Kelet-Magyarország, 2009. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-20 / 16. szám

2009. január 20., kedd FOGLALKOZTATÁS /12 A KOZ FOGLALKOZTATÁS HOL... Jt 1 . Az új szabályozás alapján a közfoglalkoztatás haté­kony megvalósítása érdekében az önkormányzatok­nak közfoglalkoztatási tervet kell készíteni. Alapvető cél, hogy minél több embert tudjanak bevonni a foglal­koztatásba, illetve a foglalkoztathatóságot javító mun- f kaerő-piaci intézkedésekbe. __________________________ 2. A program egyik lényeges eleme a 35 év alatti ala­csony iskolai végzettségűek képzése. Az általános isko- I lai végzettséget biztosító, valamint a speciális felzár­kóztató képzések megszervezése a munkaügyi szerve­zet kiemelt feladata. _________________________________ 3. A munkaerő-piaci képzésben részt vettek elhelyezkedé­sének növelése érdekében lehetővé tették, hogy az állami foglalkoztatási szolgálat alanyi jogon támogassa azokat az át- és továbbképzéseket, amelyek során a munkáltató garanciát vállal arra, hogy az adott álláskeresővel a kép- zés befejezését követően munkaviszonyt létesít. _______ ' | 4. A legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségekben és tele­püléseken lakók foglalkoztatását az eddigi támogatáso­kon túlmenően további járulékkedvezmény segíti elő. Azok a munkaadók, akik a rendelkezésre állási támo­gatásra jogosult Start Extra kártyával rendelkező állás­keresők tartós foglalkoztatását vállalják, 3 évig mente­sülnek az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói és a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. _______ 5. A kis- és középvállalkozási szektorban egy évig tel­jes járulékmentesség biztosítható azoknak a cégeknek, j amelyek 3 hónapja regisztrált álláskereső, vagy inaktív személy, valamint a létszámleépítéssel érintettek fog­lalkoztatásával bővítik állományi létszámukat és egy év továbbfoglalkoztatást vállalnak. Saját tananyagból oktatnak Miskolc (ÉM) - Kiskereskedők és vendég­látók érdekképviseletét látja el a KISOSZ Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete, s ennek megfelelően igyekeznek különböző tanfolyamo­kat indítani. A Lépj egyet program keretében is azért esett a szakácsképzésre a választásuk, mert az akkori felmérés során ilyen szakem­berekre jelezték az igényüket a szervezet tag­jai. A program keretében 12 fő képzésére nyílt lehetőség, de csak nyolcán iratkoztak be, ők mindannyian sikeresen elvégezték a tanfolya­mot - tudtuk meg Budainé Cseh Mónika kép­zésszervezőtől.- Előzetesen tudásszintfelmérőt készítünk minden tanfolyamhoz, s ez alapján állítjuk össze a képzést. Ügyelünk arra, hogy közel azonos képességű hallgatók kerüljenek egy csoportba, ez megkönnyíti a beilleszkedésüket is, hiszen nem ritkán olyan emberek is jelent­keznek a tanfolyamainkra, akik már évtizedek óta nem tanultak. A tananyag azonban némi időráfordítással könnyen elsajátítható. Min­denkinek segítünk abban, hogy sikeres vizsgát tegyen, és utána a gyakorlatban is megállja a helyét a munkaerőpiacon - összegezte Budainé Cseh Mónika. Mint mondja, saját tananyagból dolgoznak az oktatóik, amit folyamatosan fejlesztenek, a gyakorlati oktatás során pedig főleg saját tag­jaikhoz helyezik ki a hallgatókat, elsősorban a Fortuna Étterem, valamint a Kandik és Tamás Mesterhidegkonyha jár élen ebben. I A KÉPZÉSEKRŐL Az elmúlt időben élelmiszer- és vegyiáru-, ruházati és vendéglátó-eladó képzést hirdettek. Szerettek volna virágkötőt is indítani, de elfogyott a keret, illetve pin­cérképzésre is lenne igény. Hogy miért pont ezeket a § tanfolyamokat indították? Részben, mert ezek voltak a legkedveltebb szakmák, részben pedig azért, mert a megyében nagyon sokan vannak, akik csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és ennek megfele­lően tervezik a képzéseket. A felnőttképzés elsősorban piaci alapon működik Budapest (ÉKN) - Míg az iskolarendszerű szakképzés állami beavatkozással szabályoz­ható, a felnőttképzés jellemzően piaci alapon működik. Állami beavatkozásra a munkaügyi szervezeten keresztül, a munkaerő-piaci kép­zések esetében van lehetőség. A pályakezdők foglalkoztathatóságának gátjaként a munkál­tatók leggyakrabban a munkatapasztalat hiá­nyát említik, ami a közép- és felsőfokú végzett­ségűeknél egyaránt felmerül. A probléma meg­oldására több intézkedést tettek. Előkészítés alatt áll a szakképzettséggel rendelkező, 25 év alatti regisztrált álláskeresők munkatapaszta­lat-szerzését célzó kísérleti program, melynek indítását 2009 januárjára tervezik. Hat hóna­pos támogatott foglalkoztatással segítik a mun­kaerőpiacon szükséges jártasság és munkata­pasztalat megszerzését. A program keretében a munkaadó megkapja a minimálbér és járulékai 100 százalékát. A szakmunkások külföldi mun­katapasztalat szerzését a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamarával együttműködve, külföldi kapcsolataikra építve kívánják biztosítani. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja ÉKN-INTERJÉ: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszterrel Munkát minél több embernek! A válság közepette is a munkahelymegőrzés és -teremtés a munka­ügyi tárca alapvető célja. Paulovits Ágoston agoston.paulovics@inform.hu Budapest (ÉKN) - A nemzet­közi gazdasági válság nagyon kellemetlenül sújtotta az Észak­kelet-magyarországi Régió lakosságát. Közismert, hogy a munkanélküliség elég nagy százalékot ölt ezen a területen. De milyen programokkal, esz­közökkel késiül a szakminisz­térium ennek a csökkentésére? Ugyanakkor a magas minősé­gi követelményeket támasztó multinacionális cégek igényeit is ki kell elégíteni, miközben a közmunkaprogramokkal segíte­ni kell a rászorulókat. Milyen tervek vannak az Európa-szer- te népszerű távmunkára? Ezek­re a kérdésekre kértünk választ Szűcs Erika szociális és mun­kaügyi minisztertől. Az alábbi­akban közöljük a kérdéseket és az erre adott válaszokat. ÉKN: Északkelet-Magyaror- szágon az országos átlagnál magasabb a munkanélküli­ség. Milyen programokkal, eszközökkel segít a tárca az érintetteknek? Szűcs Erika: A hátrányos hely­zetűek foglalkoztatásának támo­gatására jelenleg is többféle lehe­tőséggel rendelkezünk A Start­programokban részt vevők szá­ma a bevezetésük óta dinami­kusan bővül, a munkaadók is szívesen veszik igénybe a hát­rányos helyzetűek foglalkozta­tásánál a program biztosította járulékkedvezményt. Jelenleg a kiadott kártyák száma országo­san több mint 113 ezer. Ennek döntő részét a pályakezdők elhe­lyezkedéséhez vették igénybe. ÉKN: Nagy reményt fűz a kor­mányzat az „Út a munká­hoz” programhoz... Szűcs Erika: Jelentős válto­zást eredményez idén az „Út a munkához” program indítása. A program a segélyezési rendszert úgy alakítja át, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátás helyett az aktív támogatásokra, a közfoglalkoz­tatásban, képzésben, munkaerő­piaci programban való részvé­telre helyezi. A módosítás egyik kiemelt célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek - akik jelenleg rend­szeres szociális segélyben része­sülnek - a korábbiaknál fokozot­tabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási for­mában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelem­hez jussanak. Ez megteremtheti annak lehetőségét, hogy rendsze­res munkavégzéssel alkalmassá váljanak az elsődleges munka­erőpiacon való elhelyezkedésre. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyan­is a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való rész­vétel jelentheti. A programban megfogalmazott intézkedések a rendszeres szociális segélyben részesülő, jelenleg mintegy 200 ezer főből 100 ezer fő elhelyez­kedését segítik elő. Azoknak a személyeknek, akik életkoruk­ból, egészségi állapotukból, sajá­tos egyéni élethelyzetből adódó­an nem tudnak munkát vállal­ni, nem kell részt venniük a köz­foglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociá­lis segélyt. ÉKN: Magas minőségi köve­telményeket támasztó mul­tinacionális cégek települ­tek a térségbe, nekik jó szak­ismerettel rendelkező mun­kavállalókra van szükségük. Hogyan segíti ezt az átkép­zés, a továbbképzés, illetve a felnőttképzés, mennyire iga­zodik a munkaerőpiac köve­telményeihez, igényeihez? Szűcs Erika: A keresletorientált szakképzés kialakítása érdeké­ben átalakítottuk a szakképzés intézményrendszerét, új, modu­láris szerkezetű országos képzé­sijegyzéket adtunk ki és korsze­rűsítettük a szakmai tartalma­kat. Az új típusú feladatszerve­zési modell, a térségi integrált szakképző központ (TISZK) a fel­adatellátás tényleges integráció­ját, a szakképzés munkaerő-pia­ci igényeknek megfelelő koordi­nálását teszi lehetővé. A TISZK modellekben a régiók szakkép­zési kapacitásainak koordináció­ját a regionális fejlesztési és kép­zési bizottságok (RFKB) látják el. Az RFKB-k a képzés szakirá­A programokról Európában Az Európa-szer- te népszerű távmun­ka nálunk még kevésbé hódított teret. Budapest (ÉKN) - Megkér­deztük a szakminisztert, milyen tervei vannak a tárcának e mun­kaforma elterjesztésével kapcso­latban? Szűcs Erika elmondta, hogy a távmunka kiváló eszköz lehet a válság kezelésére. Piacélénkítés is... Ez a korszerű foglalkozta­tási forma egyszerre jelent munkahely-bővítési lehetősé­get, piacélénkítést, az egyén számára is rengeteg előnye-ATÁMOP 1.1.1 számú, „Megválto­zott munkaképességű emberek reha­bilitációjának és foglalkoztatásának segítése" című kiemelt projekt kere­tében a támogatási időszakban (2008. március 1. és 2013. február 28. között) például az észak-magyarországi régi­óban összességében 1163 fő rehabi­litációs járadékban részesülő személy kapcsolódik be.-A másik nagy lehetőséget a TÁMOP 1.1.2, „Decentralizált programok a hát­rányos helyzetűek foglalkoztatásáért" nyaira és létszámarányaira vonatkozóan első döntésü­ket szeptemberben meg­hozták. Döntéseik során kiemelten támogatják a hiányszakmákra törté­nő beiskolázást és felhív­ják a figyel­met azok­ra a túl­telített szak­mákra, ame­Szíícs Erika szociális és munka­ügyi miniszter (Fotó: ÉM) lyekben az elhelyezkedés esélye minimális. Ezzel kívánjuk előse­gíteni, hogy az iskolát a gazdaság igényeinek megfelelő szaktudás­sal és a munkaerőpiac által igé­nyelt létszámban elhagyó pálya­kezdők elhelyezkedési esélye javuljon. Az intézkedés eredmé­nye egy képzési ciklust (3-4 év) követően lesz értékelhető. ÉKN: Hogyan tudják közmun­kaprogramokkal segíteni a rászorulókat? Szűcs Erika: 2008-ban 26 000 ember talált 3-8 hónapon át munkát az önkormányzati, kis­térségi, illetve az ágazatai köz­munkaprogramokban. Ezek­ben a téli napokban is több mint 1700 településen dolgoz­nak, és a segély helyett leg­alább a minimálbért megkere­sik az emberek. Sőt döntöttünk a program március 31-ig törté­nő meghosszabbításáról, erre mintegy másfél milliárd forin­tot szánunk. Január közepén mintegy ezer közmunkás kezd az erdőkben dolgozni. Sokan közülük kedvezményes tűzifá­hoz is jutnak. Tavasszal aztán, ahogy az idő jobbra fordul, kez­dődnek a nagyobb ágazati prog­ramok. Az előkészületek meg­történtek, az állami tulajdo­nú cégek vezetőinek felajánlott jutalmait aligha lehetne a jövőt jobban szolgáló módon felhasz­nálni, minthogy munkanélküli­ek fákat ültetnek, erdőket telepí­tenek ebből a pénzből. Folytató­dik a vasutak és a közutak men­tén a közmunka, és természete­sen az idegenforgalmi szempont­ból fontos területekre is gondo­lunk, jó volna parlagfűmentesen tartani a Balaton, a Tisza-tó és a Velencei-tó közvetlen környé­két. A környezetvédelmi tárcá­val együttes szándékunk, hogy folytatjuk a megelőző ár- és bel­víz elleni védekezés közmunka­programját, és a nemzeti par­kokban is ott lesznek a közmun­kás segítők. Fontos része a köz­munkaprogramoknak a betaní­tó, vagy szakmai jellegű, gyak­ran bizonyítványt is adó kép­zés. Tavaly 2700 közmunkás vett részt képzésben, és közü­lük már többen állandó mun­kahelyet is találtak. ÉKN: Új területekre, az egész­ségügyre is kiterjesztik a közmunkaprogramokat... Szűcs Erika: Az egészségügyi miniszter úrral megállapodtunk egy olyan képzéssel kombinált közmunkaprogramról, ami ha meg nem is oldja, de enyhítheti a kórházak nyomasztó létszám­gondjait. Az érintett intézmé­nyek és a munkaügyi közpon­tok együtt választják ki a kór­házakban munkára alkalmas és a nehéz körülmények között is dolgozni akaró munkanélküli­eket, majd betanítják őket, és csak ezután találkozhatnak a betegekkel. A legjobbak szá­mára pedig megnyílik a szak­maszerzés útja is. Az oktatási tematikák kidolgozása folyik, legkésőbb tavasszal szeretnénk előbb a képzést, majd a munkát is elindítani. Mintegy 800 kise­gítő és ápolási asszisztens szá­mára elégségesek a források. KELET kmtippek szón .hu •Az Út a Munkához program (PDF, 126 kB) már hódít a távmunka , van. „Az elmúlt 7 esztendőben távmunkapályázatok kiírásá­val 4957 új távmunkahelyet hoz­tunk létre, 7 távmunka-konfe­renciát tartottunk. Kiadtunk egy 633 oldalszámú „Tanul­mányok a távmunkáról 2006.” című kutatási tanulmányköte­tet, valamint ennek mindenki számára elérhető elektronikus változatát, és nem utolsósorban egy 8 modulból álló távoktatá­si ismeretanyagot hoztunk lét­re.” A Foglalkoztatási és Szoci­ális Hivatalnál 2008-ban indult be egy nagy horderejű projekt, amely 8 ezer munkavállaló ati­pikus foglalkoztatási formá­ban történő alkalmazását tűzi ki célul. A tervek szerint ezen foglalkoztatottak 50 százaléka, mintegy 4 ezer fő foglalkozta­tását kifejezetten távmunkában kívánják megoldani. Távmunka Centrum „Ugyancsak a tárca stratégiai céljai között szerepel egy olyán Távmunka Centrum létrehozá­sa, amely elektronikus tudás- és információközpontot hozna lét­re, távoktatási eszközökkel segí­tené a munkaadók és a munka- vállalók tájékoztatását, és szo­ros együttműködésben a regio­nális munkaügyi központokkal segítené az új távmunkahelyek létrehozását, illetve a hagyomá­nyos munkahelyek távmunká­vá való átalakítását.” KELET RtlTtMMlM elnevezésű projekt nyújtja. Ez az állás- f kereső és inaktív emberek elhelyezke- f dését segítő, személyre szabott komp­lex program, amely a szolgáltatásokat és támogatásokat egyaránt magábá foglalja, a helyi munkaerő-piaci igé­nyekhez és lehetőségekhez igazodva. A 2009 végéig tartó program megva­lósítására több mint 5 milliárd forint áll az észak-magyarországi régióban rendelkezésre, amelyből a tervek sze­rint közel 4100 fő programba voná­sa várható. Kulcsszerep, a szakképzés fontos a fog­lalkoztatás bővítésében. (Fotó: ÉM-archív)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents