Kelet-Magyarország, 2009. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-03 / 2. szám

2009. január 3., szombat KILÉT FÓRUM /5 Elment a múzeumalapító tudós Egy nagy tudású, mégis szerényen vissza­húzódó, széles körű műveltségét a környeze­te számára sohasem tolakodón, ám mindig szívesen átadni kész, egykori igazi, közös­ségi tanár embert, későbbi sikeres tudo­mányos kutatót veszítettünk el. Dr. Már­ton Árpád természettudományos karrierjét megelőzően már egy kisebb életművet letett a magyar kultúra asztalára azzal, hogy még mátészalkai gimnáziumi tanárként létre­hozta azt a gyűjteményt, amelyre alapoz­va megalakulhatott a mai önálló Szatmár Múzeum. Az életében az új kihívásokat kereső Már-. ton Árpádot egy 48 évvel ezelőtti pályamó­dosítás, a tudományos élet területére vitte. A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Kutató Központjának nyugalmazott tudományos osztályvezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, címzetes főiskolai tanár, a kutatói pályáját 1965-ben kezdte az egykori előd „homokkí­sérletiben”. A Magyar Tudományos Akadé­mia ösztöndíjasaként itt megkezdett kísérle­tezői és kutatómunkája eredményeként lett az intézet munkatársa, s védte meg 1970- ben tudományos értekezését. Márton Árpád ezt követően az 1990. évi nyugdíjba vonulá­sáig volt a Kutató Központ dolgozója, illetve azután is tudományos tanácsadójaként segí­tett a szakmai feladatok megoldásában. Kandidátusi értekezésének megvédése után a tájkutató intézetnek azt a növény- termesztési osztályát irányította, amelynek legfőbb feladata volt a nyírségi táj termelé­sének továbbfejlesztése. Megjelent 60 publi­kációja, de ami még fontosabb, húsznál több azoknak a tudományos eredményeinek a száma, amelyek hasznosíthatók a gyakor­latban. A köztiszteletben álló, több magas rangú díjjal is kitüntetett munkatársát a Kutató . Központ saját halottjának tekinti. Búcsúzta­tása január 5-én 14 órakor lesz a nyíregyhá­zi Északi temetőben. ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! Kedves Előfizetőnk! Ha bármilyen észrevétele van lapunk terjesztésével kapcsolatban - legyen az késés, kézbesítési probléma vagy bármi, amit a terjesztés kapcsán fontosnak tart hívja a 06-40/424-424-es, helyi tarifával hívható számot! Kollégáink hétfőtől péntekig reggel 7 és este 8 óra között, szombaton délelőtt pedig 8 és 11 óra között fogadják hívását, a szám hívható vezetékes és mobilszámról egyaránt. Tarrá vágták az erdőt A Kelet-Magyarország december 19-ei szá­mának 3. oldalán megjelent cikkhez szeretnék hozzászólni. A fatarolás képei mutatják, hogy az egyik fa legalább 10 éves késéssel lett kiter­melve, míg a másik legalább annyival koráb­ban, így jómagam is a tarvágást ellenző szak­értővel értek egyet. Mivel a közelben lakom, látom az oszlopszállító trélereket, amivel nem szokás tuskót szállítani. Név és cím a szerkesztőségben Siralmas képet fest a tarra vágott terület (Fotó: KM-archiv) OLVASÓINK ÍRJÁK Kakukktojás a Sólyom­fészekben A hagyományokhoz híven a köztársasági elnök most is megfogalmazta gondolatait, útmutatásait az új évvel kap­csolatban. Engedtessék meg kiemelnem és értelmeznem Sólyom László beszédének pár motívumát. A becsülendő, jelképérté­kű megszólítás (Tisztelt Hon­fitársaim! Magyarok a Kár­pát-medencében és az egész világon!) után a Magyar Köz­társaság elnöke kétségtelenül számos pozitív dolgot mon­dott; igyekezett biztatni, jóra buzdítani honfitársait (fele­lősség, önállóság, jóakarat, emberség, szolidaritás, tisztes­ség); ezek azonban elvárható és általános elemei egy olyan gondolatsornak, mellyel rend­re az ország első embere nyit­ja meg az új esztendőt. Rend­kívül szembeötlő, hogy az államfő hosszasan, több szem­pontból értelmezve taglalja a világméretű, hazánk számá­ra is elkerülhetetlen, kivédhe­tetlen pénzügyi-gazdasági krí­zist, melynek konkrét, bizo­nyított okai a széles közvéle­mény számára máig ismeret­lenek. A „válság” szó kilenc­szer szerepel Sólyom Lász­ló nem egészen nyolcperces beszédében, a „nemzet”, „egy­ség”, „összetartás”, „büszke­ség”, (nemzetközi, politikai­gazdasági önkénnyel szem­beni) „ellenállás” kifejezések azonban egyszer sem bukkan­nak fel. Ez a retorika(i hiá­nyosság) teljesen összecseng azon körök akaratával, akik mindent megtesznek a pénz­ügyi-gazdasági világválság tényének dogmatizálásáért, hogy aztán diabolikus, világ­uralmi terveik aktuális fázi­sának végrehajtása során állandóan az e krízisből faka­dó szükségszerűségekre hivat­kozhassanak. A beszéd egyik negatívu­ma, hogy bár halványan utal a civil lakosság politikusa­ival szembeni számonkéré­sének lehetőségére, az adott mondat második felével baga­tellizálja is azt: „Van lehetősé­gük a véleménynyilvánításra és a nyomásgyakorlásra, kép­viselőik ellenőrzésére. De ez csak egy kis része az ország Szép emlék maradt a klubtagoknak Takos Szép nyári emlék A vidéken élő emberek között biztosan sokan emlé­keznek egy-egy sikeresen megrendezett falunapi ünnep­ségre. A Vásárosnaményi Esze Tamás Nyugdíjas­klub tagjai - többek között - nagyon szívesen gondol­nak visssza a Beregdaróci Kenderesnapok és a Tákosi Aratónap eseményeire. Eze­ken a falusi rendezvénye­ken szinte kivétel nélkül üde színfoltot jelentett igen szín­vonalas műsoraikkal a hely­beli és a környékbeli amatőr (Fotó: amatőr) együttesek, amiért minden­képpen köszönet és elisme­rés illeti őket. Az új évben is sok sikert kívánunk az össze­tartozás élményével ezeknek a közreműködő kluboknak a vásárosnaményi Esze Tamás Nyugdíjasklub nevében: SzENÁKI KALMANNE, KLUBVEZETŐ életének és az Önök életének is.” A köztársaság elnöke újév- köszöntőjében gyakorlatilag semmilyen iránymutatásnak, számonkérésnek, elvárásnak nem ad hangot Magyarország politikai elitjével szemben, csupán annyit jegyez meg: „A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős bevezetése a kormány felelős­sége.” Hazánk 2009-es előmene­telének vonatkozásában az államfő statisztika ízű adatok­kal operálva rendkívül borús képeket vetít előre: (...) „fon­tos kérdés, hogy 75 000 vagy 200 000 ember kerül-e utcá­ra” (...) „-1, vagy -3 száza­lék lesz-e a gazdasági növeke­dés, vagyis magyarán a zsugo­rodás.” Á szöveg több helyen is olyan hatást kelt, mintha a majd’ két évtizedes, kataszt­rofális kormányzati-állam­igazgatási tevékenység miatt keletkezett nehézségek meg­oldása az egyén, a polgári lakosság feladata lenne: „Egy­általán felfogjuk-e a helyzetet, és azt, milyen sok múlik raj­tunk?” „És akkor majd bűn­bakot keresünk-e, vagy belát­juk a magunk mulasztásait is?” „Arra kérem tehát Önö­ket, gondoljunk arra is, ami a mostani helyzetben rajtunk, és csakis rajtunk múlik. Azt hiszem, Önök is egyetérte­nek velem abban, hogy raj­tunk múlik, ki milyen választ ad saját életében a válságra.” „A legfontosabb tehát a jövő­re nézve saját erőforrásaink - pénz, idő, egészség - bölcsebb beosztása.” „Ilyenkor minden­ki elsősorban magára számít­hat - illetve szűkebb környe­zetére: a családjára, a bará­tokra.” Összességében, Sólyom László köztársasági elnök 2009-es újévi köszöntőjé­ből - a néhol megcsillanó pozitívumok ellenére - süt a pesszimizmus: „Bizony­talan és válságos év előtt állunk.” (...) „néhány év alatt mintaországból sereghaj­tók lettünk” (...) „az általá­nos rossz hangulat, a váro­sok, falvak és a szolgáltatások leromlása, az erőszak terjedé­se, a mindennapi kapcsolato­kat elöntő türelmetlenség és kíméletlenség, majd az elsze­gényedés átcsap egy hatá­ron” (...) „azért sincsenek az országnak tartalékai, mert nincsenek lakossági megtaka­rítások. Elköltöttük a pénzün­ket, sőt jóval többet. Az embe­reknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek tör­lesztése.” A beszédnek azonban van egy, eredetileg talán nem vezérgondolatnak szánt kulcs­mondata: „...legyünk öntuda­tosak, s felelős emberként uta­sítsuk vissza, ha akár gazda­ságilag, akár politikailag ki akarnak használni.” Mi, egy­séges, öntudatos, felfelé és elő­re törekvő magyar nemzetben gondolkodók fogadjuk meg, hogy megszívleljük ezt az intelmet; igyekezzünk a törvé­nyesség keretein belül bojkot- tálni minden efféle kizsákmá­nyoló törekvést. A haza fölött méltatlanul pöffeszkedő poli­tikai maffia pedig emlékezzen Petőfi Sándor soraira: „Habár felül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr” Münzberg Mihály, Nyíregyháza I $ Az olvasóink által beküldött receptek alapján elkészült a Kelet-Magyarország süteményreceptjeinek könyve, melyet megvásárolhatnak a Kelet-Magyarország ügyfélszolgálatán, vagy megrendelhetnek az alábbi megrendelőszelvényen. .150 oldalon 214 ínycsiklandó recept • kemény kötésben • az Önök szája íze szerint Használja ki előfizetői kedvezményeinket! A Kelet-Magyarország előfizetőjeként Önök a Kelet-Magyarország Süteményreceptjeinek könyvét 2200 Ft helyett - 500 Ft kedvezménnyel -1700 Ft-ért, nem előfizetők 2200 Ft-ért vásárolhatják meg a Kelet Magyarország ügyfélszolgálatán (Nyíregyháza, Dózsa Gy. u.4-6.1. em.) 8-16 óra között. Akció! Amennyiben a Kelet-Magyarország Új Receptkönyvét és a Süteményeskönyvet együtt vásárolja meg, előfizetőink 3600 Ft helyett 3200 Ft-os áron, nem előfizetők 5100 Ft helyett 4500 Ft-os áron kaphatják meg.' Megrendelőszelvényes rendelés esetén a házhoz szállítási díj 200 Ft könyvenként. MEGRENDELŐSZELVÉNY Név: ............................... Cím: ............................... Telefonszám: ................. Megrendelt darabszám Előfizetői azonosító: .... A 6 számjegyjzonosjtószárnot^aszámlán a^név alatt tajálja. Kellemes karácsonyi készülődést kívánunk! UASARNAPI Az akció a készlet erejéig érvényes! 06-40/424-424 HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents