom őt, még mindig fáj, s ez sosem múlik el. Szüle­tésnapodra! 30/612-3757 ______________________________ Baktára Tóth Ákosnak! Boldog 6. születésnapot kíván anya, apa és a testvéreid: 20/228-8272________________________ Papp Beáta Krisztinának Ujfehértóra! Nagyon boldog 11. születésnapot kívánnak szüleid és testvéreid: 30/453-3678 Ulics Bianka Laurának Biribe! Nagyon sok, boldog szüle­tésnapot kíván: mama, keresztanyu, Szabolcska, Szabolcs! 205638_____________________________________________ Boldog születésnapot kívánunk neked Leila! Bratyó, mami, Izmól 70/310-0537 ________________________________ Névnap: Koós Balázskának Petneházára! Első névnapja alkalmából köszönti: anya, apa, nagyszüleid és dédmamáid! 30/536-4016 ________________________________________ Névnapmenü: 31. szombat: Marcella ________________________________ 01. vasárnap: Ignác, Brigitta____________________________ VE] C T“Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló — .... * alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 16 órá­ig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarországban megje­lenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűk­kel kell kezdeni. OLVASÓINK ÍRJÁK A gyerekek nagyon sok jó ötlettel jelentkeztek (Fotó: amatőr) Számlatotó A kormányzat ebben az évben is folytatni kívánja a feketegazdaság további kife­hérítésére irányuló terveinek megvalósítását. A jogszabá­lyok megalkotásán és a vállal­kozók ellenőrzésén túl, célul tűzte ki a szemléletváltás elő­segítését is. Az elképzelések szerint ez utóbbit szolgálná a „Számlával milliókért” elne­vezésű program is. Csakhogy ennek eredményességében sokan erősen kételkedünk. Az tény, hogy eddig már 15 ezer­től is több pályázat érkezett a program keretében. Abban is biztosak lehetünk, hogy egész évben özönleni fognak a pályázatok a nyereményjáték­ra. Mert játszani szinte vala­mennyien szeretünk. A szük­séges számlaadatok SMS-ben, vagy interneten keresztül tör­ténő beküldése ugyanis csak minimális költséggel jár. Azt hiszem, játékszenvedélyün­ket - ha úgy akarjuk - kiél­hetjük tehát. Abban viszont nem nagyon hiszek, hogy a program eléri eredeti célját: a számlaadás és -kérés ösz­tönzését. A számlaadási „ked­vet” már csak azért sem növe­li, mert a számlát adó vállal­kozók nem vehetnek részt a játékban, tehát nem érdekel­tek, számukra egyébként sem lenne ez biznisz. (Más kér­dés, hogy valójában persze ők is játszanak, minden ki nem állított számlával szerencse- játékot űznek.) Számlát kér­ni pedig?! Felér egy haraki­rivel. Gondolom, nem szük­séges tételesen felsorolnom, mire számíthat a szolgáltatás­ról számlát kérő ügyfél. Főleg, ha ezt csupán a játékban való részvételi lehetőségért tenné. Kétlem, hogy bárki is szám­lát kérne csak ezért, hogy részt vehessen a pályázaton. A minimális nyerési esély nem Újrahasznosítva A nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Isko­la Szabó Lőrinc Tagintézmé­nyében, január 28-án divatbe­ellensúlyozza a számlakérés­sel járó hátrányokat. Jelenlegi számlaadási és -kérési hajlan­dóságunk okai a fent leírta­kon kívül is igen bonyolultak és mélyen gyökerezettek, való­ban szükség van szemléletvál­tásra. De ezen hangzatos prog­ramokkal („Számlával a szebb jövőért”) szerintem nem lehet változtatni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akadnak közöttünk olyan következete­sen jogkövető állampolgárok is - csekély számban -, akik ■ etikai szempontoktól vezérel­ve ragaszkodnak ahhoz, hogy a szolgáltatásról mindig szám­lát kapjanak. Számukra telje­sen fölösleges ez a nyeremény- játék. A programmal szem­beni ellenszenvet leginkább annak költségei váltották ki belőlem. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatója szerint 500 mii­mutatón vehettek részt a fel­sős tanulók. A gyerekek fel­adata az volt, hogy újrahasz­nosítható anyagokból készítse nek ötletes, kreatív, humoros és igényes ruhakollekciókat. lió forintba került a promóció, de a legfrissebb hírek szerint már 800 milliónál tartunk. A kétséges eredményre és gaz­dasági helyzetünkre gondol­va, igen sokallom ezt az össze­get. Furcsának tartom azt is, hogy míg a promócióra több száz milliót költenek, addig a pályázók között csupán tíz­milliót osztanak szét havon­ta. Egyetlen dologban viszont nem kételkedem: A promóció elkészítésében és a program lebonyolításában közremű­ködők számára ez a program valóban: tiszta haszon! Somogyi Józsefné Egy jó tanács! Itt a tél, gond van a gáz­zal. Én így fűtöttem a cserép­kályhát: a salaktól mentes ros­télyra egy kanna szenet rak­Az osztályok képviselői zenére vonultak fel, egy tanuló pedig bemutatta a ruhakölteménye­ket. A felvonulás vidám tánc­cal zárult. tam, annak tetejére a gyújtóst egy papírba, rá a begyújtás­hoz szükséges fát. Ezt általá­ban déli időben készítettem el. Munkából hazajövet, a bekészí­tett tüzelőt felülről meggyújtot­tam. A fa elégése után a füst megszűnt, a szén felforróso­dott, begyulladt, majd az izzó szén láng nélkül és füst nélkül égett el. Az izzó szenet meg­piszkálni nem szabad! A hal­ványodó parázsra a felső kály­haajtót rázártam. A teljes égés megszűntével a salakozóajtót is lezártam. Másnap a majd­nem egybeolvadt salakot eltá­volítottam. Újra előkészítettem a begyújtáshoz a kályhát. A szén füstmentesen elég, a kály­ha, a kémény kevésbé kormo- zódik, a levegő szennyeződé­se felére csökken, a fűtés kb. 20%-kal növekszik. Ruböczky István Sipeki Viktoria VÉLEMÉNYEK A SZON-RÓL Internetes portálunkon, a Sza­bolcs Online-on olvasóink azonnal megírhatják véleményüket kom­mentárformájában. Ezekből válo­gatunk naponta. KERÉK TAPOSTA ZÖLDFELÜLET Ténylegesen károkozás az, ami a fel­újított zöldfelületen történik. A kár­okozók között leggyakoribb a „saját" jármű. 2-3 naponta megjelenik a kis traktor, néhány rajta utazó seprüs- lapátos emberrel. A rendszámot a fenntartó cég saját belső rendszere biztosítja, nem kell ismeretlent keres­ni. Ugyanez a módszer nyáron, ami­kor a lajtos kocsik öntöztek és törték össze a süllyesztett öntözőrendszer csövét, a talpfás átjáró mellett. CSAKIS bíróság előtt a fényeslitkei KÉSELŐ Fantasztikus! A Pazonyban szom­szédját halálra verő férfi három év letöltendőt kapott, a részegen veze­tő sofőr, aki halálra gázolt egy moto­rost, az hét év helyett öt év letöl­tendőt kapott, a kertvárosban 3,5 gramm marihuánával elfogott húsz­éves „drogdílerek" pedig akár nyolc év letöltendőt is kaphatnak. Kérdem én, hol itt az igazság? Részegen kocsi- kázva, embert ölni érdemesebb, mint kábítószerezni? Ez a magyar igazság­szolgáltatás, ez egy vicc! Vagy meg­halt Mátyás király, oda az igazság? S1 ■ íj* Lim jhmhbmhbmhbmb|himhimmihi CS ■ További hírek, fotók és videók. ■ A szörnyűség járvány­ként terjed. Mi lesz a vége? Ki tudja ezt meg­állítani? „Én nem értem” írta levelé­ben Bori Mariann. Azt hiszem, mi sem. Mi történik itt a világ­ban, az országunkban manap­ság? Olyan új szóösszetételeket kell megtanul, amit eddig soha­sem hallottunk: pl. „gyilkos diá­kok”, „szülei által meggyilkolt gyermekek”, „társukat meggyil­koló gyerekek”, „öngyilkos szü­lők” és „ámokfutó a bölcsődé­ben”. „Nem értem, s nem is aka­rom megérteni, felfogni, meg­szokni” ezeket a szavakat, gon­dolatokat. „A szörnyűség jár­ványként terjed. Mi lesz a vége? Ki tudja ezt megállítani? Vagy ez már az apokalipszis? Mert nem fogható máshoz. Ide jutott a világ. Mészárosokat nevel a gyermekekből. Ez nem folyta­tódhat így tovább. Ez nem tör­ténhet meg. Emberek vagyunk! Vagy nem?” Mit lehet ehhez hoz­zátenni? Legfeljebb annyit, szo­morú... (Szerk.) Emberek vagyunk, vagy nem? Kockázatos téma Reggel még úgy tűnt, vég­re magához tér a forint. Már nyúl­tam is a telefon után, hogy közöl­jem a jó hírt ismerősömmel, aki svájci frankban vette fel a szük­séges hitelt lakásvásárlásához, s az utóbbi időben bizony több mint 20 ezerrel, jóval száz fölé nőtt a havi részlete. Még szeren­cse, hogy nem tudtam elérni az illetőt, mert délutánra már ismét elerőtlenedett a mi fizetőeszkö­zünk, s azóta is olyan, mint a rossz vérnyomás: állandóan ugrál. Fel, le, fel, le. Miközben lestem ezt a majdnem helyszíni financiá­lis közvetítést a különböző csator­nákon, egyszercsak mit látok. Az egyik vezérigazgató, - potentált közgazdász - minden szemrebbe­nés nélkül kijelenti, ő bizony nem ért egyet a kormány szándékával. Azzal tudniillik, hogy meg akar­ják segíteni a devizahitellel haj­lékhoz jutott családokat, legalább átmenetileg, így fedél maradhat a fejük fölött. (Ha minden igaz, a kormány a törlesztésekhez adna támogatást, de nem ajándékként, hanem ha elmúltak a viharfelhők, az érintettek visszafizetik.) Per­sze, ha én is vezérigazgató volnék havi 3-4 millióért, aligha tudnám beleképzelni magam a sok hitel­törlesztő nyomorúságos helyze­tébe, és csodálkoznék a kormány nagyvonalúságán. S talán a meg­élhetési gondokkkal aligha küzdő vezér úrhoz hasonlóan hangoztat­nám, hogy íme, újabb példa arra, „a mienk egy következmények nél­küli ország, ahol az emberek nem gondolják végig tetteik kockázatát." Szerencsétlenségemre, nem vagyok túlfizetett vezér, ezért egé­szen mást gondolok erről az ügy­ről. Legelőször is azt, hogyha a hitelszerződés két fél között köt­tetik, akkor miért csak az „ügyfél", - népiesen szólva az adós - vise­li a kockázat kellemetlen következ­ményeit, s miért marad ki ebből a kölcsönt nyújtó bank? A magunk­fajta plebszbéli ember úgy gon­dolja, a svájciaktól a bank veszi fel először a kölcsönt, majd továbbít­ja Gipsz Jakab rászorulónak, aki szeretne kijutni végre az egy szo­ba albérletből és jót zuhanyozni a saját fürdőkádjában. Aztán ami­kor jön a pénzügyi, meg a gazda­sági krízis, amikor egyre súlytala­nabbá válik a forint, akkor gépies mozdulattal számlázzák a növek­vő részlet teljes összegét az adós­nak. A kölcsönadónak pedig a feje sem fáj a befuccsolt üzlet miatt, ő, ha esik, ha fúj, mindig a pénzénél (a garantált nyereségénél) marad. Meglehet, ezek a bankok csupán kisded fiókjai a Nyugaton lévő anyaintézménynek, dehát tudtom­mal az üzlet még csak ott igazán üzlet, a játékszabályok ott sokkal szigorúbbak... Naivnak tűnhet per­sze most mindez, meg igazolása­ként annak, hogy a kapitalizmus természete nem változik: ki, kit tud becsapni, átverni, s ki, hogyan tud­ja erőfölényét gátlástalanul érvé­nyesíteni. Ebben már idehaza is mutatjuk a tanulékonyságot. Ezt jelezte az a nyilvánosság előtt zaj­ló diskurzus is, amikor a banká­rok a riporternő megrökönyödésé­re hangoztatták, hogy a 400 szá­zalékos THM néhány hazai ban­kunknál a gyors, „házhoz szállított" hitel esetén nagyon is törvényes, jottányit sem hasonlít az uzsora­kamathoz. Csakhogy a nélkülö­ző megszorultak nem olvassák el a kölcsönnyújtás feltételeit, s nem hallják meg a bankból érkezők figyelmeztetését sem, mohón kap­nak a pénz után, s máris rohannak kenyeret, meg tejet, olajat venni rajta. Ez már egy magasabb foko­zata az elsőként említett kocká­zatvállalásnak: erre már rámehet még a fehérnemű is... Mindeköz­ben a nyereségben nem szűkölkö­dő pénzintézetek meg sem hallják azt a javaslatot, hogy esetleg egy időre felfüggeszthetnék a kötele­ző törlesztést, amíg munkát talál a nemrég utcára került - bár ebben azért tapasztalni elvétve némi jóindulatot. Arról pedig, hogy a mienk egy következmények nélküli ország, sokan más irányba, más szerep­lőknek kiabálnánk a véleményün­ket. A kormányt ugyanakkor biz­tatnánk, ne hagyja magára a totáli­san eladósodó családokat. ÜZENET S3 j , , j j BBC2S!!5ls!3í-qHW„ > j Angyal Sándor kelet@kelet.szon.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents